Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1958. november (13. évfolyam, 88-96. szám)

1958-11-12 / 91. szám

1958. NOVEMBER 18. Komárom megyeI DOLGOZÓK LAPJA PÓTKÉPVISELŐ JELÖLTJEINK VASS JÓZSEF, a tatabányai városi pártbizottság első titkára Talán nincs ember Tatabá­nyán, aki ne ismerné Vass Jó­zsef elvtársat, hiszen huszon­négy éve, hogy ide került Zala megyéből. Amikor megszüle­tett a munkási hatalom, a leg­elsők között volt a munka­ver­seny szervezésében, abban, hogy az ipar megkapja a ke­nyerét, a szenet. Sokfelé küld­te Vass Józsefet a munkásosz­tály bizalma és seholsem csa­latkoztak benne, öt különböző kitüntetés — közötte a Magyar Szabadságért Érdemrend ezüst­fokozata — tanúsítja helytállá­sának elismerését. Az ellen­­forradalom legnehezebb napjai­ban sem ingott meg és az el­sők között volt, akik Tatabá­nyán részt vettek az MSZMP szervezésében. Választói ezt az önzetlen, harcos munkát vár­ják továbbra is Vass elvtárs­­iak TÓTH BÉLA, gyermelyi egyénileg dolgozó paraszt Gyermelyen él és küzd a parasztság felemelkedéséért Nemcsak itt, de a környéken mindenütt ismerik és becsülik őt a Hazafias Népfront gyer­­melyi elnökségének pártonkí­­vüli tagját magatartásáért és azért is, mert jó gazda, példa­mutató szakembere a földnek. „Amihez hozzányúl, minden megy neki” — mondják róla a környékbeliek. De tehetsége még inkább gyümölcsözhetett akkor, amikor a Petőfi Terme­lőszövetkezet elnöke volt Saj­nos, Tóth Béláék hiába védték elkeseredetten az ellenforra­dalom idején, a termelőszö­vetkezet mégis feloszlott. De hiszik, hogy lesz másik. NÉMETH PÁL, a Nyergesújfalui Eternit Művek igazgatója A gyár régi dolgozója. A fel­­szabadulás után őt választották az üzem VB-elnökévé, majd 1948-ban, az Eternit Művek ál­lamosításakor ő lett a gyár munkásigazgatója. Azóta is be­csülettel — sokat tanulva, so­kat téve a gyárért és a köz­ségért, Nyergesujfaluért — lát­ja el felelősségteljes beosztá­sát. Az üzem tizennégyszer lett a vezetése alatt él üzem és két­szer nyerte el a Miniszterta­nács és a SZOT vörös ván­dorzászlaját. Több év óta mint járási tanácstag ugyancsak nagy elismerést szerzett magá­nak. TOMÁN JÓZSEF, a tatabányai X-es akna vájára, a szocialista munka hőse Bár már 1937 óta dolgozik a X-es aknában­, élete csak a fel­­szabadulás után nyerte el iga­zi értelmét. Lankadatlan szor­galmát tizenkét kitüntetéssel ismerte el a dolgozók állama. Az ellenforradalom súlyos megpróbáltatásai közben sok­szor életveszélyes fenyegetések ellenére is helytállt és huszon­öt műszakot teljesített a sztráj­kok idején. A dolgozók szere­tetének újabb megnyilvánulá­saként pótképviselőnek jelöl­ték. SZABÓ PÉTER, a Szőkepusztai Állami Gazdaság igazgatója Egy agrárproletár-család ki­lencedik gyermekeként szüle­tett 1925-ben Derecskén, felszabadulás után a Földmű­­­velésügyi Minisztérium munka­ügyi előadója, majd 1953-ban a Szőkepusztai Állami Gazda­ság élére került. Azóta elvé­­­gezte az Agrártudományi Egye­temet. Nagy érdeme van ab­ban, hogy az ellenforradalom idején a gazdaságban egy pil­lanatra sem állt meg a munka. A Nemzeti Parasztpártnak volt a tagja 1946-tól, több éven keresztül különböző megyék parasztpárti vezetője, de mind­végig baloldali harcos. 1949- ben belépett a Magyar Dolgo­zók Pártjába. A komáromi já­rás Hazafias Népfront-bizott­ságának elnöke. , Megjutalmazták az MSZBT legjobb aktíváit Szovjet elvtársak, nőtanácsi és MSZBT-aktívák jöttek ös­­­sze a TIT tatabányai klubjá­ban, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulóján megemlékezze­nek az emberiség új korsza­kát bevezető hősi harcokról. A magyar aktivis­ták nagy szeretettel fogadták a kedves szovjet vendégeket Minden asztalnál élénk beszélgetés alakult ki a két nép barátsá­gának követei között. Pásztor József elvtárs, az MSZBT me­gyei titkára adta át Sztaskie­­vics Jevgenyij Ignatyevics, Sárközi László és Túró Antal elvtársnak az MSZBT arany-, ill. ezüstkoszorús jelvényét. Piri Kálmánná, a megyei nő­tanács elnöke pedig Bogács Józsefnének, Payer Ferencné­­nek és Somlai Ferencnének egy-egy művészi Repin albu­mot nyújtott át lelkes munká­juk elismeréseként. A baráti találkozó részvevői megfogadták, hogy a szovjet —magyar barátság további erősítéséért még nagyobb len­dülettel folytatják mozgalmi feladataik megoldását. A szovjet vendégek nevében Sztaskievics Jevgenyij Igna­tyevics szólalt fel. — Az ok­tóberi forradalom győzelmé­nek kivívásánál ott voltak a magyar proletariátus harcosai is — hangoztatta a felszólaló. — Barátságunkat mindig szi­lárdítani fogjuk és szembe­szállunk mindazokkal, akik ezt meg akarják bontani. — FILMBEMUTATÓVAL EGY­BEKÖTÖTT ELŐADÁST TARTA­NAK november 14-én az eszter­gomi Petőfi Művelődési Otthon­ban „Választójog a Horthy­­rendszerben és a népi demokrá­ciában'' címmel. Az előadást a TIT és a megyei ügyészség ren­dezi.• — A TATABÁNYAI SZÜ­LŐI MUNKAKÖZÖSSÉG TAGJAI elhatározták, hogy a város minden iskolájában külön ankétot tartanak a gyermeknevelés kérdéseiről. ÜNNEPI KÉSZÜLŐDÉS Az ünnepeket sohasem vár­juk tétlenül. Sürögnek, forog­nak, díszítenek ilyenkor az emberek­. Most a választás előtt néhány nappal ilyen ked­ves elfoglaltság közepette lát­hatjuk az embereket falun és városon egyaránt. Slezák Antal, a Hazafias Népfront vértesszöllősi bizott­­jának elnöke az ünnepi elő­készületek hangulatát egy mondatba sűríti: „A csa­lád­látogatásokon többen beszéltek a nyugodt, gondtalan, jómódú életükről.” Természetes, hogy a vértes­szöllősi választópolgárok ezt a meggyőződésüket szavazataik­kal is ki akarják fejezni. Ócs­kai Mihály, a községi kőbánya dolgozója most lép először az urna elé. Fiatal kora ellenére már igen sokat kapott a népi demokráciától. Mint szlovák szülők gyermeke anyanyelvén tanulhatott. A Gheorghiu-Dej Hajógyárban kitanulta a laka­tos mesterséget, s most a kő­bányában havi 1800 forintot keres. A tanácsházán időben kivonatot kért, mert még nem tudja, hol adja le szavazatát. Katonai bevonulás előtt áll és új állomáshelyén járul életé­lében először az urna elé. Vértesszöllős többi idős és fiatal választói hasonlóan ké­szülnek november 16-ra. Hazafias Népfront községi bi­­­zottsága ennek megfelelő kül­sőségeket akar biztosítani a szavazás napján. Kedves szo­kás Vértesszöllősön, hogy község közkedvelt fúvószene­a kara az ünnepek előestéjén és reggelén zeneszóval járja az utcákat. Ezt teszik 15-én este, a szavazás napján pedig zenés ébresztőt adnak. A községben két szavazó­­helyiség lesz. Mindkettő előtt műsort ad a kultúrcsoport. A szavazóhelyiségben az úttörők üdvözlik a választókat. Első­sorban a község közismert és köztiszteletben álló legjobb ipari és mezőgazdasági dolgo­zóit, valamint kötelességüknek állampolgári első ízben eleget tevő fiatal választókat tisztelik meg. A Hazafias Népfront községi bizottságának tervei között szerepel — többek között — az is, hogy az új tanácstagoknak ünnepélyesen adják át meg­bízólevelüket megválasztásuk után. Az első tanácsülést kö­vetően pedig baráti találkozó­ra hívják a m­unkájukat meg­kezdő tanácstagokat, hogy az újak és régiek kedves beszél­getés közben még jobban meg­ismerhessék egymást. A Vértesszöllőssel szomszé­dos városban, Tatán is ilyen a hangulat és a készülődés a választás előtt. A II. sz. isko­lában felállítandó körzet csinosítására választási dr. Gira Ferenc iskolaigazgató vezetésé­vel már most készülődnek az iskola pedagógusai és tanulói. Az ízlésesen előkészített sza­vazóhelyiségben a választás titkosságát teljes mértékben biztosító szavazófülke díszí­téséről is a tanulók gondos­kodnak. A tatai 36. szavazókörzetben dolgozó kommunista sejt tag­jai szintén nagy körültekintés­sel készülnek november 16-ra. A kommunisták itt is azt se­gítik elő, hogy mindenki — napi munkája mellett is — elmehessen a szavazóhelyiség­be. Ezért Ormanecz Lászlóné elvtársnő — a sejt vezetője — felkeresi a körzetükbe tartozó kórházat és az igazgató fő­orvossal juthatnak megbeszéli, hogyan az urna elé leg­könnyebben a járó betegek és hogyan vigyék el az urnát a fekvőkhöz. A kommunisták családlátogatásaik során meg­beszélték a sokgyermekes szü­lőkkel, hogy a szavazás ide­jén gondját viselik az otthon­­marad­t kicsinyeknek. Ormaneczné elmondotta, hogy e javaslatukat mindenütt szívesen fogadták. A sejt tag­jai a választás után továbbra tartják majd a kapcsolatot a családokkal. 3 A NAGY ERŐPRÓBA JÓ HATÁSA A választás pártszervezeteink nagy erőpróbája lesz. És ezen az erőpróbán csak úgy tudnak helytállni, ha valamennyi párt­tag tevékenyen kiveszi részét a munkából Tudjuk, hogy különösen fa­lusi pártszervezeteink egy ré­szénél ezt eddig nem sikerült teljesen megvalósítani. Tör­­tént-e hát ezen a téren előre­haladás, erősödött-e falun a pártszervezet és a pártonkívüli dolgozók kapcsolata, mennyibe sikerült bevonni az üzemben dolgozó, de falun lakó elvtár­sakat a munkába? — erről beszélgettünk néhány naszályi kommunistával és Juhász Sán­dor elvtárssal, a tatai járási pártbizottság munkatársával, a kocsi pártszervezet ideiglenes titkárával. Nos, a választási időszakban mindenekelőtt azt sikerült el­érni, ami több helyen eddig még nem valósult meg: vala­mennyi kommunista konkrét megbízatásokat kapott. Nem is történhetett ez másként. Na­szályon még ez év elején is előfordult bizony, hogy a mun­ka oroszlánrésze egyedül párttitkár, Bartha József elv­a társ vállaira nehezedett választás előkészítéséhez azon­­­ban egy, vagy akárcsak egyné­hány ember semmiképpen sem elegendő. Ezért most már a párttagság döntő többsége vé­gez pártmunkát Naszályon. S munkájuknak van is ered­ménye. A jelölőgyűléseken a választók körülbelül 60 száza­léka részt vett, s alig van olyan család Naszályon,­­ amelynek legalább egy tagja ne lett vol­na ott ezeken. Jól sikerült az októberi forradalom évforduló­ja alkalmából rendezett ünnep­ség is. A kommunisták ugyan­akkor sikeresen verték vissza azokat a híreszteléseket, ame­lyekkel a — egyébként kése­delmesen végrehajtott — ló­összeírás alkalmából háborús pánikot igyekeztek kelteni. Mindennek az elvégzéséhez a községi pártszervezet húsz­egynéhány tagja egyedül nem lett volna elegendő. Segítettek azonban az üzemi kommunis­ták is. Számos párttag jár Na­szályról a két nagy almásfüzi­­tői üzembe dolgozni, s ha nem is mindegyikük, de körülbelül 30 elvtárs nagy segítséget nyúj­tott és nyújt a naszályi párt­­szervezetnek. Bartha elvtárs külön is megemlíti Szuki Jó­zsef, Szőlősi András, Fülöp József, Oszkó József, Nagy József nevét, akik fáradhatat­lanul dolgoztak a választás sikeréért. De ugyanígy történt ez Szomódon, Kocson és má­sutt is. Kocson például — mondja Juhász elvtárs — „az üzemekben dolgozó elvtársak szinte még lelkesebben segí­tenek, mint a helyi pártszer­vezet tagjai”. A legfőbb eredmény pedig kétségtelenül az, hogy a vá­lasztások előkészítésének ide­jén tovább javult a pártszer­vezet és­­ a pártonkívüli falusi emberek viszonya. A kommu­nisták most rendszeresen fel­keresik a pártonkívüli válasz­tópolgárokat, elbeszélgetnek velük különböző politikai kér­désekről. Egyre nő azoknak a pártonkívülieknek a száma, akik a társadalmi munkában is segítenek a kommunisták­nak. Naszályon például az új tanácstagjelöltek is ott voltak azok között, akik meghívták az embereket a november 6-i gyűlésre. Sokat segített több fiatal pedagógus is. A kapcso­latok javulását mutatja, hogy az újonnan alakult naszályi Kossuth tsz időközben hét új taggal gyarapodott, Kocson pedig a múlthavi taggyűlésen három pedagógust és egy egyé­ni gazdát vettek fel tagjelölt­nek a pártba. Persze minden gond azért még nem oldódott meg. Még most is akad néhány olyan párttag — Naszályon is, Ko­cson is — aki húzódozik a tár­sadalmi munkától Sok kom­munistának öntevékenyebbnek kéne lennie. De mindent össze­vetve elmondhatjuk: a válasz­tási előkészületek idején javult a pártszervezetek munkája. A nagy erőpróba hatására az erők is növekedtek. Választási dekád kezdődött A tatabányai bányákban a november 7-e tiszteletére tartott ünnepi műszakkal kezdődött meg a választási munkaverseny­­dekád. A tatabányai bányászok az év eleje óta több mint 6600 vagon szenet adtak előirányzatukon felül. Most ezt az előnyt tovább akarják növelni, s a választási dekádban 3200 tonna szenet termelnek tervükön felül. A XIV-es aknában Gál Jenő 212-es csapata az átlagos 107 százalékos teljesítménye helyett 115-öt akar elérni. Stoch János és Stoch József brigádja 127 százalékról 140-re növeli termelését. Póczos János brigádja pedig 112 százalékról 130 százalékra növeli eredményét. A választási dekád első napján már 1418 tonna szenet termeltek terven felül a tatabányaiak. NYERGESÚJFALU JELÖLTJE Éppen abbahagyta a vasár­nap reggeli munkát az állatok közül, amikor beléptem hoz­zá. — Tizenegy órára a közsé­gi kultúrterembe kell men­nem — mondja —, mert az osztályfa elosztását beszéljük meg. — Persze, addig még sok idő van és ezért Szabó Já­nos egyénileg dolgozó paraszt, akit a jelölőgyűlésen ismét je­löltek a községi és a megyei tanácsba, barátságosan­ hellyel kínál. Először a termelőszövetke­zetre fordul a szó. Szabó Já­nos ugyanis tagja volt mind­két nyergesi termelőszövetke­zetnek. — Mindkettő igen jól zárt — mondja beszélgetés közben —, s ez különösen el­mondható a másodikról. Saj­nos, az első 1953-ban Nagy Im­re jobboldali programja, a második pedig az ellenforrada­lom hatására szétesett. Igaz, volt néhány hiba a tsz munká­jában. De ha az ellenforrada­lom vihara nem szórja szét, akkor ma már mindenki meg­nézhetné, milyen jó termelő­­szövetkezetünk van! Szabó elvtárs a tanácsok megalakulása óta tagja a köz­ségi tanácsnak és a végrehajtó bizottságnak. Az ellenforrada­lom utáni pótválasztások ide­jén pedig megválasztották a megyei tanács tagjának is. Szabó elvtárs mindig síkra­­szállt a község ügyeinek ren­dezéséért, többek között fel­emelte szavát Nyergesújfalu szépítéséért, az Arany János utca rendbehozásáért, a vízle­folyó elkészítéséért. A tanács és a végrehajtó bizottság ülé­sein mindig nagy felelősség­tudattal vesz részt a község gondjainak megtárgyalásában, és az elmúlt években sok jó javaslattal segítette az ügyek jobb elintézését. — Azt szeretném elérni — mondja búcsúzóul —, hogy mi­nél közelebb kerüljek válasz­tóimhoz. Hiszen csakis közös erőfeszítéssel tudjuk megolda­ni a felmerülő problémákat. Annak idején, a régi világban a képviselőjelölteik sok mindent ígértek választás előtt, de ten­ni semmit sem tettek. Én nem szeretek ígérni, inkább cse­lekszem. KOVÁCS MIHÁLY Nemzetiségi találkozók megyénkben A Hazafias Népfront községi bizottságainak segítségével no­vember 8-án és 9-én hat helyen tartottak megyénk német, il­letve szlovák nemzetiségű la­kosai gyűléseket, ünnepi kul­túrműsorokat. Vértestolnán az általános iskolában Helmut Zwolers, a Német Demokrati­kus Köztársaság magyarorszá­gi kultúrattaséja és Herbert Meisner konzulattasé jelenlété­ben adták át azt a villanymo­toros víziszivattyút, melyet Karl Marx Stadt-i Csajkovsz­a­kij iskola pionírjai ajándékoz­tak magyarországi barátaik­nak. A kedves ünnepségen megjelentek mindazok, akik részt vettek a vízszolgáltató berendezés beszerelésében. Az iskola növendékei német és magyar nyelven kultúrműsort adtak. Az ünnepségen Adrián Emil iskolaigazgató, a Népfront vértes-tolnai Hazafias bizott­ságának elnöke a község fejlő­déséről, Helmut Zwiers né­peink barátságáról, Mák Já­nos, a tatabányai XII-es akna igazgatója a bányászok segítő­­készségéről beszélt A község németajkú lakosai nevében Harmados Oszkár mondott köszönetet a németül szülői munkaközösség tagjainak a lelkes segítségért- Az iskola út­törői selyemzászlót küldtek a Csajkovszkij iskola pionírjai­nak. Nagy Béla, a Hazafias Népfront Oroszlány városi bi­zottságának elnöke magneto­fonszalagra vette az ünnepsé­get és ezt is elküldték Karl Marx Stadtba. Vértessomlón vasárnap délután" a művelődé­si otthonban jöttek össze a környei és várgesztesi né­met nemzetiségű lakosok kül­döttei Ez volt az első alkalom, hogy e három község német anyanyelvű dolgozói ünnepé­lyesen találkozhattak. Az egy­begyűlteket német és magyar nyelvű kultúrműsorral szóra­koztatták. Megyénk szlovák nemzetisé­gű lakosai hasonlóan mozgal­mas és szívélyes légkörű össze­jöveteleket tartottak. November 8-án a bánhidai Puskin kultúrotthon szlovák együttese Esztergom-táborban szovjet elvtársakat keresett fel. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom alkalmából kul­túrműsorral szórakoztatták kedves barátainkat. A ben­sőséges ünnepségről alig akar­ták elengedni a vendéglátók a tatabányai kul­túrcsoportot. A vendégek és vendéglátók meg­beszélték, hogy november 22-én a szovjet elvtársak kul­­túrgárdája látogat el a bán­­hidai Puskin kultúrotthonba. A bánhidaiak innen Kesztölcre mentek. A kultúrműsor előtt Szokoli Sándor, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke és Petrik József, a me­gyei bizottság tagja szlovákul beszélt az egybegyűltekben. A szlovák és magyar énekszá­mok, szavalatok, jelenetek és táncok nagy sikert arattak. Piliscsévre a Pest megyei Maglódról láto­gatott el a szlovák kultúrcso­­port. Az ünnepi beszámolót Baticza Gyula, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának elnöke tartotta. Felszólalt Belik elv­társ, a Magyarországi Szlová­kok Szövetségének főtitkára is. A maglódiak másnap, no­vember 9-én Tatabányára jöttek és a bánhidai szlovák kultúrcsoport meghívására a Puskin kultúrott­honban adtak színvonalas műsort. A vendé­geket Ócskai Simon általános iskolai tanító üdvözölte. A bánhidaiak nem győztek be­telni a maglódiak színvonalas műsorával. Újra és újra csat­tant a taps, s nem egy számot ismételni kellett. A sikeres előadás megterem­tette a baráti légkörnek min­den előfeltételét, így a műsor után a fiatalok táncra per­dültek és vége-hossza nem volt a kedves mulatságnak. Az idősebbek összeültek és csen­des beszélgetéssel idézték fel a régi emlékeket. Sok szó esett arról, hogy az országunkban érvényesülő népfront-politika teljes szabadságot ad a nem­zetiségi kultúra szabad gya­korlásához, állandó fejleszté­séhez.

Next