Csonkamagyarország, 1921 (1. évfolyam, 1-134. szám)

1921-07-22 / 54. szám

HÍREK. A kecskeméti tanfelügyelő bűn­­­öre. Rédey János tanfelügyelő a vörös rémuralom alatt a kommuniz­­mus mellett apitált. A bíróság Rédeyt néhány napos tárgyalás után, néhány enyhítő körülmény figyelembe véte­­lvel három havi fogházra ítélte. Dr. Fisch Lipót egyetemes orvos­­tudor orvosi rendelését Szapáry­ u. 27. szám alatt megkezdte. Elveszett kedden, folyó hó 19.-én délben a Czira-patikától a csirke­piacig való után egy újságpapirosba göngyölt iratcsomó. Kérem a meg­találót, szíveskedjék a reánézve úgy is értéktelen iratokat hozzám eljut­tatni. Illő jutalomban részesül. Kani­zsai Nagy Imre oki. mérnök. Kötél helyett 5 évi fegyház. Horváth Gyula fülöpszállási lakost a kecskeméti rögtönitélő biróság rab­lás büntette miatt halálra ítélte. Hor­­vát Fülöpszálláson követte el a rab­lást. A korcsmában a vele mulató leánytól erőszakkal elvette a pénzét. Mikor a korcsmából távoztában ész­revéve, hogy a pénzösszeg mind­össze százötven korona, dühbe jött, a pénzt széttépte és a tóba dobta. A károsult feljelentést tett ellene, így került az ügy a kecskeméti rögtön­ítélő bíróság elé, ahol a statáriális rendelkezés értelmében halálos íté­letet kellett szabni reá. Az elitélt kegyelemért folyamodott. Kérvénye most érkezett vissza. A kormányzó Horvát Gyulának meg­kegyelmezett és a halálos ítéletet 5 évi fegyházra változtatta át. Nyelvtiprás A szabadkai ügyvédi kar küldött­ségben járt a szabadkai törvényszék elnökénél s Újvidéken a tábla és Kúria elnökénél, hogy a rájuk nézve sérelmes nyelvrendelet megváltozta­tását kérjék. Itt értesültek az ügy­védek, hogy a kérdéses rendelet, melyet még mai napig sem közöl­tek az ügyvédi karral, tulajdonké­pen már 1921 január 1.-én lépett életbe. A küldöttség nem nyert meghallgatást. A szerbek nem en­gednek abból, hogy a bírósághoz beadandó minden ügydarabot szerb nyelven kell megírni. Montenegróiak a vérpadon Montenegrói felkelők Olaszor­szágba menekültek. Napokban a Gaeta-ban összpontosított mene­kült montenegrói csapatok egy ré­szét hajóra rakták és erős katonai fedezet mellet Jugoszláviába szál­lították és a jugoszláv csendőrségnek kiszolgáltatták. Az első oszlop el­szállítása nem szűkölködött drámai momentumokban, mert a kétségbe­esett és reményeiben csalódott mon­tenegrói hazafiak kérve­ kérték, hogy szállítsák őket inkább Amerikába, vagy Oroszországba, csak ne Ju­goszláviába, hivatkozva arra, hogy jogukban áll megválasztani mene­dékhelyüket. Még ezt az utolsó kedvezményt sem adták meg nekik és erőszakkal hajóra rakva legádá­zabb ellenségeiknek, a szerbeknek szolgáltatják ki őket. A behajózás­ra váró többi osztagok barakokba bezárva, drótsövény­ektől körülvéve és felállított gépfegyverek őrizete alatt néznek elkövetkezendő szomo­rú sorsuk elé. Újabb szerb atrocitás Zalaegerszegről jelentik. Nyári András napszámos a napokban ke­rékpáron át akarta lépni a demar­kációs vonalat, hogy ismerőseit meg­látogassa. Somogyapátinál azonban a szerb őrs minden figyelmeztetés nélkül lelőtte. A első lövés nem volt halálos és a megsebesült Nyári se­gítségért kiáltozott. Erre az őrspa­­rancsnok odament hozzá és közvetlen közelről kétszer belelőtt Nyáriba, aki pár perc múlva kiszenvedett. A holt­testet a szerb katonák levetkőztették és Adorjánpuszta közelében a buza­­földön elrejtették. Itt talált rá a magyar határcsendőrség. A csehek megszüntetik a magyar iskolákat Prágából jelentik. A felvidéki magyar középiskolákban fokozatosan szüntetik meg a magyar évfolyamo­kat. Minden évben eggyel kevesebb a magyar osztályok száma, mert az alsó osztályok már kizárólag tót nyelvűek. A kassai felsőkereskedel­mi iskolában ezzel a tanévvel az utolsó magyar osztály is megszűnt. A kassai főreáliskolában a harma­dik osztályban szintén ez évben ta­nítottak utoljára magyarul. Nyolc évi börtönre ítélt nagyváradi trileány A nagyváradi II. vadászhadtest parancsnoksága vádjára a hadbíró­ság 10 évi börtönre ítélte Knauer Margit urileányt, akit az állam ellen elkövetett merénylettel és kémkedés­sel volt vádolva. Knauer Margit a súlyos ítéletet meggfelebbezte. A na­pokban tárgyalta az ügyet a krajovai hadbíróság Gavrilescu ezredes elnök­lete alatt. A bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és az urileányt 8 évi börtönre ítélte.­­ Aki ismeri az oláh börtönöket, az tudja, hogy ez a barbár ítélet a halálos ítélettel egyenlő, mert az oláh börtönökben a magyar politikai foglyokat halálra kínozzák. Agyonvert székely Vérlázitó eset történt a napokban Csik megyében, Gyimesfelsőlökön az országút fölött átvezető vasúti híd közelében. Egy székely fuvaros em­ber, Bartiss András, fával meg­rakott szekerével hazafelé tartott az erdőből. Amikor a hídhoz ért, az ott őrségen álló katonák egyike fölszá­ntotta, hogy szálljon le a szekérről és a fát rakja le az őrszobába. Mivel Bartiss erre nem volt hajlandó, egy Mocz Vazul nevű katona puska­tusával addig verte a szerencsétlen székely fuvarost, amíg az össze nem esett. A magával tehetetlen em­bert az árokba gurította és bajonett­jével is átszúrta, majd egy fadorong­gal szétverte a fejét. Az élettelen fuvarost aztán fölrakta a szekérre és a közben odagyűlt emberekhez hencegve szólt: — Agyonütöttem én már egy magyar pincért és egy székely szol­gálót is, még sem történt semmi bajom. Most sem félek senkitől és ha kell agyonütök minden magyart. A borzalmas eset tanúi nem mertek a dologba beleavatkozni, mert akkor rögtön kész lett volna az oláhok hamis vádja: a katona csak védekezett, őt támadták meg a székelyek. A kolozsvári hóhér Mikor az oláhok elhelyezkedtek Kolozsvárt, sehogy sem tetszett ne­kik a bennszülött magyar lakosság. Kiadatott a jelszó, hogy Kolozsvárt meg kell tisztítani a magyaroktól. Sok sikertelen próbálkozás után végre akadt egy erélyes oláh ügyvéd Tor­da vidékéről, aki vállalkozott, hogy Kolozsvárról egy év alatt tiszta oláh várost csinál, Ioan Boeriu volt a vállalkozó. Az oláhok lakásügyi kormánybiztosnak nevezték ki, de rövid háromnegyed évi működése után teljes mértékben kiérdemelte a „Kolozsvár hóhéra“ címet és rangot. A magyar őslakókat lakásaikból egyszerűen kiparancsolta. Aki leg­később 24 óra alatt, de gyakran csak 3—4 órai engedélyezett kiköl­tözési idő alatt ki nem hurcolkodott, katonákat küldött a nyakára, akik az ablakon dobálták ki a bútorokat az utcára, udvarra, még a harmadik emeletről is. Ha a makacs magyar még így is ragaszkodott Kolozsvár­hoz s ott tűrt családjával, összetört bútorai romjai között az utcán, melegben, hidegben, esőben, hóban, egy-két nap múlva teherautóba ra­katta a nyomorultakat, hogy a köz­lekedést ne akadályozzák és kivitette a rakodó pályaudvarra, ahol újból kihánytak mindent a földre, a sár­ba . .. Ezek után aztán önként kér­ték a kolozsvári bennszülöttek a repatriálásukat Ioan Boeriu­tól a kolozsvári magyarok hóhérától. Köz­ben három ízben óriási skandalum tört ki Boeriu panamái miatt, m­íg végül 1921 tavaszán több millióval Bukarestben telepedett le. Miként készítsük elő talajunkat az őszi vetések alá? A gazdaközönség számára írta Westsik Vilmos gazdasági tanár. Fenti címen most hagyta el a sajtót Westsik Vilmos gazda­tanár második füzete, amelyből az alábbiakban egy kis részt közlünk mutatóba gazdaközönségünk részére. A füzetet az Unió Grafikai Intézet Részvény­­társaság adta ki és megszerezhető darabonként 4 ko­ronáért lapunk kiadóhivatalában, valamint az összes újságárusítóknál és Royktt B. könyvkereskedésében. * * * Nagy ritkán, de mégis megesik egyik-másik esz­tendőben, hogy a nyár végén kapunk elegendő esőt s ekkor talajunkat porhanyóan, lögmentesen tudjuk fel­szántani az őszi vetések alá. Az ilyen szerencsés esz­tendőben az is megtörténik, hogy alig szántottuk fel talajunkat, m­ár néhány nap múlva ismét kapunk egy jó esőt. A kisgazda tudja, hogy mily nagy előny, ha a vető szántására eső esett, ez okból mindjárt elveti az őszi veteményét s a magot beboronálja. Minden gazda tapasztalta már, hogy oly szerencsés időjárás mellett, ahogy előbb említettem, az őszi vetemények gyorsan és hiánytalanul kelnek ki s jól megbokrosodnak az ősz végéig. Gondolkodjunk egy kicsit, mi is az oka és alapja annak, hogy a szerencsés nyári időjárás mellett felszán­tott talajunkban az őszi vetések jól keltek ki ? Talajm­űvelési rétegek. Ha kedvező nyárvégi időjárás folytán talajunkat porhanyóan felszánthattuk s a szántásra a vetés előtt ismét kaptunk egy jó esőt s azután a magot elvetettük és beboronáltuk, ez esetben a talajban háromféle réte­get kaptunk. A legalsó réteg a szántatlan földréteg, amelyet az ekével meg nem bolygattunk. Ez a legalsó réteg teljesen tömött, amelybe a levegő nem képes belehatolni, miért is ezt tömött réteg­nek nevezem el. A tömött rétegben nem képződik tápanyag, mivel ide a levegő nem tud bejutni. Azonban ennek a tömött rétegnek is van egy jó tulajdonsága, nevezetesen tömött­­ségénél fogva erős vízszivó, hajcsöves természettel bír s száraz időben ez a réteg szállítja a föld mélységében elraktározott vizet a megszántott földrétegbe, vagyis a növények gyökereihez. Ugyancsak száraz időjárás mellett a tömött réteg juttat nedvességet a megszántott földnek s a tömött rétegből nyirkosodik át a szántás. Ez okból a tömött réteg és a megszántott föld között mindig meg kell lenni az összekapcsolásnak. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a szántott föld odasimul a tömött réteghez, azaz oda­ülepedik. A megszántott földnek odaü­lepedése a tömött réteghez pedig csak úgy lehetséges, ha a szán­tás nem rögös, hanem porhanyó. A tömött réteg ezen­kívül a sok felesleges esőt mind képes lefelé vezetni és elraktározni, az esetben, ha a felette lévő réteg fel volt szántva s az esőt fel is fogta. Ha tehát talajunk felső része fel volt szántva, ez esetben az eső minden része fel lett fogva, minélfogva a felesleges eső rak­tározva lett a tömött rétegben. Tehát helyes művelés mellett a tömött réteg a növények vízgyűjtő raktára és tartaléka a száraz idő esetére. A szántatlén, tömött réteg felett van a megszán­tott réteg s miután ez a réteg az általam felhozott példa alapján a reája jött eső folytán meg is ülepedett, oda­simult az alsó tömött réteghez, ez okból ezt a második, felszántott réteget, ülepedett rétegnek nevezem el. Az ülepedett talajréteg a legszerencsésebb a növény­fejlődés szempontjából. Ugyanis az ülepedett talajrétegbe képes a levegő belehatolni, ez okból a levegő szénsava képes a talajban dolgozni s a nyerstalajsókat lassan feloldani. Az ülepedett talajrétegbe csak annyi levegő hatol be, amennyi a talaj beeredéséhez s a növény fejlődésé­hez szükséges; tehát nem hatol bele sok jelenleges levegő és szél, amely a talajt megint kiszárítaná. Az ülepedett talajrétegbe azért nem hatol bele a szél, a a felesleges levegő, mert már a neve is mutatja, hogy össze van ülepedve, nincsenek benne nagy üregek. Az ülepedett talajréteg vízszívó hajcsöve a termé­szettel is bír, ez okból száraz időjárás mellett is nyir­kos, mert vízszívó természeténél fogva az alsó nedves­séget átveszi a szántatlan,tömött rétegből. Emellett azon­ban az ülepedett talajréteg kitűnően elnyeli az esőt is. Miután az ülepedett talajrétegben van elegendő levegő és nedvesség, ez okból benne kitűnően elhzapa­­zodnak a talajerjedési és korhadási gombák, különösen a meleg nyári időjárás mellett, így tehát az ülepedett talajrétegben fejlődik ki nagy mértékben a talaj termőereje, mégpedig a levegő, a nyirkosság és a talajgombák segítségével. A fiatal állat nem képes a maga erejéből táplál­kozni, azért ellátja az anyja kész tápanyaggal, a tejjel. Elválasztás után pedig az ember nyújt kész erőtakar­mányt a fiatal állatnak s csak ha már megerősödött, ereszti a legelőre. A fiatal kicsirázott növény sem képes a maga erejéből megélni, hanem szüksége van levegőre, kész nedvességre és kész növényi tápanyagokra, vagyis oldott talajsókra. Mindezen kívánalmak megvannak az ülepedett talajrétegben, mert a levegő, nedvesség és talajgombák gondoskodtak róla, hogy a talajban legye­nek kész növényi tápanyagok, amelyekkel a fiatal nö­vényke azonnal tud táplálkozni. Azonban említettem, hogy az ülepedett talajréteg vízszívó hajcsöves természettel bír. Ha tehát az ülepe­dett talajréteg egész a felszínig terjedne, úgy a ned­vesség felszivárogna a talaj felületére, ott elpárologna s a talaj lassan kiszáradna. A kiszáradt talajban peefig, ismét bajba kerülne a fiatal növényke. Ez okból az ülepedett talajréteg fölé kell helyeznünk egy laza, por­­hanyós réteget, vagyis a talajt meg kell boronálnunk. Az apróra elmunkált, elboronált talajréteg elveszti vizázivó, hajcsöves természetét s megakadályozza az ülepedett talajréteg nedvességének felszivárgását a talaj felületéig. Az apróra elmunkált, megkoronált, legfelső talaj­réteget­ takaró rétegnek nevezem el. A legfelső réteget azért neveztem el takaró réteg­nek, mert nyáron ez árnyékolja be a talajt. Ugyanis finom megboronálásánál fogva zárt laza talajréteget ad, amelyen keresztül a szükséges levegő kényelmesen, tud belehatolni az ülepedett rétegbe, de viszont zárt­ságánál fogva nem engedi behatolni a felesleges szárító szeleket, azonkívül lazaságánál fogva nem engedi az alsó nedvesség felszivárgását a talaj felszínéig. . Nyári hónapokban az ember is beárnyékolja laká­sát, függönyökkel és redőkkel, hogy ezekkel feltartóz­tassa a forró napsugár és levegő behatolását. A nyári talajműveléseknél ugyanezt a beárnyé­­kolást adja a legfelső talajréteg, ha finomra, apróra meg van boronálva vagy kapálva. Az eddig elmondottak alapján megérthetjük, hogy kedvező időjárás mellett kapunk háromféle talajréteget a nyári talajműveléseknél. A legalsó szántatlan réteg a tömött réteg, amely a vizet alulról felfelé szállítja. A tömött réteg felett van a megszántott ülepedett réteg, amely átveszi az alsó nedvességet s amellett a levegő és talajgombák segítségével kifejleszti a talaj termő­­erejét. Az ülepedett réteg felett pedig van a lébi takaró réteg, amely viszont megakadályozza az elépe­­dett réteg kiszáradását. Az ősziek talajelőkészítésénél tehát arra k­ll törekednünk, hogy ezt a háromféle talajrétegzettséget mindenkor megkaphassuk. A vetőmagnak tehát mindenkor a középső ülepe­dett rétegbe kell jutnia s felette takarórétegnek kell maradnia. Búzát, rozsot, árpát, zabot, PATYI ISTVÁN KOCSIGYÁRTÓ ÉS MÁZOLÓ, KISKUNFÉLEGYHÁZA, III. KER, ZRÍNYI­ UTCA 35. SZÁM. Elvállal modern kivitelben, úgymint szatlermunkát, kocsifényezést ifjas­­kocsik festését, kocsibelsők készíte­­tését és kárpitozását, bútorok, ajtók, ablakok olajfestését és evezését. A CSONKAMAGYARORSZÁG szerkesztőségének és kiadóhivatalának telefonszáma: 167.­­ KISS JENŐ : ÉPÜLET ÉS BÚTORASZTALOS KISKUNFÉLEGYHÁZA, JÓKAI­ UTCA 15. SZÁM. Készít megrendelésre az asztalosiparhoz tartozó mindennemű munkát. Nagy választékban állandóan raktáron tart csinos menyasszonyi sublatokat, szekrényeket, mindenféle házi és konyhabútorokat. Üzletberendezésekhez, építéshez, vagy bútorberendezéshez szükséges .•**•. költségvetéseket díjtalanul készít. .­. Még békeidőben készült többféle t/ méretű ablakok kaphatók. Talipásoknak alkalmas vastag nyárfa* *A deszkák nagy választékban kaphatók. .......... Szolid kiszolgálás.­­ .•** Felelős szerkesztő és kiadó: GALULAY PÁL. Szerkesztőség és kiadóhivatal, hova a lapot érdeklő mindennemű közlemények, levelek és pénzek küldendők: Kiskunfélegyházán, Forgách­ utca 4. szám alatt. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Nyomatott az Unió Grafikai Intézet R.-T. könyvnyomdájában Kiskunfélegyházán, bármily mennyiségben vásárolok. Akik részemre terményt adnak el, azoknak kölcsönzsákokat in­­===== gyen adok. : na Sahin Tóth Ráfael kereskedő. — Csirkepiactéren. Gépazsurozáshoz, varrógépen jól varrni tudó ügyes leány fizetéssel fel­vétetik, özv. Dévainénál Szapáry­ utca 28. szám alatt. 2­3 Búzát, rozsot legmagasabb áron ve­szünk. Kiskunfélegyházi Egyesült Gőz­malom Részvénytársaság Szegedi­ uti telepe. 2S1 AZ UNIÓ GRAFIKAI INTÉZET RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TELEFONSZÁMA: 167.­­ 100 koronát kereshet naponta az,­­ aki budapesti újságokat árusít részünkre Jelentkezőket elfogad lapunk kiadóhivatala, Forgách­ u. 4. sz. alatt * v . • ' ' I V ' ’ V ’ *4 Főelárusitói vagyunk: Az Est, Magyarország, Pesti Napló, Az Újság, Pesti Hírlap, Magyar Hírlap, PH— Uh*l című legjobb budapesti napilapoknak

Next