Félegyházi Ujság, 1948 (2. évfolyam, 1-15. szám)
1948-01-01 / 1. szám
2 1948. Boldog újévet, kívánják ma az em-berek mindenütt egymásnak s látszik, hogy kívánság mindenkinél szívből fakadó. Az ember mindennapi életében igen sokszor fejezi ki ,,jókívánságait", amelynek az indítóoka igen sok esetben nagyon is kétes. Sokszor csupán udvariasságból, sokszor megszokásból, ismét máskor pedig kötelességből fejezzük ki jókívánságainkat. A mai kívánság, a boldog újév kívánása azonban mindenkinél szükségszerűen őszinte, hisz egy jó vagy rossz esztendőnek mindannyian egyformánrészesei vagyunk. Boldog újévet, kívánják egymásnak az emberek és kívánjuk mi szocialisták elsősorban. Hiszen a szocializmus alapgondolata e jólét, a megelégedettség, a minden ember boldogsága. Most azután, amikor a szocializmus megvalósításának gyakorlati útjára léphetünk, ha lehetséges mi szocialisták, még őszintébben kívánjuk egymásnak és embertársainknak a boldog újévet. Az emberi természet velejárója,hogy örül az újnak, kíváncsisággal és bizalommal tekint a születendő elé, halottait pedig, a nekik járó tisztelettel temeti el. Így vagyunk mi is az egymásután, feltartózhatatlanul meghaló, de ugyanakkor születendő évekkel is. Tegnap eltemettünk egy évet. 1947 volt a neve. Küzdelmes, sok keserűséggel teli év volt, de nem tagadhatjuk, adott is nekünk valamit. Mégis mindannyian boldogan álltunk a sírjánál amikor az óra mutatója keresztül haladt a tizenkettes számon, jelezve, hogy ismét elmúlt egy esztendő és ismét született egy új év, s örömmel állunk az újszülött bölcsőjénél. Mindannyian reménységgel, bizakodással nézzük és tőle várjuk, hogy mindazt meghozza a számunkra, amit elődje elmulasztott.. E téren pedig sok hoznivalója van az 1949 évnek. Amidőn az ember egy munkafolyamatot befejez, számbaveszi munkájának eredményét, megvizsgálja, hogy mit mulasztott el s mit tett helyesen, hogy a következő munkafolyamatnál a hibákat kiküszöbölje, a helyes eszközöket pedig ismét alkalmazza. Egy egy év mindegyikünk életében egy-egy munkafolyamat. Nekünk is meg kell vizsgálnunk, hogy mit végeztünk helyesen, vagy mit végeztünk helytelenül. Különösen kell pedig ezt nekünk szocialistáknak tennünk, mert bátran mondhatjuk, hogy az ország szeme rajtunk van. Az ország népe bizalommal van irántunk, mert érzik, tudják, hogyha vannak is kisebb kilengések, a helyes, igazi útról nem fogunk letérni. Ez a bizalom azonban kötelez minket s az újévben ennek jegyében kell kitűznünk feladatainkat. Az 1848-as év százéves évfordulója a magyar történelem egyik legdicsőbb tettének, a 48-as magyar forradalomnak. A magyar nemzet szinte egyik napról a másikra valósította meg azokat az emberi szabadságjogokat, amelyekért még ma is számos ország elnyomott népe küzd. A szabadság valósággá lett Magyarországon. Kossuth, Petőfi, Táncsics és a többiek által kivívott emberi jogokat azonban nekünk, a ma élőknek kell megvédenünk s ebben a küzdelemben nem kis szerep jut nekünk, szocialistáknak. Az 1948-as év jubileumi év. Ennek az ünnepi évnek a születésénél mindannyiunknak szent fogadalmat kell tennünk, hogy az 1848 as szabadságjogokat minden eszközzel megvédjük, mert ez az egyik alapja, hogy az új esztendő valóban boldog új esztendő legyen. Mi félegyházi szocialisták is egyik kis közössége vagyunk a szocialisták Fű E 1 5/«bZI UJJA." A Szociáldemokrata Párt szerepe 1947. év gazdasági politikájában gazdasági vonatkozásban 1947. Magyarországon négy nagy problémát hozott magával: a demokrácia új pénznemének, a forintnak értéke állandóságát, az államosítás tényleges megvalósítását; külkereskedelmi kapcsolataink, kiterjesztését és végül a gazdasági életünk tervszerű gazdasággá való átállítását, s köztudomású, hogy a Szociálde**■ mokrata Pártnak komoly szerepe volt az 1946. augusztus hóvel létesített stabilizáció előkészítésében. A forint bevezetését a kapitalista rétegek, valamint a tőkések gazdaságpolitikai uszályhordozói a legnagyobb kétkedéssel fogadták és midőn a “forint csodája“ valósággá vált, a maguk részéről mindent megtettek, hogy a forint értékállandóságát megzavarják saját anyagi hasznuk és a demokrácia politikai aláaknázása érdekében. A háború következtében tagadhatatlanul megcsappant mobiltőke — ahelyett, hogy a hasznos termelés szolgálatába állott volna — tovább is titkos csatornákon keresztül folytatta inflációra irányuló működését. A kormányzat a legerélyesebb hitelellenőrző, sőt számos esetben hiteleket eltiltó politikát volt kénytelen lefolytatni, nehogy a piacra kerülő áruhoz viszonyítva aránytalanul sok bankjegy kerüljön forgalomban. Ugyanakkor egyre erősebb intézkedések váltak szükségessé, hogy a forgalomba került bankjegyek nagy része adózás útján jusson vissza kiinduló pontjához. Ennek a politikának érvénysítésében komoly szerepe volt szociáldemokrata elvtársaink, többek között dr. Kemény György pénzügyi államtitkár elvtársunknak, a stabilizáció egyik előkészítőjének, továbbá dr. Jeszenszky Ferenc elvtársnak, a Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatójának és dr. Faragó László elvtársnak, a Pénzintézeti Központ vezérigazgatójának. Államosítás: 1947. kezdetén már két nagy államosítást hajtottunk végre: a szénbányák és a nehézipar államosítását. Mindkét államosítás a Szociáldemokrata Párttól indult ki, nemcsak annak régebbi programja alapján, hanem ilyen értelemben döntött a kibővített Pártvezetőség 1945. telén és Bánk Antal iparügyi miniszter elvtársunk ültette át gyakorlatba ezeket a programpontokat. A szénbányák államosításával kapcsolatban alakult meg a Magyar Állami Szénbányák Részvénytársaság melynek élére pártunk Timár László elvtársat küldte ki és az 1947. esztendő folyamán sikerült is a békebeli termelést szinte elérve, megkétszerezni a szénhozamot. Midőn e sorókát írjuk, az átlagos napi széntermelés kb. 3.475 vagon. Ugyanez vonatkozik a Nehézipari Központra is, melynek élén a szociáldemokrata Máj József elvtárs áll és amelynek kötelékéhez tartozó üzemek termelése ugyancsak hatalmas fejlődést ért el. Igaz, hogy mindkét vállalat ma még ráfizetéssel dolgozik, de a deficit alacsonyabb, mint bárhol Európában, akár az államosított, akár magánkezekben maradt szénbányászatnál, illetve nehéziparnál. Az 1947. esztendő az államosítás vonalán a bankok álamosítását is eredményezte. A Szociáldemokrata Párt különös érdeme az, hogy nemcsak a három legnagyobb, hanem az összes nagybankok államosítása emelkedett törvényerőre. A bankok államosításának igazi jelentősége nemcsak abban mutatkozik, hogy a pénzügyi műveletek ezentúl az állam kezében futnak össze, hanem kb. 400 ipari üzem is közvetett formában az állam kezébe kerül. Ez a tény a tervszerű gazdálkodás végrehajtását is lényegesen megkönnyíti. Államosítás alá kerültek még az elektromos energiát termelő telepek, és most az év végén nyújtotta be Bán elvtárs a bauxit- és aluminiumtermelés államosítási tervét is. Jelentős fejlődésről számolhatunk be az 1947 es esztendő folyamán külkereskedelmi kapcsolatainknál, amelyek szemben a múlt évi nem egészen 800 millió forintos összforgalommal — amelyből az első 10 hónap mindössze 500 milliót tesz ki az. év első 10 hónapjában 1,900 millió forint összforgalmat eredményezett, tehát a múlt évinek közel négyszeresét. Itt különösen nagy érdeme van Rónai Sándornak kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter elvtársunknak, valamint Vajda Imre volt kereskedelmi államtitkár elvtársunknak, aki tudvalevőleg időközben az Országos Tervhivatal elnöke lett. Külön érdeme Rónai elvtársunknak az elkövetkező gazdasági évre szóló Szovjetunióval kötött gazdasági szerződés, amely a hároméves terv külkereskedelmi előirányzatának teljes egynegyedét biztosította egyedül a Szovjetunióval, somoly szerepet fejtett ki a Szociáldemokrata Párt a hároméves terv előkészítésénél is. A XXXV. pártkongreszus szinte egyidőben a Magyar Kommunista Párt hároméves tervével, közreadta a maga nemzetközileg is értékelt hároméves tervét. Ennek kidolgozásában a már fent névvel megjelölt elvtársakon kívül, közgazdászaink és technikusaink egész tömege vett részt. Különösen ki kell itt emelni dr. Káldor Miklós egyetemi tanár elvtársunk és dr. Jakab György iparügyi miniszteri tanácsos elvtársunk szerepét. A párt hároméves terve a MKP hároméves tervével összeegyeztetést nyert és ezt a közös tervet rendkívül csekély változtatások mellett a többi koalíciós párt is magáévá tette és időközben törvényerőre is emelkedett. Külön meg kell itt említeni hároméves tervünknek a jugoszláv ötéves tervvel kapcsolatos egybenlsztési munkáját, amely első azon a téren, hogy a szociális demokráciával rendelkező kis népek tervgazdaságukat a nagyobb jólét és magasabb életszínvonal elérése érdekében egymáshoz kapcsolják Ezt a munkát kezdettől végig Bán Antal iparügyi miniszter elvtársunk végezte. Kevés ország mutathat fel a háború utáni újjáépítésében akkora eredményeket, mint hazánk és ebben a szociáldemokrata gazdaságpolitikának és e politika végrehajtóinak, a szociáldemokrata dolgozóknak hatalmas szerep jutott. Megválasztották az új tanítókat Az elmúlt héten megtartott községi tanítói választáson, a váci püspök jelölése alapján a bizottság a következőket választotta meg tanítóvá. A nagyszőllőúti iskolánál újonnan szervezett harmadik tanítói állásra Orr Juliannát, az elválasztással a nagy szőllő úti külső iskolánál megüresedett első tanítói állásra Barna Ferencet, az átválasztással megüresedett berketói első tanítói állásra Gupcsi Lajost, a bankfalui iskolánál újonnan szervezett második tanítói állásra Lukács Margitot, az átválasztással megüresedett szegedi úti külső iskolánál első tanítói állásra Soós Lenkét, a második tanítói állásra Pedig Fekete Rozáliát, a péteritói újonnan szervezett második tanítói állásra Köllér Gizellát, az átválasztással megüresedett kecskeréti úti iskolai második tanítói állásra Cagány Katalint, a kunszállási iskolánál újonnan szervezett második állásra Makra Jenőt, az átválasztással a kismindszenti úti iskolánál megüresedett első tanítói állásra Iványi Lászlót, ugyanannál az iskolánál újonnan szervezett második tanítói állásra pedig Cseh Ilonát. A körösi úti belső iskolánál szervezett második tanítói állásra Mészárosné Horváth Magdolnát, míg az átválasztással megüresedett körösi úti külső iskolai állásra Makó Gyulánét, a kisszegedi úti iskolánál újonnan szervezett második tanítói állásra Szamosfalviné Szemerédi Ilonát, az átválasztásnál a külső körösi úti iskolánál megüresedett második tanítói állásra Orosz Józsefet, a fülöpjakabiradéktalanul megvalósítsuk. Örüljünk tehát az újévnek, hogy mindazt, amit az 1947- től nem kaptunk meg, meg fogjuk kapni az újesztendőtől. Ahhoz azonban, hogy mindez megvalósulhasson, sok munkára, kemény munkára és becsületes szándékra van szükség. Ha nemcsak mi szocialisták, hanem minden embertársunk a pártkülönbségre való újonnan szervezett iskolához Makó Gyulát, a fülöpjakabi első iskolához Hornyik Magdát, a csólyosi úti iskolánál második állásra Terecskei Ferencet, az alpári úti külső iskolához második tanítói állásra Némediné Bayer Rózsát, a csányi úti iskolánál szervezett tanítói állásra Zsigó Katalint, a pálmonostori úti iskolánál újonnan szervezett második állásra Farkasné Horváth Ilonát, a selymesi iskolánál újonnan szervezett második állásra Tarjányi Katalint, a külsőhomokosztályi iskolánál szervezett második állásra Somogyi Máriát, a felsőgalambosi iskolánál újonan szervezett második állásra Vidéki Ilonát és végül a fülöpjakabi iskolánál szervezett harmadik tanítói állásra Nagy Józsefet választották meg, tekintet nélkül — megfogadja az újév küszöbén, hogy ebben a centenáriumi, ünnepi évben a negyvennyolcas szabadsághősök által kitűzött célokat igyekszik megvalósítani, akkor nem kétséges, hogy 1948, a most született újév a magyar szabadságnak méltó ünneplése és az elmúltnál valóban boldogabb újév lesz. nagy családjának. Nekünk is számot kell vetnünk az elmúlt évben végzett munkánkkal, majd a következtetések levonása után, nekünk is ki kell tűznünk — a fentiek jegyében — az újévi feladatainkat és minden lehető, de becsületes eszközzel azon lennünk, hogy a kitűzött célt, amely egy lépéssel közelebb fog bennünket a szocializmushoz hozni, ma