Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1952. június (7. évfolyam, 45-52. szám)

1952-06-04 / 45. szám

s Komárom megyei DOLG0ZÓK LAPJA Megyénk gépállomásai pártszervezeteinek, dolgozóinak feladatai A az aratás és cséplés sikeréért vívott harcban z aratás, behordás, cséplés, másod­vetés és a tarlóhántás sikeres végrehajtása érdekében nagy feladat­­ hárul gépállomásainkra. Megyénk ter­melőszövetkezeteinek vetésterületéből legkevesebb 2700 katasztrális holdat gépállomásaink aratógépeinek kell learatni. Gépállomása­nk gépeivel kell elcsépelni legkevesebb 4053 vagon gabonát, tarlóhántást, el kell végezni 4000 hold többezer hold közép­szántást, másodvetést, hengerezést, koronázást. Ugyanakkor gépállomá­saink dolgozóinak szívós felvilágosító munkát kell folytatni az egyéni dol­gozó parasztok között az aratási mun­ka időbeni elvégzése érdekében és ismertetni kell a minisztertanács hatá­rozatát. Ahhoz, hogy ezeknek a fel­adatoknak gépállomásaink párttagjai és pártonkívüli dolgozói megfelelje­nek, fel kell készülniök a munkára. Ehhez egyik legsürgősebb feladat az arató- és cséplőgépek és az aratás el­végzéséhez szükséges többi gépek ki­javítása. Gépjavítás terén a legjobb ered­ményt eddig a tarjáni gépállo­más dolgozói érték el. Különö­sen a párttagok jártak élen a mun­kában. Busi Imre és Balázs József elvtársak felvilágosító munkájukkal mozgósították a gépállomás összes dolgozóit, így elérték, hogy a gépállo­más a határidő előtt egy nappal be­fejezte az összes cséplőgépek javítását és június 1-re minden cséplőgépet be­járattak. Jó eredményt értek el a baj­­nai és a szőnyi gépállomás dolgozói is. A szőnyi gépállomás dolgozói, okulva az elmúlt év hibáiból, minden elevátorhoz új láncot készítenek, mert emiatt sok gépállásuk vont. A gépek kijavítása terén azonban még súlyos hiányosságok van­nak. Kömlődön a brigádvezetőik a munka helyett kocsmába járnak, de nem jobb a helyzet Rédén sem. Itt már május 20-a óta egy gépet javí­tanak. Elfeledkeztek arról, hogy az elevátorokat is ki kell javítani. A laza munkafegyelem következményeként a dolgozók nem törődnek a munkával, elbizakodtak. Az összes tárcsák a sár­ban hevernek, rozsdásodnak. Három ember dolgozik, hat pedig nézi. A ta­tai gépállomáson is hasonló a hely­zet. A gépállomás vezetősége jóval később megy be dolgozni, mint traktoristák és azt a népnevelőt, aki a a gyalupadon alvó asztalosról karika­túrát rajzolt a faxújságra, nyomda­­festéket nem tűrő szavakkal illették. Számtalan esetben előfordult, hogy a vontató 6 órától 7 óráig az udvaron pöfögött, mert az irodában nem volt senki, aki kiadja a menetlevelet. Ezekért a hiányosságokért felelősség terheli a gépállomások vezetőit, párttitkárokat is, de a gépállomások a megyei központját is. Az aratáshoz és csépléshez nem elég csak a gépek kijavítása. A gépekhez szakemberek és cséplőmunkások is kellenek. A szakembereket különböző tanfolyamokon már képezzük Az el­múlt héten fejeződött be az aratógép­kezelő tanfolyam, amelyen megyénk legjobb 26 traktorosa vett rész. Jelen­leg 15 dolgozó tanul, háromhónapos szerelőtanfolyamon. A június 2-án in­duló kéthetes tanfolyamon 16 dolgozót képezünk­ ki nagyütemű motorok keze­lésére, 25-öt pedig villanymotorral való cséplésre. A cséplőmunkások biztosítása te­rén azonban még lemaradásokkal küz­­­­dünk. Az össze­s munkaerőszükséglet­­­­nek csak a felét tudtuk biztosítani.­­ Cséplőmunkások beszervezésével legjobb eredményt a kömlődi gépállo­a­más érte el- Itt minden cséplőgéphez biztosították a munkacsapatot. Az ácsi gépállomás két cséplőgép kivételével ugyancsak minden géphez biztosította a munkaerőt. Utolsók között van a bajnai gépállomás, amely eddig egyet­len géphez sem biztosított csapatot. A tarjáni gépállomás munka­csak két géphez biztosított dolgozókat. A gépállomás pártszervezete azonban nem nézi tétlenül a lemaradást, s tag­gyűlésen értékelve munkájukat cséplés biztosítása érdekében Kiss La­a­jos és Galambos István elvtársak kezdeményezésére mozgalmat indí­tottak ezzel a jelszóval: „Minden cséplőgépész szervezzen gépéhez mun­kacsapatot.” Az előttünk álló feladatok teljesí­tésének érdekében a gépállomások népnevelőinek kell szívós felvilágosító munkát végezniök. Most az a felada­tuk, hogy a gépállomások valamennyi dolgozójával tudatosítsák a minisz­tertanács 15 között határozatát. Június 10 és megvizsgálják a gépállo­mások felkészültségét és e napra mindenkinek el kell végeznie a nyári munkákra való előkészületet. Párt­­szervezeteink úgy készüljenek a június 10—15 között tartandó gépállomási tanácsülésekre, hogy az ott elhang­zottakat is fel tudják használni a gép­állomások és termelőszövetkezetek megszilárdítására, a szocialista me­zőgazdaság erősítésére. G­épállomásaink népnevelőire há­rul a legnagyobb felelősség. a Be kell vonni azokat a párttagokat és legjobb pártonkívülieket a nép­neve­lő csopor­tokba, akik a pártoktatási év alatt és a tavaszi terv teljesítése során bebizonyították, hogy sok erre a megtiszteltetésre. érdeme­Népne­velőink tíznapos esti tanfolyamon készülnek fel, hogy a MEDOSZ ál­tal szervezett versenyben, az agitáció minden eszközét felhasználva moz­gósítani tudják a falu és a gépállo­mások dolgozóit a minisztertanács határozatának maradéktalan végre­hajtására. A népnevelőmunka színvonalának emelése érdekében június 15-én szőnyi gépállomáson szemléltető agr­ a­tációs eszközök kiállításával és kultúr­­agitációs bemutatóval egybekötött agitációs tapasztalatcsere-értekezletet tartunk, melyen részt vesz­nek megyénk gépállomásainak népnevelői. Az érte­kezlet lezajlása után nyújtjuk át versenyzászlót annak a gépállomást a pártszervezetnek, amely a tavaszi munka során a legeredményesebb agi­tációs munkát végezte. „Harc minden szem gabonáért" és „Cséplőgéptől a begyűjtőhelyre" jel­szóval verseny indult gépállomásaink között. A versenyzászlót az a gépállo­más nyeri, amelynek népnevelői legeredményesebb munkát végezték. A a versenyzászló elnyerését feltételekhez szabtuk és azok teljesítése nyomán mérhető le az eredmény. Az előttünk ál­ló feladatok sikeres végrehajtásához gépállomásaink párt­­szervezetei és vezetői adjanak meg minden segítséget. A jó munka alapja a pártélet megjavítása. Javítsák meg gépállomásaink a pártéletet és akkor a jó felvilágosító munkával nemcsak határidőre teljesíthetjük a munkát, hanem megszilárdítjuk a termelőszö­vetkezetek és a gépállomások közti kapcsolatot, segítjük szocialista mező­gazdaságunk további fejlődését. Benyó Pál MG politikai csop. vez. h. 1952 junius 4 Követeljük Dudlás elvtárs azonnali szabadonbocsátását! Megyénk dolgozó népe, — bányá­szok, ipari dolgozók, dolgozó parasz­tok, pedagógusok és műszaki dolgozók ezrei — emelték fel tiltakozó szavu­kat az amerikai imperialisták paran­csára elkövetett újabb olyan galád gaztett ellen, amit a fasizálódó fran­cia kormány követett el, letartóztatva a francia nép egyik legnagyobb béke­harcosát, Jacques Duclos elvtársat, a Francia Kommunista Pár titkárát. Megyénk, hazánk, az egész magyar nép belkéért folyó harcai Duclos elv­társ kiszabadításáért folyó tiltakozása szorosan kapcsolódik össze a világ minden békeszerető népének hatalmas harcával. Anglor megyénk dolgozói felemelték a francia kormány gaz­tette ellen tiltakozó szavukat, ugyan­azt a harcot folytatták és egészítették ki, amellyel a termelés terén kiváló eredményeket elérve készültek a me­gyei béketa­lálkozóra.­ ­­ A megyénkből beérkezett táviratok százaiból néhányat közlünk csupán. Mi, a thalypusztai Petőfi tszcs dol­gozói követeljük Dudlos elvtárs, a francia nép tántoríthatatlan békeharco­sának azonnali szabadonbocsátását. A dorogi homokvasút és kerületi há­nyó dolgozói egy emberként tiltakoz­nak a francia nép nagy fia, Jacques Duclos elvtárs letartóztatása ellen, ki fáradtságot nem ismerve harcolt Franciaország népének szabadságá­ért és a békéért. Egyhangúlag köve­teljük Jacques Duslos elvtárs azon­nali szabadlábra helyezését. Mi, a Tatabányi Állami Erdőgazda­ság dolgozói üdvözletünket küldjük a béketalálkozó alkalmából és ugyanak­kor a legnagyobb felháborodással tilta­kozunk a francia kormány aljas eljá­rása ellen, hogy a francia nép legjobb fiát börtönbe vetik, amerikai gazdáik parancsára. Tiltakozásunkat fejezzük ki Duclos elvtárs, a Francia Kommunista Párt vezetőjének jogtalan letartóztatása ellen és követeljük azonnali szabadon­bocsátását. Dunaalmás dolgozó parasztjai. A tárkányi általános iskola nevelő testületének tagjai, tiltakozunk Duclos elvtárs és Andre Stil elvtárs törvényte­len letartóztatása szabadonbocsátásukat­ ellen és követeljük Mi, a tatabányai X-es akna dol­gozói a legnagyobb felháborodással vettük tudomásul, hogy a gaz impe­rialista lakájok letartóztatták a Fran­cia Kommunista Párt titkárát, Jacques Duclos elvtársat és a francia nép haladó szellemű íróját, André Stil elvtársat. Mi, a X-es akna dolgozói még fo­kozottabb és odaadóbb munkával vá­laszolunk a gaztettre. Fogadjuk, hogy a jelenlegi 102 százalékos termelési eredményünket a békéért vívott harc, a megyei béketalálkozó tiszteletére 105 százalékra emeljük május 31-re. Ugyanakkor követeljük a francia ha­zafiak szabadon bocsátását. Hasonló szövegű­­ táviratban tilta­koztak a gaztettek ellen többek közt a megyei tanács személyzeti osztályá­nak dolgozói, Bököd, Környe, Komá­rom, Bánhida, Tata, Szomód, Agos­­tyán, Tardos, Vértesszö­lős dolgozó parasztjai, külüzemeink, aknáink, já­rási tanácsaink és a tömegszervezetek szervei szinte kivétel nélkül. NEMZETKÖZI ÉLET Az elmúlt napok külpolitikai eseményei szinte vakító világossággal mutattak rá, hogy a nemzetközi életben nincs döntőbb kérdés, mint a béke és a háború erői kö­zötti harc kérdése. Jacques Duclosnak, a Francia Kommu­nista Párt titkárának letartóztatása után Ridgway pestis­tábornok Párizsba érkezése, a háborús nyugatnémet ke­retszerződés, valamint az úgynevezett Európai Hadsereg­ről szóló megállapodás aláírása után azoknak az inga­dozó rétegeknek is felnyílt a szeme Nyugat-Európában, akiket eddig megtévesztett az imperialisták „Békéről, szabadságról és védelemről" szóló képmutató, ánnak pro­pagandája. Ugyanakkor a Szovjetuniónak a német kér­désről közzétett legújabb jegyzéke, a német és francia nép országos arányú tüntetései és sztrájkjai, az olasz vá­lasztások eredményei azt bizonyítják, hogy a béke erői pillanatra sem torpantak meg harcukban, sőt ezt a har­cot elmélyítették és olyan rétegekre is kiterjesztették, amelyek egy-két évvel ezelőtt még távol állottak ettől a harctól. A francia kormány a fasizmus útján A néptömegek eddig példátlan ará­nyú harci kiállása rémületet keltett az amerikai imperialistákban és nyugat­­európai csatlósaikb­ain. Ezek a­zi urak tudják és érzik, hogy a népi harcnak a fokozódása egész háborús politiká­juk összeomlását eredményezheti. Ezért próbálják a terror és a nyílt fasizmus eszközeivel megtörni a néptöme­geik bé­kéért és szabadságért folytatott harcát. Ez történik ma Franciaországiban. Az amerikai imperialisták a koreai nép hóhérát, Ridgwayt nevezték ki az atlanti hadsereg parancsnokává. A fran­cia nép hatalmas megmozdulásokkal, sztrájkokkal válaszol. A francia dolgo­zók nagyszerű harcos magatartása az egész világ dolgozóit büszkeséggel töltötte el és erősítette a többi nép harci elszántságát is. Az amerikai im­perialisták ennek tudatában utasítot­ták francia lakájaikat, hogy a fasizmus módszereivel próbálják letörni a nép ellenállását. Az amerikai imperialisták utasítása világos volt. A nép ellenál­lására, a népi szabadságharc vezető erejére, a kommunista pártra kell mérni az első csapást. Először Andre Stilt, a Francia Kommunista Párt központi lapjának, a l’Humanité fő­szerkesztőjét, Sztálin-díjas írót és bá­tor békeharcost tartóztatták le, utána pedig a legcinikusabb és legátlátszóbb ürüggyel letartóztatták Jacques Duc­lost, a Francia Kommunista Párt titká­rát, a párt ideiglenes vezetőjét A francia nép tettekkel válaszol a minősíthetetlen fasiszta eljárásra­. A normandiai tengerparttól a lotharin­­giai városokig, az északi bányavidé­kektől a déli tengerpartig, Párizsban, Lyonban, Marseilleben, Rohne­nben, mindenütt tüntetésekkel, sztrájkokkal nyilvánította ki azt az eltökélt szándé­kát, hogy nem engedi felülkerekedni a fasizmust, nem engedi meg, hogy az amerikai imperializmus franciaországi lakojai továbbra is fogvatartsák Jacques Duclost. A népi erők nagy sikere az olaszországi választásokon Olaszország déli részében, Rómá­ban és Észak-Olaszország egyes vi­dékein május­ 25-én és 26-án zajlottak le a községi és tartományi választások. E választásokon súlyos vereséget szenvedett az amerikai politika és annak olaszországi ügynöksége, a De Gasperi-féle keresztény­demokrata párt. Ugyanakkor a kommunisták ve­zette népi tömb hatalmas arányban előretört. Az eddigi összesített eredmé­nyek szerint (Szicília nélkül) a bal­oldali pártok 407.277 szavazattal töb­bet kaptak, mint 1948-ban, a keresz­tény­demokrata párt pedig 1.458.954 szavazatot veszített. Ha a mostani vá­lasztások eredményét összevetjük a múlt évi észak- és középolaszországi­­ községi választások eredményeivel, úgy­­ még nagyobb arányban bontakozik ki a keresztény­demokraták veresége. A­­ Vatikán támogatta keresztény­demo­­­­kraták az egész országban több mint­­ négymillió szavazatot veszítettek, a­­ baloldal pedig több mint félmillió sza­­­­vazatot nyert. 26-án a három A hitleri hadsereg feltámasztásának kísérlete nyugati külügymi­niszter és a bonni klikk vezetője, Ade­nauer aláírta az úgynevezett keretszer­ződést. Kedden pedig hat nyugateuró­pai álam megbízottja — köztük Ade­nauer — az úgynevezett Európai Had­seregről szóló szerződést hagyta jóvá. Mi ez a két egymással szorosan ös­­­szefüggő szerződés? A „keretszerző­­dés’’-nek az a célja, hogy Nyugat- Németországot bevonja a nyugateuró­­pai államok „Európai Védelmi Közös­ségének” nevezett katonai tömbjébe. Ez a szerződés korlátlan jogot biztosít a nyugati hatalmaknak arra, hogy csa­pataikat be­áthatat­an ideig Nyugat- Németország területén tartsák. A ke­retszerződés egyáltalán nem ad füg­getlenséget és önállóságot Nyugat- Németországnak, épp ellenkezőleg, tel­­jesen függő helyzetbe hozza Német­országnak ezt a részét a nyugati ha­talmaktól. A keretszerződés az ameri­kai-angol háborús uszítók és a nyugat­németországi militaristák, a volt ná­cik és náci nagyiparosok katonai egyez­ménye. A „keretszerződés­’ aláírása után Nyugat-Németoszágot beillesztették a támadó Alanti tömb európai fiókszer­vébe, az „Európai Hadseregbe”. Ez a beillesztés hivatalosan az „Európai Hadsereg­’­«!! szóló egyezmény pári­zsi aláírásával történt meg. A „keretszerződés” és az Európai Hadseregről szóló szerződés aláírása nyílt háborús lépés. Az egyezmény alá­írását követő n­ém­et­országi tiltakozások ereje és hevessége komo­r figyelmezte­tés azonban a háborús gyújtogatók felé. Más egy szerződést aláírni, és meghrt más azt a szerződést végrehajtani. A keretszerződés aláírásának napján Münchenben 150 ezer dolgozó köve­telte a népe­llenes egyezmény elveté­sét és az áruló A­demuer-k­ormány azonnali lemondását. Nürnberg főterén 80 ezer dolgozó tüntetett izzó hangu­latban a keretszerződés ellen. Három hónappal ezelőtt indította el Mayer Károly elvtárs, Tatabányai Cementgyár sztahanovista a égetője az égetőkemencék jobb kihasz­nálásának a mozgalmát. Az égető­kemencék havonta átlagosan 674 órát dolgoznak. (58 órát kiesnek a terme­lésből.) Mayer elvtárs vállalta, hogy a megelőző karbantartás segítségével a forgókemencék állásidejét lecsök­kenti 32 órára és a kemencék kihasz­nálását 700 órára emeli. Mayer elv­társ kezdeményezése országos jelen­tőségű mozgalommá nőtt és csütörtö­kön az ország összes mész- és cement üzemeinek mérnökei és legjobb égé­től eljöttek Tatabányára, hogy beszéljék a forgókemencék jobb meg­ki­használásának lehetőségeit, Mayer elvtárs tapasztalataival emeljék a ce­menttermelést. A tatabányai Cement, és Mészművek kultúrotthonában tartotta a Cement­es Mészművek vezetősége a tapaszta­latcsere-értekezletet Szarvas István elvtárs, az anyagipari minisztérium küldöttének megnyitója után Mayer elvtárs beszélt a tapasztalatairól. El­mondta, hogy fejlődő iparunk építke­zéseinek számára több cement szük­séges. Ez késztette arra a gondolatra, hogy abban az üzemben, amelyben dolgozik, megvizsgálja a klinkerégető­­kemencéknél az 1952-es évi terv túl­teljesítésének lehetőségeit, megnézte az elmúlt esztendő kemencenaplóit, hogy mikor milyen hibákat követtek el és hogyan lehetne azt a jövőben elke­rülni. Az 58 órás állásidőt megvizs­gálva arra a megállapításra jutott, hogy a hibákat fel lehet számolni, ha a megelőző karbantartást kiszélesítik és a különböző javításokat egyidőben végzik e­ Az üzemidő ilyen módoni felemelése 700 órára ez évben az ere­deti klinkerterven felül 1200 klinkért, vagyis több mint 1500 vagon gon cement többtermelést jelentenie.Ha­ Mayer elvtárs azután felsorolta, hogy milyen intézkedések szükségesek a klinkerégető kemencék 700 órás üzemidejéhez. A legfontosabb — állapította meg — az üzem kol­lektívájának munkája. A kemencék ke­zelőinek a lehető legegyenletesebb üzemmenetre kell törekedniük, hogy megszüntessék a hirtelen változáso­kat, mert azok a kemencék tűzálló fa­lazatát erősen rongálj­ák, ami a gyors elhasználódáshoz vezet. Figyelmet kell fordítaniuk a hajtószíjjak ápolására, mert sok termeléskiesést okozott már a szíjváltóknak kíméletlen rángatása. Az égetők munkájához kapcsolódik a szénmalom, a laboratórium és nyersmalom munkája is. A szénmal­­a­nároknak az őrlési finomság állan­dósításával, a szénmalmok és szárítók egyenletes terhelésével, azok élettar­tamát és üzembiztonságát szabbítják és az egyenletes meghosz­­üzem­menettel az égetők munkáját segítik. A laboratórium a munkát úgy segíti, ha a nyersiszap, calcium­­cadxmát tartalmát egyenletes nívón tartja és őrködik az iszap víztartal­mának betartásán. A nyersmolnárok feladata is fontos, hogy a 700 órás kemenceüzemhez szükséges iszapmen­­­nyiséget leőröljék, ki kell használni gépeiket és központi kérdéssé tenniök az iszap víztartalmának kell le­szorítását a lehető legalacsonyabb a mértékre. Fontos feladatuk van még cementmalom és az adalékanyag­­őrlő üzemnek, a javító és karbantartó­­brigádoknak is. — Az üzem vezetősége — folytatta Mayer elvtárs — minden segítséget megadott a kemencék havi 700 órás járatásához. így értük el márciusban, hogy az üzemidő 726 órára emelkedett. Áprilisban 689 órát értünk el. A két­havi átlag 707,8 óra. Az áprilisi le­maradás okai üzemhibák, amelyeket a megelő­ző karbantartásai meg lehet szüntetni. El kell érni, hogy a vál­tás a munkahelyen, a gépek közös át­vizsgálásával történjen. A 700 órás üzemeltetési idő elérésére az üzem­részek felajánlásokat tettek, de a leg­fontosabb a felajánlások között az, hogy a műszakiak teremtsék meg az előfeltételeket a 700 órás üzemeltetési időhöz. Mert csak így érhető el, hogy a mozgalom nemcsak a keveseké, ha­nem sokak mozgalma legyen. Mayer elvtárs beszámolója után Krishtin Grigorij elvtárs, a Dnyeproderzsinszkij Cementgyár fő­mérnöke beszélt a mozgalom fontos­ságáról. Elmondta, hogy ez a moz­galom újítás. Minden dolgozótól meg­követeli, hogy vigyázzon a gépekre. Ez nemcsak a cementiparban foglal­koztatott dolgozókat érdekli, hanem más iparágak dolgozóit is, akik ugyancsak a gépek jobb kihasználá­sáért küzdenek. A 700 órás üzemel­tetési időt üres malmokkal nem lehet megoldani Ezért arra kell törekedni, hogy minden üzemrész csatlakozzon ehhez a mozgalomhoz. Azután is­mertette a műszaki feltételeket, majd befejezésül­­ elmondta, hogy égetőmunkás sztahanov-őrségen minden áll­jon a nyersanyaggal, fűtőanyaggal, hogy minden biztosítva legyen. Nagy István elvtárs Hejőcsabáról elmondta, hogy náluk hiba volt a ja­vításoknál, de a jövőben jobban szer­vezik meg, hogy elkerüljék a hibákat. Liptai elvtárs a Selypi Cementmű­vekről elmondotta, hogy mindent meg­tesznek a 700 órás mozgalom sike­réért és hogy a gépek jobb kihasz­nálását most már állandóvá tegyék. Csatlakozott a mozgalomhoz a Bél­apátfalvai Cement- és Mészművek és a Lábatlani Cementgyár is. Mind vál­lalták, hogy a mozgalom kiszélesíté­sével harcolnak a cementterv túltel­jesítéséért Országos jelentőségű mozgalommá nőtt a cementgyárak égetőkemencéinek jobb kihasználása

Next