Félegyházi Közlöny, 1934 (33. évfolyam, 1-54. szám)
1934-09-09 / 38. szám
4. oldal FIMMIM 1934. szeptember 9. Görög Ferenc hadirokkant, szentlászlói csősz a leányának a járványkórházi ápolásból fenmaradt 37 P élelmezési költség elengedését kérte. Teljesítették: Ausch Mihály ecetgyáros az 1932. évben felhasznált 476 hl bor fogyasztási adójára miként I P-t ajánlott fel, a bizottság 2 P-t javasolt. Dr. Spilier Dezső, dr. Fekete Sándor, Kovács Dezső és dr. Biró László Ausch ajánlatát, dr. Bencsik Sándor és Benkő Ákos főszámvevő a bizottság javaslatát pártfogolta s félórás vita után a bizottság javaslatát fogadták el. A gyám- és gyámletétpénztár 1933. évi számadásainak felülvizsgálatát jóváhagyták, ezek szerint a tiszta jövedelemből 1350 P-t az elhagyott szegény gyermekek gondozására fordítanak. Komjáthy Elemér Jászapátiban bírósági végrehajtó és a városnál nyugdíjat kap, a vonatkozó miniszteri rendelet alapján folyó évi nyugdíját havi 22 P-vel csökkentik. özv. Molnár Istvánné volt polgármester özvegyének kegydíját dr. Ring József felszólalása után felemelik olyképen, hogy a levonások után havi 80 P-t folyósítanak. Sánta Mihály hivatalszolgának 2 heti, Bense András kézbesítőnek 4 heti betegszabadságot engedélyeztek. A városi tiszti orvosi hivatal egészségügyi ápoló alkalmazását kérte, de ezt egyrészt a portás köteles ellátni, másrészt fedezet nincs rá. Führer Izidor az általa vásárolt téglát kedvezményes árban kérte számítani, de csak 25 - t engedtek el. Palásti Györgyné és 25 társa a szájbér mérséklését kérte a folyó évre, de a kérvény elkésve érkezett, így nem teljesítették. A jászszentlászlói özv. Kalmárné féle birtok 70 kis haszonbérlőjének 3600 P adóhátraléka van, erre 1934. október 1 - től 5 évi törlesztést engedélyeztek, a folyó adók megfizetésének kötelezettsége mellett. A Csólyosi és Halasi út közötti vadászterületre Nagy M. Lászlóval kötött szerződésbe beiktatják a vadászterület nagyságát, mely 6254 kat. hold. Az 1934/35. évi téli tüzelőanyag szállításra 8 ajánlat érkezett be, ezek közül 3 nem igazolta, hogy nincs OTI hátraléka, a többi ajánlatok közül az egyes anyagokra legolcsóbb a Salgótarjáni Kőszénbánya, Vértes Szénkereskedelmi Rt. és Róth Salamonné helybeli cég. A számvevőség a tételenként legolcsóbbat ajánlja, a mérnöki hivatal a 2 3 filléres differencia mellett Róth Salamonné helybeli cég ajánlatát javasolja, ami egy évben legfeljebb 80 P-t tesz ki. Ehhez csatlakozik dr. Bencsik Sándor, hangoztatva, hogy a csekély különbség mellett a városnak kötelessége a helybeli céget pártfogolni. Benkő Ákos a múlt évi takarékos fűtési elv alapján az általános kokszfűtés érdekében szólal fel. Ezt kipróbálják az idén, egyébként a szükségletet a legolcsóbb ajánlattevőknél szerzik be. A városi előfogatozás bérbeadása január 1-re lejár és az új feltételekbe a pénzügyi ellenőr az eddigi 7 pár ló helyett 9 párat ajánl. Dr. Bencsik Sándor elfogadja ezt olyformán, hogy csak 7 pár előfogatos ló legyen, a 2 pár ló tartási költségét pedig a locsolóautó állandó üzembentartására fordítsák. Ifj. Ónodi Károly ellenzi az előfogat szaporítását azért, mert ha az új vásártéri ártéri kút fúrására nincs fedezet, erre sem juthat. Hiába érvel Kanizsai Nagy Imre főmérnök és az előadó dr. Táby László gazdatanácsnok, hogy az alkalmi fuvarokra többet fizet ki a város, mintha 2 pár lóval többet vesz fel, nagy szótöbbséggel 7 pár lóra tűzik ki a bérbeadást január 1-től 3 évre. A szegényházi kenyér szállítására 3 ajánlat érkezett be: Schweiger József, P. Szabó Ferenc és Baumhorn Béla. Ezek közül a legkedvezőbbet, az eddigi szállító, Schweiger ajánlatát fogadták eléőként 16 és 20 filléres árban. Dr. Táby József ügyv. tiszti orvosnak 6 hónapi betegszabadságot engedélyeztek. Ezután került sor az utolsó tárgyra, Kovács Dezső önálló indítványa a harangozó félfogadása és elbocsájtása jogviszonyáról. Alig kezdte el felszólalását Kovács Dezső, aki utalt az újtemplomi harangozó elbocsájtásának körülményeire, az akörül egymást követő hibákra, a polgármester megakasztja beszédében és felfüggesztette 10 percre az ülést. Szünetben megindul a vita, de az izgalom nem ül el. Figyelem! jön! Csak két napra! Ön még mindig kínlódik, szenved pedig már mindenki tudja, hogy ha fáj a lába és könnyen fárad, minden fájdalomtól megmenti egy gipszmodell után készített ludtalpbetét Rils At'h Arj 1r orvosi műszerész és orthopodista Készíti: Dm-« Og UCZ,d jszeged]i Oroszlán ucca 6. szám. Készít még művégtagokat, testegyenesítő gépeket, sérv- és haskötőket, betegápolási cikkeket és orvosi műbútorokat Rendeléseket felvesz Kiskunfélegyházán, szeptember 8—9-én, Korona ucca lesz. Szünet után a polgármester bejelenti, hogy a felszólaló maradjon szigorúan a tárgynál, „nem engedi meg, hogy Nagy József harangozó ügyét becsempésszék a közgyűléshez.“ Kovács Dezső erre azzal felel, hogyő is élni kíván a jogával, tehát felkéri a polgármestert, hogy mint érdekelt, adja át az elnöklést. Az 1923. évi 93. kgy. határozat a gyakorlat szerint nem állhat meg. Eszerint a harangozót a plébános javaslatára a polgármester veszi fel és bocsátja el. Kétséget, hibák esetén a megyéspüspökhöz fordulhat. Itt a hiba, mert végtelen tisztelettel viseltetik a megyés főpásztor iránt, de a közigazgatási hatóság ügyeibe nem avatkozhat bele. A főpásztor köpenye mögé még jószándékkal sem lehet bájni. A harangozó az egyházi főhatósághoz fellebbezett, természetesen ott nem fogadták el. Miután az elsőfokú határozat ellen jogorvoslatra nem adtak módot, az elbocsájtás nem válhatott jogerőssé. A polgármester megtette az intézkedést, de a következményekkel nem számolt. Olyat el sem lehet képzelni, hogy az első ítélet ellen nincs fellebbezési fórum. A harangozónak nincs jogvédelme, pedig annak elején épen Toldy Jenő apátplébános mondta, hogy sehol senkinek nincs olyan jogvédelme, mint nálunk a harangozónak. Így fest ez a gyakorlatban. ÜIL, tankönyvek a Kordában A másik sérelem az ügy következménye, ami a polgármestert kellemetlen és kényes helyzetbe hozta. A képviselőtestület kétszeri utasítása dacára sem hozta közgyűlés elé a harangozó ügyét. Miért van ez a minden áron való gátemelés, ellenkezés. A képviselőtestület kötelessége, hogy az 1923 ban tett ígéretét beváltsa, a kisember számára védelmet ígér- t tek, miért ütik el attól. Csodálkozik a polgármester kijelentésén, hogy nem engedi ide ezt az ügyet „becsempészni“, hisz ő csak a törvényadta jogával él. Ez az ügy közérdekű, miért nem hozzák ide, talán nem tűri el a napfényt? Az elbocsájtást a képviselőtestület nem engedheti jogerőssé válni. Még egy botlás következett be ebből a határozatból. Ok nélkül nem lehet egy nagy családi emberre életbevágó intézkedést tenni. Lehet, hogy a harangozó rászolgált az elbocsájtásra, de miért nem közölték vele az okot, miért nem kérdezték meg? Ebből következik majd az anyagi felelősség, amit a város adófizetői nem viselhetnek. Azt hiszi, hogy sikerült mindenkit meggyőzni arról, miszerint a harangozó elbocsájtása nem jogerős, így tehát indítványozza, mondja ki a közgyűlés, hogy az 1923. évi 93. kgy. határozat nem felel meg a gyakorlatnak, az semmis, visszaállítja a jogrendet és állásába visszahelyezi Nagy Józsefet azzal, hogy ha bűnt követett el, folytassák le ellene az eljárást. Dr. Biró László főügyész szerint a harangozó ügynek van egyházi és közigazgatási oldala. Egyházi a teendője, közigazgatási, hogy javadalmát a várostól kapja. Ezt a kérdést rendezni kell, adják ki tehát a kegyúri bizottságnak és készítse elő az ügyet, majd terjessze ide javaslatát. Dr. Horváth Zoltán a szabályrendeletre hivatkozik, amelyet a polgármesternek kellene legjobban ismerni és mégsem tartja be. Ha a képviselőtestület utasította, hogy ide kell hozni, nem tekinthet mást, az ügy az előbbi határozat szerint ide tartozik, így még döntés nincs, nem jogerős. Ha a harangozó pert indít, azt nem a polgármester vagy a plébános ellen teszi meg, hanem a város ellen. Most a város perli a harangozót, hogy hagyja el a lakást. Minek ez, ha a határozat jogerős? A polgármester meggondolatlan cselekedete után újabb komplikációk követik egymást. Miért nem kérdezték meg a harangozót a felrótt bűne felől, ha a plébános indokolt előterjesztést tett. A polgármester szabályrendeletellenesen, tudatlanul járt el ez ügyben, tehát ő az oka, hogy ily kellemetlenül tárgyalják. Elfogadja, hogy a kegyúri bizottság sürgősen tárgyalja le és a legközelebbi közgyűlés elé terjesszen javaslatot. Dr. Tóth József polgármester a padsorból a támadások visszaverésére emel szót. Kijelenti, hogy ebben a kérdésben a fennálló szabályok szerint járt el. A júliusi közgyűlés utasította, hogy hozza ide a harangozó ügyét, de a határozat nem jogerős, mert megfellebbezték és azóta a közgyűlés is döntött, hogy nem tartozik ide. Csatlakozik a főügyész indítványához. Dr. Fekete Sándor csak egy momentumra mutat rá : a polgármester nem ismeri a törvényt, mely szerint a felmondást indokolni kell. Nem közölték a harangozóval az indokolást, az nem szabályszerű, tehát nem is jogerős. Zámbó Dezső kanonok-plébános úgy látja, hogy téves szempontból ítélik meg a kérdést, amely nem tartozik a képviselőtestület elé. Ez egy egyszerű szolgai állás, akinek a gazdája akkor mond fel, amikor okot talál rá. A plébánosok tudják, hogy hanyag, gondatlan volt és nem úgy teljesítette kötelességét, mint azt előírták. Több ízben kérte a polgármestert az elbocsájtásra, de az minden esetben jóindulatába fogadta és most indokolt előterjesztése után történt a felmondás. Nem fogadja el a főügyész javaslatát, a határozat jogerős a múltra, a jövőre pedig ne tűzzék napirendre, mert nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe. Tóth Károly különösnek tartja, hogy a harangozó ügye csak akkor tartozik a közgyűlés elé, ha fizetni kell és ha elküldik, vagy felveszik, ahhoz semmi joguk. Ha a plébánosok adják a harangozó javadalmazását, úgy ők parancsolnak, de a mostani helyzet szerint jogosnak tartja az indítványt. Lehetetlen, hogy a harangozót elküldjük és még meg se kérdezzék a bűne felől. Hol van az indokolás? Ha 11 évig jó volt, miért szabad most egy szegény nagy családot kenyér nélkül az utcára lökni? Csatlakozik Kovács Dezső indítványához. MEGNYÍLT a MEGNYÍLT „Központi“ vendéglő Kossuth utca 15 sz. alatt (Artner helyén) amelyet fővárosi nívónak megfelelő s minden igényt kielégítően fogok vezetni, az ország legnevezetesebbb üzleteiben elsajátított szaktapasztalataim alapján. Völgyi Béla és közkedvelt cigányzenekara naponta és esténkint, vasár- és ünnepnapon délután is hangversenyez Étlap szerint nagy vá-ért íí|!pf*laszték, bármily menü illís Kitűnő és minden igényt kielégítő konyha Zónákban állandóan választék Abonensek részére a lehető legolcsóbb árak Néhány mutató az étlapi áraimból: Nagy menü 1 pengő Kis menü 80 fillér Frissen sültek: nagy adag 80 f, kis adag 60 f* Zóna 26 fillér 1 pár virsli 36 filér Ital áraim: Állandóan és naponta friss csapolású sörök Kitűnő asztali bor literje 60 f, egy pohár Dupla-Márciusi sör 30 f, Udvari sör 26 fillér Szives pártfogást kér kiváló tisztelettel: BARÁTI VINCE központi vendéglős