Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1958. augusztus (13. évfolyam, 62-70. szám)

1958-08-02 / 62. szám

KOMAPOM DOLGOZOK LAPJA VILÁG PPOLETADJAI EGYESÜLJETEK! | *AZ MSZMP ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA* I ÚJ KŐBÁNYA LÁBATLANON A Lábatlani Cement- és Mészműveknél eddig három kőbánya termelte az alap­anyagot. Az év végéig azonban két, korszerű mészégető és egy klinkerégető kemence lép termelésbe és ezek kőellátásá­a­­a új dogger-kori kőbányát nyitnak a gyár dolgozói. A dogger-bányának nagy előnye és érdekessége, hogy itt meg­találják mindazt a három alapanyagot, amit eddig külön bányákban termeltek. Utat már építettek az új bányához és elkészült a kőtörőmű gépi berendezése is. Rövidesen pe­dig megkezdik az 550 méteres új kötélpálya szerelését. Ez a szállítómű majd a marto­nkúti bánya függőpályájához kap­csolódik és 200 tonna követ to­vábbít óránként. Készülnek már a törőmű kiszolgáló be­rendezései is. A vállalat mint­egy hatmillió forintot költ dogger-bányára, amely a többi a új termelőegységgel együtt az év második felében szintén megkezdi a munkát. Tsz alakult megyénkben Július 31-én este Réde-Les­­alján Alkotmány néven 11 csa­láddal 150 katasztrális hold te­rületen új mezőgazdasági ter­melőszövetkezet alakult. Súlyosan sérült mozdonyt javítaná meg a vasutasnap tiszteletére a Komáromi Fűtőház fiataljai Bakonysárkányon július 18-án kettő 411-es mozdony a párhuzamosan egymásba csat­lakozó vágányokon az állomás bejáratánál összesúrlódott. Mindkét mozdony súlyosan megsérült. A mozdonyokat a komáromi fűtőiházba vontat­ták, ahol a javítműhely dolgo­zói megállapították, hogy a műhely fennállása óta még ilyen tönkrement mozodonyo­­kat nem javítottak. Nagyjaví­tást általában nem is végeznek a komáromi fűtőház javító műhelyében. A mozdonyokra viszont szükség van. De ha elviszik, műhelyéből a MÁV nagyjavító csak hónapok múlva kerül vissza. Nem szól­va arról, hogy az a javítás nagyon sokba kerül. Mindezekre gondoltak a javítóműhely dolgozói is: fiatal lakatosok alaposan meg­­­vizsgálták a m­ozdonyokat. Az egyiken megsérült a tolattyú- és a dugattyúszekrény, a futó­­híd, a légvezeték, a lég­­szivattyú, a légszivattyúáll­vány és a kazán. A másik mozdony sem sokkal jobb. Opris György csoportvezetővel azonban ifjú Puskás János, Villám Lajos, Tóth Gyula és Nagy József fiatal lakatosok elhatározták, hogy az egyik mozdonyt megjavítják a VIII. vasutasnapig, augusztus 10-ig. Felajánlásukat támogatta Tóth Imre művezető is. Mivel a mozdony javítása a munkaidő­be nem fért bele, ezért az öt fiatal mindennap munkaidő után néhány órát dolgozik a mozdonyon. A mozdony sérült részei lassan behegednek. Bár az idő sürget, a fiatalok mégis azt mondják, hogy elkészül­nek. Felajánlásukkal több tíz­ezer forint javítási költséget takarítanak meg a fűtőház­nak. Augusztus ZO-ra új üzemrészben kezdődik meg a munka A Komáromi a Komáromi len­fonógyárban Lenfonógyár dolgozói 12 lenkóc fésülőgépet kaptak a Német Demokratikus Köztársaságból és a szomszé­dos Csehszlovákiából egy elő­fonó gépsort. A gépeknek új üzemrészt építettek több mint kétmillió forintos beruházás­sal. A gyár dolgozói most meg­fogadták, hogy augusztus 20-ig részlegesen üzembe helyezik az új fésülő és előfonó termet. A gépek teljes üzembehelyezésé­vel megoldódik majd a gyár­ban keletkező összes lenkóc fésülése az eddigi 20 százalék helyett. Ezzel jóval több és magasabb fonalszámú, tehát jobb minőségű szállíthatnak majd fésűsfonalat a szövö­­déknek. A tanács vezetőinek vizsgái Az 1957. évi 4. törvény ér­telmében az államigazgatás általános eljárásaiból és sza­bályaiból minden tanácsveze­tőnek és beosztottnak vizsgáz­nia kell. Megyénkben e vizsgák szép sikerrel zajlottak le. Mind a három járás — beleértve a községeket is — elnökei és tit­kárai átestek a vizsgán. Leg­jobb eredményt a dorogi já­rásbeliek értek el 4-es átlag­gal. Utánuk következik a ta­tai járás 3,8 és a komáromi 3,5-es átlaggal. A következő két héten be­lül levizsgáznak megyénk ta­nácsainak összes dolgozói és azok, akik valamilyen oknál fogva igazoltan távol marad­tak az eddigi vizsgáktól. A vizsgák eredményét me­gyénk dolgozói is tapasztalni fogják. A tanács dolgozóinak szakmai tudása a tanulás ré­vén növekedett és így gyor­sabb, pontosabb lesz a köz­­igazgatás gépezete. BEFEJEZTÉK A CSÉPLÉST (Levelezőnktől) A Perjéspusztai Állami Gaz­daságban 26-án este befejez­ték az aratást, cséplést. A per­­jési részlegben a termés ki­tűnő volt, a 15—17 mázsát is meghaladta a katasztrális hol­danként. A boldogpusztai rész­leg átlaga 10—12 mázsa volt. A T­ART­ALOMBÓL: A TUDOMÁNY ÉS TECH­NIKA VILÁGÁBÓL (2. old.) A HÉT KOMMENTÁRJA (3. old.) OROSZLÁNYI HÍREK (4. old.) KÉT KEZET TERMELŐ SZÖVET­— KÉTFÉLE MUNKAMÓDSZER (5. old.) IRODALOM— MŰVÉSZET (6. old.) EGY NŐI SZÁLLÓ ÉLETÉBŐL (7. old.) Naponta 36 ezer tetőpalát gyárt az új gép Az Eternit Művekben nem­­régen helyezték üzembe a 4. számú palagyártó-gépet. Máris tervezik, hogy 1960. június 1-re felépítik és üzembe helye­zik az 5. számú gépegységet Egy-egy ilyen gépegység naponta 36 ezer darab tető­palát gyárt. Az 5-ös számú gép alkatrészeit a Hejőcsabai Ce­mentipari Gépjavító Vállalat készíti. Egyébként a közeli időszakban 13 millió forintot fordítanak beruházásra az üzemben. Ebből megnagyobbít­ják a gyár ebédlőjét, emeletet húznak a kultúrotthonra. Szárny­vasu­tat építenek a cső­gyárhoz. Ez évben 45, a jövő évben pedig 50 lakás építését kezdik el. A gyár műszaki vezetői és brigádvezetői komolyan fog­lalkoznak az újítómozgalom­mal. Az elmúlt években átla­gosan 150 újítást­­ nyújtottak be, míg ez év első felében mindössze tizenhatot. Most hoztak egy határozatot, hogy minden újító kivitelezheti újí­tását a gyár műhelyeiben. An­nak az újítónak, akinek nincs szakmai képzettsége, műszaki segítséget nyújtanak újítása elkészítéséhez. A KISZ MUNKÁJÁBÓL A Szőnyi és az Almásfüzitői Olajipari Vállalatnál, vala­mint a Timföldgyárban a párt­­állandóan segíti a KISZ-okta­­tás előkészítését. Segít a párt­­szervezet a hallgatók kiválo­gatásánál, de egyben tapasz­talt propagandistákat is biz­tosít. Augusztus 3-án az Almásfü­zitői Kőolajipari Vállalat 30, a Timföldgyár 70 fiatalja megy a Hanságba. Gépet készítettek Dorogon a fakéreg hántolására A Dorogi Szénbányászati Tröszt fatelepe az idén sok kérgezetlen dorongfát kapott, s nem győzött annyit hántolni kézi erővel, mint amennyit na­­ponta a bányák felhasználtak. Ezért Tóth János, a fatelep üzemvezetője és Hilák Ferenc üzemlakatos saját tervezésű gépet készítettek, amelyet most mutattak be a szakembe­rek előtt. Az új gép percen­ként két dorongfa kérgét hán­tolja le, míg a kézi erővel ál­talában hat percig tart egy da­rabnak a megtisztítása. A fel­találók még egy apró módosí­tással megoldják, hogy a gép leállítása nélkül is befogható legyen a hántolandó dorongfa. Az új géppel már az összes dorongfa hántolását el tudják végezni. Nem is kell a jövő­ben kéreg nélküli dorongfát rendelni és így köbméterenként 100 forinttal kevesebbe kerül majd ez az anyag a szénbá­n­yászati trösztnek. Kalapcsomagoló-papírt gyártanak a Lábatlani Papírgyárban A dunaimenti Lábatlani Papírgyárban a szalmalemezek készítésén kívül a legfinomabb fehér, külföldről beszerzett cellulózéból az országban egyedülállóan gyártanak papír­vattát. Negyedévenként vagonnal. Ugyancsak készíte­t­­nek az ipar, a kereskedelem számára finom minőségű, úgy­nevezett kalapcsomagoló pa­pírt. A gyáron belül nagyarányú átalakítások folynak. Az egyik raktárt, melynek falazata eternit palából volt, tégla­fallal veszik kör­ű. A szecs­kázó üzemrészben az eddigi egy kamra helyett most két kamrában szecskáznak. Ezzel jobban ki tudják használni a szecskázógépet, s két műszak helyett egy műszakban elvég­zik a szecskázást. Ugyancsak kibővítették a malomhelyisé­get, ahová a jövő évben egy újabb malmot építenek. Több mint 5 ezer tiltakozó aláírást küldtek el eddig a komáromi járás ipari és mezőgazdasági dolgozói A komáromi járás üzemei­nek és falvainak dolgozói mintegy 400 tiltakozó gyűlé­sen ítélték el az Egyesült Ál­lamok és Anglia erőszakos be­avatkozását Libanon és Jor­dánia szabadságszerető népei­nek belügyeibe. A gyűlések megtartásánál igen sokat te­vékenykedtek a nőbizottságok. A nagy nyári mezőgazdasági munkák dandárja ugyan ke­vés lehetőséget adott kisgyű­­lések rendezésére, de ez még­sem jelentett akadályt a tilta­kozás kifejezésre juttatásában A falvakban este utcaré­szenként jöttek össze a dolgo­zók és napközben a cséplőgé­peknél, a szérűknél, kint a földeken rendezték meg gyű­léseiket. A Bábolnai Gazdaságban például 25 állami he­lyen került sor ilyen összejö­vetelre. A községek, termelő­­szövetkezetek, állami gazda­ságok és ipari üzemek a tilta­kozó­ táviratok százait küld­ték el, de nem érték be en­­­nyivel. A gyűlések után a dol­gozók aláírásukkal pecsétel­ték meg a tiltakozást. Még vannak falvak, ahol ezután rendezik meg a kisgyűléseket, de a járásban máris több mint ötezer ipari és mezőgazdasági dolgozó írta alá az imperia­lista agresszió ellen tiltakozó íveket, amelyeket a Külügy­minisztériumhoz küldtek el továbbítás végett. Az ünnepi vásár előkészületek­et Bő választék mindenféle áruból, kitűnő szórakozási lehetőségek A tatai ünnepi vásárra ké­szülnek megyénk kiske­reskedelmi és vendéglátó vál­lalatai. Az idei ünnepi vásár nagyságában, színpompájában és áruellátásában felülmúlja a korábbiakat. A kiskereske­delmi vállalatok nagy válasz­tékot biztosítanak a vásár ide­jén mindenféle árucikkből. A vendéglátóipari vállalatok pe­dig gondoskodnak a jó szóra­kozásról. Tatabányai Kisker. Vállalat:­­Vasudvarunk, gyermekruh­a,pavilonunk lesz !• A Tatabányai Kiskereske­delmi Vállalat nyolcvan méter hosszúságú pavilont ál­lít fel a vásár területén. A vállalat több mint 70 dolgo­zója áll ezen a napon a vásár­lók rendelkezésére. Külön pa­vilont létesítenek a gyermek­ruhát vásárlók számára, ahol nagy mennyiségű gyermek­­konfekciós árut, kötöttárut árusítanak. Ezenkívül létesíte­nek egy vasudvart, ahol edé­nyeket, tűzhelyeket, különféle vasárukat és faárut állítanak ki. Tatai Kisker. Vállalat: „Négy pavilonban 14 bolt áruját visszük vásárra!“ A Tatai Kiskereskedelmi Vállalat a város tizennégy boltegységének áruját szállít­ja ki a vásár területére. Négy helyen állítanak fel pavilont a vásár területén, melynek hossza meghaladja a 180 mé­tert. Nagy mennyiségben biz­tosítanak ruházati cikkeket, konfekciós árut, kötöttárukat, valamint olyan cikkeket, mint például mosógép, bútor, mely nagy keresletnek örvend. A falusi lakosság vásárló igé­nyeit elégítik ki a nagy men­­­nyiségű mezőgazdasági kisgép, szőlőprés, árusításával.daráló és kádak Tatabányai Vendéglátó Vállalat: ,500 személyes kertvendéglőnk, sörpavilonunk és borkóstolónk várja a vásár látogatóit!“ A Tatabányai Vendéglátó Vállalat teljes erővel készül az ünnepi vásárra. A vállalat­tól érkező jelentés szerint 500 személyes kertvendéglőt épí­tenek, ahol a záróráig zenét is szolgáltatnak. Ezenkívül várja a szórakozni vágyókat a sör­pavilon, a cukrászati pavilon és a két borkóstoló sátor. Több mint ötféle fajborral kedves­kednek a vendégeknek. Erre az alkalomra biztosítottak egy vagon sört. Tatai Vendéglátó Vállalat: „Halászcsárda és eszpresszó részleget építünk a vásáron!“ A Tatai Vendéglátó Vállalat szintén létesít a vásár terüle­tén egy kis vendéglőt, ahol táncolni is lehet. Ezenkívül megépítenek egy halászcsár­dát, ahol frissen főtt halászlét és különböző­ket fogyasztani, halételeket le­Ugyancsak felállítanak két cukrászrészle­get és egy kisebb eszpresszót. Lesz két borkóstoló is, egy konyha és négy olyan vegyes­sátor, amelyben ételt, italt árusítanak. A vásár területén négy mozgó fagylaltárus ál­landóan gondoskodik a fagy­laltellátásról. Ez alkalomra már megnyílik a tó partján épülő „tóparti pavilon”, ahol sört, hűsítő italokat és fagy­laltot szórakozó árusítanak. A város helyei a késő esti órákig várják a vásár látoga­tóit. 50 vagon málna­­és m­eggyszörpöt készít a harmadik negyedév­ben a konzervipar. A Buda­pesti Ipari Vásáron mintegy 70 ezren kóstolták meg az új üdítő italokat. E vélemények alapján a konzervipar a kü­lönböző gyümölcslevekből na­gyobb mennyiséget készít. Málnából és szörpből a har­madik negyedév végéig mint­egy 50 vagonnal gyártanak. iláUfy utca a Z­atai Cifráf­tyában A Tatai Cipőgyárat több mint 1 millió fo­rintos költséggel bővítették. A korszerű üzem­ben a korábbi 380 párral szemben ma már 800 pár cipőt készítenek naponta. Kiváló mi­nőségű férficipőik nemcsak belföldön, hanem külföldön is keresettek. Jelenleg a hazai szál­lítás mellett szovjet exportra dolgoznak. Nagyban megkönnyíti munkájukat az üzem főmérnökének, Sebi Andrásnak az újítása­ként az „aljazóban” bevezetett úgynevezett „nem kényszermozgású” szalag, amely a leg­korszerűbb az országban. Ezt a módszert most más cipőgyárak is alkalmazni akarják, mert lényegesen növeli a termelékenységet azáltal, hogy a dolgozó munkája szerint saját maga továbbíthatja a cipőt a sínpályákon gördülő kis kocsikon, nem kell kapkodnia s így tovább javul a minőség. Az üzemben a második negyedévben az előírt 89 százalék helyett 92 százalékban, júliusban pedig már 94 százalékban gyártottak kiváló minőségű cipőt. Azelőtt ilyen eredményt csak egy-két napon át tudtak elérni. Sebt András újítása, a „nem kényszermozgású szalag“ az aljazó üzemben. A felsőrészkészítőben kétszeresére növekedett a dolgozók száma.

Next