Csonkamagyarország, 1921 (1. évfolyam, 1-134. szám)
1921-04-08 / 8. szám
Pártoktól független politikai újság Megjelenik hetenként háromszor I. évfolyam 8. szám 1921 április hó 8 óra 2 korona Hiszek egy Istenben! Hiszek egy Hazában! Hiszek egy isteni örök igazságban! Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen. Ne politizáljon az iskola! A helyi politikai viszonyokra gondolunk elsősorban, ahol a politika, sajnos, a legádázabb ellenségeskedést jelenti és minden szépnek, jónak és méltányosnak útját vágja. A magát kereszténynek nevező politikai irányzat hívei közül is sokan elkeseredett gyűlölséget hirdetnek a más felekezethez tartozók és nem azonos politikai hitvallásúak ellen. Mindez megjárná, hisz már hozzászoktunk az ilyesmihez, az utcasarkon avagy a piacon, felnőtt emberek között. De az ellen már határozottan felemeljük tiltakozó szavunkat, hogy a politikát az iskolába is bevigyék. A hitoktató, a nevelő tanítson az iskolában, használja fel az amúgy is rövid időt a sok hiány pótlására, ne arra, hogy felekezeti és politikai gyűlölséget plántáljon az ifjú zsenge szívébe. Van ott előbbre való tanulni való is, mint ezek. Az ízléstelen dolgok, amik időnkint ki-ki szivárognak az iskola falai közül, otthon a szülők körében megdöbbenést, az ifjú zsenge lelkében pótolhatatlan kételyt kelt fel, mikor utána ezeket a parancsokat kell tanulnia: Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat! vagy: Felebarátod minden ember, kivétel nélkül. Ne tegyük az iskolát politikai agitációk színhelyévé. Arra valók a párthelyiségek, meg a piactér. Az asszonyoknak se engedjük át azokat ilyen célra. Árt ez az iskola tekintélyének, unszipatikussá teszi a testületet, mely ezt megengedi, vagy pláne közre is működik ezekben. A politikai háttérrel bíró sorozatos előadásokat is vigyük ki az iskolából. Ne vonjuk bele a tanulóifjúságot. A tanulóifjúság az iskolában csak forró hazaszeretetet és munkaszeretetet tanuljon a szükséges stúdiumokon kívül, a politikára ne olt és oly korán neveljük őket. Azután politizáljon ifjúságunk, ha már hasznos tagja a magyar hazának és társadalomnak. Úgyis számos sajnálatos példa van előttünk arra,hogy ifjúságunknál előbbre való volt a korai politizálás, mint a diploma vagy mesterség megszerzése. Más szempontból se ajánlatos a tanulóifjúságnak a politikába való bevonása. Megtanul az ifjú ide-oda hajladozni! Pedig nekünk gerinces magyarokra lesz szükségünk a jövőben. Állításunk beigazolására csak azt a tényt hozzuk fel, hogy amelyik ifjak leghoszszabb piros pántlikával jártak a kommün alatt, közelmúltban ők hordtak legtöbbféle jelvényt. Százszónak is egy a vége és ebben minden pedagógus igazat fog adni: ne politizáljon az iskola, sőt az iskolán kívüli politikába se vonjuk be a tanulóifjúságot. . Kiskunfélegyháza, 1921. április 8. Omega. A kormány lemondott. Budapesti tudósítónk telefonjelentése. Budapest, 1921 április 7-én. A nemzetgyűlés mai ülésének megnyitása előtt nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter gróf Teleki Pál miniszterelnöknek bejelentette, hogy miniszterségről lemond. Lemondásának indokául azt hozta fel, hogy Grátz Gusztáv külügyminiszternek beszéde, amelyet IV. Károlynak Budapesten történt váratlan megjelenése tárgyában a tegnapi napon tartott, aggodalomba ejtette, másrészt nem volt előzetes tudomása azon proklamációról, amelyet a király elutazása előtt a nemzethez intézett s gróf Teleki a mai reggeli lapokban közzétett. Ilyen előzmények után nyitotta meg a nemzetgyűlést a mai napon déli 12 órakor RakoVSZky István házelnök és jelentette, hogy gróf Teleki miniszterelnök szólni kíván. Gróf Teleki így szólt: Tisztelt nemzetgyűlés! Tekintettel arra, hogy egyes miniszter uraknak a kormányban való helyzete a közeli napokban lefolyt események miatt a pártjuk és saját felfogásuk szerint lehetetlenné vált s így a kormányzáshoz szükséges erős együttműködés a kormány tagjai között biztosítva nincs, még a mai napon előterjesztést teszek a kormányzó úrnak, amelyben az összkormány tarthatatatlan helyzetét bejelentem. Kérem a nemzetgyűlést, hogy a kormányválság megoldásáig az üléseit napolja el. Ezután Ereki Károly szólalt fel, aki a nemzetgyűlés elnapolását ellenezte, mivel Teleki miniszterelnök határozottan nem jelentette be, hogy a kormány lemondott. A nemzetgyűlés nagy többsége elfogadta a miniszterelnök indítványát és a kormányválság megoldásáig üléseit elnapolta. Ezzel az ülés véget ért. Politikai körökben azt beszélik, hogy a nemzetgyűlést hamarosan feloszlatják. Svájc vizsgálatot indított IV. Károly utazása ügyében. Berlin. A svájci szövetségi kormány vizsgálatot rendelt el arra nézve, hogy milyen körülmények közt utazott el tartózkodási helyéről, Prangimból. IV. Károly, volt király, kik tanácsolták kalandos útját és kik kisérték el útjára. Csak mindezeknek tisztázása után fog eldőlni, hogy hol ad Svájc újabb menedékhelyet a volt királynek. Horthy hadparancsa a Nemzeti Hadsereg katonáihoz. A Nemzeti Hadsereg katonái előtt a mai napon a következő hadparancsot hirdették ki: Hadparancs. Midőn Magyarország kormányzását elvállaltam, feltett szándékom volt, hogy a kormányzói székben csak addig maradok meg, amíg azt az ország érdeke megköveteli, létünkért és belső megszilárdulásunkért való küzdelmünk még nem fejeződött be. Erőszakos, hirtelen változás a kormányzás terén a nemzet létét fenyegetné, ezért az utolsó napok eseményei dacára is megmaradtam eredeti elhatározásomnál és hazám létérdekében helyemen kitartottam. A nemzeti hadsereg ezen nehéz napokban is várakozásomnak megfelelően megtartotta a nekem tett esküjét. Magyar szívem egész melegével mondok köszönetet a nemzeti hadsereg vezetőségének, tisztjeinek, altisztjeinek és legénységének. Bizakodással nézek a jövő elé, mert a nemzeti hadsereg biztosítékot nyújt arra, hogy hazánk a világ nemzetei között azt a helyet fogja elfoglalni, melyet ezeréves múltjánál és jelleménél fogva megérdemel. Kelt Budapest, 1921. március 31. HORTHY s. k. Belpolitikai helyzet. A tegnapi nemzetgyűlés végeztével a nemzetgyűlési képviselők legnagyobb része a folyósóra vonult ki, ahol nagyatádi Szabó Istvánt párthívei nagy éljenzéssel fogadták a bejelentett lemondása miatt. Arra a kérdésre, hogy a kormány lemondott-e vagy sem, nagyatádi Szabó István azt felelte: nem. Hiszen még Teleki nem tárgyalt a kormányzóval s igy nem jelenthette be a lemondást, csak a kormányzóval történt tárgyalás után fog hivatalosan nyilatkozni a kormány lemondásáról. Ezután a kisgazdapárt értekezletre vonult vissza, ahol Tomcsányi Vilmos igazságügyi és ideiglenes belügyminiszter is megjelent és bejelentette a pártnak, hogy ő is lemondott. A válság megoldására nézve beavatott helyről a következő lehetőségeket emlegetik. 1. A királyi kézirat ügyének kormány nyilatkozattal való tisztázása után a mostani kormány helyén marad. Ez a legvalószinütlenebb megoldás. 2. Gróf Bethlen István alakit kabinetet az eddigi pártkeretek felbomlása után egységes pártra támaszkodva. Ez esetben a miniszterelnökségen kívül a belügyi tárcát is magának tartaná meg. 3. Gróf Bethlen István, vagy más régebbi előkelő politikus elnöksége alatt bizonyos elvi deklarációk mellett a mai koalíciós, kabinet változatlanul megmarad. 4. Ha egyik megoldás sem sikerülne, következnék a házfeloszlatás. A válság megoldása valószínűleg rövid lesz. A kisgazdapárt álláspontja szerint, ha a politikai válság megoldása rövid és sima nem lesz, leghelyesebbnek tartja sőt követelni fogja a nemzetgyűlés mielőbbi feloszlatását, hogy alkalma legyen a nemzetnek állást foglalnia a helyzetre vonatkozólag. Mayláth püspök memoranduma a román királyhoz. Bukarestből jelentik, hogy gróf Mayláth gyulafehérvári püspök eskütétele alkalmával egy memorandumot nyújtott át a román királynak, amelyben arra kéri, hogy nyugtassa meg híveiért aggódó főpásztori lelkét abban az irányban, hogy Erdély katholikussai évszázados autonómiájukat megőrizhessék és hagyja meg egyházi birtokaikat. Feloszlatták az olasz parlamentet. Róma. Stephanie ügynökség jelenti, hogy ma jelent meg az a királyi kézirat, mely a képviselőházat feloszlatta. Az új választásokat júniusra tűzték ki. Kiskunfélegyházi ipartestület évi rendes közgyűlése. A kiskunfélegyházi ipartestület folyó hó 4-ikén délelőtt 10 órakor tartotta a városháza közgyűlési termében az évi rendes közgyűlését. A közgyűlés tárgysorozatán a legfontosabb tárgyakként a múlt évi zárszámadás, jövő évi költségvetés, elnöki jelentés, végül az elnök és az elöljáróság megválasztása szerepeltek. Farkas József ipartestületi elnök üdvözlő szavai után, Bálint Károly jegyző előterjesztette a múlt évi zárszámadást és a jövő évi költségvetést; a közgyűlés ezeket jóváhagyólag tudomásul vette és a felmentvényt megadta. Ezután Farkas József tette meg elnöki előterjesztését, amelynek során követelte az ipartörvény mielőbbi revízióját, a kontáripar megakadályozását; felpanaszolta, hogy az adófelszólalalási bizottságba nincsenek az iparosok kellőkép képviselve; végül kifogásolta az iparos műhelyekrészére előírt délután 5 órai zárórát. Az elnöki előterjesztéshez elsőnek Kiss Jenő szólt hozzá, aki főképen azt sérelmezte, hogy az iparosság, bár a város nemzetgyűlési képviselőjét is megkérték közbenjárásra mégsem tudta elérni azt, hogy az adófelszólamlási bizottságba csakugyan azok az iparosok kerüljenek be, akiket arra az iparosság bizalma kijelölt. Az iparosság akaratát figyelmen kívül hagyva — elég szomorú — itt is melléktekintetek, talán a politika érvényesült. Ugyanilyen értelemben szólalt fel Tött Ferenc asztalos iparos is. Még többek hozzászólása után az elnöki előterjesztést egyhangúlag tudomásulvették. Végül közfelkiáltással az ipartestület elnökévé újra megválasztották Farkas Józsit, és választottak még 30 elöljárósági tagot és 5 számvizsgálót. Ezzel a közgyűlés véget ért. Nagy Magyarország megcsonkítása miatti mély fájdalmunkat és a nagy Magyarország visszaállítása iránti mérhetetlen vágyunkat jelzi lapunk címe. Adja a magyarok Istene, hogy e szomorú címet mielőbb nagy Magyarországra változtat- 11— —■■■i hassuk. —.......... —— Kiskunfélegyháza pénzügyigazgatósági kirendeltséget kap. A budapestvidéki pénzügyigazgatóság, amely eddig csupán Pest megyére terjedt ki, azáltal, hogy alája rendelték Bács- és Esztergom megyéknek meg nem szállott részeit is, oly nagy területre nyert hatáskört és illetékességet, hogy a pénzügyi közigazgatás az érdekelt adózók sérelme nélkül zavartalanul tovább el nem látható. Ezért a pénzüellyi kormány elhatározta, hogy a pestvidéki pénzügyigazgatóságot decentralizálja. Egyenlőre a fennálló törvények tiltják, hogyha decentralizáció új, önálló pénzügyigazgatóságok felállításával hajtassák végre, azért csak egyes ügyosztályokat fognak nagyobb vidéki városokban felállítani, így a többek közt tervezik, hogy Pest megye déli részében is az egyenes állami adók kivetésével foglalkozó külön ügyosztályt állítanak fel. Ezen ügyosztály hatásköre és illetékessége alá tartoznának a kunszentmiklósi-, kalocsai-, kiskunhalasi-, kiskőrösi és kiskunfélegyházi adóhivatalok. Amikor ez év elején a pénzügyi kormánynak ezen terve nyilvánvalóvá lett, városunk polgármestere dr. Holló Béla mindent megtett, hogy ezen pénzügyigazgatósági kirendeltség Kiskunfélegyházán helyeztessék el. Közbenjárt Agarasztó Tivadar vármegyei alispánnál, továbbá dr. Gellér Ferenc pénzügyigazgatónál is, akik neki a legodaadóbb támogatásukat meg is ígérték. Ezenfelül 1921 február 8-ikán tartott városi közgyűlésen pedig azt a javaslatot terjesztette elő, hogy a pénzügyigazgatósági kirendeltség hivatalos helyiségeire és ennek folytán idehelyezendő tisztviselők lakásaira szükséges házhelyeket a város ingyen ajánlja fel. A közgyűlés a polgármester ezen indítványát egyhangúlag el is fogadta. A polgármester ezen közgyűlési határozat folytán újra érintkezésbe lépett vármegyénk alispánjával és a pénzügyigazgatóval. Az ügy sürgős volt. Mert nemcsak a fentebb említett Kunszentmiklós, Kalocsa, Kiskunhalas és Kiskőrös versenyeztek a pénzügyigazgatósági kirendeltség odahelyezéséért, hanem Kecskemét városa is. Ugyanis Kecskemét már most is a szerinte kettévágandó Pest megye déli részének, illetve Kecskemét megye kijelölt székhelyének érzi magát s igy előrelátó élelmességgel és dicsérendő kitartással arra törekszik, hogy minden nagyobb állami hivatal ott nyerjen elhelyezést. Majd azután annak idején könnyen érvelhet azzal, hogy legczélszerűbb Kecskemétet megtenni megyeszékhelynek, mert a számottevő állami hivatalok már úgy is ott vannak. Kecskemét pozitív megoldást is ajánlott a pénzügyi kormánynak. Ugyanis felajánlotta, hogy a Kecskeméti Takarékpénztárnak kétemeletes épületére egy harmadik emeletet húz, ahol nemcsak a pénzügyigazgatósági kirendeltség nyerne elhelyezést, de még egy családos tisztviselőnek is lenne lakása; évi bérösszeg fejében pedig csak 60.000 koronát kér. Dr. Holló Béla polgármesterünknek mindezek dacára sikerült az illetékes tényezők rokonszenvét Kiskunfélegyháza városa felé irányítani. Ennek folytán 1921 április 4-ikén Kiskunfélegyházára érkezett Agarasztó Tivadar pest megye alispánja és dr. Gellér Ferenc pénzügyigazgató, hogy a helyszínen tapasztaltak alapján igyekezzenek megfelelő megoldást találni. Polgármesterünk 1921 április 5-ikén délelőtt 10 órára a városháza tanácstermébe, a városi képviselők egy részének bevonásával értekezletet hirdetett. Ezen az értekezleten az alispán elnökölt s részt vett benne a pénzügyigazgató is. A jelen voltak között ott láttuk Jenovay Dezső, Táby László, dr. Tarjányi Gyula, dr. Hoffer József, Dóczy Mihály, dr. Horváth Zoltán és még sótétvárosi képviselők. , , Az értekezleten egyhangúlag az a nézet alakult ki, hogy Kiskunfélegyháza város fejlődése és a lakosság érdekében mindent el kell követni a pénzügyigazgatósági kirendeltség idehelyezéséért. Kiskunfélegyházának is előrelátónak kell lenni, ép úgy, mint Kecskemétnek. Ha annak idején érvényesíteni akarja történelmi jogát, hogy mint Kiskun kerületi kapitányság volt székvárosa, a kettévágandó Pest megye déli részének is székhelye legyen, akkor nagyon célszerű az ilyen nagy területre kiterjedő hatáskörrel és illetékességgel bíró hivataloknak idehelyezése. Tehát a vita tárgyát csak az képezte, hogy hol helyeztessék el a hivatal és mikép tud a város a hivatallal járó 20 - 22 hivatalnoknak lakást biztosítani. A hivatal elhelyezésére az értekezlet teljesen megfelelőnek találta a kereskedő és iparostanonc iskolát, néhai dr. Fazekas Kálmán házát, ahol csekély átalakítással 10—12 hivatali szoba rendelkezésre áll. Nehezebb kérdés volt a 20—22 tisztviselő lakásának a kérdése. Dr. Gellér Ferenc pénzügyigazgató megnyugtatta az értekezletet, hogy ezt sem lesz nehéz megoldani. Ugyanis ő a pénzügyi kormánynál oda fog hatni, hogy lehetőleg nőtlen tisztviselőket helyezzenek ide, akik bizonyára könnyebben fognak lakást találni. Legfeljebb 5—6 családos tisztviselő lesz az idehelyezendők között, akiknek a polgármestertől nyert értesítés szerint a város legalább ideiglenesen lakást biztosítani tud. Ilyen körülmények között semmi akadálya nem lesz annak, hogy a város kívánsága teljesüljön. A pénzügyigazgatósági kirendeltség már folyó évi június vagy július 1-én megkezdené a működését, mert ő a pénzügyi kormánynál minden tehetségével ily irányban fog közbenjárni. Ezután az alispán és a polgármester megköszönték dr. Gellér Ferenc pénzügyigazgatónak és a jelen voltaknak a fáradozásaikat s további támogatásukat kérve, az értekezlet véget ért. Útlevelet kérők figyelmébe. Az utóbbi időben mind gyakrabban tapasztaltatott, hogy arra nem hivatott egyének útlevél kiállítási és láttamozási ügyekben mint közbenjárók szerepelnek és ezáltal maguknak könnyű uton busás jövedelmet szereznek, a hiszékeny közönségnek pedig teljesen céltalan és felesleges kiadásokat okoznak. Ezen kijárók száma különösen az utóbbi időben — amikor a megszállott területekre való utazás mind nagyobb mérveket öltött — szaporodott meg erősen, dacára annak, hogy az ily egyénekkel szemben minden egyes esetben a legszigorúbb megtorló eljárás létetett folyamatba. Tudomására hozom az utazó közönségnek, hogy útlevél kiállítási és láttamozási ügyekben minden közbenjárás felesleges és céltalan: a közbenjárók a hatóságoknál semmit elérni nem tudnak, az útlevél, vagy annak láttamozása egyforma szabályok és módozatok mellett intéztetik el, akár van közbenjáró, akár nincs. Sőt ha a hatóságoknak tudomására jut, hogy egyesek útleveleik ügyében közbenjárókat vettek igénybe, nemcsak hogy a közbenjáró veszi el méltó büntetését, hanem ezáltal az útlevél kiállítása és láttamozása is halasztást fog szenvedni. Az útlevél kiállítása oly egyszerű közigazgatási funkció és oly egyszerű eljárást igényel, hogy mindenféle közbenjárás teljesen felesleges és céltalan és kár minden fillérért, amit a közönség a közbenjáróknak fizet, mert eredményt úgy sem tudnak elérni. Végül kérem a közönséget, szíveskedjenek a köz érdekében mindazokat, akik útlevelek kiállítása, vagy láttamozásának kijárásával üzletszerűleg foglalkoznak, a hatóságoknak tudomására hozni. Kiskunfélegyháza, 1921. április hó 1-én. Rendőrkapitányság.