Csonka Magyarország, 1922. január-június (2. évfolyam, 2-146. szám)

1922-06-23 / 141. szám

Egyes szám­ára 46 korona. II. évfolyam 141. »ám Megjelenik naponként délután Péntek, junius 23 ...............■—I« —T­MIBIMMBfMCTBWWBMBreaMffl IIIWII Till Magyar Sajtóiroda, Tőzsde. 1922. junius hó 22. Napoleon 3770—3800 Lei 362 -536 Dollár 998-992 Szok­ol 19­40-1930 Márka 303 - 301 Dinár 1315—1330 Osztrák korona 6 56 — 6 65 A magyar korona Zürichben 0*54. m —■MII— iiiiiiiiriMBUl—riiiHum liuwhfMi ni min um Nemzetgyűlés, Budapest, június 22. A Magyar Sajtóiroda jelenti: Ma tartotta a nemzetgyűlés első érdemleges ülését, amelyet fél 11 órakor nyitott meg Apponyi korelnök. Nagy Ernő napirend előtt megköveti a Házat, a nemzetgyűlés keddi ülésén tett h­utparlamentáris kifejezése miatt. Apponyi megállapítja, hogy ezek után elnöki intézke­dés megtételének szüksége nem forog fenn. E­zután az igazoló osztályok tették meg jelentéseiket, a mandátumok igazolásáról. Majd a jelentések megtétele után az elnökválasztás következett. Dénes István körjegyző felolvassa a házszabályoknak az elnökválasztásra vonatkozó szakaszait, ami után Apponyi Albert korelnök elrendeli a szavazást, amely név szerint folyik. Öt perc szünet után kihirdette az eredményt, amely szerint 185 szavazatot adtak le, amelyből 145 Gaál Gasz­­tonra esett, míg a többi üres volt, aminek alapján Gaál Gasztont a nemzetgyűlés megválasztott elnökének jelenti ki Apponyi. Ezután a két alelnök megválasztása következik. A Ház Scitovszky Bélát 135, Huszár Károlyt 108 szavazattal a nemzetgyűlés alelnökévé választja meg. Végül a hat jegyző és a háznagy megválasztása kö­­vetkezik. Jegyzőnek megválasztják Bodó Jánost, Borbás Jánost, Forgách Miklóst, Héjj Imrét, Perlaki Györgyöt és Petrovich Jánost, míg háznaggyá 130 szavazattal Karafiáth Jenőt választják meg. Kállay mindössze húsz szavazatot kapott. A választások befejeztével Gaál Gaszton elfoglalja az elnöki széket és a következőket mondja: Mély meghatottsággal jelenek meg ezen a­ helyen im­már másodszor, a nemzetgyűlés bizalmából. Kijelentem hogy a házszabályok alkalmazásában a legliberálisabban fogok eljárni. A szólás szabadságát a szabadság értelmé­ben fogom megvédeni és bármely irányból történjék is ennek meghiúsítása, azt meg fogom védelmezni. Kötelező­nek ismerem el magamra nézve a parlamenti elvek maga­sabb etnikai törvényét, még akkor is, ha ezek nem volná­nak is kódexbe foglalva. Osztályokat és pártokat nem te­kintve, a haza és társadalom iránti konstruktív együttműkö­désre van szükség. Egyheti köszönetet mondok greff Apponyi Albertnek a korelnökség tapintatos kezeléséért és azért a pártatlan­­­­­ágért, amelyet működése során tanúsított. Végül a Ház jegyzőkönyvi köszönetet szavazott meg Apponyi Albertnek. Majd Gál Gaszton felemelkedett az elnöki székről, vele együtt az egész Ház, az ellenzékkel együtt és a következő­ket mondja: Megrázó gyász sújtotta nemzetünket. Április 1.-én, fiatal korában, Szent István koronájának örökösét, Károly fé­ király őfelségét az élők sorából kiragadta a halál. Haldia őszinte megilletődést és gyászt váltott ki. Mint király tra­gikus és mélyen megrendítő sorsának méltatása a történelem feladata. Nekünk kötelességünk, hogy a gyászba borult család előtt mély részvétünknek adjunk kifejezést. Indítványozom, hogy a nemzetgyűlés () felség) halála alkalmából jegyzőkönyvileg adjon részvétének kifejezést és hatalmazza fel az elnököt, hogy a gyász­ba borult özvegyet erről értesítse. Bethlen István miniszterelnök szólott még a napirend­hez és indítványozta, hogy még két jegyzőt válasszon a nem­zetgyűlés, amely a holnapi ülésen fog megtörténni. Az ülés 2 órakor véget ért. Az ellenzék feltételei az indem­niitás meg­szavazásáért. Budapest, június 22. A Magyar Sajtóiroda jelenti: A pénzügyminiszter által kezdeményezett tárgyalások során az ellenzék vezérei leszögezték kívánságaikat, amelyeknek tel­jesítése fejében hajlandók az indemnitást és a fontosabb pénz­ügyi reformokat megszavazni. Ezek a kívánságok a következők: 1. ) A választási­­atrocitások megtorlása; 2. ) A választójogi törvény megalkotása; 3. ) A főrendiházi reform elhalasztása. Kállay pénzügyminiszter az ellenzék feltételeit még a teg­napi nap folyamán kötötte a miniszterelnökkel. Az ellenzék úgy tartja, hogy ha­ a miniszterelnök hajlandó megteremteni a békés munka légkörét, ők szívesen lehetővé teszik a sima és a nyugodt tárgyalásokat. Abban az esetben, ha a kormány a kívánságaik elől ki­térne és harcot provokálna, az ellenzék állja a harcot. Az ellenzék a fentieken kívül még a kivételes hatalom meg­szüntetését is követeli. Az egységes pártban úgy tartják, hogy az ellenzék köve­teléseinek egy része teljesíthetetlen és a kormány most már nem három, hanem négy hónapos indemnitáshoz ragaszkodik. Az új termésrendelet fontosabb rendelke­zései: Budapest, június 22. A Magyar Sajtóiroda jelenti: Mint ismeretes, a minisztertanács tegnapi ülésén tár­gyalta a termésrendeletet. Döntés következtében további tárgyalások váltak szükségessé, a különböző gazdasági el­­látásban részesülők számának csökkentése végett. Kiszivárgott hírek szerint a munkások továbbra is meg­maradnak az ellátandók sorában, mégpedig úgy, hogy a liszt árának egyik felét a munkaadók, a másik felét a mun­kások fizetik meg. A kisebb önálló iparosokat törlik az ellátatlanok sorá­ból. Az őrlési adót a minisztertanács megszüntette, még­pedig azzal, hogy a 15 százalékos vámot 10 százalékra mérsékelte s ezt a 10 százalékot egyben őrlési vámnak is tekintik, amelyet különben a malmok már békében is szedtek. A lisztkiviteli illetékeket a minisztertanács felemelte, mégpedig olyképpen, hogy 100 mázsa liszt exportálása fe­jében 50 mázsa lisztet kell kiviteli illeték fejében leadni. Ebből a leadott lisztmennyiségből fogja a kormány a ked­vezményes ellátásban részesülőket ellátni, amennyiben a kormány az őrlési adótól a fentiek szerint elesik. Érdekelt körökben a termésrendelet kiadását vasárnapra várják.

Next