Félegyházi Közlöny, 1924 (23. évfolyam, 1-53. szám)
1924-04-20 / 17. szám
XXIII. évfolyam. Kiskunfélegyháza, 1924. április hó 20. 17-ik szám. Ar 1 800 korona. TÁRSADALMI HETILAP Ára korona. A feltámadás , mikor ők megrémülvén, a földre hajták orcájukat, azok mondanak nekik: Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincs itt, hanem feltámadott. Feltámadott a Krisztus! Az első tanítványoklelkében valami hatalmas diadalérzet zengett azon az isteni szép tavaszi reggelen. S a hír szétfutott hamar: Feltámadott. A megcsúfolt igazság, a megvetett Messiás, a töviskoronás, megfeszített király feltámadott. A szentírás e nagy eseményt meglepő komoly biztonsággal adja elő. Megérzik az íráson, hogy ezredévek számára készült s mint üde harangszó tavaszi hajnalon, úgy zeng a drága Ige: Feltámadott! A kételkedők között volt Tamás, Jézus tanítványa. Ő megmondá nekik: Ha nem látom az ő kezein a szegeknek helyeit és be nem bocsátom ujjaimat a szegek helyébe és az én kezemet be nem bocsátom az ő oldalába, semmiképen el nem hiszem! Azután nyolc nap múlva megjelent a tanítványoknak és Tamás hivő lett Ma is csodálatos ez az ünnep és el nem titkolható a hívek nagy lelkiöröme. A hitetlenek most is jönnek és keresik Istent, keresik a feltámadott Jézust, hogy kételkedenek. Isten a hit boldog örömét nem adta minden embernek s a modern Tamások szíve mellett elsuhan az angyali szó s ők üres szívvel, értelmetlenül néznek az ünneplők seregére. Pedig ha a Jézus feltámadása nem éő és már hit és nem teljes bizonyosság, akkor hiába minden nemes munká mért a semmiség elnyelné a lélek nemes erőit és vágyait. De Ő feltámadod! Vele a mi hivő lelkünk is. Ebben az isteni örömben ünnepel a boldog hit s a szomorkodók reménye e napon diadallal ér Isten elé. Hiszed e hát a feltámadott Krisztust, testvérem? Hiszed e érted való szenvedését, kínos halálát és végül dicsőségét? Ha igen, akkor tiérz szíveddel az égre, Isten atyai arcával mosolyog lend a tavasz szépségében! Illyés Kálmán, Imre bácsi elköltözött teremtő és alkotó munkájának nyomait hátrahagyva, talán mit sem tud a hátramaradottak kegyeletéről. De lehet, hogy látja azt a Túlvilágról, ki tudja, hiszen a lélk misztériumáról még a fátoly sarkát sem lebbentette fel senki. Ott volt az egész város, hisz nincs senki, aki el tudná sorolni a hatalmas néptömegnek még csak a kiválóbbjait is- Küön lap kellene azok felsorolására Búcsúzót mondtak: Dr. Horváth Zoltán a Függetlenségi párt, Farkas József az Ipartestület s dr. Szabó Árpád a Népbank és az Állatforgalmi és Kereskedelmi Rt. nevében. A Polgári Daloskör gyászdalokat énekelt. Koszorút küldtek: Volt tiszteletbeli tanácsnokának — Városi Tanács, felejthetetlen elnökének — Az Ipartestület. Alelnökének — a Kisgazdák Egyesülete. Törhetetlen küzdőtársamnak — Dr. Horváth Zoltán, Szeretett társunknak — Molnár Imre betéti társaság. Örök emlékű elnökének — Függetlenségi 48-as párt. Szeretett alelnökének — Kiskunfélegyházi Népbank. TÓTH IMRE 1848-1924 Hétfőn hajnalban történt s reggelre már mindenütt ha lőttük a rövid és szomorú hirt: Tóth Imre kilehellte nemes lelkét. Váratlanul ért mindenkit s ez annál fájdalmasabb. Nem tintába kellene mártanom a tollat, amikor Róla írok, mert a fekete betűk még inkább a gyászra emlékeztetnek, már pedig Tóth Imre nem halt meg, csak a teste távozott el közülünk, lelke mindig ott fog élni közöttünk. Minden ember, az egész város ismerte, szerette és becsülte. Tudását, szorgalmát nagyon sok vállalkozás megbecsülte, mert mindenütt részt kivánt a munkából. Közgazdasági, a város fejlődését nagyban előmozdító tevékenységét értékelhette a város lakossága 40 évi városi képvisell működése alatt. Minden helyen a haladás, a békesség, a becsületesség embere volt, ezzel érdemelte ki, hogy az egész város tisztelte és becsülte. A kegyelet adóját rótta le Vele szemben a város szerdán délelőtt. Eljöttek, hogy utolsó „Isten hozzád“ ot mondjanak Imre bácsinak s erre az időre megpihentek az élet tülekedő fáradságaitól, emlékbe idézték az ő cselekedeteit, virággal díszítették ravatalát, végül a magyar föld televény rögével takarták be kihűlt testét, melynél az enyészet az idők végtelen hosszúságával, de feltétlen bizonyosságával elvégzi az örök törvényt, hogy ami a földé volt, legyen a földé, ami por volt, legyen újra porrá. Ez beteljesedik. A város parlamentje. Péntek délután elég élénk érdeklődés előzte meg a képviselőtestület április havi rendes közgyűlését. Legutóbbi számunkban hoztuk a póttárgysorozatba felvett két indítványt, ezúttal csak a rendes tárgysorozatról számolunk be röviden. A törvényhatósági bizottság határozata érelmében a lisztújítószék alkalmával az alispánt a vármegyei főjegyző, vagy a polgármester helyettesíti. Tudomásulvették. Az 1921. évi városszámadásokat a közgyűlés a pénzügyi bizottság javaslatára jóváhagyta s felír az alispánhoz, hogy annak felülvizsgálására küldjön le egy főszámvevőt. A kislakások asztalos munkáit az iparosok szövetkezete vállalta el s úgy ezt, mint e célra a gyámpénztártól felvett 25 millió függő kölcsönt jóváhagyták Az anya és csecsemővédő intézetben a fő védőnő fizetését havi 185.000 K-ra, a védőnők fizetését 60.000 K-ra emelték. A kövezetek és járdákról szóló szabályrendeletet akként módosították, hogy új járdák a háztulajdonosok költségen készítendők el, míg a meglévők javítására a város feleösszeggel járul Varga László végelbánás alá vont végrehajtó végkielégítését 13.824.000 - ban állapították meg. A tanyai tanítóknak tisztogatási dijelmén havi 50.000 K t szavaztak meg. A testnevelsi bizottságba Mácsay Károly, Szintén György és dr. Sahin Tóth Rafael képviselőket választották meg. Nagy vita folyt a Hattyú épületben levő Kern féle üzlethelyiség bérletének átruházásánál. A jogügyi bizottság álláspontja az volt, hogy a szerződés egyik pontja szerint a bérlő a haszonbérbe csak a tanács jóváhagyásával adhatja a helyiséget. A tanács az engedélyt megadta, tehát ez nem is tartozik a közgyűléshez. Különben is az új pénzintézet a rendes haszonbéren felül 2 milliót ajánlott fel. A pénzügyi bizottság az árlejtés útján való bérbeadást javasolta. A polgármester szavazást rendel el, melynek eredményekép a jogügyi bizottság javaslatát fogadták el. A gazdasági bizottságnak a Kalmárnéféle jászszentlászlói és csólyosi ingatlanok haszonbérének leszállítására vonatkozó javaslatát levették a napirendről s visszaadták a tanácsnak, hogy először a jogügyi bizottsággal tárgyalja le s azután rendkívüli közgyűlésen határoznak. A műtrágyák okszerű alkalmazása. Irta: Westsik Vilmos, m. kir gazdasági felügyelő Sokan érvelnek amellett, hogy csak az istállótrágya az igazi, a műtrágya nem ér semmit s nem képes pótolni az istállótrágyát. Ily kijelentés mindenkor csak arra mutat, hogy az illető nincsen tisztában a műtrágyázás kérdésével. A puszta kenyér, vagy csak a szalonna nem jelenti azt, hogy ez az ember egész napi szükséglete vagy háztartása. Az ember egész napi éelmezése áll reggeli, ebéd, vacsorából, amiben benne van a reggeli kávétól kezdve a pecsenyéig minden, ami az ember élelmezését képezi és ez az úgynevezett házi koszt. Azonban az emberi háztartásban sem állítanak elő minden élelmi anyagot. Egyik háztartásban veszik a kenyeret a boltból, mert nincsen gabonájuk. Másik helyen veszik a húst a mészárszékből, mert nem tenyésztenek sem baromfit, sem sertést stb. Azonban még nem hallottam senkitől, aki azt mondta volna, hogy elmegyek az egész napi kosztért, ha a boltban veszek egy darab kenyeret. Tehát a növényi életben is ugyanezen viszony áll fenn. Az istállótrágya a növény egész évi háztartása, amelyben benne van az élesztőtől a kenyérig és húsig minden. Amint azonban az emberi háztartásban is hiányozhatik egyik-másik helyen vagy a kenyér, vagy amss azokat a bókból kell venni, hasonlóképen hiányozhatik a növényi háztartásból, vagyis az istállótrágyából is egyik-másik tápanyag, amelyet vásárás útján, vagyis műtrágyázás útján kell pótolnunk. Az istállótrágyával nemcsak tápanyagot adunk a talajnak, hanem annak egyéb hatása is van. Az istállótrágya után barna korhadék marad vissza, amely kiválóan visszatartja az esőt, a talajnedvességet. Ezenkívül megköti a futóhomokot s viszont az agyagot porhanyóbbá teszi. Az istállótrágyával rendkívüli sok erjedést viszünk a talajba, amelyek ép úgy átgyúrják, átkelesztik a talajt, akár a kovász a tésztát. Ezért is mondják az amerikai gazdák, hogy az istállótrágya nem más, mint a talaj kovásza. Nem is gondoljuk el, hogy mikor nyolc szekér istállótrágyát kivittünk a szántóföldre, ezzel egy szekérre való tiszta erjedési gombát vittünk ki. Persze nem látjuk eme erjesztési gombákat a trágyában, mert oly kicsinyek, mint egy töszurás. Végül az istállótrágyában vannak mindenféle savak, amelyek elősegítik a taj feladását s ezáltal elősegítik a gazdasági növény bujább fejődését is. Ezek alapján nyilvánvaló, hogy az istállótrágyának négyoldalú hatása van, míg elenben a műtrágyának csak egyféle hatásuk van, vagyis velük csak egyféle tápanyagot adunk a talajnak. A műtrágyázásnak nem célja s nem is lehet az, hogy az istállótrágyát pótolja és helyettesítse. A műtrágyázásnak igenis az a célja, hogy az istállótrágya fokozottabb kihasználását lehetővé tegye s az istállótrágya hiányait kipótolja. Amint a háztartásban sokszor kell vennünk kenyeret, vagy húst, úgy a növényi háztartásban, az istállótrágyában is hiányozhatik valamelyik tápanyag, amelyet vásárlás útján kell pótolnunk. A folytonos gabonatermelés és eladásból kifolyólag a foszfor hiányzik az istállótrágyából, tehát vásárolnunk kell foszfor műtrágyát. A trágyalé elfolyása miatt, vagy burgonya és répa eladása folytán hiányzik a káli, tehát vennünk kell káli műtrágyát.