Kisgrafika Értesítő, 1969 (8. évfolyam, 1-3. szám)

1969-04-01 / 1. szám

1959 1969 Mielőtt a Kisgrafika Barátok Köre eddigi működéséről áa e­­redményeiről beszámolnánk vennünk egy rövid visszapillantást kö­rünk elődj­eire a a magyar ex libris gyűjtés múltjára. Magyarországon az ex libria gyűjtés nyugati példája a XIX. század második felében kezdődött. _ Az intenzív gyűjtés azonban csak a század végén indult meg, ez a tény ösztökélte 1969-ben SBt­ 1 óann Lászlót, hogy megalakítsa a Szent György Céhet, amely az akkori amatőröket és gyűjtőket tömörítette egy táborba. _ A Céh aukciók rendezésével és kiállításokkal igyekezett minél több hí­vet szerezni az ex libris gyűjtésnek a csereh­ata megjelentetésé­vel függetlenítette a magyar gyűjtőket a hasonló külföldi egyesü­letektől.­­ Folyóiratuk a "Gyűjtő" igen nagy népszerűségnek ör­vendett s legszebb kiadványuk különszám­áiból igen szép könyvet jelentettek meg, mely ma is az ex libris gyűjtők csemegéjének mA-­mit. Az első világháború után a Szent György Céh működését be­szüntette s hosszú éveken keresztül az ex libria gyűjtésnek szer­vezett irányítója, egyesülete nem volt. Csaknem egy időben indult meg a szervezés Budapesten és Deb­recenben a 93o-as évek elején egy ex libris gyűjtő egyesület meg­alakítására. Budapesten Dr. Arady Kálmán és Pinterics Ti­bor kez­deményezésére 1932-ben megalakult a Magyar Ex libris Gyűjtők E­­gyesülete /VI.E.G.E./, Debrecenben 193$-ben Nagy József és dr. Soó Hernó kezdeményezésére az A­jtósi Dürer Céh. Míg az előbbi a "Kis­­grafika" című, addig az utóbbi a "Magyar Kxlibris" c. folyóiratot jelentette meg. A két egyesület eredményes munkáját számtalan kiállítás és szebbnél-szebb grafikai kiadványok, mappák megjelentetése tanú­sítja. A két egyesület majd 5oo taglétszámot tartott nyilván, ami az ex libris gyűjtés elterjedésének egyik bizonyítéka. A második világháború után mindkét egyesület beszüntette mű­ködését és majdnem 15 évnek kellett elmúlni ahhoz, hogy a gyűjtői kedv újra fellángoljon s lehetővé váljon a grafikusok és gyűjtők egy táborba való tömörítése. 1956-ban Réthy István összehívta az akkor ismert gyűjtőket a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége helyiségébe, akik lehe­tő­­séget nyújtottak ahhoz, hogy a szövetség egyik szekció­jaként­­ megalakuljon az ex libris gyűjtők szakosztálya.­­ Az ellenforra­d­­almi események azonban a szakosztály létrejöttét megakadályozták 1958 végén Réthy újabb szervezéshez fogott, Selmeczi Károly gra­fikus segítségével kapcsolatot teremtett a Fiatal Művészek Stúdi­ója egyik tagjával Stettner Bélával. Héthy négy oldalas memoran­dummal fordult a Stúdióhoz s kérte, hogy a fiatal művészek köz­bejöttével tegyék lehetővé a Kör megalakulását. A Stúdió magáévá 1 »38

Next