Kolozsvári Hiradó, 1848. június-november (1-94. szám)
1848-09-17 / 63. szám
HiMWffK'tVIwaMK.VMKMi H ELŐFIZETÉSI HIRDETÉS AZ „ELLENŐR cziinü politikai lapra Oet. nov. dec. havára helyt 2 fiz. 30. kr. Postán szét sfildve. — — 2 írt. 56 kr. Kolozsvártt sept. 15. 1848. szerkesztőséé. lasasp Értesítés. nevezve rendelkezzék. Ennyit városi és falusi számos tudakosoimnak. (1) Alálirtnál jelenleg négy fele MICHALSZKI JÁNOS czingyártó, puskagolyó, u. m. 2. 2. 34. szám Szappanutczában 373 sz. alatt. (1) alatti kapható. Ezeknél nagyobbat is beküldött mustra után önthetek .’ (2) Egy, a’ gazdaság minden ágai már vásárolt ló nem , csak számotban jártas, kevés családu, jelenben írt 2. a’ Kolozsvi SfiracSó 15*3. számához sept. 1 -éfi 1813. önállásu , és állomásra bármely időben kiszálható gazda gazdatiszti állomásra ajánlkozik, a’ mezőgazdaság jelen körülményeihez alkalmazandó feltételek mellett. Az ajánlkozó iránt értekezhetni Kolozsvártt szolgabiró Bágyi Mihálynál. (3) Slaszonbéri hirdetés. (2) A’ kolozsvári szt. Erzsébet, és Ferencz nevet viselő alapítványi kórháznak jelenleg birtokában álló ’s Kolozsvárhoz közel lévő , Kolozsmegyében kebelezett rakzái és andrásbázi allodialis és praedialis szép kiterjedésű szántó, ’s kaszállóföldei ’s ezekhez tartozó két tisztelő malmai, valamint szintén a’ Kolozsvár városi határon találtató szántóföldei ’s kaszálló helye is, a’ nagy Szamoson levő hit körttisztelő mamával együtt e’ jelen hó 20 ik napján, a’ most itt kolozsvári nagy malomnál tartandó közárverés útján, idei szt. Mihály napjától kezdve hat évekre haszonbérbe fognak adatni. Addig is a’ kibérelni szándékozók , valamint a’ bánatpénzről úgy az egyéb föltételekről szóló körlevelet ezen kórház gondnoka Winkler Ferencz ur belső hidutczai házánál megnézhetik. Kolozsvártt September 13-án 1848. (3) (1) Hunyadmegyében az almási járásban, Cseh falu határáról flovoztatott egy 4. éves barna méncsikó, a’ homlokán fejér csillog, és egy 5. éves világos pej kancza csíkostól. A’ reá utasitó vagy megtalálónak 50 váltó forint jutalmat ígérek. Lukacs Simon zalathnai k. postamester (3) (2) Az óvárban 221 zsám alatt eladó kisebb és nagyobb bo_____ roshordók találtatnak, a’ kik vagy átaljában vagy darabonként venni szándékoznak, értekeződhetnek iránta a ház tulajdonosával. (3) (2) 4 darab 40—50 vedres vasashordó eladó. Bővebb értesülést nyerhetni e’ lap kiadó hivatalában. (3) 25, melyből 18,000 magyar katona. A’ nevezett lap szerkesztője azonban az összes hadsereg számát cuik 100,000-re igazitja. Az Ört. Zsg.nak írják Varasából, higy Jellasich a’ Magyarországgali közlekedést a’ Dráva hidjáv elzárta , ázért rendelésbea téve a bécsi föpostahivatalhoz , hogy a’ Décs és Zágráb közti postajárást e vonalon szűntesse meg. Ilic szerint az olaszhoni fegyverszünet nehány héttel meghoszszabbittatott. órláskoncept. II-én az oláhok népgyülést tartottak. Báró R 11 ber ezredes volt az elnök. Az első napi ü’és , a’ Lieb. Báté szerint, csendesen folyt le ’s eredménye egy bizottság kinevezése, mely az oláh nemzet sérelmeit és kivonatait a' kormány elébe terjesztés végett öszszeirja. ,.z IBM telel. Bécsben pept. 8-án következő tartalau placat jelent meg: „Magyarhonnak győzni kell, vagy Austria el van veszve! A’ kény urak századok óta széttépték és darabolták az egyes népfajokat, hogy annál inkább szolgáikká tehessék. Nézzük az osztrák birodalmat. Bárha a’ kényuralmi járom Metternich alatt széttörve a’ népek lábai elébe hullt, egy más félelmesebb állott elő , neve : comarilla. Jellachich reménye és támasza a’ reactiopártnak. Ha ma a’ nemzetiség és népszabadság elve le van küzdve Magyarországban , holnap Bécsnek falai előtt állanak a’ rabló slávhordák. Nincs semmi szent elöltök: nem az oltár, nem a polgárok békés lakai; a’ hő, szemérmes nőt, az ártatlan hölgyet meggyalázni, a’ kedvesen mosolygó gyermeket bölcsőjében meggyilkolni kannibáli mulatságuk. De miért rajzolnánk a’ képet, melynek tökéletes mását látjuk az utolsó olasz háborúban. Fel azért magyarok , mielőtt a’ háború féktelen fúriáinak színhelye békés határainkat fenyegetné. A' magyar föld védbástyául szolgált századok óta a török és szerb barbar hordák ellen. Magyarhon fiai voltak az elsők , kik a troartiusi napokban testvéri kezet nyújtottak nekünk , hogy segítsenek a’ zsarnokok elnyomása ellen; Magyarország, mely már akkor szabad nemzet volt, segédkezet nyújtott nekünk elnyomottaknak ; Magyarország védbástyánk az oroszok, sőt az egész sláv faj, a’ szabadnevezetek eme legátalkodottabb edenségei ellen. Magyarhon veszedelemben van! Magyarhon el van árulva! Mi eddig ele minden nemzetek szabadságáért harcoltunk, bizonyítsuk bé, hogy késiek vagyunk azt ki is vívni. A’ népek, bármely nyelven beszéljenek, vérrokon testvéreink, legyen kapcsunk az egyetértés , mert csak igy állhatunk ellent és így győzhetjük le a’ nép rettenetes ellenségét : a camurillat. Saját ügyünkért harczolunk Magyarországban , mert a' népek szabadságáért harczolunk. Mióta a’ népek meghajolnak a’ zsarnokság va-pálcája alatt , nálunk is emeli gyilkosvágya fejét a’ reactiopárt. Montecuccoli Olaszországban, Windischgrätz Csehországban győzvén, még csak .Jellachich exbán diadalmas előnyomulását várja a’ népárulópárt, hogy aztán egyesített erővel a’ szabadság végső várát , Bécset támadja meg , mikor a kimenetel kétségtelen, hogy ifjú szabadságunk saját bajnokainak vérébe fullasztatnék. Fel azért a’magyarokhoz , harczolni a' szent szabadságért! Ott a’ német és magyar háromszin alatt minden nemzetek szabadságáért harczolunk, és győzelmeink a földgömb minden népeinek győzelme és megváltása leendőnek.“ E lelkes felhívás oly viszhangra talált Bécsnek szabadságért hevülő lakosibak, miként hir szerint egy pár nap alatt Sí eredi hazánkfiának zászlója alá mintegy 800 önkéntes harci figyűlt — küzdeni a’ magyar szabadságért. Az alkotmányzó gyűlés sept. 7-iki ülésében egy botrányos jelenet adta elő magát. Goj nevű gallicziai paraszt követ szavazás közben ekép találta magát elkiáltani : éljen a’ czár! A’ ház , hoszszas és ingerült viták után, vizsgálatot rendelt. Austria a’ német birodalmi korrahoz Frankfurtba teljes hatalmú képviselőjéül Bruck nevű triesti követet küldötte. Külföld, Fraisklion. Nem lesz érdektelen, még némely franciia lapok nyilatkozatait hallanunk az olasz ügyben. A’ „Presse“ sept. 1-i számában ez áll: „Egy cabiceti futár által, mely itt keresztül London felé ment, kormányunk bécsi ügyvivőjétől aug. 23-áról szóló tudósításokat kapott. Az előtti napon, K. Wessenberg osztrák küügyministernél értekezlet, volt, melyben Ponsonby lord is részt vett. Ha jói vagyunk értesülve Wessenbergnek az angol franczia interventióra vonatkozó nyilatkozata ide ment ki: a’ császári kormány Frankhon és II. Brittania javaslati közbenjárásában egy új és hatalmas biztosítékát látja az általános békének; az ajánlott jó szolgálatot méltányolja. De kötelességének tartja nyilvánitni a’ bécsi cabinet azon reményét , miszerint a’ Károly Alberttel megkezdett közvetlen alkudozások útján hamarább fog békét eszközölni. Wessenberg arra kérte Frank és Angelhon képviselőit, hogy azon pillanatban ne kivárják tőle a’javaslati közbenjárás alapelveinek fölfejtését, miután előbb bővebb részleteit szándékszik bevárni a’ sardiniai királylyal megkezdett egyezkedésnek, mely ha kedvező sikert ígér, minden más felfejtés feleslegessé válik. Más szókkal: a’ bécsi cabinet nem utasította viszsza az angol-franczia közbenjárást , hanem csak jogát kívánta fentartani, hogy Károly Alberttel közvetlenül egyezkedhessék, ’s csak szükség esetében folyamodjék a’ közbejáráshoz. Hogy Károly Albert igazságtalanul ne vádoltassék az olasz ügy elárulásával, ki kell jelentenünk , miként a’ német központihatalomnak szándéka volt, mindjárt Marland bevétele után a’ háború folytatását megakadályozni, ’s bizottságot küldeni Lombardiába, mely a’ harczfelek között békét eszközöljön. E bizottság által hiszi Austria a’ sardiniai királyt rávehetni , hogy Radeczkyvel egyezkedésbe bocsátkozzék. Már történt egy fontos lépés. A’ sardiniai király János főherczegnek birodalmi kormányzóságát hivatalosan elismerte. Aug. 20- kán adta bé Radice úr , mint sardiniai képviselő , megbízó levelét a’ központi kormánynak. Figyelmet érdemel, hogy Károly Albert az első idegen hatalmasság , ki a’ német központi kormányt elismerte , midőn Frankhons részéről is némi nehézségek lőnek előgörditve. Károly Albert Némethonnak szorosabb kapcsolata által egygyel több támaszt nyert arra, hogy Austriával becsületes békét köthessen. Az angol-franczia közbenjárás mindig a’ német központi hatalom együtt munkálására volt számítva , mint oly hataloméra , mely földterületi fekvésénél, Austriávali kapcsolatánál és saját jelentőségénél fogva legalkalmatosabb arra, hogy az olasz kérdés békés megoldását kellő befolyással gyámolitsa.“ A’ hivatalos „Moniteur“ azonban kissé más hangon beszél. E’ lapnak ugyan azon időtájt kell czikkeiben ezt olvassuk: „az olasz kérdés febr. 24-ke óta valóságos franczia kérdéssé vált, és Olaszhon függetlensége Frankhon érdekeinek, tartozásainak és méltóságának oltalma alatt áll. Ha Austria tovább is megmarad vakságában, nincs egyéb teendőnk, mint bébizonyitani, hogy a’ Lodi- és Arcolenál harczolt katonák nem koreaiakat hagytak magok után. Az alpesi sereg át fog menni a’ határokon , mihelyt a’ kormány Bécsböl kielégítő feleletet nem veend. Cavaignac tábornok oly barátságos vonzalmi biztosításokat nyert Miklós czártól a respublicai kormány elismerése tárgyában , melyek kezeskednek Oroszhon semlegessége felől azon esetre, ha Frankhon Austriával, vagy magával Németországgal is nemi öszszeütközésbe jőne.“ Sept. 4-ikéről szóló párisi tudósítások szerint, a’ Velenczébe rendelt hadsereg parancsot kapott helytmaradásra, mit a’ bécsi lapok arra értelmeznek , miszerint Frankhon, különböző okoknál fogva, fegyveres közbevegyülési tervével felhagyott, ’s csak békés kiegyenlítést óhajt eszközölni, egyetértve a nagyhatalmakkal. Szerkeszti és saját betűivel nyomatja Ocsvai Ferencz. ki—. JLUL __L i ________________ ----------1------------------ ---------——-----, . ________