Félegyházi Hírek - Félegyházi Közlöny, 1992 (5. évfolyam, 1-6. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)

1992-10-23 / 15. szám

1992. október 23. MAGYAR ÁRUK HETE A Centrum Áruházak Központja és a kiskunfélegyházi Centrum Áruház Veze­tősége olyan felhívással fordult a magyar termelők felé, hogy az eddig még kevéssé, vagy egyáltalán nem ismert termékeik felvonultatásával, vegyenek részt október 19-től 31-ig rendezendő Magyar Áruk Hete bemutatóin. A rendezők célja elsősorban az, hogy minél nagyobb szerepet kapjanak a hazai gyártású termékek. Kiskunfélegyházán október 19-én, a megnyitón, divatbemutatóra és játékos vetélkedőkre is sor került. A megnyitót követően naponta egy-egy új termék áru­sítását tervezik engedményes áron, me­lyet mindig az elsőnek érkező vásárló sorsol ki. 500 Ft feletti vásárláskor sors­jegyet adnak, az élelmiszer osztályon bi­zonyos napokon termék-kóstolót tartanak majd. A divatbemutatón látott termékeket természetesen meg is lehet vásárolni az áruházban. A félegyházi Centrum Áruház kezde­ményezése az is, hogy október hónapban az áruházban forgalmazott termékek árá­ból 1 százalékot a „Fogjunk össze, hogy segíthessünk” Alapítvány részére utalnak át. Ezt a kezdeményezést az ország más városaiban is bevezették. N. L. FELHÍVÁS A Honismereti Szövetség Elnöksége a honfoglalás 1995 96-ban esedékes 1100. évfordulója közeledtével fel­hívással fordul a honismereti mozgalom valamennyi közösségéhez, a szakkörök vezetőihez, a helytörténé­szekhez, a krónikaírókhoz, a néprajzi-nyelvjárási gyűj­tőkhöz és a honismereti mozgalom valamennyi önkéntes munkájához, hogy — felhasználva az önkormányzatok adta lehetőségeket és alkalmazva a mozgalom módsze­reit, több évtizedes tapasztalatait — a lakosság bevoná­sával haladéktalanul fogjanak hozzá e jelentős évforduló helyi megörökítéséhez. Az elnökség a következő főbb feladatok elvégzését ál­lítja előtérbe: 1. Minden helységben készítsék el, illetve egészítsék ki az első okirati említéstől napjainkig a település töm­­­etét — ha lehetséges, a köz- vagy régiótörténetbe ágyazva —, és tegyék azt a lakosság körében ismertté. 2. Fényképen, filmeken örökítsék meg a település mai arculatát, a külterületeket is beleértve; hangfelvételeket, visszaemlékezéseket, használati eszközöket, tárgyakat, s gondoskodjanak megőrzésükről. 3. írják össze az idősebbek emlékezetében még élő földrajzi (táj, utca, dűlő) neveket, az ezekhez fűződő mondákat, illetve egészítsék ki a már közölteket. Ve­gyék számba nagyjaikat, településükért végzett munká­jukat. 4. Gyűjtsék össze a még a feltáratlan néprajzi, tár­sadalmi hagyományokat, szokásokat, gyermekjátékokat, mondókákat, meséket, népdalokat, táncokat stb. és ele­venítsék fel azokat az évfordulóra. 5. Írják össze a település első és második világhábo­rús veszteségét, a fasizmus, a diktatúra, a kitelepítés­elhurcolás áldozatait, emléküket örökítsék meg. 6. Vegyék számba, hogy kik, milyen okból hagyták el településüket, s hova távoztak, illetve honnan, milyen okból települtek be. 7. Írják meg a helyi kollektivizálás, az államosítás le­folyását, az 1956-os forradalom és szabadságharc törté­netét, a demokratikus változás, az önkormányzat kiala­kulásának eseményeit, a ma történéseinek krónikáját, gyűjtsék össze ezek tárgyi és írásos dokumentumait. 8. Örökítsék meg 1848—49 forradalmának emlékét: hány jobbágy-, illetve zsellércsaládot szabadítottak fel; mennyi robotnaptól, ezüstforint-fizetéstől, dézsmától mentesített. 9. Hozzák rendbe a temetőket, közterületeket, középü­leteket, műemlékeket, újítsák fel az emlékműveket, tisz­títsák meg és óvják környezetüket. 10. A 150. oldalon található útmutató felhasználásával vegyék számba és helyezzék védelem alá természeti ér­tékeiket. 11. A települések vonják be az 1100. évforduló meg­ünneplésébe a szomszédos vagy távolabbi országokban lévő testvértelepüléseket, illetve azok kulturális közös­ségeit. Ha még nincs ilyen kapcsolatuk, akkor alakít­sanak ki ilyen együttműködést. 12. Létesítsenek honfoglalási emlékparkot, ligetet, ját­szóteret, stb. telepítsenek fasorokat, bokrokat, ültessenek virágokat. 13. Településenként vagy csoportosan alakítsák meg a honfoglalási évforduló akciócsoportját, készítsenek év­fordulós feladattervet, azt az érdekeltekkel egyeztessék, s végül fogadtassák el az önkormányzati testülettel. 14. A terv elsődlegesen a lakosság önkéntes részvéte­lére támaszkodjék, anyagi megterhelést lehetőleg ne je­lentsen számukra. 15. A közös feladatok együttes megvalósítása érdeké­ben vegyék fel a kapcsolatot mindazokkal az intézmé­nyekkel (közgyűjtemények, tudományos- és oktatási központok, művelődési házak stb) amelyektől segítséget, módszertani útmutatást remélnek, és a jóváhagyott ter­vezet egy példányát juttassák el a Honismereti Szövet­ség területi szervezetéhez. A Honismereti Szövetség Elnöksége felkéri:­­ az önkormányzatokat, országos és területi hivata­lait, a közgyűjteményeket, a tudományos, oktatási és művelődési intézményeket, társaságokat, az egyházakat, az érdekképviseleti és tömegszervezeteket, a gazdasági egységeket, alapítványokat, a hírközlő szerveket (rádió, televízió, sajtó), hogy elsősorban szellemi, erkölcsi, szak­mai, másodsorban anyagi és egyéb lehetőségeikkel tá­mogassák a honismereti mozgalom előbbiekben ismerte­tett feladatainak megvalósítását, — a társmozgalmakat (nyelvművelők, irodalompár­tolók, művészeti együttesek, klubok, diákkörök, műem­lékvédők, város-, községszépítők, természetbarátok, kör­nyezetvédők, cserkészek stb.), hogy karolják föl, támo­gassák, illetve legyenek részesei az 1995 '96-ig elvégzen­dő, népünk történelmi tudatát, önbizalmát, patriotizmu­sát erősítő, erkölcsi-szellemi fölemelkedését szolgáló or­szágos vállalkozásnak. * A Honismeret c. folyóiratban találtuk az alábbi felhí­vást, közérdekűnek tartottuk. Kállainé Vereb Mária Félegyházi Közlöny Szerettetni... „Aki szeretteti a természetet, az az erényt (tisztességet) szeretteti meg!” — ezzel a bölcs idézettel köszönti az Olvasót a „Tá­jak, korok, múzeumok” kis­könyvtára 443. füzete, amely „Budapest, Városliget” cím­mel jelent meg a napok­ban. Hogy mi közünk van ne­künk, félegyháziaknak eh­hez a gyönyörű kiállítású és tömörségében is csodálatos füzethez, megmondom. Két­szeresen is érdekelve van benne a mi városunk, mert szerkesztője a félegyházi Tarjányi Ferenc, a kert­építő világversenyen első díjat nyert kertészmérnök, a 15. oldalról pedig a nem­rég elhunyt félegyházi Ko­vács Ferenc szobrászmű­vész térplasztikái mosolyoga­­­nak az Olvasókra. Ha már itt tartok, nem hallgathatom el, hogy Tar­jányi Ferenc (Ferike) bará­tunk felajánlotta, hogy egy félegyházi kiránduló cso­portot szívesen végigvezet­ne a 100 hektáros Városli­geten, melyről az első hír­adás 1241. körül, IV. Béla idejéből, Rogérius kanonok­tól való. Tóth Miklós Töredékek Valószínűsíthető, hogy a földi civilizáció az egyetlen, mely érzelem energiával működik. Hatalmas energia ez. Tudnunk kell jól használni, hogy helyünkön maradhassunk az Univerzumban. * Tán őrizni kéne szemetekben a fényt, mielőtt az utolsó zsarátnok is ellobban. Hogy maradjon emlék a világosságról, hogy utódaitok tudjanak tüzet gyújtani, ha már mindent elborít a sötétség, víg rózsi Régi vicc — Hallom kislányom vál­ni készül a férjed, ráadásul egy nő miatt... — Igen, mama, Miattad... Fiatal fotósok kiállítása A Budapesti Palota Fotóklub fiatal, te­hetséges fotósai anyagából nyílt kiállítás a Helyőrségi Művelődési Otthonban. A kiállítást Téli János fotóművész, a klub művészeti vezetője nyitotta meg, aki ki­emelte klubtársai szorgalmát, igyekezetét, a szakmai és a művészeti tudnivalók be­fogadására. Manapság egyre nehezebb a fotóklubok helyzete az egyre emelkedő anyagárak miatt, éppen ezért becsülendő az áldoza­tot vállaló fotósok igyekezete. A kiállítás anyagában útiélmények, csendéletek, virágok szerepelnek színes és fekete-fehér technikával, bizonyítva Filó Csaba, Kozák Attila, Korbács Tibor és Tóth László tehetségét. Kép és szöveg: Némedi Családi szombat Szombat reggel (október 10-én) esőre hajlott az idő. Az ég ónos volt, de a sá­padt októberi nap kipislo­gott a szürke felhők közül. Pénteken este a tévé idő­járásjelentője is esőt jósolt. Ezen a napon tartotta az MSZP városi szervezete családi szombatját, mely hagyományteremtő rendez­vényként indult. Családommal kilenc óra­kor elindultunk kerékpár­ral a Parkerdő felé. Hangu­latos zeneszó fogadott. A sátor mögött három bog­rácsban főtt az ebédnek szánt birka- és marhapap­rikás. Fél tíz lehetett, amikor már a kikapcsolódni vágyó emberek a helyszínre ér­keztek. Ki kocsival, ki gya­log, ki kerékpárral jött. Fiatalok, középkorúak, idő­sek és gyermekek egyaránt szereplői voltak a rendez­vénynek. Az emberek ké­nyelembe vették magukat, ki a padokon, ki az aszta­lok mellet foglalt helyet. Fu­szár Károly, az MSZP megyei elnöke üdvözölte a résztvevőket. Vendégként részt vett az eseményen Fi­­csór József polgármester, Filó Pál országgyűlési kép­viselő, Juhász István a MSZOSZ megyei képvisele­tének vezetője, Osztopáni Mihály, az SZDSZ városi szervezetének elnöke, s leg­alább kétszáz ember, köz­tük párttagok és azon kí­vüliek. Filó Pál keresetlen szavakkal kifejezésre jut­tatta a közemberek társa­dalmi helyzetét és a mun­kások tevékenységének fon­tosságát. A beszéd rövid volt, de velős. A beszéd után színvonalas kulturális műsort élvezhetett a közön­ség. Gyönyörködhettünk a Városi Zeneiskola szimfo­nikus zenekarának színes műsorában, a Zöldmező Tsz népdalkörének szomorkás és vidámkodó népdalcsok­raiban, s a Vöröskereszt asszonykórusának érzéseket feltáró dalaiban. Sajnos, a népzenei mű­sort eső zavarta meg, de záporozhatott, a dalosok kitartóan folytatták műso­rukat, s a közönség elisme­rő és hálás tapsa jutalmaz­ta művészi teljesítményü­ket. A rendezőség sátrat vert, odahúzódott a közön­ség. Déli harangszóra kész lett az ebéd, s hozott kis tá­­nyérkájából jóízűen fala­tozta mindenki a szakácsok remekét, a paprikást. Ebéd után tombola következett. Közös danászással és baráti beszélgetéssel záródott ez az igazán szép rendezvény. Reméljük jövőre ugyanitt találkozunk, s akkor egé­szen bizonyosan sütni fog a nap is. Major Dóra 7. oldal Változatos programok a Kiskun Tours-nál Augusztus 17., a pályázat elnyerése óta változatos programokkal, utazások szer­vezésével hívta fel magára a figyelmet az idegenforgalmi iroda. Farkas Mihályné, az iroda vezetője el­mondotta, hogy a Kiskun Tours Kft-nek rajta kívül tagja még a Városi önkor­mányzat, az Aranypáva Kft. és egy­­kül­földi magánszemély. Fő profiljuk az országos programnak megfelelően, a város és környékének megismertetése és megkedveltetése a kül­földi turisták számára, melyhez széles­körű tájékoztatással adnak segítséget. Zömmel német és osztrák fiatalok, de más nyugat-európai országok fiataljai számára is szerveznek 5—14 napos autó­buszos utazásokat városunkba, ahol a fiatalok a város történelmével és egyéb nevezetességeivel ismerkednek. A külföldiek kedvelik a tanyavilág ér­dekességeit, ahol a kikapcsolódást és a pi­henést keresik, de szívesen tanulmányoz­zák az itteni paraszti életet is. A tanya­program keretében a kocsikázás, lovag­lás, szalonnasütés is kedvelt szórakozás lett. Fontos szempont, hogy a külföldi ven­dég jól érezze magát és máskor is szí­vesen jöjjön ide. Szakmai programok ke­retében a farmergazdálkodással, a fogá­szati kezelésekkel, autó és autóbusz köl­csönzéssel foglalkoznak. Mindezekhez színvonalas reklámanyag — képeslapok, prospektusok — áll rendelkezésre. Az iroda többek között négy utazási irodával áll kapcsolatban, s így olcsóbb külföldi utakat segítenek szervezni a vá­ros lakói részére. Az említett országos programhoz a kör­nyék önkormányzatai is csatlakoztak, hi­szen nekik is érdekük a külföldi turizmus fellendülése és a községek nevezetessé­geit bemutató programok segítése. Több érdekes népi játék feleleveníté­sét is bevezették már, melyek közül ked­velt lett a patkódobálás, a tuskódobás, a zsákban futás, és a szamárlovaglás, de az egyéb folklórműsorok is kedveltek let­tek. Szerencsére az itt járt, és jó tapaszta­latokat szerzett külföldiek révén ismertté vált az iroda, vezetője jó szervezőkészsé­gét dicséri a sokoldalú, színvonalas mun­ka. A városból a napokban indult mintegy 160 fő Braunfelsbe a viszontlátogatásra, melynek programját a Kiskun Torus Kft közösen szervezte a városi önkormány­zattal, illetve a külföldi kapcsolatokat szervező önkormányzati bizottsággal. N. L.

Next