Félegyházi Közlöny, 1924 (23. évfolyam, 1-53. szám)

1924-04-20 / 17. szám

XXIII. évfolyam. Kiskunfélegyháza, 1924. április hó 20. 17-ik szám. Ar 1 800 korona. TÁRSADALMI HETILAP Ára korona. A feltámadás­ ­, mikor ők megrémülvén, a földre hajták orcájukat, azok mondanak nekik: Mit keresi­tek a holtak között az élőt? Nincs itt, hanem feltámadott. Feltámadott a Krisztus! Az első tanítvá­nyok­­lelkében valami hatalmas diadalérzet zengett azon az isteni szép tavaszi reggelen. S a hír szétfutott hamar: Feltámadott. A megcsúfolt igazság, a megvetett Messiás, a töviskoronás, megfeszített király feltámadott. A szentírás e nagy eseményt meglepő komoly biztonsággal adja elő. Megérzik az íráson, hogy ezredévek számára készült s mint üde harangszó tavaszi hajnalon, úgy zeng a drága Ige: Feltámadott! A kételkedők között volt Tamás, Jézus tanítványa. Ő megmondá nekik: Ha nem látom az ő kezein a szegeknek helyeit és be nem bocsátom ujjaimat a szegek helyébe és az én kezemet be nem bocsátom az ő oldalába, semmiképen el nem hiszem! Azután nyolc nap múlva megjelent a ta­nítványoknak és Tamás hivő lett Ma is csodálatos ez az ünnep és el nem titkolható a hívek nagy lelkiöröme. A hitet­lenek most is jönnek és keresik Istent, ke­resik a feltámadott Jézust, hogy kételked­enek. Isten a hit boldog örömét nem adta minden embernek s a modern Tamások szíve mellett elsuhan az angyali szó s ők üres szívvel, értelmetlenül néznek az ünneplők seregére. Pedig ha a Jézus feltámadása nem é­ő és már hit és nem teljes bizonyosság, akkor hiába minden nemes munká mért a semmiség elnyelné a lélek nemes erőit és vágyait. De Ő feltámadod! Vele a mi hivő lelkünk is. Ebben az isteni örömben ünnepel a boldog hit s a szomorkodók reménye e napon diadallal ér Isten elé. Hiszed e hát a feltámadott Krisztust, test­vérem? Hiszed e érted való szenvedését, kínos halálát és végül dicsőségét? Ha igen, akkor tiérz szíveddel az égre, Isten atyai arcával mosolyog lend a tavasz szépségében! Illyés Kálmán, Imre bácsi elköltözött teremtő és alkotó munkájának nyomait hátrahagyva, talán mit sem tud a hátramaradottak kegyeleté­ről. De lehet, hogy látja azt a Túlvilágról, ki tudja, hiszen a lé­lk misztériumáról még a fátoly sarkát sem­ lebbentette fel senki. Ott volt az egész város, hisz nincs sen­ki, aki el tudná sorolni a hatalmas nép­­tömegnek még csak a kiválóbbjait is- Küön lap kellene azok felsorolására Bú­csúzót mondtak: Dr. Horváth Zoltán a Függetlenségi párt, Farkas József az Ipar­testület s dr. Szabó Árpád a Népbank és az Állatforgalmi és Kereskedelmi Rt. nevében. A Polgári Daloskör gyászdalo­kat énekelt. Koszorút küldtek: Volt tiszteletbeli ta­nácsnokának — Városi Tanács, felejthe­tetlen elnökének — Az Ipartestület. Al­­elnökének — a Kisgazdák Egyesülete. Törhetetlen küzdőtársamnak — Dr. Hor­váth Zoltán, Szeretett társunknak — Mol­nár Imre betéti társaság. Örök emlékű elnökének — Függetlenségi 48-as párt. Szeretett alelnökének — Kiskunfélegy­házi Népbank. TÓTH IMRE 1848-1924 Hétfőn hajnalban történt s reggelre már mindenütt ha lőttük a rövid és szomorú hirt: Tóth Imre kilehellte nemes lelkét. Váratlanul ért mindenkit s ez annál fáj­dalmasabb. Nem tintába kellene már­tanom a tollat, amikor Róla írok, mert a fekete betű­k még inkább a gyászra emlékeztetnek, már pedig Tóth Imre nem halt meg, csak a teste távozott el közülünk, lelke mindig ott fog élni közöttünk. Minden ember, az egész város ismerte, szerette és becsülte. Tudását, szorgalmát nagyon sok vállalkozás megbecsülte, mert mindenütt részt kivánt a munkából. Köz­­gazdasági, a város fejlődését nagyban előmozdító tevékenységét értékelhette a város lakossága 40 évi városi képvise­ll működése alatt. Minden helyen a haladás, a békesség, a becsületesség embere volt, ezzel érdemelte ki, hogy az egész város tisztelte és becsülte. A kegyelet adóját rótta le Vele szem­ben a város szerdán délelőtt. Eljöttek, hogy utolsó „Isten hozzád“ ot mondjanak Imre bácsinak s erre az időre megpihen­tek az élet tülekedő fáradságaitól, emlék­be idézték az ő cselekedeteit, virággal díszítették ravatalát, végül a magyar föld televény rögével takarták be kihűlt tes­tét, melynél az enyészet az idők végtelen hosszúságával, de feltétlen bizonyosságá­val elvégzi az örök törvényt, hogy ami a földé volt, legyen a földé, ami por volt, legyen újra porrá. Ez beteljesedik. A város parlamentje. Péntek délután elég élénk érdeklődés előzte meg a képviselőtestület április havi rendes közgyűlését. Legutóbbi számunk­ban hoztuk a póttárgysorozatba felvett két indítványt, ezúttal csak a rendes tárgy­­sorozatról számolunk be röviden. A törvényhatósági bizottság határozata érelmében a lisztújítószék alkalmával az alispánt a vármegyei főjegyző, vagy a polgármester helyettesíti. Tudomásul­vették. Az 1921. évi város­­számadásokat a közgyűlés a pénzügyi bizottság javasla­tára jóváhagyta s felír az alispánhoz, hogy annak felülvizsgálására küldjön le egy főszámvevőt. A kislakások asztalos munkáit az ipa­rosok szövetkezete vállalta el s úgy ezt, mint e célra a gyámpénztártól felvett 25 millió függő kölcsönt jóváhagyták Az anya és csecsemővédő intézetben a fő védőnő fizetését havi 185.000 K-ra, a védőnők fizetését 60.000 K-ra emelték. A kövezetek és járdákról szóló sza­bályrendeletet akként módosították, hogy új járdák a háztulajdonosok költségen készítendők el, míg a meglévők javításá­ra a város feleösszeggel járul Varga László végelbánás alá vont vég­rehajtó végkielégítését 13.824.000 - ban állapították meg. A tanyai tanítóknak tisztogatási dij­elmén havi 50.000 K t szavaztak meg. A testneve­lsi bizottságba Mácsay Ká­roly, Szintén György és dr. Sahin Tóth Rafael képviselőket választották meg. Nagy vita folyt a Hattyú épületben levő Kern féle üzlethelyiség bérletének átruhá­zásánál. A jogügyi bizottság álláspontja az volt, hogy a szerződés egyik pontja szerint a bérlő a haszonbérbe csak a ta­nács jóváhagyásával adhatja a helyiséget. A tanács az engedélyt megadta, tehát ez nem is tartozik a közgyűléshez. Külön­ben is az új pénzintézet a rendes haszon­béren felül 2 milliót ajánlott fel. A pénzügyi bizottság az árlejtés útján való bérbeadást javasolta. A polgármester szavazást rende­l el, melynek eredménye­­kép a jogügyi bizottság javaslatát fogad­ták el. A gazdasági bizottságnak a Kalmárné­­féle jászszentlászlói és csólyosi ingatlanok haszonbérének leszállítására vonatkozó javaslatát levették a napirendről s vissza­adták a tanácsnak, hogy először a jog­ügyi bizottsággal tárgyalja le s azután rendkívüli közgyűlésen határoznak. A műtrágyák okszerű alkalmazása. Irta: Westsik Vilmos, m. kir gazdasági felügyelő Sokan érvelnek amellett, hogy csak az istállótrágya az igazi, a műtrágya nem ér semmit s nem­ képes pótolni az istálló­trágyát. Ily kijelentés mindenkor csak arra mutat, hogy az illető nincsen tisz­tában a műtrágyázás kérdésével. A puszta kenyér, vagy csak a szalonna nem jelenti azt, hogy ez az ember egész napi szükséglete vagy háztartása. Az ember egész napi é­elm­ezése áll reggeli, ebéd, vacsorából, amiben benne van a reggeli kávétól kezdve a pecsenyéig min­den, ami az ember élelmezését képezi és ez az úgynevezett házi koszt. Azon­ban az emberi háztartásban sem állítanak elő minden élelmi anyagot. Egyik ház­tartásban veszik a kenyeret a boltból, mert nincsen gabonájuk. Másik helyen veszik a húst a mészárszékből, mert nem tenyésztenek sem baromfit, sem sertést stb. Azonban még nem hallottam senki­től, aki azt mondta volna, hogy elme­gyek az egész napi kosztért, ha a bolt­ban veszek egy darab kenyeret. Teh­át a növényi életben is ugyanezen viszony áll fenn. Az istállótrágya a nö­vény egész évi háztartása, amelyben benne van az élesztőtől a kenyérig és húsig minden. Amint azonban az emberi ház­tartásban is hiányozhatik egyik-másik helyen vagy a kenyér, vagy a­­ms­s azo­kat a bókból kell venni, hasonlóképen hiányozhatik a növényi háztartásból, vagyis az istállótrágyából is egyik-másik tápanyag, amelyet vásár­ás útján, vagyis műtrágyázás útján kell pótolnunk. Az istállótrágyával nemcsak tápanya­got adunk a talajnak, hanem annak egyéb hatása is van. Az istállótrágya után barna korhadék marad vissza, amely kiválóan visszatartja az esőt, a talajnedvességet. Ezenkívül megköti a futóhomokot s vi­szont az agyagot porhanyóbbá teszi. Az istállótrágyával rendkívüli sok erjedést viszünk a talajba, amelyek ép úgy át­­gyúrják, átkelesztik a talajt, akár a ko­vász a tésztát. Ezért is mondják az ame­rikai gazdák, hogy az istállótrágya nem más, mint a talaj kovásza. Nem is gon­doljuk el, hogy mikor nyolc szekér is­tállótrágyát kivittünk a szántóföldre, ezzel egy szekérre való tiszta erjedési gombát vittünk ki. Persze nem látjuk eme erjesz­tési gombákat a trágyában, mert oly ki­csinyek, mint egy töszurás. Végül az is­­tállótrágyában vannak mindenféle savak, amelyek elősegítik a ta­­j fela­dását s ezáltal elősegítik a gazdasági növény bu­jább fej­ődését is. Ezek alapján nyilvánvaló, hogy az is­­tállótrágyának négyoldalú hatása van, míg e­lenben a műtrágyának csak egy­féle hatásuk van, vagyis velük csak egy­féle tápanyagot adunk a talajnak. A m­űtrágyázásnak nem célja s nem is lehet az, hogy az istállótrágyát pótolja és helyettesítse. A műtrágyázásnak igenis az a célja, hogy az istállótrágya fokozot­tabb kihasználását lehetővé tegye s az istállótrágya hiányait kipótolja. Amint a háztartásban sokszor kell ven­nünk kenyeret, vagy húst, úgy a növényi háztartásban, az istállótrágyában is hiá­nyozhatik valamelyik tápanyag, amelyet vásárlás útján kell pótolnunk. A folyto­nos gabonatermelés és eladásból kifolyó­lag a foszfor hiányzik az istállótrágyá­ból, tehát vásárolnunk kell foszfor mű­trágyát. A trágyalé elfolyása miatt, vagy burgonya és répa eladása folytán hiány­zik a káli, tehát vennünk kell káli mű­trágyát.

Next