Csonkamagyarország, 1921 (1. évfolyam, 1-134. szám)
1921-07-22 / 54. szám
HÍREK. A kecskeméti tanfelügyelő bűnöre. Rédey János tanfelügyelő a vörös rémuralom alatt a kommunizmus mellett apitált. A bíróság Rédeyt néhány napos tárgyalás után, néhány enyhítő körülmény figyelembe vételvel három havi fogházra ítélte. Dr. Fisch Lipót egyetemes orvostudor orvosi rendelését Szapáry u. 27. szám alatt megkezdte. Elveszett kedden, folyó hó 19.-én délben a Czira-patikától a csirkepiacig való után egy újságpapirosba göngyölt iratcsomó. Kérem a megtalálót, szíveskedjék a reánézve úgy is értéktelen iratokat hozzám eljuttatni. Illő jutalomban részesül. Kanizsai Nagy Imre oki. mérnök. Kötél helyett 5 évi fegyház. Horváth Gyula fülöpszállási lakost a kecskeméti rögtönitélő biróság rablás büntette miatt halálra ítélte. Horvát Fülöpszálláson követte el a rablást. A korcsmában a vele mulató leánytól erőszakkal elvette a pénzét. Mikor a korcsmából távoztában észrevéve, hogy a pénzösszeg mindössze százötven korona, dühbe jött, a pénzt széttépte és a tóba dobta. A károsult feljelentést tett ellene, így került az ügy a kecskeméti rögtönítélő bíróság elé, ahol a statáriális rendelkezés értelmében halálos ítéletet kellett szabni reá. Az elitélt kegyelemért folyamodott. Kérvénye most érkezett vissza. A kormányzó Horvát Gyulának megkegyelmezett és a halálos ítéletet 5 évi fegyházra változtatta át. Nyelvtiprás A szabadkai ügyvédi kar küldöttségben járt a szabadkai törvényszék elnökénél s Újvidéken a tábla és Kúria elnökénél, hogy a rájuk nézve sérelmes nyelvrendelet megváltoztatását kérjék. Itt értesültek az ügyvédek, hogy a kérdéses rendelet, melyet még mai napig sem közöltek az ügyvédi karral, tulajdonképen már 1921 január 1.-én lépett életbe. A küldöttség nem nyert meghallgatást. A szerbek nem engednek abból, hogy a bírósághoz beadandó minden ügydarabot szerb nyelven kell megírni. Montenegróiak a vérpadon Montenegrói felkelők Olaszországba menekültek. Napokban a Gaeta-ban összpontosított menekült montenegrói csapatok egy részét hajóra rakták és erős katonai fedezet mellet Jugoszláviába szállították és a jugoszláv csendőrségnek kiszolgáltatták. Az első oszlop elszállítása nem szűkölködött drámai momentumokban, mert a kétségbeesett és reményeiben csalódott montenegrói hazafiak kérve kérték, hogy szállítsák őket inkább Amerikába, vagy Oroszországba, csak ne Jugoszláviába, hivatkozva arra, hogy jogukban áll megválasztani menedékhelyüket. Még ezt az utolsó kedvezményt sem adták meg nekik és erőszakkal hajóra rakva legádázabb ellenségeiknek, a szerbeknek szolgáltatják ki őket. A behajózásra váró többi osztagok barakokba bezárva, drótsövényektől körülvéve és felállított gépfegyverek őrizete alatt néznek elkövetkezendő szomorú sorsuk elé. Újabb szerb atrocitás Zalaegerszegről jelentik. Nyári András napszámos a napokban kerékpáron át akarta lépni a demarkációs vonalat, hogy ismerőseit meglátogassa. Somogyapátinál azonban a szerb őrs minden figyelmeztetés nélkül lelőtte. A első lövés nem volt halálos és a megsebesült Nyári segítségért kiáltozott. Erre az őrsparancsnok odament hozzá és közvetlen közelről kétszer belelőtt Nyáriba, aki pár perc múlva kiszenvedett. A holttestet a szerb katonák levetkőztették és Adorjánpuszta közelében a buzaföldön elrejtették. Itt talált rá a magyar határcsendőrség. A csehek megszüntetik a magyar iskolákat Prágából jelentik. A felvidéki magyar középiskolákban fokozatosan szüntetik meg a magyar évfolyamokat. Minden évben eggyel kevesebb a magyar osztályok száma, mert az alsó osztályok már kizárólag tót nyelvűek. A kassai felsőkereskedelmi iskolában ezzel a tanévvel az utolsó magyar osztály is megszűnt. A kassai főreáliskolában a harmadik osztályban szintén ez évben tanítottak utoljára magyarul. Nyolc évi börtönre ítélt nagyváradi trileány A nagyváradi II. vadászhadtest parancsnoksága vádjára a hadbíróság 10 évi börtönre ítélte Knauer Margit urileányt, akit az állam ellen elkövetett merénylettel és kémkedéssel volt vádolva. Knauer Margit a súlyos ítéletet meggfelebbezte. A napokban tárgyalta az ügyet a krajovai hadbíróság Gavrilescu ezredes elnöklete alatt. A bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és az urileányt 8 évi börtönre ítélte. Aki ismeri az oláh börtönöket, az tudja, hogy ez a barbár ítélet a halálos ítélettel egyenlő, mert az oláh börtönökben a magyar politikai foglyokat halálra kínozzák. Agyonvert székely Vérlázitó eset történt a napokban Csik megyében, Gyimesfelsőlökön az országút fölött átvezető vasúti híd közelében. Egy székely fuvaros ember, Bartiss András, fával megrakott szekerével hazafelé tartott az erdőből. Amikor a hídhoz ért, az ott őrségen álló katonák egyike fölszántotta, hogy szálljon le a szekérről és a fát rakja le az őrszobába. Mivel Bartiss erre nem volt hajlandó, egy Mocz Vazul nevű katona puskatusával addig verte a szerencsétlen székely fuvarost, amíg az össze nem esett. A magával tehetetlen embert az árokba gurította és bajonettjével is átszúrta, majd egy fadoronggal szétverte a fejét. Az élettelen fuvarost aztán fölrakta a szekérre és a közben odagyűlt emberekhez hencegve szólt: — Agyonütöttem én már egy magyar pincért és egy székely szolgálót is, még sem történt semmi bajom. Most sem félek senkitől és ha kell agyonütök minden magyart. A borzalmas eset tanúi nem mertek a dologba beleavatkozni, mert akkor rögtön kész lett volna az oláhok hamis vádja: a katona csak védekezett, őt támadták meg a székelyek. A kolozsvári hóhér Mikor az oláhok elhelyezkedtek Kolozsvárt, sehogy sem tetszett nekik a bennszülött magyar lakosság. Kiadatott a jelszó, hogy Kolozsvárt meg kell tisztítani a magyaroktól. Sok sikertelen próbálkozás után végre akadt egy erélyes oláh ügyvéd Torda vidékéről, aki vállalkozott, hogy Kolozsvárról egy év alatt tiszta oláh várost csinál, Ioan Boeriu volt a vállalkozó. Az oláhok lakásügyi kormánybiztosnak nevezték ki, de rövid háromnegyed évi működése után teljes mértékben kiérdemelte a „Kolozsvár hóhéra“ címet és rangot. A magyar őslakókat lakásaikból egyszerűen kiparancsolta. Aki legkésőbb 24 óra alatt, de gyakran csak 3—4 órai engedélyezett kiköltözési idő alatt ki nem hurcolkodott, katonákat küldött a nyakára, akik az ablakon dobálták ki a bútorokat az utcára, udvarra, még a harmadik emeletről is. Ha a makacs magyar még így is ragaszkodott Kolozsvárhoz s ott tűrt családjával, összetört bútorai romjai között az utcán, melegben, hidegben, esőben, hóban, egy-két nap múlva teherautóba rakatta a nyomorultakat, hogy a közlekedést ne akadályozzák és kivitette a rakodó pályaudvarra, ahol újból kihánytak mindent a földre, a sárba . .. Ezek után aztán önként kérték a kolozsvári bennszülöttek a repatriálásukat Ioan Boeriutól a kolozsvári magyarok hóhérától. Közben három ízben óriási skandalum tört ki Boeriu panamái miatt, míg végül 1921 tavaszán több millióval Bukarestben telepedett le. Miként készítsük elő talajunkat az őszi vetések alá? A gazdaközönség számára írta Westsik Vilmos gazdasági tanár. Fenti címen most hagyta el a sajtót Westsik Vilmos gazdatanár második füzete, amelyből az alábbiakban egy kis részt közlünk mutatóba gazdaközönségünk részére. A füzetet az Unió Grafikai Intézet Részvénytársaság adta ki és megszerezhető darabonként 4 koronáért lapunk kiadóhivatalában, valamint az összes újságárusítóknál és Royktt B. könyvkereskedésében. * * * Nagy ritkán, de mégis megesik egyik-másik esztendőben, hogy a nyár végén kapunk elegendő esőt s ekkor talajunkat porhanyóan, lögmentesen tudjuk felszántani az őszi vetések alá. Az ilyen szerencsés esztendőben az is megtörténik, hogy alig szántottuk fel talajunkat, már néhány nap múlva ismét kapunk egy jó esőt. A kisgazda tudja, hogy mily nagy előny, ha a vető szántására eső esett, ez okból mindjárt elveti az őszi veteményét s a magot beboronálja. Minden gazda tapasztalta már, hogy oly szerencsés időjárás mellett, ahogy előbb említettem, az őszi vetemények gyorsan és hiánytalanul kelnek ki s jól megbokrosodnak az ősz végéig. Gondolkodjunk egy kicsit, mi is az oka és alapja annak, hogy a szerencsés nyári időjárás mellett felszántott talajunkban az őszi vetések jól keltek ki ? Talajművelési rétegek. Ha kedvező nyárvégi időjárás folytán talajunkat porhanyóan felszánthattuk s a szántásra a vetés előtt ismét kaptunk egy jó esőt s azután a magot elvetettük és beboronáltuk, ez esetben a talajban háromféle réteget kaptunk. A legalsó réteg a szántatlan földréteg, amelyet az ekével meg nem bolygattunk. Ez a legalsó réteg teljesen tömött, amelybe a levegő nem képes belehatolni, miért is ezt tömött rétegnek nevezem el. A tömött rétegben nem képződik tápanyag, mivel ide a levegő nem tud bejutni. Azonban ennek a tömött rétegnek is van egy jó tulajdonsága, nevezetesen tömöttségénél fogva erős vízszivó, hajcsöves természettel bír s száraz időben ez a réteg szállítja a föld mélységében elraktározott vizet a megszántott földrétegbe, vagyis a növények gyökereihez. Ugyancsak száraz időjárás mellett a tömött réteg juttat nedvességet a megszántott földnek s a tömött rétegből nyirkosodik át a szántás. Ez okból a tömött réteg és a megszántott föld között mindig meg kell lenni az összekapcsolásnak. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a szántott föld odasimul a tömött réteghez, azaz odaülepedik. A megszántott földnek odaülepedése a tömött réteghez pedig csak úgy lehetséges, ha a szántás nem rögös, hanem porhanyó. A tömött réteg ezenkívül a sok felesleges esőt mind képes lefelé vezetni és elraktározni, az esetben, ha a felette lévő réteg fel volt szántva s az esőt fel is fogta. Ha tehát talajunk felső része fel volt szántva, ez esetben az eső minden része fel lett fogva, minélfogva a felesleges eső raktározva lett a tömött rétegben. Tehát helyes művelés mellett a tömött réteg a növények vízgyűjtő raktára és tartaléka a száraz idő esetére. A szántatlén, tömött réteg felett van a megszántott réteg s miután ez a réteg az általam felhozott példa alapján a reája jött eső folytán meg is ülepedett, odasimult az alsó tömött réteghez, ez okból ezt a második, felszántott réteget, ülepedett rétegnek nevezem el. Az ülepedett talajréteg a legszerencsésebb a növényfejlődés szempontjából. Ugyanis az ülepedett talajrétegbe képes a levegő belehatolni, ez okból a levegő szénsava képes a talajban dolgozni s a nyerstalajsókat lassan feloldani. Az ülepedett talajrétegbe csak annyi levegő hatol be, amennyi a talaj beeredéséhez s a növény fejlődéséhez szükséges; tehát nem hatol bele sok jelenleges levegő és szél, amely a talajt megint kiszárítaná. Az ülepedett talajrétegbe azért nem hatol bele a szél, a a felesleges levegő, mert már a neve is mutatja, hogy össze van ülepedve, nincsenek benne nagy üregek. Az ülepedett talajréteg vízszívó hajcsöve a természettel is bír, ez okból száraz időjárás mellett is nyirkos, mert vízszívó természeténél fogva az alsó nedvességet átveszi a szántatlan,tömött rétegből. Emellett azonban az ülepedett talajréteg kitűnően elnyeli az esőt is. Miután az ülepedett talajrétegben van elegendő levegő és nedvesség, ez okból benne kitűnően elhzapazodnak a talajerjedési és korhadási gombák, különösen a meleg nyári időjárás mellett, így tehát az ülepedett talajrétegben fejlődik ki nagy mértékben a talaj termőereje, mégpedig a levegő, a nyirkosság és a talajgombák segítségével. A fiatal állat nem képes a maga erejéből táplálkozni, azért ellátja az anyja kész tápanyaggal, a tejjel. Elválasztás után pedig az ember nyújt kész erőtakarmányt a fiatal állatnak s csak ha már megerősödött, ereszti a legelőre. A fiatal kicsirázott növény sem képes a maga erejéből megélni, hanem szüksége van levegőre, kész nedvességre és kész növényi tápanyagokra, vagyis oldott talajsókra. Mindezen kívánalmak megvannak az ülepedett talajrétegben, mert a levegő, nedvesség és talajgombák gondoskodtak róla, hogy a talajban legyenek kész növényi tápanyagok, amelyekkel a fiatal növényke azonnal tud táplálkozni. Azonban említettem, hogy az ülepedett talajréteg vízszívó hajcsöves természettel bír. Ha tehát az ülepedett talajréteg egész a felszínig terjedne, úgy a nedvesség felszivárogna a talaj felületére, ott elpárologna s a talaj lassan kiszáradna. A kiszáradt talajban peefig, ismét bajba kerülne a fiatal növényke. Ez okból az ülepedett talajréteg fölé kell helyeznünk egy laza, porhanyós réteget, vagyis a talajt meg kell boronálnunk. Az apróra elmunkált, elboronált talajréteg elveszti vizázivó, hajcsöves természetét s megakadályozza az ülepedett talajréteg nedvességének felszivárgását a talaj felületéig. Az apróra elmunkált, megkoronált, legfelső talajréteget takaró rétegnek nevezem el. A legfelső réteget azért neveztem el takaró rétegnek, mert nyáron ez árnyékolja be a talajt. Ugyanis finom megboronálásánál fogva zárt laza talajréteget ad, amelyen keresztül a szükséges levegő kényelmesen, tud belehatolni az ülepedett rétegbe, de viszont zártságánál fogva nem engedi behatolni a felesleges szárító szeleket, azonkívül lazaságánál fogva nem engedi az alsó nedvesség felszivárgását a talaj felszínéig. . Nyári hónapokban az ember is beárnyékolja lakását, függönyökkel és redőkkel, hogy ezekkel feltartóztassa a forró napsugár és levegő behatolását. A nyári talajműveléseknél ugyanezt a beárnyékolást adja a legfelső talajréteg, ha finomra, apróra meg van boronálva vagy kapálva. Az eddig elmondottak alapján megérthetjük, hogy kedvező időjárás mellett kapunk háromféle talajréteget a nyári talajműveléseknél. A legalsó szántatlan réteg a tömött réteg, amely a vizet alulról felfelé szállítja. A tömött réteg felett van a megszántott ülepedett réteg, amely átveszi az alsó nedvességet s amellett a levegő és talajgombák segítségével kifejleszti a talaj termőerejét. Az ülepedett réteg felett pedig van a lébi takaró réteg, amely viszont megakadályozza az elépedett réteg kiszáradását. Az ősziek talajelőkészítésénél tehát arra kll törekednünk, hogy ezt a háromféle talajrétegzettséget mindenkor megkaphassuk. A vetőmagnak tehát mindenkor a középső ülepedett rétegbe kell jutnia s felette takarórétegnek kell maradnia. Búzát, rozsot, árpát, zabot, PATYI ISTVÁN KOCSIGYÁRTÓ ÉS MÁZOLÓ, KISKUNFÉLEGYHÁZA, III. KER, ZRÍNYI UTCA 35. SZÁM. Elvállal modern kivitelben, úgymint szatlermunkát, kocsifényezést ifjaskocsik festését, kocsibelsők készítetését és kárpitozását, bútorok, ajtók, ablakok olajfestését és evezését. A CSONKAMAGYARORSZÁG szerkesztőségének és kiadóhivatalának telefonszáma: 167. KISS JENŐ : ÉPÜLET ÉS BÚTORASZTALOS KISKUNFÉLEGYHÁZA, JÓKAI UTCA 15. SZÁM. Készít megrendelésre az asztalosiparhoz tartozó mindennemű munkát. Nagy választékban állandóan raktáron tart csinos menyasszonyi sublatokat, szekrényeket, mindenféle házi és konyhabútorokat. Üzletberendezésekhez, építéshez, vagy bútorberendezéshez szükséges .•**•. költségvetéseket díjtalanul készít. .. Még békeidőben készült többféle t/ méretű ablakok kaphatók. Talipásoknak alkalmas vastag nyárfa* *A deszkák nagy választékban kaphatók. .......... Szolid kiszolgálás. .•** Felelős szerkesztő és kiadó: GALULAY PÁL. Szerkesztőség és kiadóhivatal, hova a lapot érdeklő mindennemű közlemények, levelek és pénzek küldendők: Kiskunfélegyházán, Forgách utca 4. szám alatt. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Nyomatott az Unió Grafikai Intézet R.-T. könyvnyomdájában Kiskunfélegyházán, bármily mennyiségben vásárolok. Akik részemre terményt adnak el, azoknak kölcsönzsákokat in===== gyen adok. : na Sahin Tóth Ráfael kereskedő. — Csirkepiactéren. Gépazsurozáshoz, varrógépen jól varrni tudó ügyes leány fizetéssel felvétetik, özv. Dévainénál Szapáry utca 28. szám alatt. 23 Búzát, rozsot legmagasabb áron veszünk. Kiskunfélegyházi Egyesült Gőzmalom Részvénytársaság Szegedi uti telepe. 2S1 AZ UNIÓ GRAFIKAI INTÉZET RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TELEFONSZÁMA: 167. 100 koronát kereshet naponta az, aki budapesti újságokat árusít részünkre Jelentkezőket elfogad lapunk kiadóhivatala, Forgách u. 4. sz. alatt * v . • ' ' I V ' ’ V ’ *4 Főelárusitói vagyunk: Az Est, Magyarország, Pesti Napló, Az Újság, Pesti Hírlap, Magyar Hírlap, PH— Uh*l című legjobb budapesti napilapoknak