Csonkamagyarország, 1921 (1. évfolyam, 1-134. szám)
1921-06-10 / 36. szám
Pártoktól független politikai újság Megjelenik hetenként háromszor I. évfolyam 36. szám 1921 junus hó 10 óra 2 korona Hiszek egy Istenben! Hiszek egy Hazában! Hiszek egy isteni örök igazságban! Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen. Kémleljük az eget várjuk az életet jelentő, áldó esőt. Szomjas a föld, s a nap hevében kiszáradt kérge, tikkadva várja a frissítő, áldó esőt. Az epesztő hőségben idő előtt sárgul a gabona. Az ország reménysége az a halásztenger, mely kenyeret, életet, erőt ad. A tavaszi esőktől kivirágzott bizakodás megtorpanva hőköl vissza a kétségbeesés felé és míg a gazda szeme reménytől csillogóan simítja végig a ringó aranytengert, lelkében ott rezg a félelem és ajkára tolul a kérdés: Mi lesz velünk, ha nem lesz eső ? A gazdasági és politikai egyensúly, gyógyulásunk lehetősége az időjárással van szorosan összekötve. A szárazság a méhében hordja a veszedelmek minden ördögét s még végig gondolni sem jó azt a katasztrófát, amit egy évi termésünk elvesztése zúdítana erre a szerencsétlen, sok megpróbáltatáson keresztülment országra. Iparunk pang, tönkretette a háború és a forradalmak, sok javunkat felemésztett forgataga, kereskedelmünk béna és semmi más út nem kínálkozik és nincs számunkra az ország talpraállásához, mint az anyaföld termése, amely az időjárás szeszélyétől függ. Hegedűs Lóránd pénzügyminiszter minden zsenialitása és bámulatot keltő pénzügyi virtuozitása meddő és siralmas játék, ha az ég vándorfelhői meg nem öntözik a magyar földet, a ringó kalásztengert, a virágos mezőt, a most még zöld erdőt. Megdermed az élet, megáll a vérkeringésünk, kultúránk minden épülete összedül, ha nem szökken a magvatöntő kalászba a zöld gabona. A felhőktől függ sorsunk. Minden jót, szépet, örömet, amit az élet adhat: nyugalmat, jólétet a felhőktől várunk. Minden politizálásunk komédia, minden tervünk ábránd, minden hitünk meddőség, ha nem záporozza be a magyar Ugart az áldó eső._ Most látjuk, hogy hova jutottunk. Mindenki érzi, hogy egész életünk a tavaszi eső, mindenki léte vagy nem léte ezen fordul meg. Csonka-Magyarország életkérdése a föld, az embereken kívül az időjárás szeszélyétől függ. Mi lesz, ha ez a szeszély egyszer balra billen ? Életképes-e egy ország, amelynek élete ennyire bizonytalan ? Sok csapáson mentünk át, sok rázkódtatás hullámzott, korbácsolt át rajtunk, a jövendő ezer új veszélyt zúdíthat ránk. Ha összefogott ellenünk a föld, ha a világháború és minden poklok kínján átvergődtünk ... és élünk ... legyen irántunk izgalmas az Ég és nyissa meg földet áztató, termést fakasztó, életet adó csatornáit. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma . . . Gazda-kongresszus Kecskeméten. A tanyarendszer reformja. — Kecskeméten volt Fehérváry Dezső, a Magyar Gazdaszövetség titkára és egy szűkebbkörű rendező bizottsággal megállapodott a június 15. és 16.-án tartandó gazdakongresszus programmjában, mely szerint naponta négy ülés lesz, délelőtt kettő és délután kettő. A résztvevők száma kb. 100—150. A kongresszus célja, hogy megvitassák a legfontosabb mezőgazdasági és tanyai kérdéseket s a határozatokat egy-egy memorandum formájában terjesztik fel a minisztériumba. A programm a következő: Tanyai kérdés jelentősége Csonkamagyarországon: Cettler Jenő. Kecskemét város tanyai politikája: Dömötör Lajos dr. Szeged város tanyai politikája: Somogyi Szilveszter. Hódmezővásárhely tanyai politikája: Lázár Dezső. Tanyai általános gazdasági, kereskedelmi és közlekedési ügyek: Kropacsek György. Tanyai közigazgatás és állattenyésztés: Steinecker Ferenc. Tanyai vallásügy: Révész István. Tanyai iskolák ügye: Kiss Ödön. Tanyai gazdák társadalmi és szövetkezeti ügye: Vancsó Gyula dr. Szikhomok tőzegjavítás: Fényes Béla. Az Alföld fásítása: Kaán Károly dr. Legelőjavítás: Biró János. A kongresszusra gyorsírók lesznek leküldve és a tárgyalások lefolyása a „Magyar Gazda" július vagy augusztusi számában fog meghol marad Kiskunfélegyháza ? jelenni. Az elszállásolást Dömötör Lajos vezetésével egy négyes bizottság intézi. Czetler Jenő, a magyar gazdák igazgatója vasárnap Kecskemétre érkezik, hogy megbeszéléseket folytasson a rendezőbizottsággal. A kongresszusnak előreláthatólag nagy befolyása lesz a magyar gazdasági élet reformjára s ezért országos jelentőségű esemény lesz. Megdöbbenve látjuk, hogy az előadások közt Kiskunfélegyházáról egy szó se esik. Kecskemét dolgozik, él, fejlődik, bennünket felülről néz, de úgy látszik nálunk alszanak a gazdák. Kiskunfélegyházán nincsenek tanyák, a tanyai gazdálkodásról nincs mit mondani. A város 75 ezer katasztrális hold határa itt nem életkérdés ? Szeged, Hódmező-Vásárhely, Kecskemét lerakja az okos tanyai politika fejlődésének alapjait, de Kiskunfélegyháza hallgat. Kiskunfélegyházának nincs tanyai politikája? Vagy nincs erről mondanivalója? Itt nincsenek megoldásra váró tanyai közigazgatási és állattenyésztési feladatok? A tanyai vallásügy terén sincs semmi égető kérdés ? A tanyai iskolák ügye se hagy fenn semmi kívánni valót? Szeretnők, ha a város is mutatna aktív érdeklődést és Kiskunfélegyházáról is, az itteni tanyarendszer gazdasági, közlekedési, kulturális, vallási és politikai megvilágításáról is lenne szó ezen az országos érdekű s a jövő fejlődést szolgáló gyűlésen. Nemzetgyűlés, Budapest, június 9. A mai ülést fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A közoktatásügyi tanács részletes tárgyalását folytatták. Az első szónok Gelencsér István, aki a magyar közoktatási politikát bírálja. Egész népoktatási rendszerünket át kell alakítani, hogy jobban belekapcsolódjék a magyar életbe. Utána Giesswein Sándor beszél. Ma rendkívül fontos a helyes nevelési rendszer. Vallásos nevelés szükséges, de az egymás iránti szolidaritást is bele kell nevelni a gyermekekbe. Ajánlja azt nemcsak a kuluszminiszter, hanem a kereskedelmi miniszter figyelmébe is. Fegyverek hatalmával nem lehet az igazságot megtalálni. Más eszközök kellenek erre és az eszközök között első helyen áll a nevelés. Részletesen foglalkozik a háziipar kérdésével. A háziipar fejlesztésére áldozatokat kellene hozni a kormánynak. Kifogásolja, hogy nagyobb uradalmakban mezőgazdasági munkákra rendszeresen alkalmaznak iskolaköteles gyermekeket és ezáltal elvonják őket az iskola látogatásától. (Az ülés folyik.) Belpolitikai hírek. Politikai körökben élénken tárgyalják a kisgazdapártnak tegnap hozott és Ráday ellen irányuló határozatát. A határozatot akként kommentálják, hogy a kisgazdapárt nem hajlandó tovább tűrni, hogy a miniszteri székből a párt politikájával ellentétben politikát csináljanak és lehet, hogy a tegnapi határozatnak súlyos kihatása lesz a kormány helyzetére. Drozdy Győző kerületében Drozdyn kívül 12 jelölt lépett föl s igy nagy választási küzdelemre van kilátás. Még ötszáz tanut hallgatnak ki a Tisza-perben. A Tisza-perben eddig majdnem száz tanút hallgatak ki, azonban még közel ötszáz tanú kihallgatása van még hátra. Ezek kihallgatása természetesen sok időt fog igénybe venni s igy szeptember vége előtt aligha fejeződik be az óriási anyagú bűnper. Itt említjük meg, hogy Dr. Földvári Béla, Slaertner védője, akit az elnök a tárgyalásból kirekesztett, ma beadványt intézett az ügyvédi kamarához amelyben a történtekről részletes jelentést tesz és kéri, hogy a kamara folytasson le ellene fegyelmi eljárást. Széleskörű nyomozás a Lágymányosi hulla ügyében. A Rendőrség három nap óta nyomoz a Lágymányosi hulla személyazonosságának megállapítása ügyében. A detektívek átkutatták a tó, a Városliget és a Népliget környékét is. Semmi eredménye nincs eddig a kutatásnak. A rendőrség azon a véleményen van, hogy a gaz gyilkosságot hivatásos gonosztevők követhették el, akik előre gondoskodtak még arról is, hogy hamis bűnjelek otthagyásával a rendőrséget félrevezessék. Valószínű, hogy a Szita József próbarendőr cigarettatárczája, melyet a helyszínen tataitak, szándékosan és a rendőrség félrevezetésére otthagyott bűnjel. A nyomozás folyamán ma délelőtt a főkapitányságon két debreceni asszony jelent meg, akik elmondották, hogy Debrecenből június elején elsején eltűnt egy Kiska Győző nevű 21 éves fiatalember, akinek jobb kezén a gyűrűs ujján a körme hiányzik. Megtekintették a a hulla kezét, azonban nem ismerték fel. A hulla kezének ápoltsága azt bizonyítja, hogy az áldozat nem földmíves, de iparos sem lehetett. Letartóztatás a Landau ügyben. Landau ügyben nagy szerepeit játszott, Dr. Ruzits Ferenc budapesti ügyvédet, aki ellen az ügyészség annak idején elfogató parancsot adott ki, tegnap Bécsben az ottani rendőrség letartóztatta Talpbőr a közalkalmazottaknak. A m. kir. pénzügyminiszter 36704/V. a. számú rendeletével a közszolgálati alkalmazottaknak kedvezményes áru talpbőrrel való ellátását határozta el. A határozat szerint kedvezményes talpbőr vásárlására jogosultak mindazok a tisztviselők és egyéb alkalmazottak [nyugdíjasok], akik saját személyükön kívül legalább még két családtag után [cselédet is beleszámítva] részesülnek kedvezményes ellátásban. Minden igényjogosult egy pár cipőtalpaláshoz szükséges talpbérre tarthat igényt, amely 40 koronás árban a beszerzési csoportnál fog kiadatni. TŐZSDE. Zürichben nyitáskor a magyar korona 240. Budapest, június 9. Napóleon 806—810. Dollár 2381—243. Francia frank 1950. Lengyel márka 0‘21—22. Márka 3'70—3’76. Osztrák korona Q-38,1/»—39. Rubel 56. Lei 3 89- 3 90. Szokol 3’52~3’47VI. Nagy Magyarország megcsonkítása miatti mély fájdalmunkat és a nagy Magyarország visszaállítása iránti mérhetetlen vágyunkat jelzi lapunk elme. Adja a magyarok Istene, hogy e szomorú elmét mielőbb nagy Magyarországra változtat..................1 ■ ■■ ■ hassuk. ......---------------- Hogy csonkították meg Magyarországot Trianonban ? Magyarország uj határai. III. közlemény. A békeszerződés tervezetének n. rész 27. cikke írja körül Magyarország uj határait nem úgy, amint azokat a természet megalkotta, a fejlődés igazolta és a történelem szentesítette, hanem úgy, amint azt ellenségeink kapzsisága, rossz lelkiismerete kívánta, s egy rosszul informált körző naivul kicirkalmozta. Ide vonatkozó válaszjegyzékünk nyomán mégis felemlítünk itt néhány szomorú adatot, hogy a megdöbbentő tények világánál váljék láthatóvá az a szomorú ellentét, mely a békeszerződés irányelvei és gyakorlati rendelkezései közt léptennyomon fennforog. A tervezett határ nagyjában azonos az 1919. június 13.-i úgynevezett Clémenceauféle demarkációs vonallal, mely eredetileg tisztán stratégiai érdekeket szolgált. A magyar béke tehát stratégiai határokon épült fel. Semmiféle olyan pont nem maradt a kezünkön, melyekre katonai műveleteket lehetne alapozni. A határok kijelölésénél ez lévén úgy látszik az egyik főszempont, csak természetes, hogy azok sem a néprajzi viszonyokat, sem a történelmi jogot, sem a gazdasági követelményeket nem veszik tekintetbe. A másik főszempontra utalni látszik az a tény, hogy az Alföld szélén levő területek, melyek úgy talajminőségük, mint kedvezőbb klímájuknál fogva az ország leggazdagabb termő vidékei, s azokkal együtt legszebb városaink, legdúsabb bányáink, gyáraink, forgalmi és vasúti gócpontjaink, vasútvonalaink, stb. — a magyar pénz, a magyar munka, a magyar kultúra és tudomány megannyi büszke eredményei, e határok révén ellenségeink birtokába mennek át. A határok mentén 58.000 négyzetkilométer olyan terület szakíttatik el tőlünk, melyen 3.825.000 szinmagyar lakos él. A magyar korona országainak 325.000 négyzetkilométernyi területéből alig marad meg 100.000, 22 milliónyi lakosságából pedig alig marad meg 8.000.000. Az elszakított magyarságból 2% millió él részint nagyobb tömbökben, részint közvetlen szoros összefüggésben a nagy magyar nyelvterülettel. Városaink közül Sopron Nyugatmagyarországgal együtt Ausztriához, — Pozsony, Kassa (75% magyar), Komárom [90% magyar), Selmeczbánya, Görmöczbánya, Bártfa, Lőcse, Eperjes, Losoncz, Ungvár [80% magyar), Munkács [73% magyar] egész Felsőmagyarországgal együtt Csehországhoz, Arad [73% magyar], Temesvár, Brassó, Nagyvárad [91% magyar], Kolozsvár, Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Szatmár- Németi [95% magyar], Máramarossziget, stb. Erdéllyel együtt Romániához, Szabadka, Versecz, Újvidék, Zimony, Nagybecskerek, stb. pedig Horvát-Szlavonországgal, a Muraközzel és a Vendvidékkel [Vas vm. muraszombati járásával] együtt Szerbiához tartoznék. Hogy az annyit hangoztatott nemzetiségi elvvel hogy bánnak el az új határok, arra nézve a föntebbi százalékos adatok mellett elég ha megemlítjük, hogy p. o. Arad 63 ezer lakosából csak 10 ezer, Temesvár 72 ezer lakosából csak 7 ezer, Nagyvárad 64 ezer lakosából csak 3.600 az oláh, szemben a 46 ezer, 28 ezer, illetve 58 ezer szinmagyarral; mégis ezeknek a városoknak a béketervezet szerint oláhokká kell lenniök. A felvidéken sincs máskép. Kassa 44 ezer lakosából csak 6 ezer, Pozsony 78 ezer lakosából csak 12 ezer a tót, — Szabadka 94 ezer lakosából csak 4 ezer a szerb, míg 32 ezer, 31 ezer, illetve 55 ezer a magyar, s mégis mindezeknek cseh, illetve szerb városokká kell lenniök. Így lesz egy nemzetiségi államból az igazságos, tartós és biztos béke érdekében — et! Budapesttől 30 kilométernyire kezdődnék a cseh határ. A román-szerb határ egy az Alföldön húzódó imaginárius vonal, minden természetes jelleg nélkül. A cseh határ 16 magyar többségű várost és 20 magyar többségű járást, a Duna és az Ipoly vonalán171.000 egy tömegben élő magyart szakít el az anyaországtól s együttvéve — a nemzetiségi elv kiáltó sérelmével — kereken 1.200.000 magyart juttat cseh uralom alá. Az oláh határ 1.700.000 magyart és 760.000 más nemzetiségű lakost szolgáltat ki az oláhoknak s 28 magyar többségű várost és ugyanannyi járást ad Romániának. A Bánátból alig néhány község marad meg nekünk Szeged alatt, s e szép magyar város igy — elvágatva gazdasági körzetétől — elsorvadásra van ítélve. A Bánát, Bácska és Baranya 1.500.000 főnyi lakosából csak 39,4% szerb, illetve horvát, — mégis az egész területet elragadják tőlünk. Még rémitőbb a kép, ha az uj határok gazdasági következményeit vizsgáljuk. A magyar ipar úgyszólván tönkre megy. Papíriparunknak 98,8%-át, vasiparunknak 80%-át, üvegiparunknak 70%-át, vegyiiparunknak 72%-át veszítjük el. A rozsnyói szinmagyar medencével egyik legdúsabb vasérctelepünkre teszik rá a csehek a kezüket. Hasonlóan járunk a Bánság hegyvidéki részén és Erdélyben, ahol az oláhoké lesz minden: erdők, vas, szén, arany, ezüst, réz, ólom, só és földgáz. Amit a magyar tudás, szorgalom és vállalkozás megteremtett, ott az mind idegen kézre jut és ellenséget gazdagít. Mi itt maradunk fa nélkül, nyersanyagok nélkül, ipar nélkül, szegényen, elhagyottan. Magyarország összes tervbe vett új határai — mint határjegyzékünk megállapítja — az ország életének minden legcsekélyebb ismerete nélkül jelöltettek ki. A határvonal mindenütt a legnépesebb területeket szeli át, elvágja a községeket szántóföldjeiktől, a városokat gazdasági érdekszférájuktól, kettészeli a közlekedési vonalakat, elválasztja a zsilipeket és gátakat az árterületektől és szétszakítja Európa legegységesebb és legtökéletesebb folyamrendszerét. Hogy a vasutakkal hogyan bánik el a határokra vonatkozó tervezet, arra jellemző, hogy amíg a régi magyar határt 19 vasúti vonal metszette, az újat 45 metszi és egész sereg fontos vasúti csomópont esik kívül a határon. Kuriózumkép érdemes megjegyezni, hogy Sátoraljaújhelyet pl. úgy vágja ketté a határ, hogy a vasúti állomás a cseheknél maradt, míg a város ide tartozik. Nagylaknál pedig megfordítva a vasútállomás esik ide, a község marad túl. És az indokok? Teleki Pál gróf kitűnően jellemzi őket egyik napilapunknak adott interviewjában. „Azért, hogy a csehek a Dunát Szobig megkapják, odacsaptak a cseh államhoz 400.000 egy tömegben élő magyart. Hogy a ruthén terület lehetetlen alakja földrajzi formát kapjon, odaadtak egy nagy darab magyar területet, melyen 380.000 magyar él. Hogy a románok megkapják a Szatmár—Nagykároly—Nagyvárad vasúti vonalat, oda kellett adni nekik szintén három-négyszázezer magyart.“ És az embernek önkéntelenül is eszébe jutnak Wilson elnök ünnepélyes szavai: „a népek nem tolhatók át egyik államfelsőségből a másikba, mintha kövek, vagy bábok volnának valamely játékban!“ Miránk ez úgy látszik nem vonatkozik, hiszen mint barbár nép, nem vagyunk a népszövetség tagjai. [Folytatjuk.] A jóvátételi bizottság e hó közepén megérkezik. Illetékes helyről értesülünk, hogy az entente jóvátételi bizottsága június 15.-én megérkezik. A jóvátételi bizottságnak a működés előkészítésére egyelőre csak kb. 45 tagja érkezik Budapestre, akiknek a részére a kormány csupán szállás és irodahelyiségekről gondoskodik, mert a bizottság a tőlünk vett értesülés szerint teljes felszereléssel, saját autójukkal stb. fog Budapestre érkezni.