Félegyházi Közlöny, 1934 (33. évfolyam, 1-54. szám)

1934-09-09 / 38. szám

4. oldal FIMMIM 1934. szeptember 9. Görög Ferenc hadirokkant, szentlászlói csősz a leányának a járványkórházi ápolásból fen­­maradt 37 P élelmezési költség elengedését kérte. Teljesítették: Ausch Mihály ecetgyáros az 1932. évben felhasznált 476 hl bor fogyasztási adójára mi­­ként I P-t ajánlott fel, a bizottság 2 P-t ja­vasolt. Dr. Spilier Dezső, dr. Fekete Sándor, Kovács D­ezső és dr. Biró László Ausch aján­latát, dr. Bencsik Sándor és Benkő Ákos fő­számvevő a bizottság javaslatát pártfogolta s félórás vita után a bizottság javaslatát fogad­ták el. A gyám- és gyámletétpénztár 1933. évi számadásainak felülvizsgálatát jóváhagyták, ezek szerint a tiszta jövedelemből 1350 P-t az elhagyott szegény gyermekek gondozására fordítanak. Komjáthy Elemér Jászapátiban bírósági vég­rehajtó és a városnál nyugdíjat kap, a vonat­kozó miniszteri rendelet alapján folyó évi nyugdíját havi 22 P-vel csökkentik. özv. Molnár Istvánné volt polgármester öz­vegyének kegydíját dr. Ring József felszóla­lása után felemelik olyképen, hogy a levo­nások után havi 80 P-t folyósítanak. Sánta Mihály hivatalszolgának 2 heti, Bense András kézbesítőnek 4 heti betegszabadságot engedélyeztek. A városi tiszti orvosi hivatal egészségügyi ápoló alkalmazását kérte, de ezt egyrészt a portás köteles ellátni, másrészt fedezet nincs rá. Führer Izidor az általa vásárolt téglát ked­vezményes árban kérte számítani, de csak 25 - t engedtek el. Palásti Györgyné és 25 társa a szájbér mérséklését kérte a folyó évre, de a kérvény elkésve érkezett, így nem teljesítették. A jászszentlászlói özv. Kalmárné féle birtok 70 kis haszonbérlőjének 3600 P adóhátraléka van, erre 1934. október 1 - től 5 évi törlesztést engedélyeztek, a folyó adók megfizetésének kötelezettsége mellett. A Csólyosi és Halasi út közötti vadászte­rületre Nagy M. Lászlóval kötött szerződésbe beiktatják a vadászterület nagyságát, mely 6254 kat. hold. Az 1934/35. évi téli tüzelőanyag szállításra 8 ajánlat érkezett be, ezek közül 3 nem iga­zolta, hogy nincs OTI hátraléka, a többi aján­latok közül az egyes anyagokra legolcsóbb a Salgótarjáni Kőszénbánya, Vértes Szénkeres­kedelmi Rt. és Róth Salamonné helybeli cég. A számvevőség a tételenként legolcsóbbat ajánlja, a mérnöki hivatal a 2­ 3 filléres differencia mellett Róth Salamonné helybeli cég ajánlatát javasolja, ami egy évben leg­feljebb 80 P-t tesz ki. Ehhez csatlakozik dr. Bencsik Sándor, hangoztatva, hogy a csekély különbség mellett a városnak kötelessége a helybeli céget pártfogolni. Benkő Ákos a múlt évi takarékos fűtési elv alapján az általános kokszfűtés érdekében szólal fel. Ezt kipróbál­ják az idén, egyébként a szükségletet a leg­olcsóbb ajánlattevőknél szerzik be. A városi előfogatozás bérbeadása január 1-re lejár és az új feltételekbe a pénzügyi ellenőr az eddigi 7 pár ló helyett 9 párat ajánl. Dr. Bencsik Sándor elfogadja ezt oly­­formán, hogy csak 7 pár előfogatos ló le­gyen, a 2 pár ló tartási költségét pedig a locsolóautó állandó üzembentartására fordítsák. Ifj. Ónodi Károly ellenzi az előfogat sza­porítását azért, mert ha az új vásártéri árté­­ri kút fúrására nincs fedezet, erre sem juthat. Hiába érvel Kanizsai Nagy Imre főmérnök és az előadó dr. Táby László gazda­tanács­nok, hogy az alkalmi fuvarokra többet fizet ki a város, mintha 2 pár lóval többet vesz fel, nagy szótöbbséggel 7 pár lóra tűzik ki a bérbeadást január 1-től 3 évre. A szegényházi kenyér szállítására 3 ajánlat érkezett be: Schweiger József, P. Szabó Fe­renc és Baumhorn Béla. Ezek közül a leg­kedvezőbbet, az eddigi szállító, Schweiger ajánlatát fogadták el­éő­ként 16 és 20 filléres árban. Dr. Táby József ügyv. tiszti orvosnak 6 hónapi betegszabadságot engedélyeztek. Ezután került sor az utolsó tárgyra, Kovács Dezső önálló indítványa a harangozó félfoga­dása és elbocsájtása jogviszonyáról. Alig kezdte el felszólalását Kovács Dezső, aki utalt az újtemplomi harangozó elbocsáj­­tásának körülményeire, az akörül egymást követő hibákra, a polgármester megakasztja beszédében és felfüggesztette 10 percre az ülést. Szünetben megindul a vita, de az iz­galom nem ül el. Figyelem! jön! Csak két napra! Ön még mindig kínlódik, szenved pedig már mindenki tudja, hogy ha fáj a lába és könnyen fárad, minden fájdalomtól megmenti egy gipszmodell után készített ludtalpbetét Rils At'h Arj 1r orvosi műszerész és orthopodista Készíti: Dm-« Og UCZ,d jszeged]i Oroszlán ucca 6. szám. Készít még művégtagokat, testegyenesítő gépeket, sérv- és haskötőket, betegápolási cikkeket és orvosi műbútorokat Rendeléseket felvesz Kiskunfélegyházán, szeptember 8—9-én, Korona ucca le­sz. Szünet után a polgármester bejelenti, hogy a felszólaló maradjon szigorúan a tárgynál, „nem engedi meg, hogy Nagy József haran­gozó ügyét becsempésszék a közgyűléshez.“ Kovács Dezső erre azzal felel, hogy­­ő is élni kíván a jogával, tehát felkéri a polgár­­mestert, hogy mint érdekelt, adja át az el­nöklést. Az 1923. évi 93. kgy. határozat a gyakorlat szerint nem állhat meg. Eszerint a harangozót a plébános javaslatára a polgár­­mester veszi fel és bocsátja el. Kétséget­, hi­bák esetén a megyéspüspökhöz fordulhat. Itt a hiba, mert végtelen tisztelettel viseltetik a megyés főpásztor iránt, de a közigazgatási hatóság ügyeibe nem avatkozhat bele. A fő­pásztor köpenye mögé még jószándékkal sem lehet bájni. A harangozó az egyházi főható­sághoz fellebbezett, természetesen ott nem fogadták el. Miután az elsőfokú határozat el­len jogorvoslatra nem adtak módot, az elbo­csájtás nem válhatott jogerőssé. A polgármes­ter megtette az intézkedést, de a következ­ményekkel nem számolt. Olyat el sem lehet képzelni, hogy az első ítélet ellen nincs fel­lebbezési fórum. A harangozónak nincs jog­védelme, pedig annak elején épen Toldy Jenő apátplébános mondta, hogy sehol senkinek nincs olyan jogvédelme, mint nálunk a ha­rangozónak. Így fest ez a gyakorlatban. ÜIL, tankönyvek a Kordában A másik sérelem az ügy következménye, ami a polgármestert kellemetlen és kényes helyzetbe hozta. A képviselőtestület kétszeri utasítása dacára sem hozta közgyűlés elé a harangozó ügyét. Miért van ez a minden áron való gátemelés, ellenkezés. A képviselőtestület­­ kötelessége, hogy az 1923 ban tett ígéretét­­ beváltsa, a kisember számára védelmet ígér- t tek, miért ütik el attól. Csodálkozik a pol­gármester kijelentésén, hogy nem engedi ide ezt az ügyet „becsempészni“, hisz ő csak a törvényadta jogával él. Ez az ügy közér­dekű, miért nem hozzák ide, talán nem tűri el a napfényt? Az elbocsájtást a képviselőtes­tület nem engedheti jogerőssé válni. Még egy botlás következett be ebből a­­ határozatból. Ok nélkül nem lehet egy nagy családi emberre életbevágó intézkedést tenni. Lehet, hogy a harangozó rászolgált az elbo­­csájtásra, de miért nem közölték vele az okot, miért nem kérdezték meg? Ebből kö­vetkezik majd az anyagi felelősség, amit a város adófizetői nem viselhetnek. Azt hiszi, hogy sikerült mindenkit meg­győzni arról, miszerint a harangozó elbocsáj­­tása nem jogerős, így tehát indítványozza, mondja ki a közgyűlés, hogy az 1923. évi 93. kgy. határozat nem felel meg a gyakorlatnak, az semmis, visszaállítja a jogrendet és állá­sába visszahelyezi Nagy Józsefet azzal, hogy ha bűnt követett el, folytassák le ellene az eljárást. Dr. Biró László főügyész szerint a haran­gozó ügynek van egyházi és közigazgatási oldala. Egyházi a teendője, közigazgatási, hogy javadalmát a várostól kapja. Ezt a kérdést rendezni kell, adják ki tehát a kegyúri bizott­ságnak és készítse elő az ügyet, majd ter­jessze ide javaslatát. Dr. Horváth Zoltán a szabályrendeletre hivat­kozik, amelyet a polgármesternek kellene leg­jobban ismerni és mégsem tartja be. Ha a képviselőtestület utasította, hogy ide kell hozni, nem tekinthet mást, az ügy az előbbi hatá­rozat szerint ide tartozik, így még döntés nincs, nem jogerős. Ha a harangozó pert in­dít, azt nem a polgármester vagy a plébános ellen teszi meg, hanem a város ellen. Most a város perli a harangozót, hogy hagyja el a lakást. Minek ez, ha a határozat jogerős? A polgármester meggondolatlan cselekedete után újabb komplikációk követik egymást. Miért nem kérdezték meg a harangozót a felrótt bűne felől, ha a plébános indokolt elő­terjesztést tett. A polgármester szabályrende­letellenesen, tudatlanul járt el ez ügyben, tehát ő az oka, hogy ily kellemetlenül tár­gyalják. Elfogadja, hogy a kegyúri bizottság sürgősen tárgyalja le és a legközelebbi köz­gyűlés elé terjesszen javaslatot. Dr. Tóth József polgármester a padsorból a támadások visszaverésére emel szót. Kije­lenti, hogy ebben a kérdésben a fennálló szabályok szerint járt el. A júliusi közgyűlés utasította, hogy hozza ide a harangozó ügyét, de a határozat nem jogerős, mert megfellebb­­­ezték és azóta a közgyűlés is döntött, hogy nem tartozik ide. Csatlakozik a főügyész in­dítványához. Dr. Fekete Sándor csak egy momentumra mutat rá : a polgármester nem ismeri a tör­vényt, mely szerint a felmondást indokolni kell. Nem közölték a harangozóval az indoko­lást, az nem szabályszerű, tehát nem is jogerős. Zámbó Dezső kanonok-plébános úgy látja, hogy téves szempontból ítélik meg a kérdést, amely nem tartozik a képviselőtestület elé. Ez egy egyszerű szolgai állás, akinek a gaz­dája akkor mond fel, amikor okot talál rá. A plébánosok tudják, hogy hanyag, gondat­lan volt és nem úgy teljesítette kötelességét, mint azt előírták. Több ízben kérte a­­ pol­gármestert az elbocsájtásra, de az minden esetben jóindulatába fogadta és most indokolt előterjesztése után történt a felmondás. Nem fogadja el a főügyész javaslatát, a határozat jogerős a múltra, a jövőre pedig ne tűzzék napirendre, mert nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe. Tóth Károly különösnek tartja, hogy a ha­rangozó ügye csak akkor tartozik a közgyűlés elé, ha fizetni kell és ha elküldik, vagy fel­­­­veszik, ahhoz semmi joguk. Ha a plébánosok­­ adják a harangozó javadalmazását, úgy ők parancsolnak, de a mostani helyzet szerint jogosnak tartja az indítványt. Lehetetlen, hogy a harangozót elküldjük és még meg se kér­dezzék a bűne felől. Hol van az indokolás? Ha 11 évig jó volt, miért szabad most egy szegény nagy családot kenyér nélkül az ut­cára lökni? Csatlakozik Kovács Dezső indít­ványához. MEGNYÍLT a MEGNYÍLT „Központi“ vendéglő Kossuth utca 15 sz. alatt (Artner helyén) amelyet fővárosi nívónak megfelelő s minden igényt kielégítően fogok vezetni, az ország legnevezetesebbb üzleteiben elsajátított szak­tapasztalataim alapján. Völgyi Béla és közkedvelt cigányzenekara naponta és esténkint, vasár- és ünnep­napon délután is hangversenyez Étlap szerint nagy vá-­ért íí|!pf*­laszték, bármily menü illí­s Kitűnő és minden igényt kielégítő konyha Zónákban állandóan választék Abonensek részére a lehető legolcsóbb árak Néhány mutató az étlapi áraimból: Nagy menü 1 pengő Kis menü 80 fillér Frissen sültek: nagy adag 80 f, kis adag 60 f* Zóna 26 fillér 1 pár virsli 36 filér Ital áraim: Állandóan és naponta friss csapolású sörök Kitűnő asztali bor literje 60 f, egy pohár Dupla-Márciusi sör 30 f, Udvari sör 26 fillér Szives pártfogást kér kiváló tisztelettel: BARÁTI VINCE központi vendéglős

Next