Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1962. október (17. évfolyam, 79-87. szám)
1962-10-24 / 85. szám
9 Összehangolják az igényeket — Minőségi muzsikát akarunk adni — jellemezte a zenészszakszervezet megyei bizottságának fő céljait Neusinger Ernő zenekarvezető. — Művészi színvonalú műsorral kell szórakoztatnunk a közönséget — helyeselt Simon Antal, az Országos Szórakoztatózenei Központ megyei kirendeltségének vezetője. — Ez a célunk, de még sok akadályba ütközünk... És sorolják a nehézségeket, s kezdve a zenészek szakmai továbbképzésének problémáitól, a szerződések megújításának akadályain át, egészen egyes vendéglátóüzemek „kereseti igényének Vagyis ahogy kiszolgálásáig”, maguk közt mondják: „a csapostól a pincérig mindenki beleszól, hogy mit játsszunk.’’ így aztán nehéz igényes műsorpolitikát megvalósítaniuk a zenekarvezetőknek. Mindez pedig abból a helytelen nézetből adódik, hogy: ..a vendégnek nem kell művészi muzsika, ha inni akar!”... meg „első a forgalom Ez a helytelen vélemény természetesen nem általános, csupán egy-két üzlet alkalmazotttai vallják. A vendéglátóipari vállalatok vezetői támogatják a színvonalas műsorpolitika elterjesztését, de az üzletek forgalma érdekében alkalmazkodniuk kell a törzsközönség igényeihez. A zenészszakszervezet és az OSZK megyei vezetői egyre többet tesznek, hogy harmonikusan összehangolódjanak a vendéglátó vállalatok és a zenekarok törekvései, így többek közt a szeptemberi taggyűlésre meghívták a tatabányai vendéglátóipari vállalat munkaügyi vezetőjét, s a zenészek számos észrevételt mondtak el az üzletek jelenlegi hiányosságairól. Javasolták, hogy a jövőben rendszeresen jöjjenek el a taggyűlésekre a vendéglátóipari vezetők. S a vállalat képviselője is egyetértett ezzel a hasznos javaslattal. — Egyetlen állás nélkül te j neszünk van — válaszol Magyar József megyebizottsági titkár arra a kérdésre, hogy mit tesznek a tagok érdekében. — Százhúsz hivatásos zenész tartozik a szakszervezethez — szól közbe Gyurics József elnök. — S már nincs közöttünk analfabéta... Egyszerű, száraz tények ezek, de mögöttük nem kis erőfeszítés húzódik meg. Hiszen több tucat olyan embert kellett kivezetni a homályból, akiknek többsége még a hangjegyeket — megélhetésük alapjait — sem szakszervezet ismerte. Idén a a zenekarvezetők részére háromhónapos tanfolyamot szervezett, amelyet mind a tizennégyen sikeresen el is végeztek. A tatabányai zeneiskola tanárainak segítségével biztosították zenészek szakmai a hivatásos továbbképzését is. — Jövőre el akarjuk érni, hogy valamennyi zenészünk hozzákezdjen az általános iskola befejezéséhez — beszél a szakszervezet további terveiről a titkár. — De a politikai ismeretek bővítéséről és a természettudományi képzésről sem feledkeztünk meg. Havonta egyszer a TIT megyei előadói ismeretterjesztő előadásokat tartanak tagjaink részére.szakszervezeti Változatos és gazdag programot tűztek célul a zenészszakszervezet és az OSZK vezetői. S ezeknek a terveknek fokozatos megvalósítása jelentős változást idéz elő mind a népi zenészek, mind a tánczenészek életében, munkájában. ttürichen — Csoportos áruvásárláson vettek részt a földművesszövetkezeti ruházati boltvezetők Budapesten. A cél az volt , hogy a vidéken élők számára is divatos árukat biztosíthasssanak.* — Bútor- és lakberendezési kiállítást rendez az ácsi földi művesszövetkezet a helyi művelődési otthonban, október 26-tól 28-ig. I Komárom megyeI DOLGOZÓK LAPJA Keskenyfilmszínházak műsora okóber 27-től 28-ig Agostyán: Megszállottak. Aha: Vadállatok a fedélzeten. Acsteszér: Az elveszett paradicsom. Ászár: Az utolsó vacsora. nana: Elcserélt randevú. Bársonyos: Pirosbetűs hétköznapok. Bakonyszombathely: Bakonysárkány: Az éjszakai vonat. Kísértetkastély Spessartban. Sajna: Randevú Koppenhágában. Bököd: A rendőr. Bajót: Suhog a pálca. Baj: Az utolsó tanú. Csatka: Folytassa, nővéri Csép: Húsz évre egymástól. Dunaszentmiklós: Pesti háztetők. Dad: Ferrara hosszú éjszakája. Dág: Pirosbetűs hétköznapok Dunaalmás: Szombat esti tánc. Asszonybánya: Legenda a vonaton. Epöl: A torpedó visszalő. Gyermely: Hintónjáró szerelem. Csolnok—Rákóczi-telep: A balti égbolt. I. Hanta: A kilencedik kör. Béres: Elveszett paradicsom. Kerékteleki: Angyalok földje Kis- Íómásul: Legenda a vonaton. Környebánya: Házasságból elégséges. Kömlöd: Fehér éjszakák. Kocs: Pirosbetűs hétköznapok. Koppánmonostor: Aki átmegy a falon. Környe: Lopott boldogság. Lábatlan—Dózsa: Felmegyek a miniszterhez. Lábatlan—Rákóczi: Elveszett paradicsom. Leányvár: Lopott boldogság. Mogyorósbánya: Elveszett paradicsom. Szláriahalom: Az utolsó vacsora. Mocsa: utak és gondok. Naszály—Körzeti: Randevú Koppenhágában. Neszmély: Angyalok földje. Nagysáp: Amikor a fák még nagyok voltak. Oroszlány—Kossuth: Az utolsó vacsora. Pilisszentlélek: Májusi fagy. Pilismarót: Feltámadás. I—II. Rétié: Két szoba összkomfort. Szomor: A gyűlölet áldozata. Szák: Mindenki ártatlan? Szend: Mindenki ártatlan? Sur: Lopott boldogság. Szomód: A kétéltű ember. Tagyospuszta: Felmegyek a miniszterhez. Tárkány: Pirosbetűs hétköznapok. Tatabánya—Kertváros: Lopott boldogság. Tatabánya—Újváros, Jókai Kultúrotthon: Szombat este és vasárnap reggel. Tarján: Egy év 9 napja. Tardosi bánya: ördögcsapda. Ung: Szerelmi levelezés. Várgesztes: Rákóczi hadnagya. Vérteskethely: Szerences és Tóni. Vértestorna: A balti i égbolt, H. .Vértesszöllős: Darázsfészek. ------o—— 1962. OKTÓBER 24. SZERDA. Az induló ismeretterjesztő évad elé ÉVRŐL ÉVRE SZÉLESEDIK a felnőtt tanulók, a napi munkájuk után könyvet bújók, iskoláspadban ülők tábora. A gyorsuló fejlődés, a tudományos és technikai forradalom magával ragadja az emberek sokaságát, egyre többen keresik azt a formát és eszközt, melynek segítségével műveltebbé és szakmailag képzettebbé válhatnak. Az élet törvényévé vált, hogy a tanulás ne korlátozódjék immár csak a meghatározott tanulmányi időre. Nincs ma olyan foglalkozás vagy munkakör, amelynek jó ellátása ne követelne mind több tudást, fokozottabb ismereteket. Az új termelési eljárások bevezetése és továbbfejlesztése például új és szélesebb körű ismereteket is követel vezetőtől, beosztottól egyaránt. A felnőtt dolgozók egy része azonban még hiányát szenvedi a szükséges alapműveltségnek, így tehát a munka mellett ma mindinkább szükségletévé válik az embernek a tanulás is. JÓL TÜKRÖZIK EZT az iskolán kívüli ismeretterjesztés növekvő méretei. Az új helyzet itt is új művelődési formát teremtett: az akadémia rendszerű ismeretterjesztést. Ez ma már vonzóvá vált, mert formai és tartalmi kerete meghatározott célt szolgál: a termelés segítését, az új típusú szocialista ember kialakítását. Eredményes ez a forma, mert az adott ipari vagy mezőgazdasági üzem termelési, gazdálkodási, nevelési feladataira épül, s vonzó, mert a részvevők számára vitafórumot is jelent, ahol a kérdezés, vitatkozás, kísérletezés során maguk is részt vesznek a foglalkozások munkájában. Egyre több üzem és termelőszövetkezet vezetői látják ennek jelentőségét, állítják a művelődést az érdeklődés előterébe. Látják, hogy a tudományos ismeretek terjesztésével az akadémiák fontos feladatot tölthetnek be mind a tanítást, mind a nevelést illetően. Ennek felismerése vezetett oda, hogy az ősz folyamán már 20 munkás, és 18 termelőszövetkezeti akadémia kezdi meg foglalkozásait, melyek keretei között mintegy 2000 felnőtt dolgozó gyarapítja általános, szakmai és politikai műveltségét. Népszerűvé vált az akadémiaszerű ismeretterjesztés ifjúsági, női, népi ülnöki, bel , kereskedelmi, vendéglátóipari, j egészségügyi formája is. A TANÍTVA nevelés elve az akadémiák többségénél a jó tematikában jut érvényre. Ezeket a helyi viszonyok, adottságok, termelési feladatok, meghatározott nevelési célok figyelembevételével készítették el. Különösen jó tartalmú programot állítottak össze Naszályon, Gyermelyen és Héregen, a timföldgyárban, a Műszeripari Művekben, az oroszlányi építőknél és a vendéglátóiparban. Most már azon van a hangsúly, hogy a viszonylag jól előkészített akadémiák lemorzsolódás nélkül záruljanak, s ebben az üzemi, szakszervezeti, termelőszövetkezeti vezetőségeknek nagy szerepük van.. Az akadémiák létrehozásával egyidejűleg alakultak meg a társadalmi vezetőségek, amelyek a gazda szerepét töltik be és tapasztalataik összegyűjtésével nagymértékben hozzájárulhatnak a felnőttek népművelési rendszerű oktatásának kialakításához. Az akadémiákon az előadások mellett helyt kapnak a különféle bemutatók, üzemlátogatások, országjárás stb. Ugyanakkor a szakfilmek vetítése is rendszeressé válik. Az ezzel kapcsolatos igény kielégítéséhez a jelenlegi filmállomány háromszorosa is kevésnek bizonyulna. Az akadémiarendszerű ismeretterjesztés mellett a kulturális bizottságok — a tömegszervezetek igényeinek figyelembevételével — elkészítették a kultúrotthonok ismeretterjesztő programját, az időszerű előadások, előadássorozatok tematikáját. Jelentős helyet foglalt el a dolgozók általános és szakmai műveltségének emelésében könyvtáraink munkája is. Az előadások tematikájának megfelelően ajánló könyvi jegyzékeket, bibliográfiát adnak a hallgatók kezébe. A foglalkozásokkal egyidejűleg könyvbemutatókat, író—olvasó találkozókat, ankétokat is szerveznek. E SZÉP ÉS NEMES FELADATOK megoldásakor igen fontos a különböző társadalmi, állami és tömegszervezetek céltudatos, tervszerű nevelőmunkája. Ezek végrehajtásából — a párt felhívása alapján — jelentős mértékben kér részt az értelmiség, mely mind jobban látja közreműködésének szükségességét. Az ismeretek terjesztése a kultúra minden munkása számára lelkesítő és nagy ügy. Hiszen ezáltal közelebb kerülünk ama nagy célhoz, hogy szocialista módon éljünk, dolgozzunk és gondolkodjunk. Moharos József a TIT megyei titkára Normál filmszínházak műsora Annavölgy—Petőfi: 27—28-ig Egy év 8 napja, 30—31-ig Nevessünk! Ács—Szikra: 27—28-ig A mylady bosszúja: 29—31-ig A kilencedik kör. Bábolna—Szabadság: 25-én Félbeszakadt dal: 28-án Szabad szél. Császár—Kossuth: 27—28-ig Pirosbetűs hétköznapok: 30—31-ig Egy házasság története. Csomofe—Petőfi: 27—28-ig Darázsfészek: 30—31-ig. A torpedó visszalő. Dorog—Otthon: 23—28-ig Lopott boldogság. Esztergom—Petőfi: 29— 31-ig A Földről jött ember. Esztergom—Szabadság: 27—28-ig Az éjszakai vonat: 30—31-ig Az esőcsináló Kesztölc—Petőfi: 28—28-ig Az esőcsináló, 30—31-ig Darázsfészek. Kisbér—Kossuth: 26—28-ig Mai lányok: 29—31-ig A három testőr. Komárom—Jókai: 25—28-ig A mylady bosszúja: 29—31-ig Egy év 9 napja. Lábatlan—Otthon: 25— 26-ig Lopott boldogság: 28—29-ig Húsz évre egymástól. Nagyigmánd —Petőfi: 25—26-ig Pirosbetűs hétköznapok: 28—29-ig Az utolsó vacsora. Naszály—Rákóczi: 28—29-ig A nagy érettségi: 31—1-ig Elveszett paradicsom. Nyergesújfalu—Alkotmány: 26-án Az utolsó vacsora: 28— 29-ig Egy házasság története. Oroszlány—Ady: 26—28-ig A három testőr, 29—31-ig A mylady bosszú.ia. Oroszlány—Vörös Csillag: 25— 26-ig Legenda a vonaton, 28— 29— ig Banditák. Sárisáp—Vörös Csillag: 26—28-ig Carmen Jones: 30— 31-ig Két szoba összkomfort. Süttő—Petőfi: 25—26-ig Elveszett paradicsom, 28—29-ig Nevessünk! Szőny—Szabadság: 25—26-ig marady bosszúja, 28—29-ig A boldogság országa. Tata—Béke: 25— 26- ig Nevessünk! 28—29-ig A rendőr. Tata—Tó: 23—28-ig A Földről jött ember. Tatabánya—Szabadság: 29—31-ig Mai lányok. Tatabánya— Táncsics: 25—28-ig Az elnök úr látogatása, 29—31-ig Pirosbetűs hétköznapok. Táj—Duna: 26—28-ig Fehér éjszakák: 39—31-ig Lopott boldogság. Tokodaltéró—Bányász: 26—28-ig Az írnok és az írógép: 29—31-ig Lopott boldogság. CD Az indulás óta tizenkétszer vonult végig az égen a göncölszekér és most megint éjszaka volt A hold kövér profilja ráérősen nézett le csillagporos kertjéből Somoly szendergő dombjaira. Az erdő mélyén tündérek szőtték a csend nehéz bársonyát, munka közben mintha halkan suttogtak volna. Kint a völgy bölcsőjén harmatot könnyezett az éjfél a másodszor nyíló margaréta, a cserfák mélabús boltozata alatt pedig hegedűhúrokat pengettek a denevérek. Tisztás szélén állt a szekér. ■ Derekát és a saroglyát búzával teli zsákok bélelték ki. Alig volt már néhány darab edény. A zsákokra szénát terítettek, ezen aludt Klári. Azazhogy aludt volna, ha az álomra édesebben gondol, mint a szerelemre. Kibontott haja összevegyült a szénával, lábát kidugta a pokróc alól,hogy forróságát csökkentse a jótékony éjszaka. Arca is tüzelt, de mintha a levegő lett volna forró a bőre közelében. Csak orra hegyével és a füle cimpájával érzett egy kis hűvöset. Karját kifektette a pokrócra, hogy rápermetezzen 83 nógyítón a holdfény. Dani leheveredett a rétre. Nagykabátjából az otthon szagát érezte és a mező őszi illata sem volt számára ismeretlen. S ahhoz a kárhozatosan szép érzéshez is hozzászokott már, amely elgyengítette a nyakát, a derekát és remegővé tette az ujjait, mégis akkora erővel ajándékozta meg, hogy szelíd, virtusból fákat szeretett volna kicsavarni. Mindenre képesnek érezte magát és mégis tehetetlenül süppedt a rétbe, lányhoz kellett volna rohanania, hogy szekerestől magához ölelje, mégis elkerülte alázatosan, valami soha nem tapasztalt borzongással. Megsúgta neki a százmillió éves sejtelem, hogy a lány az övé, de mintha a vágyak féltékenykedtek volna a beteljesülésre, marasztalták a kétségek között. A lovak fölhorkantak, idegesen rángatták a béklyót. Dani talpra szökkent. A tisztás csücskénél fekete raj osont át, aztán eltűnt az erdőben. — Pszsz ... — nyugtatta halkan a lovakat. Tudta, hogy portyázó vaddisznók riasztották meg a lovakat. A két almásderest gyengéden terelgette a szekér felé. Közben meg-megállt, ha a lovak jó fűre szagoltak. Nagykabátját hanyagul vonszolta maga után a réten. Ment, s meg sem állt a szekérig. Csizmaszárán titkokat ígérve surrantak a vadszeder indái. Talpa alatt csigaházak roppantak. Mielőtt a szekérhez tért volna, elejtette a kabátot. Nem hajolt le érte. Rákönyökölt a saroglyára és a lány arcába nézett. Klári szeme nyitva volt. Úgy tekintett rá nyíltan és szerelmesen, mint aki sokszor átélte ezt a pillanatot. Már asszony volt. Daniról leomlott minden kétség, Klári nézése egy pillanat alatt megtanította a nagy titokra, hogy az élet milyen egyszerű, ha úgy akarja. Ujjai becézve matattak a lány hajában, majd remegő tenyerével a forró halántékot is végigsimította. — ölelj meg... — mondta a lány. Az erdő mélyén tovább szőtték a tündérek a csend nehéz bársonyát, a hold pedig a völgy közepére merengett. Fényétől előragyogott a pókháló finom ezüstje, amelytől álomszerű hómezővé változott a rét. Később törékeny őzek álltak meg az ezüstragyogásban, szétnéztek kíváncsian, ahányan, annyi felé, aztán lábujjhegyen surrantak tova a rekettyebokrok mögé. ★ Szüretre fél esztendős birgét vágott le az öreg Kustán. A zsúpfedelű présház előtt viharedzett cseresznyefa állt, a ennek a törzsén nyúzta meg bárányt. Ott is hagyta bőrt, kifordítva, lusta legyek a dőzsöltek az opálos irhán. Egy darázs közéjük csapódott kíváncsian, de elijedt a faggyúszagtól és dünnyögve vetette magát a préskádra. Dani a prés csavarját hajtotta, tömzsi teste a rúdnak feszült, erejétől nyöszörgött a faalkotmány. A kád alján zavarosan, cukortól ragadósan csörgött a dézsába a sárga must. Megállt, vastag karját pihenésre lógatta. Fedetlen fején bozontosra kuszálódott sűrű, fekete haj, csontos arcát a odatartotta a szélnek, amely Muraköz felől lengette át Pannóniába a déli országok langyos leheletét. Innen a cseresznyefa árnyékából túl látott az országhatáron. Mozdulatlan hullámokként redőzték a messze tájat Szlavónia lankái, amott pedig, a magasabb hegyek irányában Ausztria nyújtózott, sötétebb színekbe takarózva. Dani nem gondolt se a drótsövényes országhatárokra, se a politikára. Csak a szerelemre. Éber álmodozásában nem is zavarta semmi, mindössze az erőszakos kecskedarázs kóválygott körülötte állhatatos vitézséggel. Jókedvűen feléje legyintett, pofozó mozdulattal, aztán elégedetten sóhajtva nekifeküdt a préscsavar rúdjának. A must elvékonyult erecskéje mindjárt bővebben patakzott. Apja a szőlősorok végében piszmogott a birgepaprikással. Szokása volt harminc esztendő óta, hogy ő főzze meg a szüreti báránypörköltet. Fontoskodva hajlongott a fűszerillatú füstben, annyira odafigyelt a dolgára, mintha a világot készült volna újrateremteni. Erős csontú, derék ember volt az öreg, széles háta alig hajlott meg, fekete bársonynadrágja legényesen feszült a combjára. Térdét is csak azért tartotta beroggyantva, mert a szolgafáról mélyen függött alá a húszliteres bogrács. Hosszúnyelű fakanállal kalamolt bele a halkan rotyogó paprikásba, majd tavaszi venyigét tűzdelt a bogrács alá. Letérdelt, kérges ujjaival parazsat csípett a rézkupakú pipára. Mintha rajta kívül nem lenne más se égen, se földön, kihúzta magát komótosan, nagy élvezettel szopogatta a pipát és úgy tekintett szét a tájon, mint akinek köteles számot adni a természet megérlelt gazdagságáról. (Folytatjuk.) MEGYEI St € Wr IBEMUTATÓKI Izgalmas amerikai filmdráma a felvilágosodás és a sötétség ellenfeleinek összecsapásáról. Főszerepben Spencer Tracy. Játssza: a tatabányai Szabadság Filmszínház 25— 28-ig, a tatai Béke Filmszínház 29— 31-ig, a bakonybánki és a dömösi mozi 21—28-ig. film Olasz—francia Arthur Miller nagy sikerű színdarabjából, Raf Vallone szereplésével. főjátssza: az esztergomi Petőfi Filmszínház 25—28-ig, a dorogi Otthon mozi 29—31-ig. Francia—jugoszláv film egy náci tábor koncentrációs életéről, foglyainak küzdelmeiről, az emberség és az embertelenség játssza a harcáról. tokodi mozi 27—28-ig. Érdekfeszítő bolgár film az ellenállás időszakából. Játssza a somlói mozi vértes27— 28-ig. j