A Csonkamagyarország, 1934. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1934-01-21 / 3. szám

II. évfolyam 3. szám Kiskunfélegyháza, 1934. január 21. ÁRA 10 FILLÉR A KISKUNFÉLEGYHÁZI FÜGGETLEN KISGAZDA-, FÖLDMUNKÁS- ÉS POLGÁRI AGRÁRPÁRT HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: III., kerület Forgách ucca Megjelenik minden héten vasárnap Felelős szerkesztő és kiadó: DR. HORVÁTH ZOLTÁN Előfizetési díjak: Egész évre 5­0 pengő, félévre 2­50 pengő, negyedévre 1­­30 pengő Gömbös tragikus helyzete Senki sem tagadhatja, hogy Göm­bös Gyula a miniszterelnökségének első hónapjaiban nagy népszerűségnek örvendett. Bátor szavai a Károlyi Gyula gróf név­ a-ügy után az ország lakos­ságának túlnyomó részét felvillanyoz­ták. A hosszú tespedés után a csüg­gedő lelkekbe bizalmat öntöttek. Ha akkor Gömbös Gyula az el­­vénhedt és kiélt egységes párttól egy merész gesztussal el tudta volna ma­gát szakítani és a titkos választójog megalkotásával gyorsan új választást tart, minden kétséget kizáróan a szo­kásos erőszak és visszaélések alkal­mazása nélkül is az abszolút többséget megkapta volna. S az a nemzeti egy­ség párt, valóban az ő pártja volna. Gömbös azonban ezt nem tette.­ S ez a végzete. Ezt a lélektani pilla­natot elszalasztotta. Megelégedett azzal a katonai felfogásra valló megoldással, amint az a katonai parancsnokváltozá­soknál szokott történni. A posztjáról távozó parancsnok átadja, a posztra kirendelt új parancsnok pedig átveszi a komandót. S azután a megszokott és elő­írt kerékvágásban minden megy tovább. A parancsnokság átadását az or­szág szine előtt gróf Bethlen István főparancsnok végezte. Az országos egy­séges pártnak ama emlékezetes gyűlé­sén, amikorra az összes országgyűlési képviselő tagjai névre szólólag össze voltak híva, gróf Bethlen István ennek a pártnak, amely ő általa lett s az ő képé­re és hasonlatosságára teremtődött, Göm­bös Gyulát, mint a párt fiát avatta vezérré. Gömbös Gyula a parancsnokságot átvette és fogadalmat tett, hogy a kor­mányzást ugyanazzal a párttal fogja folytatni. * # * Az kétségtelen, hogy az így át­adott és átvett egységes párti hadse­regben voltak olyan képviselők, akik azt hívén, hogy gróf Bethlen Istvánnak végleg befellegzett s azért nemcsak szinleg, hanem a mindenkori nap iránti vonzódásuknál fogva szívvel is Gömbös katonái lettek. Ezek azonban csak ke­vesen voltak. Ellenben a párt képviselő tagjai­nak zöme csak szinleg engedte meg, hogy az egységes párti uniformisát nemzeti egységpártivá mázolják át. S a kerékbetört búzakalászt is csak im­­mel-ámmal s csak akkor viselte, ami­kor az új vezér vagy szoros vezérkara esetleg láthatta. Szivében-lelkében ál­landóan az inkei magányába vissza­vonult igazi vezérének áldozott. Ösz­töne azt súgta, hogy az egész vezér­változási aktus csak rossz politikai álom. Ezt gróf Bethlen István főmufti csak azért rendezte, hogy a sokak által tit­kon óhajtót Gömbös Gyulát lejárassa s az ő napja a sok csorbától kiköszö­­rülődve újra teljes fényében ragyogjon. Az idő — úgy látszik — ez utób­biaknak ad igazat. Gróf Bethsen István hosszú időn ke­resztül, mint a szphinx hallgatott. Tudta, hogy az egységespárti képviselőknek zöme úgy is mellette van. De ezzel szemben azt is ttarja, hogy az ország lakossága az ő évtizedes miniszterel­nökségéből viszont teljesen kiábrándult. Éppen ezért gróf Bethlen élénk figyelemmel kísérte, hogy Gömbös Gyu­la az ország lakosságának megszerve­zésére milyen nagy erőfeszítéseket tesz. Hiszen Gömbös Gyula titkot sem csi­nált abból, hogy az ország megszer­vezése után választat, mert azt a hibát, amit a miniszterelnökségének kezdetén elkövetett, helyre akarja ütni. Gróf Bethlen István erre a nagy­dobbal megindult szervezkedésre felfi­gyelt. Bizonyosan az ő keze műve az is, hogy Gömbös Gyulának Budapest meghódítása nem sikerült. A Tattersaali seregszemle balul ütött ki. * * * Gróf Bethlen István elérkezettnek látta az időt, hogy ismét aktivitásba lépjen. Gróf Bethlen annál sokkal ügye­sebb taktikus, hogy Gömbös Gyulának, akár bent a nemzeti egységpártban, akár kint az országban csináljon fron­tot. Ő nagy bölcsen a revízió kérdé­sét vette elő. Miniszterelnöksége alatt a revízió kérdését még nem is emlí­tette. Gömbös Gyulának kellett jönni, hogy ezt mint hivatalos állásban lévő személy, hivatalosan hangoztassa. Gróf Bethlen ezzel a revízió kér­désével, illetve amelletti propagandá­­jával nem itthon, hanem Angliában igyekezett a magyar nép rokonszenvét ismét maga mellé hangolni. S a magyar visszhang azt mutatja, hogy gróf Bethlen István nem rosszul számított. Kétségtelen, hogy az angliai propagandája az egész országban el­ismerést vívott ki. Ezen eredmény után azok az egy­séges párti képviselők, akik eddig is titokban gróf Bethlen Istvánnak áldoz­tak, bátrabbak lettek. Sőt több­­ oldal­­ról, egyenlőre még félénken, de han­got is adtak, hogy gróf Bethlen Ist­vánnak az élre vissza kell térni. De nemcsak az egységes párti képviselők, hanem Milotay István a „Magyarság“ főszerkesztője és ellen­zéki képviselő is .január 14-ikén azt írta, hogy ha már Gömbös Gyula is csak úgy és azokkal kormányoz, aho­gyan és akikkel gróf Bethlen István kormányzott, akkor két rossz közül in­kább gróf Bethlen István kormányozzon. * A fővárosi törvény megváltoztatása és az eddigi csekély autonómiának is az elvételi szándéka már nem egyéb, mint csak Gömbös kapkodása, hogy a gróf Bethlennel szemben a pozícióját védje. A mi véleményünk szerint Gömbös Gyula a vissza és feltörekvő gróf Beth­len Istvánnal szemben csak úgy győz­het, ha legsürgősebben megalkotja a titkos választójogot és a demokratikus ellenzékkel a tiszta parlamentarizmusért és demokráciáért indul a küzdelembe. Ha ezt idejében nem teszi, akkor vagy nyilt diktatúrába kergetteti magát vagy gróf Bethlen István és hívei a miniszterelnöki széket elfűrészelik alatta. M. *­­30­ Az 1934. évi jövedelmi- és vagyonadó kivetése A pénzügyminiszter körrendeletet inté­zett a pénzügyi hatóságokhoz az 1934. évi jövedelem- és vagyonadókivetés tárgyában. A rendelet az eljáró hatóságok figyelmét fel­hívja, hogy a kivetésnél vegyék figyelembe a rossz értékesítési lehetőségeket, az alacsony terményárakat és ezek alapján a nehéz gaz­dasági helyzet által a kellően indokolt mél­tányos szabályok alkalmazására ad utasítást. A rendelet a mezőgazdaság jövedelmének megállapításánál kimondja, hogy amennyiben a gazda nem tudja igazolni, mennyiért adta el a termését, úgy a búza termékének érté­két 10 pengőben, a rozs árát 5 pengőben kell számítani. A föld értékelése a régi ma­rad. Egyébként a házbirtokok több kedvez­ményt kaptak. Fontos változás, hogy a rög­zített adót január 31-ikéig mindenki fölmond­­hatja. Amennyiben az adózó a fölmondást elmulasztotta, úgy az adókivető bizottságok­nak kötelessége erre a körülményre figyel­meztetni. A figyelmeztetéstől számított nyolc napon belül joga van a rögzített adót föl­mondani.

Next