Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1973 (1. évfolyam)

1973-01-01

1973. január A téli tanfolyamokról Termelőszövetkeze­tünk MSZMP csúcsvezető­sége és alapszervezeteinek vezetőségei, valamint a gazdasági vezetés mindig nagy jelentőséget tulajdo­nított a propaganda mun­kának, ezen belül a téli tanfolyamok megszervezé­sének, megtartásának. Az év első hónapjai a legal­kalmasabbak a tíz tagság szervezett keretek közötti tájékoztatására. Ezért most is ezt az időt jelöltük meg a tanfolyamok megtartásá­ra. Az egyesülések követ­keztében megnövekedett termelőszövetkezet előtt álló célkitűzések megvaló­sítása még inkább megkö­veteli dolgozóink politikai látókörének szélesítését. A termelés korszerűsítése, a fejlett technológiák alkal­mazása a termelésben bi­zonyos átcsoportosításokat kíván. A fejlesztés termé­szetes következménye, hogy egyes tagjaink a rájuk bí­zott termelőeszközökkel na­gyobb termelési értéket állítanak elő és ez tagjaink között esetleg feszültséget is okozhat. Ha azonban a tanfolyamokon a gazdasági célkitűzéseink mellett gaz­daságpolitikai kérdésekről is tájékoztatjuk tagjainkat, akkor sokkal hamarabb megértik az előttünk álló illatok megvalósításának módjait, a vezetőség által meghatározott célkitűzése­inket. Téli tanfolyamaink ok­tatási anyagának összeállí­tásánál gondoltunk erre és ezért a közös érdek, a munkaszervezés, a munka­­fegyelem megszilárdulása témák mellett a gazdasági ösztönzők hatása a terme­lőszövetkezetünk gazdálko­dására című anyaggal is foglalkozunk. Úgy gondol­juk, az ilyen tárgyú téma­körök a kitűzött politikai célok ismertetésével együtt a gazdasági feladatainkat is részletesen megvilágít­ják. A csúcsvezetőség az alap­szervezetek vezetőségeivel megbeszélve, nagy gonddal válogatta ki az előadókat. Úgy adta meg részükre a feladatokat, hogy azok politikai és gazdasági jár­tasságuknál, szövetkeze­tünkben betöltött funkci­ójuknál fogva az adott té­makört nemcsak általában, hanem részleteiben is isme­rik. Fontos feladatunknak tartottuk a téli tanfolyam hallgatóinak kiválogatását is. Az oktatáson való rész­vétel önkéntes, a szerve­zést, a tanulás fontosságá­nak ismertetését az alap­­szervezetek, bizalmiak, bri­­gádvezetők végezték. Több száz dolgozónkat mozgósí­tottuk és az előkészítés során figyelembe vettük területi tagoltságunkat is. A tanfolyamok helyéül azo­kat jelöltük meg, ahol az előadásokat, a hallgatóink tartózkodását kulturált for­mában tudjuk biztosítani. Mire híradónk megjelenik, a tanfolyamok már meg­kezdődtek és több előadás elhangzott. Január 15-én a volt Rákóczi irodánál, január 16-án a Csongrádi úti lakatosüzem ebédlőjé­ben, január 22-én a volt Bem ebédlőben, január 25- én a Csongrádi úti lakatos­üzem ebédlőjében már ta­lálkoztak a résztvevők. Bí­zunk abban, hogy nemcsak ezek az előadások, hanem február 5-én délelőtt 9 óra­kor a Csongrádi úti laka­tosüzem ebédlőjében sorra kerülő oktatás is hasznos lesz, tovább szélesíti a hall­gatók politikai tudását és elvi segítséget nyújt a jövő feladatainak ellátásában. Csáki Imre csúcstitkár Készülődés Bugacon ilyen félidőben is mozgalmas az élet. A ka­rámban csikósaink jártat­­ják, szoktatják a lovakat s mindent elkövetnek azért, hogy elégedettek legyenek velük jövendő gazdáik. Az egyik istálló előtt most fog­nak be négy szép szürkés kocsi elé. Abonyi Imre in­dul a szokásos gyakorlásra. — Sürgős a munkánk — mondja mielőtt fellép a kocsira. Csak az ősszel kezdtük a felkészülést az idei Európa bajnokságra. Sokat kell gyakorolni ad­dig ezekkel a lovakkal, az I'M­ ópa mert nagyon szeretném ve­lük termelőszövetkezetünk jóhírnevét tovább öregbí­teni. Májusban utazunk Angliába, ahol Windsorban mérjük össze erőnket Eu­rópa legjobb fogataival. Katona József és Járvás Béla segédhajtókkal jelen­leg hat lóval foglalkozunk, de közülük csak öten jön­nek a versenyre. Ott a helyszínen dől el majd, hogy egy-egy versenyszám­ban melyik négy ló vesz részt. Komoly erőpróba lesz a díj­hajtás, a marato­ni , legalább negyven ki­ bajnokságra lométeres verseny, de iga­zán sok ügyességre lesz szükség az ügyességi ver­senyen is. Bízom a lovak­ban, jóképességűek, fiata­lok és jelenleg napi két órai, később négy órai gya­korlásnak biztos lesz ered­ménye. A Füzesgyarmati Járműkészítő Szövetkezet­ben már készítik azt a ko­csit, amelyet a versenyre viszünk. Áprilisban nálunk is megkezdődik az igazi haj­rá, s remélhetőleg május végén már a verseny ered­ményeiről itthon tarthatok beszámolót. -*■'-y rí- - Gépesítéssel a nagyobb eredményekért Termelőszövetkezetünk a mezőgazdasági termékek gazdaságos előállítása érde­kében évek óta rendszere­sen fejleszti termelési tech­nológiáját. Nem közömbös azonban, hogy a gépesítés fokozása milyen költsége­ket jelent, mennyire be­folyásolja a végtermék elő­állításának önköltségét. A fejlesztés iránya ezért ket­tős: egyrészt olyan kapaci­tást kellett létrehozni, amely a munkák elvégzé­sére képes, másrészt olyan gépeket kell alkalmazni, amelyek költsége nem eme­li, de legalább szinten tart­ja, illetve csökkenti a ter­mék előállítási költségét. Termelőszövetkezetünk je­lenleg azon a szinten áll, hogy főbb növényeket a bú­zát, kukoricát, zöldborsót teljes egészében tudjuk gé­pesíteni. Úgyszintén a szé­nafélék betakarítását, a do­hánytermesztést komplex gépesítéssel megoldottuk. A növénytermesztést ki­szolgáló traktorpark a ko­rábban megkezdett tipizálás eredményeként jelenleg jórészt MTZ típusból áll. Kukoricaprogram A gazdaságos termelés fejlesztése érdekében ter­melőszövetkezetünk bekap­csolódott a Bábolnai Állami Gazdaság által szervezett CPS kukoricatermesztési programba. Ez lehetővé teszi 2700 hold kukorica terület magasabb szintű teljes gépesítését. Ezen túl­menően, a programhoz tar­tozó traktorok végzik el az összes talajmunkákat. A kombájnok alkalmasak a búza betakarítására is. Ezek az elavult, nagy szem­­veszteséggel dolgozó SZK kombájnok helyett kerül­nek beállításra. A termelő­­szövetkezeteknek előnyös a programba való bekapcso­lódás, mert a meglévő gép­parkunkkal jelenleg ilyen mennyiségű kukorica gépi munkáit nem tudnánk el­végezni. Nagy teljesítmé­nyű traktoraink is 5 évnél idősebbek és munkagép sem áll jelenleg kellő szám­ban rendelkezésre. Nagy előny, hogy a beszerzett gépek árát nem pénzben, hanem a megtermelt kuko­ricával kell törleszteni 5 éves részletben. Így a be­ruházásokra rendelkezésre álló összeget más területek fejlesztésére lehet felhasz­nálni. Termelőszövetke­zetünk 1972-ben kapcsoló­dott be a bábolnai rend­szerbe és az 1973-as gaz­dasági évben a komplex gépesítéssel lehetővé válik a gazdaságtalanul üzemelő traktorok és kombájnok termelésből való kivonása. A zöldborsó termesztés­ben visszatérő hiányosság az, hogy a kaszálást nem tudtuk olyan műszaki szín­vonalra hozni, mint a be­takarítási folyamatban résztvevő gépekét. Ez a probléma több esetben las­sította a munkát. Az elmúlt év végén a Törökszentmik­lósi Mezőgazdasági Gép­gyártól megrendeltünk 3 nagyteljesítményű kom­bájnra szerelhető vágó­adaptert. Ezek használata elsősorban gazdaságosabbá teszi a zöldborsó termesz­­tését, valamint megrövidíti a betakarítás időtartamát. Növényvédelem A szőlő és gyümölcs kul­túrák védelmének fokozása érdekében folyamatban van 2 db nagyteljesítményű permetezőgép beszerzése. A dohánytermesztéshez a meglévő 2 db kanadai gép­hez további 2 gép beszer­zésére van lehetőség. Ezek­kel lehetővé válik 200 kb hold dohány teljes gépi művelése. Célkitűzésünk, megfelelő nagy teljesítmé­nyű szárító berendezés fel­állítása is. A lucernaszéna készítés minőségi javítása elengedhetetlen modern szárítóberendezések alkal­mazása nélkül. Ezért 2 db SZT-18 típusú szénatorony vásárlását tervezzük ez év­ben. Ez olyan rendszerű hi­deglevegős szénatároló be­rendezés, amelynél gépi úton történik a lucerna be- és kitárolása is. Az összes gépi munkák közel fele szállítási feladat. A szállítás jó, vagy rossz volta döntően befolyásolja a termelést. Ebben az üzemegységben az igen jó képzettségű szakmunkások az igényeket ki tudják majd elégíteni. Szállítás Az 1973. évi tervkészítés során jelentőségének meg­felelően foglalkoztunk a szállítással. A szállítások jelentős része traktorral elvégezhető, azonban az igények jelentős részét az üzem méreteinek figyelem­­bevételével, gazdaságosabb, gyorsabban közlekedő, na­gyobb tejesítményű terep­járó tehergépkocsikkal kell megoldani, így több traktor felszabadul a szállítás alól, ezeket más megfelelőbb munkára lehet használni. Azok a tehergépkocsik, amelyek a közúti szállítá­sokat végzik elavultak, gaz­daságosan nem üzemeltet­hetők, fenntartásuk igen nagy költséget jelent. 1972- ben csak az alkatrész és gumiáru közel fél millió forintba került. Elhatároztuk, hogy a régi, 10 évnél idősebb tehergépkocsikat lecserél­jük. Ahhoz, hogy 1973-ban a szállítási tevékenységün­ket jól, olcsóbban tudjuk végezni 3 IFA típusú terep­járó tehergépkocsi beállí­tása szükséges. További 2 új IFA tehergépkocsit első­sorban a nagyobb távolsá­gú szállítások végzésére használunk majd. Ezek a tehergépkocsik 7 traktort mentesítenek a szállítás alól Javítás Ahhoz, hogy javítómű­helyeink a meglévő műsza­ki berendezéseket ismer­jék, a műszaki kiszolgá­lást következetesen bizto­sítsák, megfelelő létszámú, képzettségű vezetők és szakemberek szükségesek. A javítóműhelyek feladata elsősorban elvégezni azokat a kisebb javításokat, ame­lyek az üzemeltetést alap­vetően biztosítják. Terme­lőszövetkezetünk javítómű­helye ennél többre is al­kalmas. Szakembereink műszaki előképzettsége, gyakorlata bizonyítja, hogy nemcsak az apróbb javítá­sok elvégzésére képesek és ehhez a megfelelő tech­nikai eszközök is rendel­kezésre állnak. A javító tevékenység eredményeseb­bé tétele megkövetelte, hogy egyes javítóműhelye­ket megszüntessünk illetve szakosítsunk. Így szűnt meg a Zöldmező kerületben üzemelő kis kapacitású műszaki berendezések nél­kül tevékenykedő javító­­műhely. Itt tulajdonképpen összevonás történt, az ott dolgozók többsége a köz­ponti majorban levő javító műhelynél kapott beosztást. Az egységes irányítás, szer­vezés, az anyagfelhaszná­lás, az anyagraktárak ösz­­szevonása a javító munkát egységesebbé tette. Az 1973-as terv készíté­sénél a javító munkát tovább szakosítottuk. En­nek megfelelően a központi major javítóműhelye végzi az erőgépek, szállító jár­művek, borsó betakarítógé­pek, kombájnok, talajmű­velő gépek karbantartását, javítását. Ezen felül körzeti szerelői hálózatot biztosít a főbb növénytermesztési kampány munkák, mint pl. borsóbetakarítás, aratás, silózás, stb. idején. A ko­rábbi évek tapasztalatai bi­zonyítják a körzeti szerelői hálózat szükségességét. Nemcsak az új gépek be­állításánál, de a kijavított gépek üzemeltetése során jelentkező hibák elhárítá­sánál a szerelők jelenléte feltétlenül gyorsabbá teszi az ismételt üzembehelye­zést. A szakosítás a Bem üzemegység javítóműhelyé­re az összes permetezőgé­pek, a szőlőműveléssel kap­csolatos mindennemű gépi javítást, a szénakészítés, az öntözési gépek karbantar­tását tűzte ki feladatul. Hévízi István gépészmérnök Az idei tervekről Szerelőink szorgalmasan dolgoznak a gépek téli ja­vításán A legnehezebb terepen is biztosan közlekedik az új­típusú tehergépkocsi 3. oldal

Next