Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1955. március (10. évfolyam, 18-26. szám)
1955-03-02 / 18. szám
IKOMÁROM MEGYEI DOLGOZOK LAPJA MDP KOMÁROM MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM. Ára 50 fiLlér 1955. MÁRCIUS 2. „Erősek vagyunk, igaz ügyünk, a béke ügye győzni fog!“ Megtartotta tanácskozásait a IV. magyar békekongresszus Kétezer ember ül együtt a hatalmas teremben. Sztahanovisták, tudós akadémikusok, dolgozó parasztok, papok, orvosok, iparosok, háziasszonyok, a magyar békeharcosok legkiválóbbjai. S ott ülnek közöttük a külföldi békeharcosok küldöttei is. Kínai és német, török és csehszlovák, koreai és görög emberek, a béke megingathatatlan hívei, akik eljöttek, hogy szolidaritásuk nyilvánításával, népeik üdvözletének tolmácsolásával erősítsék békekongresszusunk munkáját s a mi kongresszusunk erejéből, lelkesedéséből maguk is újabb erőt nyerjenek a béke ügyéért folytatott küzdelemben. Két óra. Felcsendülnek a Himnusz hangjai. Aztán Szőczei Sándor Kossuth-díjas kovács lép ez elnöki emelvényre és javaslatot tesz a IV. magyar békekongresszus elnökségére. Mi, Komárom megyeiek is büszkén tekintünk az elnöki emelvény felé, a megválasztott elnökség tagjai között ott ül Mészáros József Kossuth-díjas tatabányai bányász is. A kongresszus tanácskozását Kisfaludi Stróbl Zsigmond Kossuth-díjas kiváló művész nyitotta meg s javaslatára a kongresszus a következő napirendet fogadta el: 1. Beszámoló a nemzetközi békemozgalom helyzetéről. A magyar békemozgalom a HI. békekongresszus óta. Előadó: Andics Erzsébet Kossuth-díjas akadémikus, a Béke-Világtanács tagja, az Országos Béketanács elnöke. 2. Az Országos Béketanács újjáválasztása. Andics Erzsébet emelkedett szólásra, hogy megtartsa beszámolóját. Andics Erzsébet beszéde A békemozgalom hatalmas térhódításáról szólótt bevezetőben Andics Erzsébet, annak a nagy világmozgalomnak győzelmeiről, mely az ellentétek békés tárgyalások útján való rendezését tűzte ki céljául. Ennek az eszmének a győzelme volt a koreai béke és a genfi tárgyalások sikere. Ugyanakkor ismertette azt is, milyen cselszövésekkel igyekeztek fokozni az amerikai imperialisták az elmúlt években a háborús feszültséget, milyen merényleteket követtek el a béke ellen. — A felelet erre nem páni rémület, nem tehetetlen kétségbeesés volt, hanem hatalmas tiltakozás a világ minden részében — mondotta Andics elvtársnő. Elmondotta ezután, a hígy Nyugat-Németország felfegyverzésének és az atomháború előkészítésének tervei világszerte a dolgozók elszánt ellenállásába ütköztek. A világ minden táján erősödő tiltakozó mozgalmak megmutatják, hogy — mint Andics elvtársnő mondotta — Andics elvtársnő méltatta a Szovjetunió ezután vezetőinek legutóbbi nyilatkozatait, rámutatott, hogy a szovjet vezetők szavai mögött ott van a béke és a szocializmus országainak hatalmas tábora, Ázsia, Afrika, Dél-Amerika elnyomott népeinek szabadságvágya, az egész emberiség ragaszkodása az élethez. Hatalmas taps fogadta Andics elvtársnő következő szavait: — Volt-e valaha is ilyen erő a történelemben? Nem! Az öntudatra ébredt népek ereje ez! Ezen az erőn valóban a „poklok kapui sem tudnak erőt venni’’. — A Szovjetunió és a köréje csoportosuló európai és ázsiai népi demokratikus országok szilárd őrként állnak a béke ügye mellett — mondotta Andics Erzsébet, majd rátért a magyarországi békemozgalom eredményeinek és feladatainak ismertetésére. — Békénk megőrzése hatékony védelmi erőt és belső egységet követel — mondotta — az agresszív imperialista hatalmak anyagi, technikai erejük teljes latbavetésével igyekeznek leigázni a többi népeket. Nem kétséges, hogy gazdaságunk és mindenekelőtt nehéziparunk céltudatos fejlesztése békénk megvédésének döntő eszköze, mindenekfeletti szent hazafiúi kötelességünk, amelyről megfeledkeznünk — félgyarmati múltunk keserves tapasztalatain okulva — egy pillanatra sem szabad! Andics elvtársnő kifejtette, hogy a béke ügyét elsősorban tettekkel kell védenünk, de ugyanakkor nem szabad elhanyagolni a felvilágosító szó, a tudás, a tisztánlátás és biztos tájékozódás hatalmas szellemi fegyvereit. Részletesen beszámolt a békemozgalom sokrétű tevékenységéről, agitációs és kulturális munkájáról. 3 746 600 aláírás Ezután arról szólott, hogy népünk egyöntetű lelkesedéssel fogadta a Béke-Világtanács Irodájának világméretű aláírásgyűjtési mozgalmát. (Folytatás a 2. oldalon.) Korunk nem az imperialista rablók és népelnyomók érvényesülésének és diadalának, hanem a népakarat érvényesülésének és diadalának kora. — Az emberiségnek élnie kell és élni fog — mondotta. — Azok fognak elpusztulni, akik ezzel nem számolnak, akik esztelenül, dőrén útjába akarnak állni az életnek. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok a béke szilárd őrei Néhány órával a kongresszus előtt... A megye küldöttein keresztül az egész megye hangja szólal meg a kongresszuson, önöknek kell számot adni arról, hogy megyénk népe miként vélekedik a világpolitikai fáról, hogyan támogatja helyzet alakul abékepolitikáját, egyetért a kormányunk békemozgalom célkitűzéseivel, s hogyan harcol a német militarizmus feltámasztása, az atomkalandorok tervei ellen.’“ REGGEL NYOLC ÓRA MÚLT, a küldöttek megilletődött csendben hallgatják Nárai János elvtársnak, a Komárom megyei tanács búcsúztató szavait, elnökhelyettesének Komárom megye dolgozó népének nevében indítja útnak a küldötteket. Nincsen senki a megyei tanács klubszobájában, aki ne érezné át: a nép választott küldöttei azért indulnak ma el, hogy a nép igénye, akarata, a nép vágya szerint formálják a történelmet. Két napon keresztül arról fognak tanácskozni, arról fognak határozatokat hozni, aminek nevét ma világszerte féltő aggodalommal ejtik ki az emberek százmilliói: a békéről. Csak két napon keresztül? Nárai elvtárs erre is megadja a választ: „Megbízatásuk a kongresszussal nem ér véget! Továbbra is a békemozgalom legjobb munkásai között van a helyük, ezt kívánják önöktől választóik, erre kötelezi önöket megyénk népének bizalma és a béke iránti felelősség. Már a kongresszuson gondolkozzanak — az ott elhangzottak alapján — mit akarnak, mit fognak tenni, ha hazajönnek, a béke további megerősítése érdekében.“’ Néhány percig még együtt üldögélnek a küldöttek és a búcsúztatáson megjelentek. Csésze tea mellett folyik a beszélgetés. Cs. Horváth Jánosné, a kisbéri községi békebizottság titkára viszi a szót. Elmondja, hogy nem töltötték tétlenül a kongresszus előtti napokat sem: még szerdán is tartottak békegyűlést. Csupán a legutolsó napokban kilenc új békebizottság alakult. Most Kolosy Ernő mérnök veszi át tttle a beszéd fonalát. Arról beszél, ami már régóta a legjobban érdekli: az atomenergiáról. Áthevül, áttüzesedik szava, mikor arról szól, hogy a jólétnek, a bőségnek milyen csodálatos korszakába érhetne el az emberiség, ha az atomenergiát mindenütt a béke, az építés, alkotás szolgálatába állítanák. Ha... Igen, ez a „ha’“ szócska, ami békeharcossá tette a tudomány elszánt emberét. Mert jól tudja, hogy a „ha“’ mögött a lelkiismeretlen háborús kalandorok, az imperialista atomlovagok, húzódnak meg. Kolosy elvtárs bízik benne: a világot átfogó békemozgalom vissza fogja szorítani az emberiség ellenségeit, az atom nem a pusztulás hanem az emberi boldogság jelképe lesz. KILENC ÓRA. A vasútállomás feldíszítve, ünnepi köntösben várja megyénk küldötteit. Itt már kevés szó esik , izgalom tölt el mindenkit: néhány perc és elindul a vonat, hogy harcba vigye azokat, akik ma és holnap az egész világ tudomására hozzák Tatabánya és Dorog, Kesztölc és Környe, Esztergom és Tata, egész Komárom megye népének tántoríthatatlan békeakaratát. S miikor megérkezik a vonat, öröm és meglepetés várja küldötteinket: a Győr- Sopron megyei küldöttekkel utaznak együtt. Öt perc sem telik el, még Tatabánya felső állomásra sem ért vonat, s már új barátságok szövődnek, a egymás közé vegyülnek a két megye békeküldöttei. Közben kis megkapó jelenet: amint a vonat az erőmű és a szénelosztó mellett halad el, egyik küldöttünk, Lamach elvtárs szélsebesen ugrik ki a folyosóra. Csodálkozva nézzük. Egy pillanat múlva már megkapjuk a magyarázatot: szaktársai gyűltek össze az üzem előtt, hogy mégegyszer búcsút inthessenek annak, aki békeüzenetüket viszi a fővárosba. A beszélgetések alig néhány perce megeredt keskeny erei már széles csermelyként csörgedeznek tovább. Sokan veszik körül szeretettel a legidősebb küldöttet, Szakasits Istvánnét. Az utolsó percig bizony veszélyben forgott Szakasits néni utazása. Lázas beteg volt, férje aggódva marasztalta is. De Szakasits Istvánnét nem olyan fából faragták, hogy távol tudna maradni onnan, ahová dolgozótársai küldték. Ahogyan a gyárban sem marad el soha a termelési tervtől , most felgyógyulási tervét teljesítette percnyi pontossággal a kitűzött határidőre, a kongresszus napjának reggelére. Ott ül közelében megyénk legfiatalabb küldötte is: Kiss András, a gyermeki gépállomás traktorosa. Kiváló munkájával érdemelte ki dolgozótársainak bizalmát. Kiss András szilárdan megfogadta: nemcsak a kongresszuson lesz méltó a bizalomra, de ha visszatér, még jobb munkaeredményekkel szilárdítja a béke ügyét. A küldöttek egymás béketarisznyáit nézegetik. Szebbnél-szebb hímzések, népi díszítések. De ami a tarisznyában van, az sem lebecsülendő! Komárom megyei dolgozók aláírásának ezrei, — tanúságtétel amellett, hogy a nép békeakaratán meg kell törnie a háborús uszítók mesterkedéseinek. ELŐKERÜLNEK AZ AJÁNDÉKOK IS, melyeket a megye dolgozói küldenek a kongresszusra. A legszebb í köztük talán az a bányász-szobor, melyet a tatabányai bányászok küldtek. Azazhogy nem: van ennél szebb is! Díszes album jár kézről-kézre. Első oldalán két szó: Békét alkarunk! Az utolsón csak egy: Öértük! S a két felírás között gyermekek arcképeinek száza buksifejű, szőke és barna, komoly mosolygó fiúk és lányok képei, általa és nős iskolásoké, dolgozó népünk reménységeié. Nem egy küldöttnek — még férfi is akad közöttük! — nyék jelennek meg a szemében.hány Nem szól senki, nem hangzanak el nagy szavak, egymás lelkéből olvassuk gondolatot, nem engedjük ... Mintha csak percek teltek volna el vonat indulása óta, de az óra már negyedtizenegyet mutat. Komárom megyei küldöttei megérkeztek Pestre, magukkal hozva — mint ahogyan azt a búcsúztatás alkalmával hangoztatták — falujuk, városuk, járásuk, az egész megye lakosainak minden kívánságát, örömét és gondját. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MAI SZAMBAN: A süttői pártszervezetről. (2. old.) — A szégyenletes kariulei per. (2 old.) — A dorogiak behozták a lemaradást. (3. old.) — Leányvár község hívei. (3. od.) — Tatabánya szabadságáért. (4. old.) — Szakmai tanácsadó. (5. old.) — Úttörőknek. (5. old.) — A szerkesztőség postájából. (6. old.) — Mi újság az országban. (6. old.) A IV. magyar békekongresszus elhívása a magyar néphez Még nincs egy évtizede, hogy a világ népei ünnepelték a német fasizmus feletti győzelmet. S ma, az amerikai háborús gyújtogatók újra feltámasztják Nyugat-Németországban a német militarizmust. A háborús bűnös hitlerista tábornokok ma újra fasiszta hadseregeket szerveznek. A német fasizmus a világtörténelem eddig legnagyobb katasztrófáját zúdította az emberiségre. De az amerikai háborús gyújtogatók még szörnyűbb pusztítást szánnak Európa és a világ népeinek: új világháborút készítenek elő, törvényesíteni akarják az atompusztítást, eltökélték magukat, hogy a náci gyilkosok kezébe adják az atomfegyvert. Tiltakozunk! Nem felejtettük el a második világháború 50 millió halottját, nem felejtettük el annak a félmillió magyarnak az emlékét, akik a fasiszták érdekeinek estek áldozatul. Nem felejtettük el a Japánra ledobott atombombák iszonyú pusztítását, nem felejtettük el azt a mérhetetlen szenvedést, amit a német elnyomók évszázadokon át népünkre zúdítottak. Nem felejtettünk és nem felejtünk el semmit! Mindenre emlékszünk, s azt kiáltjuk: nem engedjük! Minden erőnk megfeszítésével azon leszünk, hogy meghiúsítsuk az imperialisták elvetemült terveit. népei Hatalmas tömegmozgalom bontakozik ki, Nyugat-Európa politikai tömegsztrájkokkal adják tudtára a háborús gyújtogatóknak: rosszul számítanak, ha azt hiszik, hogy a hátuk mögött, ellenük kirobbantják a háborút. Ebben az egész Európára kiterjedő harci mozgalomban ott van a mi elszántságunk, a mi kiállásunk is. Közös ügy, közös cél forraszt össze mindnyájunkat, az, hogy meghiúsítsuk az agresszív német katonai gépezet feltámadását, megakadályozzuk az atomháború előkészítését. Ügyünk győzelmét biztosítja, hogy békeharcunk a Szovjetunió vezette 900 milliós béketábor egyesített katonai erejére, erkölcsi fölényére és megingathatatlan egységére támaszkodik. A Szovjetunió bölcs külpolitikája megmutatta a béke biztos útját. Szerte a világon ugyanezt vallják a néptömegek: Németországot békés úton egyesíteni kell, az atomfegyvert törvényen kívül kell helyezni. Sokszínű, sokszívű, ,.e .,;.tettért l.Ü d.í .mozgalmunk e követelésekben összeforrva válik minden eddiginél szélesebbé, hatalmasabbá. E nagy, háborúellenes áramlat sodrában nő, árad, erősödik a mi hazai békemozgalmunk is. Kongresszusunk az atomháború és a német militarizmus ellen egységesen fellépő magyar nép harci seregszemléjévé vált. Bebizonyosodott: egyre többen ismerik fel hazánkban is, hogy minden nemzetközi vitás kérdés minket is érint — akár Nyugat-Németországról, akár az atomháborúról, akár Tajvanról van szó. Megmutatkozott, milyen őszinte, igaz vágy él az emberek többségében, hogy mindennapi munkájuk jó elvégzésével, helytállással pecsételjék meg aláírásukat, béke- és hazaszeretetüket. Békebizottságok, a béke ügyéért tenni kész magyar békeharcosok, békeküldöttek! Menjetek szét az országba, s vigyétek el kongresszusunk békeüzenetét. Váltsatok szót az emberekkel. Mondjátok el, hogy nagy küzdelmünkben minden egyes emberre szükség van. Értessétek meg, hogy a milliók összefogása az a soha nem ismert hatalmas erő, amelytől megriad és visszahúzódik a háború fenevadja. Magyarázzátok meg, hogy a háborús veszély eleven valóság. De magyarázzátok meg azt is, hogy a veszély elhárítása tőlünk függ, a mi munkánktól, helytállásunktól, erőnktől. Egyedül a békeszerető emberek egyesített ereje tudja meghátrálásra kényszeríteni a gonosztevőt! Minden igaz hazafi tudja, hogy hazánk, függetlenségünk, szabadságunk védelme és békénk védelme egymástól el nem választható. Békeharcosok, békeküldöttek, nagy ünnepünkre, hazánk felszabadításának, szabad életünk születésének tizedik évfordulójára készülve fogadjuk meg, hogy megálljuk helyünket munkában, fegyelemben, józanságban, becsületben. Erősítjük hazánkat, növeljük hazánk gazdasági és honvédelmi erejét, hogy biztosabbá tegyük a békét. Egységesek leszünk a béke védelmében, készek vagyunk megvédeni hazánk határait, függetlenségét, szabadságát, népünk békés alkotómunkáját. Igyekszünk minél több embert megnyerni; felvilágosító szóval minden ajtón bekopogtatunk, s megtaláljuk az utat a békéért már aggódó, de tettre még nem dobbanó szívekhez is. Pártunk és kormányunk békepolitikájának erősítésére felsorakoztatunk minden becsületes embert. Támogatjuk a Szovjetunió nagy történelmi harcát, amelyet az emberiség békés életének, jövőjének megvédéséért folytat. Adjon lendületet tanácskozásunk az aláírásgyűjtésnek. Amikor nevünket leírjuk, tegyünk mindnyájan fogadalmat önnön lelkiismeretünknek, hogy jó munkával, helytállással járulunk hozzá a béke seregének győzelméhez. Ha népünk küldöttei május 22-én megjelennek majd Helsinkiben, a nagy béke-világtalálkozón, vigyék el ezeket az aláírásokat. A magyar nevek milliói adják tudtára az egész világnak: nem nyugszunk bele soha-soha, hogy hazánk békéjét, Európa békéjét még egyszer feldúlja a német hódító; követeljük, hogy semmisítsék meg az atomfegyver-készleteket és haladéktalanul szüntessék be a tömegpusztító fegyverek előállítását. A népek összefogásával, népünk minden hű fiának összefogásával megvédjük a békét! Erősek vagyunk, igaz ügyünk, a béke ügye győzni fog. IV. MAGYAR BÉKEKONGRESSZUS