Állami felsőbb leányiskola, Kolozsvár, 1911
a hódítási vágyból, kapzsiságból és hatalmi féltékenykedésből eredő támadó háborúktól, mikre annyi példa van a történelemben, sőt, sajnos, napjainkban is, másrészt olyanoktól, melyek mögött tényleg valamely eldöntetlen politikai kérdés rejtőzik, de amelyet törvényes úton sokkal igazságosabban lehetett volna elintézni. Minderről már hosszasabban szólottunk, tehát nem ismételem. De mivel fontos, hogy a mai nap jelentősége mélyen belevésődjék lelkükbe, azt az egy mozzanatot mégis újra kiragadom a békemozgalom múltjából, mely mai összejövetelünket megmagyarázza. Május 18.-a mindezidáig a békemozgalom legfontosabb mozzanatának emléknapja. U. i. 1899. május 18-án nyitották meg azt a nagyjelentőségű első hágai békekongresszust, melyen Európa és Amerika művelt országainak kiküldöttei egy nemzetközi választott bíróság létesítését határozták el. Ez a bíróság minden vérontás nélkül, tisztán a jog és igazság törvénye szerint intézi el a nemzetek peres ügyeit, legyen az határkérdés, vagy bármily természetű politikai kérdés. Mivel nemzetközi és választott, minden nemzet megbízhatik benne, mert mindegyiknek joga van saját kebeléből azokat a bíróságba beválasztani, kikben legjobban bízik meg. Olyanok, kik nem szeretnek hinni a jobb ügyekben, bizalmatlansággal beszélnek e bíróság működéséről, arra hivatkozván, hogy azóta is vannak folyton háborúk. Ez mindenesetre mellettük szól: az orosz-japán háború nem is oly rég zajlott le, az olasztörök háború napjainkban folyik stb. De ezek a kételkedők nem gondolják meg, hogy nem lehet máról-holnapra eredményt várni, mikor arról van szó, hogy évezredek alatt megrögzött felfogást kell kiirtani. És akik így lekicsinylik a békemozgalmat, ítélnek, anélkül, hogy tájékozódtak volna, így pedig soha sem szabadna ítélni. Akik figyelemmel kísérik a választott bíróság működését, tudják, hogy az újkorban több, mint 240 esetben intézte el békésen nemzetek peres ügyeit. Gondolják meg, mennyi vért, fiatal erőt, boldogságot s bizonyára eszmét és műremeket is tett volna tönkre 240 háború és mennyi pénzt emésztett volna föl, amit így jobb célokra lehetett fordítani ! S ha még azt is be akarjuk látni, hogy észszerűbb a jogra és igazságra bízni ügyeinket, mint a véletlenre.