Csonkamagyarország, 1921 (1. évfolyam, 1-134. szám)

1921-11-25 / 107. szám

Pártoktól független politikai «is­ágj MepJeSemk hetenként háromszor I. évfolyam 107. szám 1921 november hó 25 óra 2 korona BtKaSSES Hiszek egy Istenben ! Hiszek egy Hazában ! Hiszek egy isteni őrült igazságban ! Hiszek Magyarország feltáutiadásában ürnen. Triesztben egyre nagyobb mérveket ölt a sztrájk. Grácz, a Magyar Távirati Iroda jelenti. Triesztből jelentik, hogy az általános sztrájk egyre jobban terjed. A hajósművek és a nagyobb ipari vállalatok egész mun­kássága sztrájkol. Hasonlóképpen a gáz- és a villamosmű­vek munkásai is, úgy, hogy a város gáz és villany nélkül van. A fellázadt ukráns parasztság bevonult Kievbe. Bécs, a Magyar Távirati Iroda jelenti. Az itteni ukrán követséghez érkezett jelentések szerint már bizonyos, hogy a fellázadt ukrán parasztság november 12.-én bevonult Kievbe, de a várost 36 óra múlva kénytelen volt el­hagyni. Az ide bevonult bolsevista és vörös csapatok nincsenek már Kievben. A város igazgatása is polgári bizottság kezében van. Betűsen részt vett a kereszténypárt tegnapi bizalmas megbeszélésén. Budapest, a Magyar Távirati Iroda je­lenti. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja tegnap este bizalmas megbeszélést tartott, amelyen részt vett Bethlen miniszter­elnök, Vass József, Hegyeshalmi JLajo® és Bernolák Nándor. A miniszterelnök, aki a pártvezetőség kérelmére jelent meg az ér­tekezleten, szintén hozzászólott a megvita­tásra kerülő kérdésekhez. Essen a­z összejövetelen a tegnapi nemzet­gyűlés ülésének eseményeit, a politikai helyzetet, valamint az összes aktuális politikai kérdéseket megvitatták. Bethlen István ismertette a külügy­minisztérium kiadásában megjelenő zöld­ könyv tartalmát. Végül kijelentette, hogy még eddig nem tárgyalt a pártokkal és a dezignálás sem történt még meg. 11 bukaresti ferróság felmentette be aradi diákokat Bukarest, a Magyar Távirati Iroda jelenti. A katonai semmisítőszék november 20.-án tárgyalta az aradi diákok semmiségi panaszát, a szebeni bíróság marasztaló ítélete ellen. A bí­róság a szebeni ítéletet megsemmisítette és az elítélt diákokat szabadlábra helyezte. Ha Ausztria nem ratifikálja a velencei egyezményt, m­ontant megtorló lépéseinek teszi ki magát. Bécs, a Magyar Távirati Iroda jelenti. Itteni illetékes helyre még nem érkezett meg a nagyköveti konferencia válasza Ausztriának a soproni népszavazásra vo­natkozó kívánságára. A Wiener Allgemeine Zeitung jelentése szerint a jelek arra vallanak, hogy a nagyhatalmak siettetik a velencei jegyzőkönyvnek Ausztria részéről­­ történő minél előbbi ratifikálását. A Wiener Abendblatt jelentése szerint az antanthatalmak megtorló intézkedéseket helyeztek kilátásba, ha az osztrák parlament kellő időben nem ratifikálja az egyezményt. A meg­torlás — mint a lap írja — valószínűleg a hitelsegélyre vonatkozik. Sándor szerb király nősül. Belgrád, a Magyar Távirati Iroda jelenti. Sándor szerb király valószínűleg nőül veszi a francia arisztokrácia valamelyik hölgytagját. Bizonyos formalitások elintézése céljából rövi­desen Parisba fog utazni. Véget ért a portorosei konferencia. Portorose, a Magyar Távirati Iroda jelenti. A portorosei konferencia mai záróülésén az ünnepélyes záróbeszédek során Scitovszky mondott nagy beszédet. Utána Schmidt amerikai delegátus beszélt és Avezzana elnöknek a pártatlanságáról és érdemeiről emlékezett meg. Az elnök az elismerő szavakért köszönetet mondott és arra kérte a konferencia tagjait, hogy a kölcsönös jó viszonyt továbbra is ápolják. A konferencia este 6 órakor ért véget. A kiküldöttek csütörtökön utaznak el Portoroseból. TŐZSDE, Budapest, 1921 november 24. Zürichben nyitáskor a magyar korona 57. Napoleon 3040—3080. Dollár 890 - 910. Frank 6470-6570. Márka 3'55—3'60. Lira 3580—8620. Osztrák korona 14—15. Rubel 55—57. Lei 6340—650. Szokol 940 9'50. Dinár 1140—1170. Lengyel m­árka 25'5—26'5 Bécsi kifizetés 1370 —141/*. Csup­a úriember működött közre a pozsonyi Mária Terézia-szobor lerombolásánál. Pozsony, a Magyar Távirati Iroda jelenti. A pozsonyi Mária Terézia-szobor lerombolásánál csupa úriember tevékenykedett, akiknek a vezetője a Légionárius Bank vezérigazgatója volt. Amikor a szobrot borító faburkolat el vált távolává, létrát támasztottak a szoborhoz. Néhányan felmásztak a szobor hatalmas talapzatára, majd egy közülük felmászott a létra tetejére és először is a királyné magyar koronás fejét törte le. Ezzel azonban még nem elégedtek meg, hanem a leg­vandálabb módon tovább folytatták szoborromboló munkájukat. Hazárdjátékosok a Koronában. Lekapcsolta őket a rendőrség, így félidőn, az unalmas és hűvös délutánok eltöltésére, Délegyházán az elsőrendű szórakozások közé tarto­zik a kártyázás. Sokan azonban úgy gondolják, hogy hát ha már játszanak akkor annak legyen meg az értelme és hogy szerencséjüket kipróbálják, tiltott kártyajátékokat játszanak, mint például a ranssii, makaó és gyakran a hazárdjátékok királyát a huszonegyet is kultiválják. A rendőrségnek, aki állandóan éber szemekkel kiséri a város életét és nemkülönben a kávéházakat és korcsmákat is észrevette, hogy az utóbbi időben nagyon elszaporod­tak a hazárdjátékosok. Szerdán dél­után azután sikerült is egy vígan és mit sem sejtve játszó kisebb társaságot rajta csípni, midőn a játék hevébe belemélyedve nagy izgatottsággal gusztálták az ördög bibliájának lap­jait. Két állata rendőrségi detektív, napi körútja alkalmával benézett a Koronába is, hogy nincs-e valami különösebb tapasztalni való. Mikor az ajtón beléptek különös hang ütötte meg a fülüket, amelyik az egyik törzsvendégektől megszállva tartot­ sarokasztal felől jött feléjük.­ — Ranbolom az ászt!... — Segítlek — mondja a másik. Hopp! — gondolták a detektívek, éppen jókor jöttünk. És óvatosan az asztal mellé álltak. Mikor a bank együtt volt, egy erélyes hang szólalt meg: — A törvény nevében lefoglalom a bankot. Az előbb még a kíváncsiságtól iz­gatott ragyogó arcok, a nem várt meglepetésre elképedtek és szénái­kul adták le a kezükben lévő lapo­kat. A detektívek az öt játékosnak a nevét felírták, a bankban lévő 1730 korona pénzt és a kártyát pedig lefoglalták. A játékosok ellen tiltott szerencse­­játék üzése címén megindult az el­járás. A román kormány megengedi a sertéskivitelt Magyarországba. Sertésforgalmi expozitúrát létesítenek az erdélyi kereskedők. A román kormány tudvalevőleg elrendelte a Romániában, Erdélyben és Besszarábiában levő sertéskész­letek összeírását, ami a napokban be is fejeződött. Az összeírás ered­ménye szerint Erdélyben ezidőszerint közel kétmillió sertés van, holott a múlt évben mindössze 145.000 sertés került ki a hizlalókból. Ó-Romániában hasonlóképen nagy feleslegek mutat­koznak hízott sertésekben, ami arra indította a román kormányt, hogy megengedje a sertés kivitelét Magyar­­országba. Az erre vonatkozó rendelet a bukaresti hivatalos lap november 11.-i számában jelent meg. A román kormánynak a sertés­kivitelét megengedő rendeletének megjelenésével csaknem egyidőben több erdélyi sertésnagykereskedő konzorciumot létesített sertéseknek Magyarországba való szállítására és ezzel kapcsolatban Mátészalkán expozitúrat állít fel a forgalom lebo­nyolítására. A konzorcium már bir­tokában van annak a kormányenge­délynek, amely igen jelentős mennyi­ségű sertés Magyarországba való kivitelét biztosítja a részére. Ami egyebekben a magyarországi belföldi sertésforgalmat illeti, a vidék­ről igen nagy a kínálat, olyannyira, hogy a kormány rövid időn belül alig térhet majd ki a sertéskereske­dők kettős kívánságának teljesítése elől. Először, hogy megengedje a felesleges sertéshúsnak szalámigyár­tás céljaira való felhasználását, má­sodszor, hogy szabaddá tegye a kivitelt, aminek megengedését a ser­téskereskedők az év eleje óta sza­kadatlanul sürgetik. Értesülésünk szerint kormánykörökben meg is van a hajlandóság arra, hogy a feles­leges sertéskészletek exportjára az engedélyt megadják, azonban ebben az esetben nyilvánvalóan gondoskodni fognak illetékes oldalon arról, hogy a kivitel miatt a belföldi forgalomban az árak ne emelkedjenek. Ez a cél vezérli a kormányt akkor is, amikor a romániai behozatal elé nem gördít akadályokat. A sertéskereskedelmet illetőleg tehát a helyzet ebben a pillanatban az, hogy a nagy sertésbőség és a romániai behozatal miatt előrelátható­lag rövidesen, automatikusan be kell következni az árak lényeges esésének. Kilopta a halott füléből a fülbevalót. Egy félegyházi asszony büntette. Kocsis Jánosné,félegyházi asszony, mint napszámosnő kereste a kenye­rét. Mivel azonban könnyebb és jövedelmezőbb foglalkozási ágnak találta a lopást, elhatározta, hogy ahol csak teheti, úgy fog magán segíteni, hogy embertársait meglopja. Kocsis Jánosné már többször köve­tett el törvénybe ütköző cselekede­teket, amiért meg is gyűlt a baja a rendőrséggel. Azonban az asszony javíthatatlan maradt. A múltkoriban a Szapáry­ utca 43. szám alatt dol­gozott, azonban itt is meglopta a házbelieket. Csenki Andrásné elhalálozása al­kalmával segített a ház körül felsza­porodott dolgok elvégzésében, amidőn az elhunyt és kiterítve fekvő Csenki Andrásnénak a füléből kilopta az arany fülbevalókat. A halott rokonai ismeretlen tettes ellen meg­tették a feljelentésüket, amelynek eredménye is lett. A detektívek rövid nyomozás után megállapították, hogy a tettes nem lehet más, mint az azon a na­pon a háznál napszámban dolgozó Kocsis Jánosné, akinél az ellopott fülbevalót meg is találták. Kocsis­­nét letartóztatták és megindították ellene a büntető eljárást. Hogy Magyarország m­egcsonkítása miatti mély fájtílatk­mrízisa, és nagy Magyarország visszaáll­­tása iránti mérhetetlen lágyunkat jelzi lapunk einte. Adja a magyarok Istene, hogy e kzom­erű evitet mielőbb nagy Magyarországra változtathassuk. Hogy működött a városi gardásihivatal? , 394 vagon lakot h®iy®2etl el. Miután a városi lakáshivatal folyó hó 24.­ével megszűnt, mielőtt a hivatal átadása megtörtént volna, érdeklőd­tünk, hogy a felállítás óta milyen munkát végzett a hivatal a lakás­­szerzést és a lakásnélküliek elhe­lyezését illetőleg. Megtudtuk, hogy a hivatal a múlt évben 394 vagonlakót helyezett el, úgy, hogy jelenleg Félegyházán csak három vagonlakó család van, de ezek is olyanok, akik nem hajlandók a vagonokból kiköltözni. Ebben az évben 1403 darab aktát intézett el a hivatal. Ezek közül 177 volt olyan, amelyiket lakásigénylés céljából adtak be. Az átadás alkal­mával mindössze 15 darab aktája volt a hivatalnak, amelyek mind 20,-iki kelettel érkeztek. Ezek között is csak 5­6 olyan akta van, amelyet el­helyezésre váró egyének adtak be. Megkérdeztük azt is, hogy a vá­rosnak a hivatal működéséből volt-e valami anyagi haszna? A vezető tisztviselő kérdésünkre elmondotta, hogy két hónap alatt, amióta az illetékek szedése el lett rendelve, 7681 korona bevétele volt a hivatalnak, míg ezzel szemben a kiadás 2800 korona volt. A polgármester felhívása a hátralékos adófizetőkhöz. A polgármesterhez leirat érkezett Pest vármegye alispánjától, amelyben a alispán arra kéri a városi ható­ságot, hogy a polgárságot adóköte­lezettségeinek teljesítésére hívja fel. A polgármester a város adófizető polgáraihoz kötelezettségük teljesítése érdekében a következő felhívást bocsájtotta ki. Az ország gazdasági újjáépítésé­nek nagy munkája a magyar államra óriási pénzügyi terheket ró. Nemze­tünkre nézve létkérdés, hogy ebben a súlyos helyzetünkben az állam minden polgára rendületlenül telje­sítse hazafias kötelességét és siessen a reá eső közterheket leróni. Minthogy az adófizetés utolsó negyede is elmúlt és még mindig vannak olyanok, akik adófizetői kötelezettségüknek eleget nem tettek. Felhívom a hátralékosokat, hogy ezen felhívás közétételétől számított 8 nap alatt annál is inkább kifizessék, mert ellenkező esetben ellenük a végrehajtás azonnal meg fog indít­tatni. A város átadta a lakáshivatal vezetését az államrendőrségnek. Külön lakáshivatal felállítását nem tartja szükségesnek a miniszter. A Csonkam­agyar­ország közelmúlt számában megírta, hogy a legutóbb életbe lépett lakásrendelet értelmében a lakáshivatal felállítása és vezetése az államrendőrség hatáskörébe megy át. A város tekintettel arra, hogy a lakáshivatal vezetésével megbízott tisztviselők funkciójukat hozzáértés­sel és az évek folyamán szerzett tapasztalatuk és gyakorlatuk révén közmegelégedéssel látják el, távirati kérelmet intézett a népjóléti minisz­terhez, hogy a lakáshivatal vezetése továbbra is a város kezében maradjon. A polgármester ebben az ügyben megkérte dr. Sallay János képviselőt is, hogy ebben a város érdekeit szolgáló ügyben járjon el a minisz­ternél. Sallay képviselő ígéretet is tett a polgármesternek, úgy látszik azonban, hogy ígéretéről megfeled­kezett és a város hiába várta az ügyben a miniszter kedvező válaszát, az nem érkezett meg. Dr. Holló Béla polgármester pén­teken hivatalosan Budapestre utazott és fennjárt a népjóléti miniszternél a lakáshivatal kérésének ügyében, ahol a minisztertől azt a választ kapta, hogy: mivel Félegyházának külön lakáshivatalra nincs szüksége a lakásügyek további vezetésével a rendőrséget bízza meg. Szerdán délelőtt 11 órakor tehát a lakáshivatalt a város a rendőrség részéről megbízott Virág György kapitánynak átadta. Az államrendőrség erre vonat­kozólag a következő hirdetményt adta ki: A m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztérium a 8500—921 M. E. sz. rendeletét november 20.-ával életbe léptette s ezen rendelet 8. cikke szerint a mai nappal a lakásügyek intézését a m. kir. államrendőrség vette át. A lakásügyi hatóság hiva­talos helyisége a városháza földszint 6. számú szobája s az összes lakás­ügyi beadványok ott nyújtandók be. Kiskunfélegyháza, 1921. nov. 20. Dr. Nagy Marcell rendőrtanácsos. Megtekinthető a hradmentesség­S adókivetési lajstrom. Az 1920. évi hadmentességi Ezen lajstromot bárki megtekintheti adókivetési lajstrom a pénzügyigazl és ellene, észrevételeit megteheti, hatóságtól a városhoz leérkezett A pénzügyigazgatóság kiutalja az állampénztár fűtésének díját. Megírtuk, hogy a városi tanács egyik ülésén úgy határozott, hogy mivel a város épületében levő állam­pénztár helyiségének a fűtési díját sem az elmúlt, sem az 1921. évre a pénzügyigazgatóság nem fizette ki, csak állandóan hozza-halasztja a fű­tési illeték megfizetését, a pénztár helyiségeit a központi fűtésből ki­kapcsolja. A tanács döntő lépésének meg is lett az eredménye, amennyiben ma értesítés érkezett a polgármesterhez, hogy a pénzügyigazgatóság a fűtési költségek fejében az 1­920—21—22. évekre 67 ezer 500 koronát kiutalt. Magyarországnak gyűlöletországból Kossuth országává kuli Janin­g.

Next