Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1962. március (17. évfolyam, 18-26. szám)
1962-03-21 / 23. szám
£ fla partján... Éltem, tanultam vétkeink, hibánk tapintom most is fájó sebeinket, amint a vonat hazámból kiránt s túl két határon búsan visszaintek. Az Elba partján visz az út tovább. Ez hát a föld, egy másik Németország! — kiáltanám, de fájdalom fog át, s nagy sírhatnékok haragomat oltják; haragot, múltunk bajvívásait, mely messze vitt a vérben és halálban, gáz-sírba lógott Európa itt, s valahol én is már a szélén álltam. Ez hát a föld, mit népeit tengere ölel körül nagy eszmélések árán, s hittel, hogy szív és elme azt tegye: ne támadhasson soha föl a sátán! Soha már, soha! Elba, szólj velem, s minden rögöddel Németország, másik, új nép, te mából szült történelem, hiszek benned a végső robbanésig. fíttem, hogy leszünk egyszer oly közel, soha még földön ember emberebben — tárulkozó nagy hitem átölel, békülve békés néppel a szívemben, (Schandau) Lődi Ferenc Komárom megyeI DOLGOZÓK LAPJA Technikum vagy gimnázium ? Az utóbbi hetekben sok szó esik az általános iskola VIII. osztályát végző gyermekek pályaválasztásáról. Érthető ez, hiszen valamilyen formában — szakmát választva, vagy középiskolában — az általános iskolások jelentős része továbbtanul. Nagy az érdeklődés a középiskolák iránt, s a tapasztalatok azt mutatják,jelenleg a szaktechnikumok jelentik a nagyobb vonzóerőt S bár a középiskolai férőhelyek száma évről évre növekedik, mégis az előző tanévben a jelentkezetteknek mindössze kétharmada nyert felvételt a középfokú oktatási intézményekben. Különösen nagyarányú a jelentkezés a szaktechnikumokba, s így az érdeklődők jelentős százaléka az utóbbi esztendőkben nem nyert felvételt még akkor sem, ha tanulmányi eredménye megfelelő volt. Kétségtelen, hogy míg a gimnáziumok elsősorban veltség az általános műterén nyújtanak többet, addig a technikumok szaluát adnak a tanulók kezébe. Ezért a szülők többsége elsősorban technikumban szeretné gyermekét elhelyezni, mert itt véli biztosítottnak jövőjét A statisztika évről évre figyelemmel kíséri a középiskolát végzett fiatalok helyzetét Az adatok birtokában szeretnénk néhány téves nézetet eloszlatni, s megnyugtatni a szüleiket; gyermekeik az általános gimnázium elvégzése után is megtalálják helyüket társadalmunkban. Ha megvizsgáljuk például az egyetemen továbbtanulók arányszámát, érdekes összehasonlítást tehetünk. A gimnáziumokban tavaly érettségizetteknek 28,5 százaléka tanul tovább valamilyen felsőoktatási intézményben. Míg a gimnáziumban végzettek nagy százaléka került egyetemre, főiskolába, addig a technikumban érettségizettek 7,5 százaléka végez egyetemi, főiskolai tanulmányokat, döntő többség pedig többé-s kevésbé végzettségének megfelelően helyezkedett el. Az adatok tehát azt szemléltetik, hogy a technikumokban végzettek nagyobb aránya áll alkalmazásban, a gimnáziumokban érettségizettek közül viszont többen nyertek felvételt felsőoktatási intézményekbe. Az összehasonlításon túlmenően azonban a tények azt is mutatják: a fiatalok jövője biztosított. Nyitva áll számukra a továbbtanulás sok útja, lehetősége, s megfelelő munkát találnak az üzemekben, intézményekben — bármelyik iskolatípusban fejezik is be tanulmányaikat. Szemety József Keskeny filmszínházak műsora március 84—25-ig. Agostyin: Puskák és galambok. Aka: A macska kinyújtja karmait. Alsógalla: Kenyér és rózsáik. Acsteszér: A bíró Ászár: Délibáb minden mennyiségben. Bana: A balti égbolt II. Bársonyos: Tiszta égbolt. Bakonyszombathely: Az esőcsináló. Bakonysárkány: Jó utat, autóbusz! Bajna: Új barázdát szánt az eke 1. Bököd: Jó utat autóbusz! Bakonybánk: Szombat este és vasárnap reggel. Bajót: Mamlock professzor. Baj: Vadállatok a fedélzeten. Csatka: Puskák és galambok. Csép: öz, a csodák csodája. Csolnok-Rákóczi-telep: Lámpaláz. Dunaszentmiklós: Szilveszteri puncs. Dad: Folytassa, nővér! Dág: Két félidő a pokolban. Dömös: Túléltem a halálom. Dunaalmás: Adua és társnői. Ebszőnybánya: Ellopták a hangomat. Epöl: A csinos férj. Ete: Felfelé a lejtőn. Esztergom tábor: Szabad szél. Gyermely: Ember a Holdban. Hánta: Az utolsó és az első nap. Héreg: Én és a tábornok. Kerékteleki: Megöltek egy leányt. Kisigmánd: A balti égbolt I. Kömlőd: Napfény a jégen. Környebánya: Diplomácia oh! Kecskéd: Szurkolók lesen. Kocs: Újra egyedül. Koppánmonostor: Házasságból elégséges. Környe: Májusi fagy. Lábatlan-Dózsa: A kutyás hölgy. Lábatlan-Rákóczi: Felmegyek a miniszterhez. Leányvár: Napfény a jégen. Máriahalom: Délibáb minden mennyiségben. Mocsa: Mogyorósbánya: A kilencedik kör. Szurkolók lesen. Naszály: Julius Caesar. Neszmély: Új barázdát szánt az eke III. Nagysáp: Julius Caesar. Oroszlány-Kossuth: Holnap felnőtt leszek. Piliscsév: A kobra akció. Pilisszentlélek: Holnap felnőtt lessek Egy klasszikus ngjáték sikeres előadásairól A tatabányai bányászegyüttes színjátszói már több ízben sikerrel mutatták be a város peremkerületében Goldoni: Csetepaté című háromfelvartásos vígjátékot. Az érett produkció művészi és közönségsikere egyaránt megérdemli a méltatást, s a figyelmet. Az olasz drámaíró ezzel az 1762- ben írt művével a szín-ház dráma történetében egyaránt menőben újat és eredetit alkotott Az irodalmi vígjáték minden eddigi útjáról letért, s hosszú ideig követő nélkül is maradt. A műben Goldoni az egyszerű adriai halászemberek mindennapi életének mozzanatait vitte színre, nagy drámai feszültséggel, s kitűnő jellem- és környezetrajza, hiteles korfestése a XIX. századi nagy realisták művészetével vetekszik. A bányász színjátszók előadásának erőssége a jól átgondolt, sok-sok ötletet felvonultató és valamennyi szereplő számára világos helyzetet teremtő rendezés, amely Dévényi Róbert munkája. A szereplők értékelésénél nehéz a rangsorolás, valamennyi tehetsége legjavát adja, s így a közönség jól összekovácsolt együttes produkciójának tapsolhat. Örvendetes a fiatal színjátszók fejlődése. Ez az alapja annak, hogy a korábban bemutatott vígjátékokkal — a „Csendháborító”, a „Boldoságfelelős” — ellentéttben, az együttes valamennyi tagja jó humorérzékkel, komédiázó kedvvel játssza szerepét, alkalmazkodva a darab diktálta tempóhoz. Kár, hogy a vonzó művészi egész értékeiből elvesz egy keveset a helyenként előforduló gyengébb szövegtudás, mert akadályozza az előadás pergő ritmusát. Helyes és megoldható lenne, ha az egyes képek közötti — a díszletezés miatt kissé hosszúra nyúló — szüneteket odaillő, korabeli muzsikával töltenék ki. Ez elősegítené a közönség számára a mű maradéktalan élvezetét. A kifejező, a darab hangulatához jól alkalmazkodó díszleteket és korhű jelmezeket Bognár Józsefné tervezte és készítette. A bányászegyüttes színjátszóit nemcsak Tatabányán kedvelik és szeretik, de sokat szerepeltek már a megye más községeiben és városaiban is. A tatabányai előadássorozat után bizonyára alkalom nyíliak arra, hogy ez a fesnyomatas produkció eljusson a megye más helységeibe is. Normál filmszínházak műsora Annavölgy-Petőfi: 24—25-ig Bambi: 27—26 ig Therese Raqu m. Acs-Szikra: 24 —25-!g Állami Áruház: 27 —28-ig A góllövő zenész. Csolnok-Petőfi: 24 — 25-ig Háború ás béke I —II, 27 — 28-ig Két félidő a pokolban. Dorog-Otthon: 22 —25-ig Pesti háztetők: 26—28 ig A balti égbolt II. Esztergomn-Petőfi: 24—25-ig A góllövő zenész, 26 — 28-ig A bosszú. Esztergom-Szabadság: 24 — 25- ig Alvajáró Bonifác, 27 — 28-ig Duvad. Kesztölc-Petőfi: 23—25-ig A kalandor, 27—28-ig Bambi. Kisbér-Kossuth: 23—25-ig A a balti égbolt II, 26 — 28-ig Matróz rakétában. Komárom-Jókai: 26— 28-ig A vád tanúja. Lábatlan-Otthon: 25—26-ig Therese Raquin: 29—30-ig Nem ér a nevem. Nagyigmánd-Petőfi: 26-ig Messzi utca: 29— 30-ig 25— A halálhajó. Nyergesujfalu — Alkotmány: 24—25-ig Az áruló bank* jegy: 27—26-ig a kapó. Grosztány-Ady: 26- 28 g A bahi égbőjt II: 24—25-ig Oroszlány-Vörös Csillag: Matróz a rakétában, 27—28-ig Álomrevű. Sárisáp-Vörös Csillag: 23—25-ig A vád tanúja: 27—28-ig Ludas Matyi. Süttő-Petőfi: 25—26-ig Álomrevű, 29 —30-ig Ludas Matyi. Szőny- Szabadság: 22—23-ig Matróz a rakétában, 25—26-ig Az Írnok és az írógép. Tata-Béke: 22 — 23-ig Atomrevü. Tata-Tó: 22—23-ig Alvajáró Bonifác: 24—25-ig Afrikai képeskönyv. Tatabánya-Szabadság: 22—25-ig Keresztesek I„ II. Tatabánya-Táncsics: 22—25-ig Délibáb minden mennyiségben. 26—28-ig Éva aludni akar. Tatabánya-Petőfi: 26—28-ig Keresztesek I.. II. • I A „körzetesítés“ tapasztalat A komáromi járásban sok a meglehetősen zárt és félreeső település, község, puszta. Ezért a járási tanács művelődésügyi osztálya a népművelési tanácsadóval közösen kidolgozta a ...körzetesítés” tervét. Ennek lényege,, hogy a járás jó Jsult ...turális adottságokkal rendelkező községei, mint Bársonyos, Nagyigmánd, Réde, Ács, Kisbér kulturális körzeti központokká léptek elő. Feladatuk, hogy tevékenységükkel példát és útmutatást adjanak a környező községek népművelési munkájához, másrészt konkrét gyakorlati segítséget is nyújtsanak a szomszédos falvak művelődési otthonainak. A körzeti központok e feladatuknak eddig csak többkevesebb eredménnyel tudtak megfelelni. Ennek oka, hogy egyrészt a rövid idő alatt még nem alakultak ki a segítségnyújtás jó módszerei, másrészt magaiknak sincs elegendő és megfelelő kultúrmunkás káderük. Ugyanakkor a népművelési tanácsadótól sem kaptak még megfelelő módszertani segítséget e merőben új tevékenységükhöz. E kérdés fontosságát látva, a járási tanács művelődési osztálya hozzákezdett a körzeti központok tevékenységének erősítéséhez. Elsősorban a helyes és igényes öntevékeny kialakítására művészeti munka fordítanak gondot. A színjátszó tevékenység kibontakoztatásához a Déryné Színház művészetnek, rendezőinek szakértő segítségét is kérik. előadói A művelődési osztály emellett vállalták, hogy patronáló munkájukkal külön is segítik a körzeti központokat. XV. Horváth szólni akart, de a lány megelőzte. — Miért nem veszed le a szemüveged? Nem tetszel így nekem. Megijedek tőled ... Nem tudta, hogy nevessen, vagy ráüssön a részeg lányra, kétségbeesett pillantást küldött a volt zászlóshoz, az rákacsintott, s az asztal alatt megsimogatta a vörös hajú combját. — Helga vagyok — mondta a lány és töltött magának —, de jobban szeretem, ha röviden csak Helinek szólítanak. — Tetszem neked? A bor és a pezsgő összekeveredett benne. Megfogta a kacér lány kezét, az asztal alatt összeért a térdük, a ruhán át is érezte Helga perzselő bőrét. Az agyába szökött a vére. A lány ujjai ideges, kéjes vágyakozással kapaszkodtak az övébe, hozzábújt, érezte alkoholos leheletét. — Te is ... tetszel nekem. Kísérj fel a szobámba. — Van itt szobád? — Hogyne volna, te butus. Menjünk... ne törődj vele, a barátod majd fizet, tudnak sok pénze van.A haráBotorkálva, részegen követte a lányt. Amikor a lépcsőfordulót elhagyták, a folyosó végén, magas, szőke nő tűnt fel. Egy szemlátomásnyi ideig tartott az egész, homályban, máris eltűnt a félsebesen, majdhogynem a falhoz lapulva szaladt és befordult a legelső kanyarodónál. Horváth megtorpant, hirtelen forróság öntötte el és mellében olyasféle ütést érzett, mintha villamosáram járta volna át. A nő alakja és a járása Elzára hasonlított. A nő nem nézett hátra, s hiába hallgatódzott, nem hallott sehonnan ajtócsapódást. Talán más emeleten lakik? — Láttad? — kérdezte és megragadta Helga kezét. — Ki volt az a nő? Ismered? — Ugyan, kedvesem! — omlott rá a lány és maga után vonszolta a férfit. — Mit érdekel? Itt van a szobám! Jól jegyezd meg: balra a lépcsőház mellett, hogy máskor is ide találj ... Kinyitotta az ajtót, előreszaladt és felkattintotta a villanyt. Ez a szoba is olyan választékosan berendezett volt, mint az ő lakosztálya a harmadik emeleten. — Tetszik nálam? — kérdezte Helga és hirtelen szájoncsókolta —, igyunk egy pohár konyakot. Igyunk meg egy egész üveggel. A kanapéra vetette magát, játékosan lerúgta a cipőt, magasan felrakta a lábát, kihívó mozdulattal combját mutogatta. Horváth még mindig mozdulatlanul állt az ajtóban és kifelé hallgatódzott. „Ki lehetett az a nő? De ügyetlen voltam! Miért nem szaladtam utána! Meg kellett volna állítanom, neki” — gondolkodott kiáltani — Hát nem jössz közelebb? — kérdezte kacéran Helga és még feljebb rakta formás lábait. A bárszekrényben mindenféle italt találsz. Horváth ránézett, s elborult a szeme. Még jobban megrészegült a lány rózsaszín bőrétől, felkorbácsolt szenvedéllyel kívánta a nőt. Állatias ösztön duzzasztotta minden porcikáját, hevesen zihált a melle, valósággal felforrt vére. Megjött a pillanat, amin a kor kíváncsi lett a nő ízére: szerelmi emberevés pillanata volt ez, amikor egymásnak esik két ember és kézzel, szemmel, szájjal, minden érzékével azon iparkodik, hogy felfalja a másikat és öleléseken, csókokon keresztül eljusson a boldog kielégülésig. Valósággal a lányra vetette magát. Helga alig bírt kibontakozni a karjaiból. — Te, te, te! Be sincs zárva az ajtó!... Boldog órák múltak el Amikor ernyedten, fáradtan, száján a csókok ízével visszatért, Gyarmathy az asztalra borulva aludt. Mellette összetört pezsgősüveg maradványai hevertek, előtte is üres üvegek sorakoztak. A nevetőszemű vörös hajú nő már nem volt sehol. Horváth gyengéden az alvó ember vállára tette a kezét, Gyarmathy felkapta a fejét. Álmos, véres szemekkel nézett rá, alig ismerte meg az orvost. Feltápászkodott, arrébb rúgta az üvegcserepeket. —• Harminc ezer ... Érted? Harminc ezret kapott! — ismételgette részegen és belekarolt a szemüveges emberbe. — Te is megkaphatod. Még többet is. Megkaphatsz minden nőt... a vörös hajút is. Én már nem tudok velük mit kezdeni. Beteg vagyok ... érted? Te orvos vagy, tudnál rajtam segíteni? Egymásba kapaszkodva mentek ki, Horváth alig bírta a részeg zászlóst támogatni. Italgőzös agyában ott zakatoltak Helga szavai. — Várlak... gyere máskor is. Ne felejtsd el: a lépcsőháznál balra. Nem gondolt Elzára, nem gondolt senkire. Bement a szobájába, magára zárta az ajtót. Azonnal észrevette a bankjegyköteget, amelyet délután Gyarmathy dobott az asztalra. Szinte rávetette magát, kölő kézzel markolta fel.resz— Pénz, pénz! Enyém lehet a többi is. Helga jutott eszébe. Az Ítélet Elza mintha megsejtette volna, hogy milyen közel jár az orvoshoz. Hallotta maga mögött a lépéseket és megállt a folyosókanyarban. Hallgatódzott, követik-e? Nem mert hátrafordulni. Attól félt, felismerik. Ha M. Roger és Körner utána jöttek, magára terelheti a gyanút, így sem vigyázott eléggé. Nem lett volna szabad úgy rájuk rontani. Látta a két férfi arcán, hogy elgondolkodtak azon, amit hirtelenségében mondott. Meggondolatlan lépés volt ez, de hát... ami megtörtént, nem lehet meg nem történtté tenni! Fokozott óvatosságra van szükség. Csend volt, nem követte senki. (Folytatjuk.) 1962. MÁRCIUS 21. SZERDA /HEGYES BEMUTATÓK Solohov híres regényéből készült filmtrilógia III. része. Játssza: az esztergomi Petőfi filmszínház, március 22 —23-ig, a komáromi Jókai-mozi, március 24 —25-ig. Alberto Moravia Római történetek című könyvének filmváltozata. Játssza: az oroszlányi Ady-filmszínház, március 23 — 25-ig, a tatai Tó-mozi, március 26 —28-ig. Új magyart film Töröcsik Mari és Bodrogi Gyula főszereplésével. Játssza: a tatabányai Petőfi március filmszínház, 23 —25-ig, a tatabányai Szabadság, március 26 -28-ig. Olasz filmdráma. Játssza: a süttői Petőfi március filmszínház, 22 —23-ig, a tatai Béke-mozi, március 25—26-ig. Színes olasz film. Játssza: a lábatlani Otthon filmszínház, március 22 —23-ig, a szőnyi Szabadság-mozi, március 25 —26-ig.