Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1955. április (10. évfolyam, 27-35. szám)
1955-04-02 / 27. szám
2 A TAGGYŰLÉSEK UTÁN Befejeződtek megyénkben azok a taggyűlések, amelyeken a kommunisták a Központi Vezetőség március 2—4-i határozatának végrehajtásával kapcsolatos feladataikat beszélték meg. Megmutatták a taggyűlések, hogy megyénk kommunistái a harcos egységben tömörülnek Központi Vezetőség köré, helyesnek tartják és elfogadják a határozatot és minden erejükkel azon lesznek, hogy azt maradék nélkül végrehajtsák. Az oroszlányi XVII-es akna taggyűlésén Krichó elvtárs ezt így öntötte szavakba. .. Nagyon kellett már ez a határozat, mert az 1953. évi júniusi KV határozatot a jobboldali nézeteket valló elemek igyekeztek elferdíteni, végrehajtását helytelen irányba terelni. Központi Vezetőség mostani határozata megmutatta nekünk a helyes utat, amit követnünk kell.. Különös jelentőséget még az ad ezeknek a taggyűléseknek, hogy a párttagok többsége a munkahelyén tapasztalható egyes jelenségekben felismerte a jobboldali elhajlást, a jobboldali nézetek felbukkanását. A tatabányai V/a. akna taggyűlésén a beszámoló így szólt erről: „... Az üzemvezetőség gyakran nem vette figyelembe a pártvezetőség javaslatait, például egyes vezető munkakörök betöltésénél. Nem egyszer a pártvezetőség határozatait is figyelmen kívül hagyta...“ A bányaüzemekben legtöbb szó arról esett, hogy milyen hibák okozzák az önköltség emelkedését, a termelékenység csökkenését. „... A Hazafi-brigád fegyelmezetlensége következtében például egy előkészített kis frontunk összement, betemetett egy B- kaparót is, és a 22 méteres kis fronttal is csak kétnapos késéssel indulhattunk“ ”— mondták az V/a. aknán. A XVII-es aknán pedig az egyik felszólaló élesen kikelt azok ellen, akik jó ácsolatfát vagdalnak össze klecninek. Rámutattak a taggyűlések részvevői arra, hogy az iparosításnak, ezen belül a nehézipar fejlesztésének lebecsülése, mint jobboldali eltorzítás, az aknaüzemeknél a fegyelem lazulásában, az anyaggal és munkaeszközzel való pazarlásban nyilvánult meg. Ezek ellen kell tehát legelsősorban teljes erőből felvenniük a harcot a kommunistáknak. A termelőszövetkezetek, gépállomások, állami gazdaságok taggyűlésein legtöbbet a mezőgazdaságra vonatkozó antimarxista nézetekről, főleg a termelőszövetkezeti mozgalmat ért támadásokról folyt a szó. Falvaink kommunistái méltó választ adtak erre is azoknak, akik e nézetek kiagyalásával és terjesztésével akadályozni akarták népünk fejlődését. A pulapusztai Dózsa Termelőszövetkezet párttagjai például így határozták meg saját feladatukat ezzel kapcsolatban: „... Keressük fel az egyénileg gazdálkodókat és hasonlítsuk össze a mi életünket, eredményeinket, jövedelmünket az övékével... Mi egész évi sertésbeadási kötelezettségünket már 110, a baromfit 84, a tejet 100 százalékra teljesítettük ... Bizonyos, hogy egyetlen egyéni gazda sem tudja olyan könnyen teljesíteni az állammal szembeni kötelezettségét, mint mi.“ A Bikospusztai Állami Gazdaságban a taggyűlési beszámoló így hívta harcba a kommunistákat a terv teljesítéséért: „... Továbbra is érvényes, hogy a mezőgazdaság elmaradottságát fel kell számolni és emelni kell a mezőgazdaság árutermelését, mely alapja az életszínvonal emelésének. Teljesítsük hát tejtermelésünket 115 százalékra, kenyérgabonatermelésünket 110 százalékra. Ehhez minden lehetőségünk megvan, ha a kommunisták teljes szívükkel e cél elérésének szolgálatába állnak.. A helyes út megvan. A Központi Vezetőség határozata megmutatta, merre kell haladdnunk, hogyan kell kijavítanunk a hibákat. A taggyűlések konkréttá, kommunisták helyivé tették, a részleteiben tárták fel mindezt. Most tehát az van hátra, hogy a kommunisták valóban teljes szívükből e határozat végrehajtásának szolgálatába álljanak, s amit a taggyűléseken önmaguknak feladatul megszabtak, azt a pártszervezetek vezetőségeinek irányításával végrehajtsák. w Komárom megyeI DOLGOZÓK LAPJA A párt- és műszaki vezetők feladatai Pártszervezeteink többsége még ma sem ismerte fel azokat a lehetőségeket, melyek ebben az eljárásban rejlenek. A tatabányai üzemek pártvezetőségei még nem tárgyalták meg az eljárás bevezetésének lehetőségeit. Nem sokat tettek azért, hogy a műszakiak idegenkedését legyőzzék. A műszaki vezetők egy része még ma is tartózkodik az úttól, félve és óvatosan nyúl mindahhoz, ami eltér a megszokottól. Nem is teljesen alaptalanul húzódoznak a műszakiak a millszekundumos robbantás bevezetésétől, ott, ahol a lerobbantott szén elszállítását ma sem tudják megoldani, mert a több szén elszállítása PILISMARÓTI FIATALOK Múlt vasárnap a DISZ megyei küldöttválasztó értekezletén a pilismaróti DISZ-titkár, Lesenszky László elvtárs arról számolt be, hogy falujukban minden fiatal DISZ-tag. Helyesebben: minden olyan fiatal DISZ-tag, aki a szervezetbe való. Szakall József elvtárs, a DISZ Központi Vezetőségének titkára megkérdezte, hogyan érték el ezt a szép eredményt. Lesenszky elvtárs szűkszavú választ adott, mely nem volt alkalmas arra, hogy az értekezlet részvevői hasznosíthassák a jó tapasztalatokat, munkamódszereket. De talán idő sem lett volna arra, hogy az eredmények elérésének hosszú sorát és módját ott elsorolja a felszólaló. Megpróbálom helyette én.. PILISMARÓT, ez a dömösi hegyek lábánál meghúzódó kis falu nem sok lelket számlál. Kevés a fiatal is, talán százan vannak. Ez azonban nem csorbítja annak a ténynek az értékét, hogy a kultúrház esténként a fiatalok második otthona, az ő kacagásuktól hangos; hogy a Petőfi körben van olyan foglalkozás, ahol 18—20-an vannak; hogy erejükből olyan színdarab színvonalas előadására is futja, mint Shakespeare ,,Ahogy tetszik“-je; hogy Lesenszky elvtárs több olyan levelet kapott már a honvédségtől, amelyben a parancsnokok pilismaróti fiatalokat és mellette a pilismaróti DISZ-t dicsérik; vagy hogy 1950 óta a tagdíjfizetés 100 százalékos és mindig határidőre elszámolnak a tagsági díjakkal. Ezt kutattam, mi lehet a titka az eredmények elérésének. Nem volt nehéz felfedezni. Az eredmények a maróti párt- és tanácsvezetőknek, a pedagógusoknak a fiatalok iránti szeretetéből, végtelen türelméből és a fiatalok többségének szépre, jóra való törekvéséből fakadnak. A faluban nincs külön DISZ-helyiség. Ez persze hiba. De eleven az élet a kultúrotthonban. Odaszoktak a fiatalok. Persze, nem ment ez máról holnapra. 1950—1951-ben még ugyancsak szegényes volt a kultúrház berendezése. — Tenni kellene valamit — dugta össze a fejét a kultúrház-igazgató és a DISZ-titkár. Számítóan terveztek, de nagyon okosan. A fiatalok szívesen táncolnak, szerepelnek. És itt vannak a kultúrversenyek. Ha jól szerepelünk — gondolták —, lesz jogunk kérni is. Sok éjszakát áldoztak rá, de a pilismaróti kultúrcsoport évről évre jól szerepelt a járási kultúrversenyeken. Kérniök sem kellett: mindig kaptak valamit. Hol száz széket, hol egy szép körfüggönyt. Otthonossá, barátságossá vált a kultúrotthon. Előfizettek egy sor újságra, folyóiratra. Egyet sem visznek el belőlük a díszesek. Elolvassák és leteszik: kell a másiknak is. EZEK VOLTAK AZ ELSŐ LÉPÉSEK. A DISZ-vezetőség akkor még nem ismerte, mi a tervszerű munka. A jól dolgozó parasztokat alkalomszerűen köszöntötték, legtöbbször akkor, ha a tanács megkérte őket erre. A bálokat is ötletszerűen rendezték és előfordult az is, hogy ha kiválasztottak egy színdarabot, egyik-másik fiatalnak nem nagyon tetszett. Megtanulták hát, hogy előre tervezzenek. Tavaly ősz óta a kultúrigazgatóval együtt negyedévi munkatervet készítenek. Előre megszabják a bálok időpontját, a fontosabb DISZ-gyűlések napiend pontjait és azt is, mikorra készülnek színdarabbal. Most például az április 4-i műsor próbái folynak javában. A tervet taggyűlésen vitatják meg, sőt, ott döntik el azt is, hogy a tervben javasolt színdarabok közül melyiket válasszák. A kultúrotthonban van könyvtár is. Az olvasók többsége diszista. Mikszáth elbeszélései, Móricz novellái vagy „A kőszívű ember fiai“, a „Fegyvert s vitézt éneklek“, az „Isten malmai“ ritkán kerülnek vissza egy napnál hosszabb időre. Egymás kezéből veszik ki őket. Az ősszel, amikor a fiatalok téli programjáról beszélgettek, Erős Istvánná pedagógus azt kérdezte, hogy nem volna-e jó a lányok számára horgolótanfolyamot szervezni. — Dehogy nem! — kapott rajta Lesenszky elvtárs. Nem sokat kellett biztatni a lányokat. Huszonnyolcan jelentkeztek s valamennyien megtanultak horgolni. Gulyás Julika azzal ment a tanfolyamra, hogy ő úgy sem tud megtanulni, mert ideges. Harmadnapra már kedves kis piros teritöcskét horgolt. Most is járnak még vagy tizen, tizennégyen. Úgy tervezik hogy elkészült munkáikból április 4-én kiállítást rendeznek a kultúrotthonban. AZ ÍGY ELVETETT MAG szép gyümölcsöt hoz. A legutóbbi DISZ- taggyűlésen ott volt Csernó Imre, az Esztergomi Szerszámgépgyár DISZ- titkára is. A gyár DISZ-szervezete patronálja a pilismaróti DISZ-szervezetet. Ezen a gyűlésen Csernó elvtárs az egész DISZ-tagság előtt megdicsérte a gyárban jól dolgozó pilismaróti DISZ- tagokat: Kovács Jánost, aki 121, Kollár Lajost, aki 178 és Gyurkovics Jánost, aki 217 százalékra teljesítette március első dekádjában tervét. Ugyanezen a tangyűlésen az egyik napirendi pont a Központi Vezetőség legutóbbi határozatának megbeszélése volt. Most már azt dolgozza ki a DISZ- vezetőség, hogy a fiatalok hogyan vesznek részt a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében. Vagy itt van Sik Sándor esete. Ö az ősszel vonult be katonának, s újonc létére már többször kapott szabadságot, olyan becsülettel helytáll. AMIKOR NEHEZEBB MUNKÁRÓL VAN SZÓ, a díszesek attól sem húzódoznak. Tavaly télen fennakadás volt az adófizetésben. Úgy festett a helyzet, hogy a negyedévben nem teljesítik a gazdák az állammal szembeni kötelezettségüket. A tanács segítségül hívta a DISZ-t, összeírták az elmaradó adófizetőket, s a fiatalok — Újlaki Klára, Kosztolánszki Erzsi, Kaszner Júlia és Lesenszky László — útnak indultak. Mindenki azt az utcát kapta, ahol lakik, ahol legjobban ismerős. S a barnacopfos Erzsi, a nevetőszemű Klári agitációja nagyon hatásos volt. A negyedik negyedévi adófizetési tervet 100 százalékra teljesítette a falu. Mindebből egyenesen következik, hogy a legutóbbi párttaggyűlés egyhangúan megszavazta Kaszner Júlia DISZ-tag felvételét a pártba. S Lesenszky elvtársnál már készen áll a terv, hogy a közeljövőben kiket javasol a DISZ-vezetőség tagjelöltnek. ÍGY LEÍRVA ELÉG EGYSZERŰNEK LÁTSZIK ez a történet. Pedig nem az. Mint ahogy már szó volt róla, a párt vezetői, a tanács és a pedagógusok egyengették áldozatos munkával a fiatalok útját. Ez azonban nem kisebbíti Lesenszky elvtárs érdemeit. Jesenszky elvtárs 1950 óta DISZ-titkár a faluban. Szeretik és megbecsülik a fiatalok, ő pedig egész szívét, lelkét nekik adja, nem sajnálja az estéket nap-nap után, hogy a pilismaróti fiataloknak szebb, műveltebb, boldogabb élete legyen. S minden magyarázatnál többet fejeznek ki Varga Géza pilsmaróti DISZ-tag szavai: — Miért szeretem a DISZ-t? Szeretem az előadásokat, szívesen tanulok és szeretek szórakozni, sportolni is. És ez itt mind megvan. VIKTOR ZOLTÁNNÉ 1955. április 2. Pártszervezeteink feladatai a mill szekundumos eljárás elterjesztésében ÍRTA: SEREGI JÁNOS, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRA Az 1955. évi terv pártszervezeteinknek sikeréért sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniok a széntermelés fokozására, a termelés tartalékainak feltárására. A Központi Vezetőség 1955. március 2—4-i határozata kimondja: „A nép életszínvonalának dolgozó következetes emelése megköveteli, hogy szakadatlanul növekedjék mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés, emelkedjék a munka termelékenysége, csökkenjen a termékeik önköltsége Abban a munkában, amely a feladatok megoldásáért folyik, mindig születnek új technikai eljárások, olyan amelyek a termelést emelik és gazdaságosabbá teszik. Sajnos, azt is tapasztaljuk, hogy a helyes módszerek feledésbe is merülnek akkor, ha nem teremtjük meg létezésük feltételeit, ha nem támogatjuk megerősödésüket, és elterjedésüket. Már sok jó kezdeményezés halt el azért, mert nem ismertük fel jelentőségét, vagy Az elővájás és feltárás meggyorsítását szolgálja a szekundumos repesztési miieljárás. Tatabányán az V/a. kísérleti üzemben Kóta elvtárs a millszekundumos robbantással egyszerre 2—3 vagon szenet is lerobbant. Ezzel a módszerrel megkettőzték az előrehaladást a XVI-os aknán. A dorogi járási pártbizottság előadás-sorozatot szervezett az üzemekben, amelyet a millszekundumos eljárással foglalkozó mérnök vezetett. Különösen nagy volt az érdeklődés a csolnoki X. és II. aknán, Annavölgyön és Mogyorósbányán. Mogyorósbányán, a kemény és beágyazásos munkahelyen ezelőtt a dolgozóknak 1 és fél 2 órát kellett füstre várniok és a szélt mert azt hittük, hogy a jó módszer magától is győzedelmeskedik. így ment feledésbe — egyebek között — a Gazdamozgalom, s a „Nevelj új bányászt‘’-mozgalom. Nem egyszer hangoztattuk és hallottuk: új eljárások nélkül, csak a régi módszerekkel — lassú a fejlődés. Elsősorban a pártszervezetek támogatásától, a kommunisták kezdeményezésétől és segítségétől függ az, hogy a korszerű módszereket a szocializmus építésének szolgálatába állítsuk. Felismerni és győzelemre segíteni azt, ami haladó — kommunista tulajdonság. A Tatabányai Szénbányászati Tröszt 1955. évi terv teljesítésének is, de különösen a második ötéves tervre való felkészülésnek alapvető feltétele az, hogy megteremtsük a termeléshez szükséges jó és nagyteljesítményű munkahelyeket. A tröszt igazgatójának véleménye szerint az elővárás és feltárás sebességének meggyorsítása — létkérdés, minősége is rossz volt. A millszekundumos eljárás bevezetésével külön robbantják mezőt és a szenet: a szén minősége megjavult, a füstre várás is teljesen megszűnt. Ilyen lehetőségekkel rendelkezik a megye bányaüzemeinek többsége. A millszekundumos robbantás már 1951 óta ismert, azóta létjogosultságát bebizonyította és eredményességét, mégis szülőhazájában, Tatabányán is csak néhány aknában dolgoznak ezzel az eljárással. Pedig a dolgozók kedvelik, mert megkönnyíti munkájukat, csökkenti az egészségre ártalmas füstképződést, megnöveli teljesítményüket és ezzel keresetüket is, még nagyobb gondot okoz a műszaki vezetésnek. Pártszervezeteink jóformán semmit sem tesznek az új módszer elterjesztéséért. Persze nincs könnyű feladatuk, mert ennek az eljárásnak a bevezetése az első időben több munkát igényel mind a pártszervezetektől, mind a műszakiaktól: szervezettebb termelést, magasabb színvonalú vezetést, új műszaki megoldásokat. Az új módszer bevezetése sokrétű feladatot jelent és a különböző szervek kívánja meg együttműködését Véleményem szerint helytelen volna, ha úgy fognánk ehhez a munkához — amint azt már sokszor tettük — hogy nem teremtjük meg a módszer bevezetésének dolgozókat sem feltételeit és a készítjük fel megfelelően rá. Mi szükséges a millszekundumos eljárás széleskörű bevezetéséhez és elterjesztéséhez? Elsősorban az, hogy a pártszervezetek, a kommunista bányászok és a műszaki vezetők is higgyenek benne: ismerjék fel, hogy jó és hasznos módszer, s ennek tudatában fogjanak hozzá bevezetéséhez. A pártszervezetek szervezzenek kommunista brigádokat, s ezek magyarázzák meg a dolgozóknak az eljárás fontosságát és előnyeit. A munkák irányításával és ellenőrzésével bízzanak meg kommunista műszaki vezetőket és menetközben számoltassák be őket a tapasztalatokról. A további feladatok Mint minden új módszert, a millszekundumos eljárást is sok támadás érte és fogja érni még ezután is. Azok a tapasztalatok, amelyeket a bányák gépesítéséért folytatott munkában szereztünk, arra figyelmeztetnek bennünket, hogy idejében készüljünk fel az ellenséges támadások!". Az Ajikai Szénbányáknál a rossz gyutacsok miatt bekövetkezett gyutacsrobbantást például úgy híresztelték el az üzemben ellenséges elemek, mint a millszekundumos eljárás következményét. Azt bizonygatták, hogy az új eljárás gátolja a termelést és többletmunkát okoz. A dolgozók egy része nemcsak, hogy nem lépett fel ez ellen, megszabásához kérjék ki a brigádokban dolgozók véleményét. A műszaki vezetők gondoskodjanak az eljárás megkövetelte termelési feltételekről, a szállítóvágatok rendbehozásáról, a lerobbantott szén gyors bányai elszállításáról. A tataVII-es aknán például szállítási hiba miatt a millszekundumos módszerrel bontott készletet csak 36 lerabóra alatt tudták elszállítani. A csolnoki I. és II. aknán is a szállítási nehézségek csökkentik az eredményeket. Ilyen feltételek mellett természetesen a dolgozók sem lelkesednek az új módszerért. A trösztök vezetőire is nagy feladat vár. Nekik sem közömbös, hogy üzemeik milyen mértékben és milyen ütemben készülnek fel a növekvő feladatokra és ehhez hogyan használják fel a lehetőségeket. A műszaki és szervezési segítségen kívül segíthetnek abban is, hogy meggyőzik a millszekundumos repesztés helyességéről a műszaki vezetőket. Ha az eljárás életrevalóságát a termelés alsó parancsnokai nem ismerik fel, akkor nem lehet eredményes munka, mert rajtuk áll vagy bukik a bevezetés sikere. A pártszervezeteknek, kommunista vezetőknek pedig el kell érniük, hogy a kommunista vájárok, a kommunista aknászok és mezővezetők meggyőződésből, maguk vállalkozzanak a millszekundumos eljárás bevezetésére, hanem maga is ugyanezt ez nótát fújta. A pártszervezetek sem léptek fel megfelelő eréllyel az új ellenzői ellen. A párttagoknak vissza kell verniök minden támadást, amely közömbösséget igyekszik kelteni és erélyesen fel kell lépniök minden olyan mesterkedés ellen, mely le akarja járatni a millszekundumos eljárást, meg akarja akadályozni az új technika győzelmét. A pártszervezeteknek, a kommunistáknak kell meggyőzniük a kétkedőket, nekik kell az új technika megvalósításáért csatasorba állítaniuk a dolgozókat. A dolgozók sem érhetnek el jó eredményeket elavult technikával, s a fejlett technika sem győzedelmeskedhet, ha a dolgozók nem támogatják aktívan. A millszekundumos repesztési eljárás bevezetése és elterjesztése nem könnyű, de megoldható, szép feladat. Ez természetesen sokkal jobb és körültekintőbb munkaszervezést követel meg, s nemcsak a műszaki vezetőkre, hanem a pártszervezetekre is nagy feladatot ró. Az új módszer bevezetésében lényeges szerepe van a műszaki feltételeken kívül — a technológiai és munkafegyelemnek is. Ennek megszilárdításában, a fegyelem szigorú betartásában és betartatásában kell pártszervezeteinknek és párttagjainknak segítséget nyújtaniok. , Mi Pártszervezeteink mindenn amunkájukban eddig nem sok gondot fordítottak a technika fejlesztésére. Ugyanezt mondhatjuk pártbizottságainkról is. Alapszervezeteink még soha nem tárgyalták meg üzemük technikájának állapotát, vagy fejlesztésének lehetőségeit. Pedig a termelékenység emelését és az önköltség csökkentését csak úgy fogjuk tudni biztosítani, ha minden rendelkezésre álló módszert és eljárást felhasználunk. Tatabánya és Dorog bányászainak többsége már ismeri a millszekundumos eljárást és annak előnyeit. Legyünk mindannyian azon, hogy megyénkben, de különösen Tatabányán, a millszekundumos módszer hazájában májusra már jelentős eredményeket érjünk el ennek segítségével. Egy új termelési eljárás előnyei Harc az új technikáért