Kisebbségkutatás, 2007 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 4. szám - TANULMÁNYOK. MIGRÁCIÓ - DEMOGRÁFIAI TRENDEK MAGYARORSZÁGON AZ EZREDFORDULÓN - Gödri Irén: A kapcsolati tőke szerepe a magyarországi bevándorlásban
A kapcsolati tőke szerepe a magyarországi bevándorlásban 721 fontos szerepet játszik. A migráns kapcsolathálók (mint potenciális kapcsolati tőke) és a rajtuk keresztül áramló információ és segítség (mint mobilizált kapcsolati tőke) a migráció kumulatív okságának az alapját jelentik. A kapcsolati tőke konvertibilitása más erőforrásokkal magyarázza annak fontos szerepét a migráció során. A várakozásokkal ellentétben azonban a környező országokból Magyarországra irányuló migráció kapcsán nem mondható el, hogy főként azok a bevándorlók vesznek részt a migráns kapcsolathálókban, akik egyébként kevés erőforráshoz férnek hozzá az iskolai végzettség, a gazdasági aktivitás, a vagyoni helyzet tekintetében. Mindezek a tényezők nem mutatnak hatást a migráns kapcsolatokkal való rendelkezés esélyére, a nem magyar nemzetiség pedig - ami a magyarok esetében feltételezett (a nyelvi, kulturális azonosságból fakadó) szimbolikus tőke hiányát jelenti - még csökkenti is azt. A magyarországi kapcsolatok tekintetében sem rendelkeznek több kapcsolati tőkével azok, akik egyéb erőforrásokban szegények. A rossz vagyoni helyzet még csökkenti is a magyarországi kapcsolatok esélyét, és a magasabb iskolai végzettség (ami amúgy is több tőkét jelent) növeli azt. Összességében az érkezési idő szerint tapasztalható a legnagyobb eltérés: a ’90-es évek elején érkezettekhez képest az ezredforduló környékén érkezők közel négyszeres eséllyel számoltak be migráns kapcsolatról, és főként az áttelepült családtag vonatkozásában érvényesült ez a hatás, ahol az érkezés ideje mellett az idősebb életkor is növelte az esélyhányadost. Ez alapján úgy tűnik, hogy a láncmigráció, és főként annak családi kapcsolatokon keresztül zajló változata, a magyarországi bevándorlásban is egyre nagyobb teret kap. A szűkebb családon belül elsősorban valamely gyermek migrációját követi a szülő(k), illetve a testvér(ek) migrációja. A korábban áttelepült kapcsolatszemélyek nem csupán migrációs mintát közvetítettek, hanem tényleges erőforrást is jelentettek: általuk az utóbbi években érkezett bevándorlók sokkal nagyobb arányban rendelkeztek információval a migráció előtt és részesültek segítségben közvetlenül a migráció után. Adataink is igazolták azt a szakirodalomból ismert összefüggést, hogy kapcsolati tőke hatásának mértéke nem egyforma, hanem változik a kapcsolat erősségével és közelségével (Espinosa - Massey, 1998; Curran et ab, 2005). Az áttelepült személytől kapott információt és segítséget leginkább az áttelepült családtag nyújtotta, a magyarországi személytől nyert információt pedig barát, a segítséget rokon és ismerős. Ez utóbbi összefüggésben feltehetően a granovetteri gyenge kapcsolatok hatása érvényesült (Granovetter, 1988). an-