Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1978 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

4. oldal Közös ügyünk a társadalmi tulajdon védelme A népgazdaság előtt álló feladatok megvalósítása azt igényli, hogy a bűn­üldöző és az igazságügyi szervek az eddiginél fo­kozottabb figyelmet fordít­sanak a népgazdaság vé­delmére és a gazdálkodás­sal kapcsolatos kötelessé­gek teljesítésére. Előtérbe helyezését döntően az in­dokolja, hogy a bűnüldöző és az igazságügyi szervek tevékenysége ezen a téren is hatékonyabbá váljon, tehát nem a népgazdaság jelenlegi problémái és a bűnözés adatai teszik ezt szükségessé. Jelentős ebben a körben a belügyi szervek felada­ta, mert mind a bűncselek­mények felderítése mind pedig a felelősségrevonás, vagy a megelőzés terén rendelkeznek olyan lehető­ségekkel, amely kapcsán munkájuk eredményessé­gén nagymértékben múlik a bűnüldözés hatékonysá­ga. A társadalmi tulajdon védelme azonban nemcsak a bűnüldöző és az igazság­ügyi szervek feladata, ha­nem minden állami, gazda­sági és társadalmi szerv­nek, valamint az állampol­gároknak is kötelezettsége­ik vannak e téren. A nép­gazdaság véleményének ilyen intézményrendszere biztosíthatja csak a hatha­tós megelőző tevékenységet, a bűncselekmények lelep­lezését és a törvényes fe­­lelősségrevonást. A közös ügy érdekében városunk területén lévő termelőszövetkezetek kö­zül a Lenin Tsz. vezetősé­ge is intézkedést tett va­gyonvédelmi, rendészeti szervének kiépítésére. A társadalmi tulajdon védel­mét minden szövetkezeti dolgozó kötelességeként határozták meg. Objektív akadályok, pénzügyi megfontolások, a mezőgazdaság területi jel­lege miatt — hiszen nem lehet minden bekeríteni, minden egyes erőgép mel­lé őzt állítani — vannak hiányosságok a tárolás, az őrzés és ellenőrzés terüle­tén. Ezeket próbálják meg egyes személyek kihasznál­ni, hogy a saját, az egyéni érdekükben dézsmálják meg a közöst, a mindenki­ét, mint ahogy azt Sz. J. kiskunfélegyházi lakos is tette. Gyanúsítottként­ kihall­gatásakor a következőket mondotta el: „Elhatároztam 1977. már­ciusában, hogy egy munka­gépet készítek magamnak. Több alkatrész hiányzott hozzá. Tudtam, hogy a Le­nin Tsz. autójavító telepe mellett különböző alkatré­szek és tartozékok vannak kidobálva. Odamentem szétnézni, láttam, hogy ott a gumiktól kezdve min­denféle, a részemre szük­séges és használható anyag megtalálható. Az általam elvitt tárgyakat selejtes­nek, eldobottnak néztem, mivel azt nem őrizte sen­ki, a terület nem volt le­kerítve. Úgy gondoltam, a tsz-nek valami roncstelepe vagy száméttárolója. Sz. J. tévedett. Nem számolt azzal, hogy a tár­sadalmi tulajdon védelme az egész társadalom ügye, mindannyiunk közös fela­data. Ennek a feladatnak eleget tett az autójavító üzem kollektívája, amikor felfigyelt a haszonvastele­­pen megjelenő tolvaj te­vékenységére, megakadá­lyozta a további fosztoga­tást. Segítségükkel a bűn­­cselekményt felderítettük és a társadalmi tulajdon­ban keletkezett 4 000 forint összegű kár megtérült. A példa kapcsán felada­taink a jövőben is adottak. Közösen fellépni a foszto­gatók ellen, sajátjukként őrizni, védeni a miénket, a társadalmi tulajdont. LENIN TSZ HÍRADÓ Hogyan gondozzuk növényeinket a lakásban A növények gondozásá­val kapcsolatos tennivaló­kat ismertetjük olvasóink­kal, abból az elgondolásból, hogy nagyon sokan több­féle növényt tartanak la­kásukban. A növények ál­talában más-más gondo­zást, kezelést és tápanyagot igényelnek. Igen fontos tudni, hogy növényünk mi­lyen víz- és hőigényes és milyen talajban fejlődik megfelelően. Cyclamen Persicum (Ciklámen) Kis-Ázsiából származik. Ősei vadon élő fajták vol­tak. Egyik legkedveltebb, télen nyíló cserepes virág. Alacsony növésű, szárgu­mós növény. Lapos parás­­kérgű gumójának alsó ré­szén vannak a gyökerek. Csúcsán tőleveleket, tőko­­csányokat hoz. A kerek, szívesvállú sötétzöld levele­ken szürkésfehér szép raj­zolatú foltok vannak. A levél széle fogazott, fonáka lila színű. A bókoló virá­gok a levelek fölé emel­kednek. A lila, fehér, ró­zsaszín és a piros különbö­ző árnyalataiban egy szín­ben, vagy tarkán nyílnak. A sima pártáj­ú virágok m­ellett fodros virágúak is ismertek. Termése sok magvú tok, erősen vissza­­hajló kocsánnyal. Magról szaporítható. Nagyon mu­tatós, minden alkalomra ajándékozható szép növény. Lehetőleg világos, hűvös helyet biztosítsunk számá­ra. Bőségesen öntözzük, azonban ügyeljünk arra, hogy a növény közepét víz ne érje, mert a bimbói könnyen tönkre mehetnek. Vigyázni kell, hogy a cse­rép alatti tányérkában sű­rűn ne álljon víz, mert a gyökérzete elrothad és a növény elpusztul. A virág­zás befejeződése után az öntözést fokozatosan meg­szüntetjük, hogy a zöld ré­szeiben levő táplálék a gu­mókban elraktározódjon. A visszahúzódás után a gu­mót tartsuk cserépben (2— 3 hónapig pihentetjük). A pihentetés után a cserép­­­­ben levő földet kissé meg­nedvesítjük, a földet szét­morzsoljuk, majd a gu­­mócskákat új földbe ültet­jük (a Cyclamennak meg­felelő talajba). Átültetésnél vigyázni kell, hogy a gu­­moccska egyharmada a föld­ből kimaradjon. Beültetés után megkezdjük a rend- sok örömet szereznek. A szeres öntözést. A gumócs- szálas Cyclamen is igen kák kis hajtásokat, levelet, kedvelt, olcsó virág egész majd virágot hoznak, télen. Mészmentes, savanyú így több évig is megma- kémhatású, humuszban gaz­­zadnak a Cyclamenek és csak földben neveljük. A Kertészet „Virágos” szocialista brigádja Ciklámenerdő Állattenyésztés, állategészségügy... II. rész Szarvasmarhák vírusok okozta emésztő és légző­szervi megbetegedései: Az e csoportba tartozó betegségek úgy tűnik, hogy mind nagyobb gondot okoz­nak a borjúnevelésben. A veszteségeket nemcsak az elhullások okozzák, hanem a fejlődésben való vissza­maradás, a súlygyarapodás elmaradása és az, hogy az állatok mindenféle fertőző ágenssel szemben fokozott mértékben érzékenyek, és az egyébként kis vesztesé­geket okozó fertőzések nagy gazdasági kárt okozó jár­ványok formájában zajla­nak le, a vírusos betegsé­geken átesett állatokon. A védekezés az állatok felvá­sárlásánál, fogadásánál a vakcinálási programokon felüli körültekintő és ösz­­szehangolt intézkedések láncolatát igénylik. Egy­magában sem az állatte­nyésztés, sem az állategész­ségügy nem képes e beteg­ségek leküzdésére. Csak körültekintő és összehan­golt intézkedésekkel, szigo­rú állathygiéni rendsza­bályokkal lehet e betegsé­geket megelőzni. E beteg­ségek közül a járványos köhögést már háztáji gaz­daságokban is észleltem. Természetesen a két-három db­ból álló háztáji állo­mányokban a betegség csak kis veszteséget okoz. A vírusos betegségek le­küzdésének módszereit e cikk keretében nem volna célszerű tárgyalni. Azt azonban nyomatékosan hangsúlyozni kell, hogy a megbetegedett állatok ha­tékony gyógykezelésére a tudomány mai állása sze­rint nincs gyógyszerünk. Megfelelő forgalmi korlá­tozásokkal, állategészség­ügyi zártsággal, fertőtlení­tésekkel, alkalmas vakci­­názási programokkal meg lehet és meg is kell akadá­lyozni a betegség fellépé­sét. A már megbetegedett, állatok kezelése azonban elsősorban az állatok feles­leges mozgásának akadá­lyozásából áll. A szabad­­tartásos állatok különböző injekciós készítményekkel történő kezelése megfigye­léseink szerint mindig na­gyobb kárt okoz az állatok mozgatása révén, mint amennyi hasznot lehet re­mélni az injekciós készít­ményektől. Mindent meg kell tehát tenni a betegsé­gek megelőzésére, ha pe­dig a betegség mégis fel­léphet, akkor okszerű in­tézkedésekkel a gazdasági kárt kell minimálisra csök­kenteni. A szarvasmarha tenyész­tésben pillanatnyilag ezek azok a betegségek, ame­lyek ellen való védekezés a figyelem homlokterébe kerül. Ezeken kívül az ál­talános hygiénés rendsza­bályok állandó szem előtt tartásának köszönhetően megszűnt pl. az újszülött borjak Coli­toxamiája. Az ellető istállóban folyó rend­szeres kezelések eredmé­nyeképpen lerövidült az el­­lést követő eredményes termékenyítés közti idő. E szempontból azonban első helyen kell említeni a te­nyészállatok természetszerű tartását, mozgatását és ta­karmányozását. A takar­mányozás javulásának tud­ható be, hogy takarmányo­zási hibákra visszavezet­tető ártalom már hosszabb idő óta nem fordult elő a gazdaságban. Végezetül né­hány mondatban meg kell emlékeznem a baromfi ko­leráról, amely jelenleg vá­rosszerte igen elterjedt és különösen igen nagy vesz­teséget okoz a libatömők­nél. A betegségről január hónapban az érdekeltek külön előadásban hallhat­nak, amelyre már itt fel szeretném hívni a figyel­met. Amit e helyen is ki szeretnék hangsúlyozni, az az, hogy e betegségnél sem hagyatkozhatunk egye­dül a gyógyszeres kezelés­re. Elsősorban azért nem, mert a számításba jövő gyógyszerek nagyon meg­drágítják a termelést, más­részről pedig egyes gyógy­szernek kifejezetten máj­károsító hatása lévén, a megbetegedett állatok leg­értékesebbje, a máj, lemi­­nősítésre kerül. Ezért e betegségnél is a megelőzés kerül előtér­be, amely azonban a min­den szempontból összehan­golt intézkedéseken túl igen nagy figyelmet kíván az érdekelt felektől. Gondolom, hogy e váz­latos áttekintés is alkal­mas volt arra, hogy bete­kintést nyújtson abba a munkába, amely mind a közös, mind a háztáji ál­lomány egészségi állapotát kívánja megvédeni. E szemponból az egész­ségi fogalmát lényegesen kibővítve kell értelmezni. Ma már akkor is betegnek tartjuk az állatot, ha va­lamilyen oknál fogva (tar­tási, takarmányozási hiba, kórokozókkal való fertő­­zöttség stb.) nem termeli azt, amit örökölt képessé­gei alapján termelnie kel­lene. Ha pl. egy állat nem megfelelő összetételű ta­karmányt kap, s ezért nem tud képességének megfele­lően termelni, betegnek te­kinthető. dr. Horváth Alajos állatorvos 1. szám Merre jártunk tavaly? Termelőszövetkezetünk párt- és gazdasági vezetése évek óta nagy gondot for­dított dolgozóink szabad­idejének kulturált eltölté­sére. A lehetőséghez mér­ten — kulturális alap ter­hére — vásárolt színház­­bérleteket, előadásra je­gyeket, hozzájárult a tö­m­­egszervezetek rendezvé­nyeihez, kirándulásaihoz. Az 1977-es gazdasági év­re elkészített közművelő­dési feladattervben kie­meltem szerepel belföldi, külföldi utazások szerve­zése, lebonyolítása. A belföldi üdülés a Fo­rgódon vásárolt üdülőnk­ben történt. Hetente 5 csa­lád élt a pihenés lehetősé­gével. Összesen 70 család, 82 termelőszövetkezeti dol­gozó 115 családtagjával üdült a Balaton partján. Gyógykezelésre szorult dolgozóink — tizenöten — a közeli cserkeszőlői ter­málvízben találtak gyógyu­lásra. Külföldi t­anulmány- és társasturista üdülések résztvevőit a gazdasági és tömegszervezetek vezetősé­gei javasolták. Nőnapi kü­­lönvonattal egy dolgozónk járt Opatallában, szeptem­berben 21 tagú csoportunk pihenhetett ugyanott. A Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére indí­tott Szovjetunióbeli úton 2 fiatal az Express szervezé­sében, 6 dolgozónk az IBUSZ társasútján vett részt. Októberben 21 fő Dubrovnyikban, 4 fő nyu­gat-európai körúton szer­zett tapasztalatokat. Munkahelyi kollektívák, szocialista brigádok, KISZ- alapszervezetek országjáró kirándulásokat szerveztek több alkalommal. Egy-két napos túrák alkalmával is­merkedtek hazánk törté­nelmi hagyományaival, ne­vezetességeivel, gyönyör­ködtek a természeti szépsé­gekben. Zugi Rácz Erzsébet üdült­ fel. Lenin Mg. Tsz Híradó A Kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövekezet üzemi lapja Megjelenik havonta. Eng. sz. ÜHV/27/Bá/1976. Felelős szerkesztő: Opauszky László Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Felelős kiadó: Preiszinger András ig. 78-9518 Petőfi Ny. Kisháza Felelős vezető: Bodor Béla

Next