Kisebbségkutatás, 2007 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 4. szám - TANULMÁNYOK. MIGRÁCIÓ - DEMOGRÁFIAI TRENDEK MAGYARORSZÁGON AZ EZREDFORDULÓN - Gödri Irén: A kapcsolati tőke szerepe a magyarországi bevándorlásban
Gödri Irén nál is inkább, mert az ismerősöknek főként a magyarországi munkahelytalálásban volt szerepük. Az egyéb erőforrásokban (végzettség, státus, vagyon) szegényekre a kapcsolati tőkének a migráció előtti tájékozódás céljából történő mozgósítása sem volt jellemző. Leginkább a férfiak és a középkorúak szereztek információkat a lehetőségekről személyes kapcsolatok révén (mind áttelepült, mind magyarországi személyektől). Közvetlenül érkezés után azonban nagyobb valószínűséggel vették igénybe a migráns kapcsolataikat (segítséget kaptak tőlük az idősek és az alacsony iskolai végzettségűek, ami arra utal, hogy ők azok, akik inkább integrálódtak a meglévő migráns networkbe. Fontos eredménye a bemutatott elemzésnek, hogy a Magyarországra érkezés ideje az a tényező, amelynek szignifikáns hatása a mobilizált kapcsolati tőke mindkét formájánál (információ és segítség) érvényes maradt a potenciális kapcsolati tőke változók bevonása után is. Azonban ez a hatás nem volt egységes a kapcsolati tőke forrását tekintve. Az áttelepült személyekben megtestesülő kapcsolati tőke mozgósításának esélyét az érkezési idő növelte: a migráns kapcsolatok révén nyert információ és segítség egyaránt nagyobb volt azoknál, akik később érkeztek, ami egyszerre jelzi a migráns hálózatok bővülését és intenzívebb működését. A magyarországi kapcsolatszemélyek révén szerzett információt tekintve azonban az érkezési idő hatása nem volt szignifikáns, az általuk nyújtott segítséget tekintve pedig fordított hatás mutatkozott: a későbbi években érkezők kisebb eséllyel kaptak segítséget a fogadó népesség részéről, mint a ’90-es évek elején érkezők. Ez egyrészt a magyarországi népesség bevándorlókkal szembeni attitűdjében bekövetkezett változás következménye lehet, de egyben a migráns kapcsolathálók intenzívebb működésének is tulajdonítható. A migráns kapcsolatok által nyújtott segítséget az érkezési idő mellett a magyarországi település típusa is meghatározta, és ez a hatás szintén megmaradt a kapcsolati tőke változók bevonása után is. Ez azt mutatja, hogy a fővárosban élő bevándorlók nemcsak azért kaptak több segítséget más bevándorlóktól, mert több migráns kapcsolatuk volt, hanem azért is, mert nagyobb mértékben mozgósították ezeket a kapcsolatokat. Ez alátámasztja azt a feltételezést, hogy minél jelentősebbek a migráció költségei, minél idegenebb az új közeg, a bevándorlók annál inkább támaszkodnak a korábbi migránsok tapasztalataira, segítségére. A nagyvárosokban ezért nagyobb a valószínűsége annak, hogy a bevándorlók a saját (szintén bevándorló) csoportba integrálódnak.