Félegyházi Hirlap - Félegyházi Hiradó, 1933 (51. évfolyam, 1-53. szám)
1933-01-01 / 1. szám
Kiskunfélegyháza, 1933 január 1 A ra 8 fiHer LI—XXXIX. évfolyam 1. szábú FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ . m,,, w„r ■ ■■............................................................................ y y---------------------------------------------- --------------------- -------------------- ‘ ---------------------------- Szerkesztőség és kiadóhivatal, III. ker. Kazinczy utca 8. szám (tűzoltó laktanya épület) POLITIKAI HETILAP Megjelenik minden héten vasárnap reggel Lapunk előfizetési ára: Egész évre 4 P, félévre 2 P negyedévre 1 P Rendül Hilft Mint lapunk multszámában is jeleztük, december hó 28. napján délután közgyűlést tartott a képviselőtestület. A tárgysorozaton 15 pont serepelt. A közgyűlésen meglátszott a közeli ünnepek hatása s alig 20 képviselőt érdekelt a közgyűlés. Délután 3 órakor nyitotta meg dr. Tóth József polgármester a közgyűlést. Tudomásul vették, hogy a belügyminiszter is engedélyezte Kanizsai Nagy Imre városi főmérnöknek s Constantinum Klebelsberg szárnyának tervezése és művezetése fejében megszavazott külön díjazást. A belügyminiszter a város 1928. évi zárszámadását jóváhagyta, tudomásul vevék. A téglagyári üzem vezetését teljes hatáskörrel Kanizsai Nagy Imre városi főmérnökre bízták. Egyelőre az üsemet szüneteltetik Horváth Gergely volt adótiszt és Páva Mózes volt számvevőségi számítlat fegyelmi ügyében az alispán jóváhagyta a közgyűlés határozatát. Kiss Ferenc tűzoltóparancsnoknak a magyar országos tűzoltószövetség nagygyűlésére történt kiküldetését tudomásul vették. Varga László napidíjas végrehajtó kérelmét teljesítették s megengedték, hogy túlélvezett családi pótlékát 8,50 pengős részletekben fizesse vissza havonként. Az 1929. évi december hó 10-én három évi időtartamra megválasztott bizottságok újjáalakítását a községi képviselő választások utáni időre halasztották. A községi választói névjegyzék elkészítésére kiküldött négytagú választmány tagjai közül Szelepcsényi Andás tag tisztségéről lemondott. Helyébe Gaál János földbirtokost választották meg. Agai Marton a jéggyár bérösszegét évi 6.100 pengőről 5.100 pengőre kérte mérsékelni. Hosszú és szenvedélyes vita fejlődött ki ezen ügyben, amelynek folyamán a jelen lévő képviselőknek csaknem fele felszólalt. Ágai Márton is fogyasztás csökkenésével támogatta kérelmét s előadta, hogy míg az 1930. évben 84 tonna, az 1981. évben 72 tonna, addig 1982. évben már csak 85 tonna jég volt a termelés és fogyasztás. A szónokok viszont azzal érveltek a leszállítás ellen, hogy míg Kecskeméten 1.50 P a jég mázsája, addig nálunk 5.50 P. A köze egy óra hosszat tartó vita után a közgyűlés nem teljesítette Ága Márton bérleszállítási kérelmét. Iványi Sándor önálló indítványban kérte a tejtermelők súlyos bírságolásának megszüntetését. Iványi indítványa ismét nagy vitát keltett, melynek eredményeképen a közgyűlés elhatározta, hogy a tényleg súlyos tej- és tejtermék vizsgálati díjak mérséklése ügyében eljár. Érdekes, hogy míg a közgyűlés az első 12 ponttal alig negyedóra alatt végyütt, addig az utolsó három pont tárgyalása több, mint két és fél ráig tartott s igy a közgyűlés hat órakor ért véget. oooooooooooooooo Adónaptár ! A jogerősen kivetett jövedelem- és vagyonadót tárolni tudvalevőleg akkor lehet, ha az adózó a folyó évben önhibáján kívül, rendkívüli körülmények folytán oly helyzetbe került, hogy jövedelme tartósan lecsökkent és a hátralékos jövedelem- és vagyonadóját még méltányos részletekben sem tudná lefizetni, viszont az adó mindenáron való behajtása az adózó megélhetését veszélyeztetné. Az általános kereseti adóval kapcsolatban akkor áll fenn a jogerősen megállapított összeg elengedésének a lehetősége, ha az adózó halála, vagy más, az adózótól függetlenül bekövetkezett rendkívüli körülmények folytán a jövedelemforrás megszűnt, vagy akkor, ha a tartozás behajtása a hátralékos adózó megélhetését létalapjában támadná meg. A kérvényt a folyó év végéig a pénzügyigazgatósághoz (elkésett kérvényeket e határidőn túl közvetlenül a pénzügyminisztériumhoz) konkrét adatokkal és bizonyítékokkal felszerelve kell benyújtani. Fel kell sorolni a kérvényben mindazokat az okokat, melyek kétségtelenné teszik, hogy a jogerősen kivetett adó törlésére jogosító fentebbi körülmények valóban fennforognak. Nem elegendő a körülmények fennforgását állítani, hanem minden állítást kétséget kizáróan igazolni is kell. Legcélszerűbb a város vagy község elöljárósága által kiállított igazolvány. A rögzített adók felmondása Azoknak az adózóknak a jövedelem-, vagyon- és kereseti adója akiknek a kereseti, illetve a jövedelemadó alapja az 1932. évi kivetés alkalmával a 10.000 pengőt, vagyonadóalapja pedig a 600 pengőn aluli kereseti- és jövedelemadóalap mellett 150 ezer pengőt, 6—10.000 pengős kereseti- és jövedelemadó mellett pedig a 200 000 pengőt nem érte el, az 1933. évre továbbra is rögzítve marad. Ez azt jelenti, hogy az 1933. évre ugyanolyan összegű kereseti, jövedelem és vagyonadót tartoznak fizetni, mint amennyit reájuk az 1932. esztendőre kivetettek Ha az adózó ezt az adókivetést az 1933. évre vonatkozóan magasnak tartja, legkésőbb 1933. január hó 31-ig jogában áll a rögzített adókivetést felmondani és kereseti, jövedelem és vagyonadójának az 1933. esztendőre történő új megállapítását kérni. A felmondás csupán mindhárom adónemre együttesen történhetik és szükséges hozzá az, hogy írásban benyújtott felmondásához az adózó egyúttal az 1933. évi adókivetés céljaira új kereseti és jövedelem, valamint vagyonadóbevallást is csatoljon. E bevallásokat az 1932. év eredményeiről kell benyújtani, tehát az 1932. évi keresetről s az 1932. évi december hó 31-én meglévő tiszta vagyonról. A rögzítés felmondását, illetőleg az adóbevallást az illetékes m. kir. adóhivatalhoz kell benyújtani. Tekintettel arra, hogy igen sok adózónak a folyó évben kisebb volt a jövedelme, mint az elmúlt évben, mindezeknél jogos a rögzített adó felmondása, mert hiszen kevesebb jövedelem után az eddigi adót fizetni egyenlő volna az adóemeléssel. Itt sem elegendő azonban csak állítani, hogy csökkent a jövedelem, hanem konkrét bizonyítékokkal igazolni is kell ezt. A fősúlyt ne a kincstár által imputált összeg sokallására fektessük. Ne azt mutassuk ki, hogy mennyi jövedelmünk nincs, hanem azt, hogy mennyi jövedelmünk, vagy veszteségünk volt. Teljesen jogos az adózónak az a követelése, hogy adóját ne képzelj, 5000 levelezőlap újdonság Vesszősinél