A Csonkamagyarország, 1934. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1934-01-21 / 3. szám
II. évfolyam 3. szám Kiskunfélegyháza, 1934. január 21. ÁRA 10 FILLÉR A KISKUNFÉLEGYHÁZI FÜGGETLEN KISGAZDA-, FÖLDMUNKÁS- ÉS POLGÁRI AGRÁRPÁRT HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: III., kerület Forgách ucca Megjelenik minden héten vasárnap Felelős szerkesztő és kiadó: DR. HORVÁTH ZOLTÁN Előfizetési díjak: Egész évre 50 pengő, félévre 250 pengő, negyedévre 130 pengő Gömbös tragikus helyzete Senki sem tagadhatja, hogy Gömbös Gyula a miniszterelnökségének első hónapjaiban nagy népszerűségnek örvendett. Bátor szavai a Károlyi Gyula gróf név a-ügy után az ország lakosságának túlnyomó részét felvillanyozták. A hosszú tespedés után a csüggedő lelkekbe bizalmat öntöttek. Ha akkor Gömbös Gyula az elvénhedt és kiélt egységes párttól egy merész gesztussal el tudta volna magát szakítani és a titkos választójog megalkotásával gyorsan új választást tart, minden kétséget kizáróan a szokásos erőszak és visszaélések alkalmazása nélkül is az abszolút többséget megkapta volna. S az a nemzeti egység párt, valóban az ő pártja volna. Gömbös azonban ezt nem tette. S ez a végzete. Ezt a lélektani pillanatot elszalasztotta. Megelégedett azzal a katonai felfogásra valló megoldással, amint az a katonai parancsnokváltozásoknál szokott történni. A posztjáról távozó parancsnok átadja, a posztra kirendelt új parancsnok pedig átveszi a komandót. S azután a megszokott és előírt kerékvágásban minden megy tovább. A parancsnokság átadását az ország szine előtt gróf Bethlen István főparancsnok végezte. Az országos egységes pártnak ama emlékezetes gyűlésén, amikorra az összes országgyűlési képviselő tagjai névre szólólag össze voltak híva, gróf Bethlen István ennek a pártnak, amely ő általa lett s az ő képére és hasonlatosságára teremtődött, Gömbös Gyulát, mint a párt fiát avatta vezérré. Gömbös Gyula a parancsnokságot átvette és fogadalmat tett, hogy a kormányzást ugyanazzal a párttal fogja folytatni. * # * Az kétségtelen, hogy az így átadott és átvett egységes párti hadseregben voltak olyan képviselők, akik azt hívén, hogy gróf Bethlen Istvánnak végleg befellegzett s azért nemcsak szinleg, hanem a mindenkori nap iránti vonzódásuknál fogva szívvel is Gömbös katonái lettek. Ezek azonban csak kevesen voltak. Ellenben a párt képviselő tagjainak zöme csak szinleg engedte meg, hogy az egységes párti uniformisát nemzeti egységpártivá mázolják át. S a kerékbetört búzakalászt is csak immel-ámmal s csak akkor viselte, amikor az új vezér vagy szoros vezérkara esetleg láthatta. Szivében-lelkében állandóan az inkei magányába visszavonult igazi vezérének áldozott. Ösztöne azt súgta, hogy az egész vezérváltozási aktus csak rossz politikai álom. Ezt gróf Bethlen István főmufti csak azért rendezte, hogy a sokak által titkon óhajtót Gömbös Gyulát lejárassa s az ő napja a sok csorbától kiköszörülődve újra teljes fényében ragyogjon. Az idő — úgy látszik — ez utóbbiaknak ad igazat. Gróf Bethsen István hosszú időn keresztül, mint a szphinx hallgatott. Tudta, hogy az egységespárti képviselőknek zöme úgy is mellette van. De ezzel szemben azt is ttarja, hogy az ország lakossága az ő évtizedes miniszterelnökségéből viszont teljesen kiábrándult. Éppen ezért gróf Bethlen élénk figyelemmel kísérte, hogy Gömbös Gyula az ország lakosságának megszervezésére milyen nagy erőfeszítéseket tesz. Hiszen Gömbös Gyula titkot sem csinált abból, hogy az ország megszervezése után választat, mert azt a hibát, amit a miniszterelnökségének kezdetén elkövetett, helyre akarja ütni. Gróf Bethlen István erre a nagydobbal megindult szervezkedésre felfigyelt. Bizonyosan az ő keze műve az is, hogy Gömbös Gyulának Budapest meghódítása nem sikerült. A Tattersaali seregszemle balul ütött ki. * * * Gróf Bethlen István elérkezettnek látta az időt, hogy ismét aktivitásba lépjen. Gróf Bethlen annál sokkal ügyesebb taktikus, hogy Gömbös Gyulának, akár bent a nemzeti egységpártban, akár kint az országban csináljon frontot. Ő nagy bölcsen a revízió kérdését vette elő. Miniszterelnöksége alatt a revízió kérdését még nem is említette. Gömbös Gyulának kellett jönni, hogy ezt mint hivatalos állásban lévő személy, hivatalosan hangoztassa. Gróf Bethlen ezzel a revízió kérdésével, illetve amelletti propagandájával nem itthon, hanem Angliában igyekezett a magyar nép rokonszenvét ismét maga mellé hangolni. S a magyar visszhang azt mutatja, hogy gróf Bethlen István nem rosszul számított. Kétségtelen, hogy az angliai propagandája az egész országban elismerést vívott ki. Ezen eredmény után azok az egységes párti képviselők, akik eddig is titokban gróf Bethlen Istvánnak áldoztak, bátrabbak lettek. Sőt több oldalról, egyenlőre még félénken, de hangot is adtak, hogy gróf Bethlen Istvánnak az élre vissza kell térni. De nemcsak az egységes párti képviselők, hanem Milotay István a „Magyarság“ főszerkesztője és ellenzéki képviselő is .január 14-ikén azt írta, hogy ha már Gömbös Gyula is csak úgy és azokkal kormányoz, ahogyan és akikkel gróf Bethlen István kormányzott, akkor két rossz közül inkább gróf Bethlen István kormányozzon. * A fővárosi törvény megváltoztatása és az eddigi csekély autonómiának is az elvételi szándéka már nem egyéb, mint csak Gömbös kapkodása, hogy a gróf Bethlennel szemben a pozícióját védje. A mi véleményünk szerint Gömbös Gyula a vissza és feltörekvő gróf Bethlen Istvánnal szemben csak úgy győzhet, ha legsürgősebben megalkotja a titkos választójogot és a demokratikus ellenzékkel a tiszta parlamentarizmusért és demokráciáért indul a küzdelembe. Ha ezt idejében nem teszi, akkor vagy nyilt diktatúrába kergetteti magát vagy gróf Bethlen István és hívei a miniszterelnöki széket elfűrészelik alatta. M. *30 Az 1934. évi jövedelmi- és vagyonadó kivetése A pénzügyminiszter körrendeletet intézett a pénzügyi hatóságokhoz az 1934. évi jövedelem- és vagyonadókivetés tárgyában. A rendelet az eljáró hatóságok figyelmét felhívja, hogy a kivetésnél vegyék figyelembe a rossz értékesítési lehetőségeket, az alacsony terményárakat és ezek alapján a nehéz gazdasági helyzet által a kellően indokolt méltányos szabályok alkalmazására ad utasítást. A rendelet a mezőgazdaság jövedelmének megállapításánál kimondja, hogy amennyiben a gazda nem tudja igazolni, mennyiért adta el a termését, úgy a búza termékének értékét 10 pengőben, a rozs árát 5 pengőben kell számítani. A föld értékelése a régi marad. Egyébként a házbirtokok több kedvezményt kaptak. Fontos változás, hogy a rögzített adót január 31-ikéig mindenki fölmondhatja. Amennyiben az adózó a fölmondást elmulasztotta, úgy az adókivető bizottságoknak kötelessége erre a körülményre figyelmeztetni. A figyelmeztetéstől számított nyolc napon belül joga van a rögzített adót fölmondani.