Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1958. augusztus (13. évfolyam, 62-70. szám)
1958-08-02 / 62. szám
KOMAPOM DOLGOZOK LAPJA VILÁG PPOLETADJAI EGYESÜLJETEK! | *AZ MSZMP ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA* I ÚJ KŐBÁNYA LÁBATLANON A Lábatlani Cement- és Mészműveknél eddig három kőbánya termelte az alapanyagot. Az év végéig azonban két, korszerű mészégető és egy klinkerégető kemence lép termelésbe és ezek kőellátásáaa új dogger-kori kőbányát nyitnak a gyár dolgozói. A dogger-bányának nagy előnye és érdekessége, hogy itt megtalálják mindazt a három alapanyagot, amit eddig külön bányákban termeltek. Utat már építettek az új bányához és elkészült a kőtörőmű gépi berendezése is. Rövidesen pedig megkezdik az 550 méteres új kötélpálya szerelését. Ez a szállítómű majd a martonkúti bánya függőpályájához kapcsolódik és 200 tonna követ továbbít óránként. Készülnek már a törőmű kiszolgáló berendezései is. A vállalat mintegy hatmillió forintot költ dogger-bányára, amely a többi a új termelőegységgel együtt az év második felében szintén megkezdi a munkát. Tsz alakult megyénkben Július 31-én este Réde-Lesalján Alkotmány néven 11 családdal 150 katasztrális hold területen új mezőgazdasági termelőszövetkezet alakult. Súlyosan sérült mozdonyt javítaná meg a vasutasnap tiszteletére a Komáromi Fűtőház fiataljai Bakonysárkányon július 18-án kettő 411-es mozdony a párhuzamosan egymásba csatlakozó vágányokon az állomás bejáratánál összesúrlódott. Mindkét mozdony súlyosan megsérült. A mozdonyokat a komáromi fűtőiházba vontatták, ahol a javítműhely dolgozói megállapították, hogy a műhely fennállása óta még ilyen tönkrement mozodonyokat nem javítottak. Nagyjavítást általában nem is végeznek a komáromi fűtőház javító műhelyében. A mozdonyokra viszont szükség van. De ha elviszik, műhelyéből a MÁV nagyjavító csak hónapok múlva kerül vissza. Nem szólva arról, hogy az a javítás nagyon sokba kerül. Mindezekre gondoltak a javítóműhely dolgozói is: fiatal lakatosok alaposan megvizsgálták a mozdonyokat. Az egyiken megsérült a tolattyú- és a dugattyúszekrény, a futóhíd, a légvezeték, a légszivattyú, a légszivattyúállvány és a kazán. A másik mozdony sem sokkal jobb. Opris György csoportvezetővel azonban ifjú Puskás János, Villám Lajos, Tóth Gyula és Nagy József fiatal lakatosok elhatározták, hogy az egyik mozdonyt megjavítják a VIII. vasutasnapig, augusztus 10-ig. Felajánlásukat támogatta Tóth Imre művezető is. Mivel a mozdony javítása a munkaidőbe nem fért bele, ezért az öt fiatal mindennap munkaidő után néhány órát dolgozik a mozdonyon. A mozdony sérült részei lassan behegednek. Bár az idő sürget, a fiatalok mégis azt mondják, hogy elkészülnek. Felajánlásukkal több tízezer forint javítási költséget takarítanak meg a fűtőháznak. Augusztus ZO-ra új üzemrészben kezdődik meg a munka A Komáromi a Komáromi lenfonógyárban Lenfonógyár dolgozói 12 lenkóc fésülőgépet kaptak a Német Demokratikus Köztársaságból és a szomszédos Csehszlovákiából egy előfonó gépsort. A gépeknek új üzemrészt építettek több mint kétmillió forintos beruházással. A gyár dolgozói most megfogadták, hogy augusztus 20-ig részlegesen üzembe helyezik az új fésülő és előfonó termet. A gépek teljes üzembehelyezésével megoldódik majd a gyárban keletkező összes lenkóc fésülése az eddigi 20 százalék helyett. Ezzel jóval több és magasabb fonalszámú, tehát jobb minőségű szállíthatnak majd fésűsfonalat a szövödéknek. A tanács vezetőinek vizsgái Az 1957. évi 4. törvény értelmében az államigazgatás általános eljárásaiból és szabályaiból minden tanácsvezetőnek és beosztottnak vizsgáznia kell. Megyénkben e vizsgák szép sikerrel zajlottak le. Mind a három járás — beleértve a községeket is — elnökei és titkárai átestek a vizsgán. Legjobb eredményt a dorogi járásbeliek értek el 4-es átlaggal. Utánuk következik a tatai járás 3,8 és a komáromi 3,5-es átlaggal. A következő két héten belül levizsgáznak megyénk tanácsainak összes dolgozói és azok, akik valamilyen oknál fogva igazoltan távol maradtak az eddigi vizsgáktól. A vizsgák eredményét megyénk dolgozói is tapasztalni fogják. A tanács dolgozóinak szakmai tudása a tanulás révén növekedett és így gyorsabb, pontosabb lesz a közigazgatás gépezete. BEFEJEZTÉK A CSÉPLÉST (Levelezőnktől) A Perjéspusztai Állami Gazdaságban 26-án este befejezték az aratást, cséplést. A perjési részlegben a termés kitűnő volt, a 15—17 mázsát is meghaladta a katasztrális holdanként. A boldogpusztai részleg átlaga 10—12 mázsa volt. A TARTALOMBÓL: A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA VILÁGÁBÓL (2. old.) A HÉT KOMMENTÁRJA (3. old.) OROSZLÁNYI HÍREK (4. old.) KÉT KEZET TERMELŐ SZÖVET— KÉTFÉLE MUNKAMÓDSZER (5. old.) IRODALOM— MŰVÉSZET (6. old.) EGY NŐI SZÁLLÓ ÉLETÉBŐL (7. old.) Naponta 36 ezer tetőpalát gyárt az új gép Az Eternit Művekben nemrégen helyezték üzembe a 4. számú palagyártó-gépet. Máris tervezik, hogy 1960. június 1-re felépítik és üzembe helyezik az 5. számú gépegységet Egy-egy ilyen gépegység naponta 36 ezer darab tetőpalát gyárt. Az 5-ös számú gép alkatrészeit a Hejőcsabai Cementipari Gépjavító Vállalat készíti. Egyébként a közeli időszakban 13 millió forintot fordítanak beruházásra az üzemben. Ebből megnagyobbítják a gyár ebédlőjét, emeletet húznak a kultúrotthonra. Szárnyvasutat építenek a csőgyárhoz. Ez évben 45, a jövő évben pedig 50 lakás építését kezdik el. A gyár műszaki vezetői és brigádvezetői komolyan foglalkoznak az újítómozgalommal. Az elmúlt években átlagosan 150 újítást nyújtottak be, míg ez év első felében mindössze tizenhatot. Most hoztak egy határozatot, hogy minden újító kivitelezheti újítását a gyár műhelyeiben. Annak az újítónak, akinek nincs szakmai képzettsége, műszaki segítséget nyújtanak újítása elkészítéséhez. A KISZ MUNKÁJÁBÓL A Szőnyi és az Almásfüzitői Olajipari Vállalatnál, valamint a Timföldgyárban a pártállandóan segíti a KISZ-oktatás előkészítését. Segít a pártszervezet a hallgatók kiválogatásánál, de egyben tapasztalt propagandistákat is biztosít. Augusztus 3-án az Almásfüzitői Kőolajipari Vállalat 30, a Timföldgyár 70 fiatalja megy a Hanságba. Gépet készítettek Dorogon a fakéreg hántolására A Dorogi Szénbányászati Tröszt fatelepe az idén sok kérgezetlen dorongfát kapott, s nem győzött annyit hántolni kézi erővel, mint amennyit naponta a bányák felhasználtak. Ezért Tóth János, a fatelep üzemvezetője és Hilák Ferenc üzemlakatos saját tervezésű gépet készítettek, amelyet most mutattak be a szakemberek előtt. Az új gép percenként két dorongfa kérgét hántolja le, míg a kézi erővel általában hat percig tart egy darabnak a megtisztítása. A feltalálók még egy apró módosítással megoldják, hogy a gép leállítása nélkül is befogható legyen a hántolandó dorongfa. Az új géppel már az összes dorongfa hántolását el tudják végezni. Nem is kell a jövőben kéreg nélküli dorongfát rendelni és így köbméterenként 100 forinttal kevesebbe kerül majd ez az anyag a szénbányászati trösztnek. Kalapcsomagoló-papírt gyártanak a Lábatlani Papírgyárban A dunaimenti Lábatlani Papírgyárban a szalmalemezek készítésén kívül a legfinomabb fehér, külföldről beszerzett cellulózéból az országban egyedülállóan gyártanak papírvattát. Negyedévenként vagonnal. Ugyancsak készítetnek az ipar, a kereskedelem számára finom minőségű, úgynevezett kalapcsomagoló papírt. A gyáron belül nagyarányú átalakítások folynak. Az egyik raktárt, melynek falazata eternit palából volt, téglafallal veszik körű. A szecskázó üzemrészben az eddigi egy kamra helyett most két kamrában szecskáznak. Ezzel jobban ki tudják használni a szecskázógépet, s két műszak helyett egy műszakban elvégzik a szecskázást. Ugyancsak kibővítették a malomhelyiséget, ahová a jövő évben egy újabb malmot építenek. Több mint 5 ezer tiltakozó aláírást küldtek el eddig a komáromi járás ipari és mezőgazdasági dolgozói A komáromi járás üzemeinek és falvainak dolgozói mintegy 400 tiltakozó gyűlésen ítélték el az Egyesült Államok és Anglia erőszakos beavatkozását Libanon és Jordánia szabadságszerető népeinek belügyeibe. A gyűlések megtartásánál igen sokat tevékenykedtek a nőbizottságok. A nagy nyári mezőgazdasági munkák dandárja ugyan kevés lehetőséget adott kisgyűlések rendezésére, de ez mégsem jelentett akadályt a tiltakozás kifejezésre juttatásában A falvakban este utcarészenként jöttek össze a dolgozók és napközben a cséplőgépeknél, a szérűknél, kint a földeken rendezték meg gyűléseiket. A Bábolnai Gazdaságban például 25 állami helyen került sor ilyen összejövetelre. A községek, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és ipari üzemek a tiltakozó táviratok százait küldték el, de nem érték be ennyivel. A gyűlések után a dolgozók aláírásukkal pecsételték meg a tiltakozást. Még vannak falvak, ahol ezután rendezik meg a kisgyűléseket, de a járásban máris több mint ötezer ipari és mezőgazdasági dolgozó írta alá az imperialista agresszió ellen tiltakozó íveket, amelyeket a Külügyminisztériumhoz küldtek el továbbítás végett. Az ünnepi vásár előkészületeket Bő választék mindenféle áruból, kitűnő szórakozási lehetőségek A tatai ünnepi vásárra készülnek megyénk kiskereskedelmi és vendéglátó vállalatai. Az idei ünnepi vásár nagyságában, színpompájában és áruellátásában felülmúlja a korábbiakat. A kiskereskedelmi vállalatok nagy választékot biztosítanak a vásár idején mindenféle árucikkből. A vendéglátóipari vállalatok pedig gondoskodnak a jó szórakozásról. Tatabányai Kisker. Vállalat:Vasudvarunk, gyermekruha,pavilonunk lesz !• A Tatabányai Kiskereskedelmi Vállalat nyolcvan méter hosszúságú pavilont állít fel a vásár területén. A vállalat több mint 70 dolgozója áll ezen a napon a vásárlók rendelkezésére. Külön pavilont létesítenek a gyermekruhát vásárlók számára, ahol nagy mennyiségű gyermekkonfekciós árut, kötöttárut árusítanak. Ezenkívül létesítenek egy vasudvart, ahol edényeket, tűzhelyeket, különféle vasárukat és faárut állítanak ki. Tatai Kisker. Vállalat: „Négy pavilonban 14 bolt áruját visszük vásárra!“ A Tatai Kiskereskedelmi Vállalat a város tizennégy boltegységének áruját szállítja ki a vásár területére. Négy helyen állítanak fel pavilont a vásár területén, melynek hossza meghaladja a 180 métert. Nagy mennyiségben biztosítanak ruházati cikkeket, konfekciós árut, kötöttárukat, valamint olyan cikkeket, mint például mosógép, bútor, mely nagy keresletnek örvend. A falusi lakosság vásárló igényeit elégítik ki a nagy mennyiségű mezőgazdasági kisgép, szőlőprés, árusításával.daráló és kádak Tatabányai Vendéglátó Vállalat: ,500 személyes kertvendéglőnk, sörpavilonunk és borkóstolónk várja a vásár látogatóit!“ A Tatabányai Vendéglátó Vállalat teljes erővel készül az ünnepi vásárra. A vállalattól érkező jelentés szerint 500 személyes kertvendéglőt építenek, ahol a záróráig zenét is szolgáltatnak. Ezenkívül várja a szórakozni vágyókat a sörpavilon, a cukrászati pavilon és a két borkóstoló sátor. Több mint ötféle fajborral kedveskednek a vendégeknek. Erre az alkalomra biztosítottak egy vagon sört. Tatai Vendéglátó Vállalat: „Halászcsárda és eszpresszó részleget építünk a vásáron!“ A Tatai Vendéglátó Vállalat szintén létesít a vásár területén egy kis vendéglőt, ahol táncolni is lehet. Ezenkívül megépítenek egy halászcsárdát, ahol frissen főtt halászlét és különbözőket fogyasztani, halételeket leUgyancsak felállítanak két cukrászrészleget és egy kisebb eszpresszót. Lesz két borkóstoló is, egy konyha és négy olyan vegyessátor, amelyben ételt, italt árusítanak. A vásár területén négy mozgó fagylaltárus állandóan gondoskodik a fagylaltellátásról. Ez alkalomra már megnyílik a tó partján épülő „tóparti pavilon”, ahol sört, hűsítő italokat és fagylaltot szórakozó árusítanak. A város helyei a késő esti órákig várják a vásár látogatóit. 50 vagon málnaés meggyszörpöt készít a harmadik negyedévben a konzervipar. A Budapesti Ipari Vásáron mintegy 70 ezren kóstolták meg az új üdítő italokat. E vélemények alapján a konzervipar a különböző gyümölcslevekből nagyobb mennyiséget készít. Málnából és szörpből a harmadik negyedév végéig mintegy 50 vagonnal gyártanak. iláUfy utca a Zatai Cifráftyában A Tatai Cipőgyárat több mint 1 millió forintos költséggel bővítették. A korszerű üzemben a korábbi 380 párral szemben ma már 800 pár cipőt készítenek naponta. Kiváló minőségű férficipőik nemcsak belföldön, hanem külföldön is keresettek. Jelenleg a hazai szállítás mellett szovjet exportra dolgoznak. Nagyban megkönnyíti munkájukat az üzem főmérnökének, Sebi Andrásnak az újításaként az „aljazóban” bevezetett úgynevezett „nem kényszermozgású” szalag, amely a legkorszerűbb az országban. Ezt a módszert most más cipőgyárak is alkalmazni akarják, mert lényegesen növeli a termelékenységet azáltal, hogy a dolgozó munkája szerint saját maga továbbíthatja a cipőt a sínpályákon gördülő kis kocsikon, nem kell kapkodnia s így tovább javul a minőség. Az üzemben a második negyedévben az előírt 89 százalék helyett 92 százalékban, júliusban pedig már 94 százalékban gyártottak kiváló minőségű cipőt. Azelőtt ilyen eredményt csak egy-két napon át tudtak elérni. Sebt András újítása, a „nem kényszermozgású szalag“ az aljazó üzemben. A felsőrészkészítőben kétszeresére növekedett a dolgozók száma.