Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1963. május (18. évfolyam, 35-43. szám)

1963-05-22 / 41. szám

6 Szocialista módon dolgozni,gondolkodni és­ élni Az Oroszlányi Szénbányák Vállalat elnyerte a SZOT és a Minisztertanács vörös vándor­zászlaját és az MSZMP Köz­ponti Bizottságának kongres­­­szusi oklevelét. Nem kis dolog ez. Dicséret illeti mindazokat, akik e kitüntetést kiharcol­ták, így a szocialista brigádok mozgalmában részt vevő 114 közösséget is, amelyekben több mint 1400 dolgozó küzd a büszke cím elnyeréséért. Ha a III-as, XVI-os, XIX-es, vagy bármely más akna szo­cialista brigádjainak termelési vállalásait vizsgáljuk, azonos kép tárul elénk. A több, az ol­csóbb, a jobb minőségű szén: ez áll — helyesen — a közép­pontban. Nos, hol itt az új? — mondhatná valaki —, az­előtt is találkozhattunk nem is ritkán bán­yászbri­kádokka­l, amelyek túlteljesítették tervü­ket, olcsóbban és jobban ter­meltek az átlagnál. Ezek az eredmények azonban többnyi­re rövid életűek voltak. A dol­gozók 1—2 hónapig megfeszí­tett erővel dolgoztak, és amit vállaltak, legtöbbször teljesí­tették is. De a fizikai erő vé­ges, erre tartós eredményeket nem lehet és nem is szabad építeni. Ha valaki ma, amikor a gépek egyre jobban bevo­nulnak az aknákba, rendsze­resen túl akarja szárnyalni a normákat, akkor a tudás olyan fokára kell eljutnia, amely képessé teszi a fejlettebb munkamódszerek elsajátításá­ra vagy éppenséggel új mód­szerek kidolgozására. És ép­pen ebben van a szocialista brigádmozgalom egyik lénye­ges célja: jussanak a moz­galomban részt vevők a ver­sengés során olyan tudáshoz, amely szilárd alapot jelent a termelékenység rendszeres gyarapításához. A termelésnek és a tanulásnak tehát törvény­szerűen szoros egységet kell alkotnia. Ez még nem érvényesül mindenütt.­­Például Oroszlány­ban is nagyon sok bányász­nak hiányzik az alapművelt­séget biztosító nyolc állástános iskolai végzettsége. Ez a tény mégis gyakran elsikkad. Egyes politikai és gazdasági vezetők megelégszenek azzal, hogy a "­eá­d mozgalomban részt ve­vők bizonyos oktatásban részt­­­esznek, de hogy valóban ez­­­ mne-e most számukra a leg­­fontosabb, azzal nem törőd­nek. Így például aligha helyes csak azért beszervezni úgy­szólván teljes brigádot a szak­­szervezeti politikai iskolára — mint az egyik üzemnél történt —, mert történetesen éppen ott „hiányzott a létszám”. A kulturális vállalásokról A brigádok többsége vállal­ta, hogy közösen járnak szín­házba, moziba. Nos, érdemes lenne egyszer alaposan elgon­dolkodni, van-e tényleges haszna ennek a felajánlásnak? A XVII-es aknán több dolgo­zó a beszélgetés során így in­dokolta meg vállalásukat: „Közösen megyünk néha szín­házba és moziba, hogy erősít­sük a kollektív szellemet.” Ké­sőbb kiderült: ez az erősítés abban merül ki, hogy együtt váltják meg a jegyet, az elő-A szocialista brigádok e mozgalma teret hódított és számos új lehetőségével friss vérkeringést hozott a munka­versenybe. Sok új lehetőség nyílik arra, hogy a mozijai­mat tovább gazdagítsuk, élén­kítsük és még tartalmasabbá t­együk. Az alábbiakban — oroszlányi, de másutt is jel­lemző tapasztalatok tükrében — néhány ilyen lehetőséget kívánunk megmutatni, adáson egymás mellett ülnek, és utána közösen megisznak 1—2 pohár sört. Vajon jobb, ha nem volna-e célsze­a művelődési fel­ajánlások inkább a brigádta­gok egyéni érdeklődésére, igé­nyeire épülnének? Az egyön­tetűség erőltetése valójában nem erősíti a kollektív szelle­met, viszont formálissá teszi. S ezzel tévútra viszi az egyéb­ként elismerésre méltó műve­lődési törekvéseket. Persze, a változatosabb elképzelések ki­alakításához a brigádoknak több segítséget is kell kap­niuk a művelődésügyi szer­vektől. Helyes lenne, ha a Pe­tőfi Művelődési Otthon pél­dául szervezett kapcsolatot te­remtene a szocialista brigá­dokkal, az éves színházi mű-A szocialista brigád címért küzdők — igen helyesen — gyakran tesznek olyan válla­lást, amelyben egy-egy gyen­gébb, vagy a szocialista er­kölccsel hadilábon álló dolgo­zót kívánnak nevelni. A cél helyes, követendő. De ezekben a jó szándékú vállal­ásaikban is sok még a formális vonás. Gyakran abban csúcsosodnak ki, hogy az illetőt meghívják egy-egy vasárnapi ebédre, vagy megdorgálják, ha rosszul végzi munkáját. A „befoga­dott” dolgozó gyakran túlsá­gosan érzi, hogy őt „nevelik”. Ehelyett az kellene, hogy közösségben olyan szellem ala­­­kuljon ki, ahol a dicséret és a bírálat, az egymás segítése, egymás gondjával-bajával való törődés természetszerűvé vá­lik. Erre a célkitűzésre termé­szetesen nehéz volna „munkatervet” készíteni, előre De nem is szabad. A brigádnak naponta kell látnia és éreznie, hogy mi az időszerű tenniva­ló, akár a nevelés, akár a se­gítségadás, akár a dicséret vagy a bírálat területén. A mozgalom hármas jelsza­va szerves egységet kell hogy képezzen, együttesen kell e három célnak érvényesülnie. A művelődési és tanulási vál­lalások akkor hasznosak iga­zán, ha kézzelfoghatóan hoz­zájárulnak a termelési és ne­velési elképzelések valóra válá­sai és a filmtájékoztatók alapján előre ismertetné ve­lük — választék céljából — ezirányú programját, felhívná figyelmüket egy-egy érdeke­sebb rendezvényre, műsorra (kiállítás, irodalmi vita, stb.).­­ A könyvtárak ahhoz tudná­­­­nak segítséget nyújtani, hogy­­ a havi egy-két könyv elolva­­­­sására irányuló vállalásoknak tényleg jó hatásuk legyen, segíthetnének a könyvek meg­választásában, s ezen keresz­tül az irodalmi ízlés elmélyü­lésében. A kollektív megmozdulások­nak is lehet természetesen ér­telmük, ha ezeket nem eről­tetik mechanikusan. Elképzel­hető például egy-egy színda­rab, film, kiállítás közös meg­tekintése, azért, hogy utána megvitassák a látottakat, s hozzáértő vitavezető segítsé­gével leszüreteljék azok „esz­mei gyümölcsét”. Bárhonnan is nézzük a dol­got, mindenképpen lenne, ha a kulturális célszerű intéz­mények és az üzemi kul­túr­felelősök a fentiek érdekében a szocialista brigádok vezetői­vel mindennapos együttműkö­dést, szoros kapcsolatot alakí­tanának ki. Ebben az esetben a kulturális vállalások a tu­datformálásnak valóban első­rendű tényezőivé fognak vál­ni, sához. Hiszen sem Oroszlány­ban, sem másutt nemcsak egy­­egy termelési sikerért, egyes színházi vagy mozielőadások nézőterének „megtöltéséért” indultunk harcba, azért, hogy a szocialista hanem gádmozgalom segítségével bri­az élet minden területén olyan típusú emberek nevelődjenek, akik képesek a legnagyobb feladatokat is kellő sal, szakértelemmel odaadás­és mű­veltséggel megoldani. Miért fontos a tanulás ? A szocialista jellemvonások kialakítása Keskeny filmszinházak műsora május 25-től 26-ig Agostyán: Randevú Kormenhá­­gában. Aka: Kétszoba összkom­fort. Alsób­alla: A szórakozott pro­fesszor. Acsteszér: Mici néni két élete. Ászár: Séta a nárciszok kö­rül. Bana: Visszavárlak. Bárso­nyos: Már késő. Bakonyszombat­­hely: Kés a vízben. Bakonysár­kány: Fekete nemzedék. Barna: Már leeső. Bököd: Apát keresünk. Bajót: A hót dada. Baj: Bolondos halászfalu. Bakonybánk: Séta a nárciszok körül. Csatka: Mici né­ni két élete. Csép: 40 nap. Csol­­nok-Rákóczi-telep: Kísértette­s­*ly Spessartban. D­unaszentmik­­lós: Ez is szerelem. Dág: Mezte­len diplomata. Dunaalmás: Mezte­len diplomata. Dömös: a naiv start előtt. Epöl: Feltámadás I. Etet Az ismeretlenség határán. Eb­­szőnybánya: Csodálatos vagy. Jú­lia! Esztergomtábor: Emlékek éj­szakája. Gyermek­: Egyiptomi tör­ténet. Hánta: Aki átmegy a fa­lon. Héreg: Egy pohár víz. Ke­rékteleki: A hét dada. Kisigmánd: Túl fiatal a szeretemre. Kömlőd: Szerelmi levelezés. Környebánya: Egyiptomi történet. Kecskéd: Mez­telen diplomata. Koppánmonostor: Jó emberek között. Kocs: Nap­fény és árnyék. Környe: Félúton. Lábatlan-Dózsa: Egyiptomi törté­net. Leányvár: Keserű szerelem. Máriahalom: Mindennap élünk. Mogyorósbánya: Tacskó. Mocsa: Jó emberek között. Naszály-Kör­­zeti: Senki nem­ tud semmit. Nagysáp: Már késő. Neszmély: Meztelen diplomata. Oroszlány- Kossuth: Félúton. P­isszentlélek: Mici néni két élete. Piliscsév: Mai lányok. Pilismarót: A nagy start előtt. Réde: A viharok boly­gója. Sár: a nagy olimpia. Szo­­mor: Mici néni két élete. Szák: Fagyosszentek. Szend: A mi édes­anyánk. Tagyospuszta: A szép amerikai. Tornyópuszta: Esős va­sárnap. Tatabánya-Kertváros: Kü­lönös házasság. Tárkány: Münch­hausen báró. Tarján: Az utolsó előtti ember. Tardosbánya: Fran­cia kandalló mellett. Uno: Gyalog a mennyországba. Vérteskethely: Randevú Koppenhágában. vértes­­tolna: Aki szelet vet... Várgesz­tes: Mindenki ártatlan? Vértes­­szöllős: Egy csepp méz. Vértes­­somló: A különös lány. Jókai kultúrotthon. Tatabánya-Kertvá­ros: Hófehérke és a hét törne. Komárom megyeI DOLGOZÓK LAPJA A KÖNYVHÉTEN: Irj szépirodalmi művek, érdekes kiadványok Számos értékes szépirodalmi és tudományos művet jelen­tetnek meg a könyvhétre ki­adóink. A Helikon Klassziku­­sok-sorozatában kerülnek ki­adásra József Attila összes versei és műfordításai. Meg­jelennek Babits Mihály össze­gyűjtött versei is. Új kötettel jelentkezik veterán költőnk, Gellért Oszkár, míg Vas Ist­ván három évtized termését gyűjtötte össze most megjele­nő verskötetében. Több fia­talabb költőnk alkotása napvilágot lát, így Garai Gá­i­­­or, Jobbágy Károly, Ladányi Mihály, Pákolitz István és Rákos Sándor költeményeiből jelenik meg önálló kötet, s a Magvető „Tiszta szigorúság” címmel verses antológiát is jelentet meg. A magyar prózaírók is több alkotással szerepelnek a könyvhéten. Darvas József „Részeg eső” című regénye egy nemzedék útját méri fel az utóbbi negyed évszázadban. Mesterházi Lajos „Az ártat­lanság kora című regényében ugyanazokat az erkölcsi prob­lémákat feszegeti, mint azonos című és témájú színművében. Szabó Magda lélektani regényt írt „Pilátus” címmel. Tímár Máté „Szőrtarisznya” című könyve azt mutatja be, ho­gyan győződik meg középpa­raszt hőse sok gyötrődés után a szocialista életforma maga­­sabbrendűségéről. Fekete Gyula egy idős falusi orvos néhány napját jeleníti meg „Az orvos halála” lapjain. Két új szatirikus regény is napvi­lágot lát: Goda Gábor ,,Poldi­­ni úr" és Galabárdi „Mózes” című alkotása.Zoltán A külföldi szépirodalmat is több műalkotás „Guernica” címmel képviseli, antológia lát napvilágot különféle nem­zetiségű költőknek a spanyol szabadságharccal kapcsolatos írásaiból. Megjelennek Jevtu­senko válogatott versei, s egy válogatás a nagy török költő, Nazim Hikmet legújabb költe­ményeiből. A könyvhéten in­dul „A világirodalom remekei” sorozat Tolsztoj „Karenina Anna” c. világhírű regényével. A többi között Jorge Amado Konsztantyin Fegyin, John Steinbeck, Mihajlo Sztyelmah regényeit, Ivo Andric, He­mingway, Kozakevics elbeszé­lés-gyűjteményeit, s szovjet­orosz írók novelláiból kötete­ket adnak ki. A tudományos és ismeret­­terjesztő irodalom sem hiány­zik a könyvheti kiadványok közül. Megjelenik a csaknem ezeroldalas „Egyetemes filo­zófiatörténet”. dynak, az egyik Roger Garau­­legkiválóbb nyugati kommunista filozófus­nak Sartre-val folytatott vitá­ja a „Korunk világnézeti kér­dései” című sorozat második kötete lesz. Mint erről már hírt adtunk, most jelenik meg Lenin összes művei má­sodik kiadásának 1. kötete. Karsai Eleknek a rádióban tartott előadásai alapján ké­szült el „A budai Sándor-pa­lotában történt” című könyv a Horthy-korszak politikai történetéről. Közismert sze­mélyiségek idézik fel emlékei­ket a fasizmus korszakáról György István „Soha többé!” című könyvében. Illyés Gyula kibővített és átdolgozott Pető­­fi-tanulmánya, Benedek Mar­cell irodalmi tanulmányai, a magyar szocialista irodalom múltját elemző kötet, Öveges József „Érdekes fizika” című könyve és még több más tu­dományos munka teszi válto­zatossá a könyvhét kiadvá­nyainak sorozatát. Normál filmszínházak műsora szerelem: 27—29-ig A bérgyilkos. Komárom-Jókai: 23—26-ig Az édes élet. Nyergesújfalu-Alkotmány: 25—26-ig: Hófehérke és a hét tör­pe. 28—29-ig Bolondos halászfalu. Oroszlány-Ady: 24—26-ig Séta a nárciszok körül. Oroszlány-Ady kert: 23—24-ig: Én és a tábornok. 28-án végállomás szerelem. 27— 28-ig A kétéltű ember. Sárisári-Vö­­rös Csillag: 21—22-ig Pillantás a hídról. 25—­26-ig: Utolsó össztűz. Szőny-Szabadság: 23—25-ig: Az édes élet. 26—27-ig Az Inguri part­ján. Tata-Béke: 23—24-ig Car­touche: 26—27-ig Elmentem a nap után. Tata-Tó: 23—26-ig Cartouche. Tata-Kert: 23—26-ig Cartouche. Tatabánya-Szabadság: 27—29ig Hóvihar. Tatabánya-Petőfi kert: 25­—26-ig Mici néni két élete. Csá­­szár-Kossuth: 25—26-ig Hóvihar: 28— Petőfi: 29-ig A két ,.N. úr. Csolnok- 25—26-ig Visszavárlak:28— 29- ig Az elnök úr látogatása. Esz­tergom-Szabadság: 28—29-ig A nagy olimpia. Kesztölc-Petőfi: 25— 26-ig Szerelmi levelezés. 28— 29-ig Szállnak a darvak. Lábat­lan-Otthon: 23—24-ig Bolondos ha­lászfalu. 26—27-ig Megmentettem az életem. Nagyigmánd-Petőfi: 23— 24-ig Egy év kilenc napja. 26— 27-ig Pillantás a hídról. Naszály— Rákóczi: 22—23-ig Aki szelet vet... 26— 27-ig A mesterdetektív. Orosz­lány-Vörös Csillag: 23—24-ig Mici néni két élete. 26—27-ig Mindenki ártatlan? Süttő-P­ töff: 23—34-4« Hófehérke és a hét törpe. 26—27- ig Az állomáson. Szomód-Béke: 22—23-ig Afrikai képeskönyv: 26— 27— ig Az ismeretlenség határán. Tatabánya—Táncsics: 23—26-ig Mindennap élünk. 27—29-ig Vis­­­szavártak. Tát-Duna: 24—26-ig Lá­nyok tavasza. Tokod-Kossuth: 24—25-ig. Megmentettem az éle­tem. 26-án Az ismeretlenség ha­tárán. 27—29-ig A bosszú. Tokod- Altáró-Bányász: 24—26-ig Mezte­len diplomata, 27-én A kopár szi­get: 28—29-ig A nagy olimpia. 1 Annavölgy-Petőfi: 25—26-ig Bo­londos halászfalu, 28—20-ig Az édes étel. Ács-Szikra: 25-én Embe­rek a hídon, 26-án A kopár szi­get. Horog-Otthon: 23—26-ig A bér­gyilkos. Doros-Kert: 23—24-ig Az ismeretlen férfi: 23—26-ig Bn és a tábornok. Esztergom-Petőfi: 27­— 20-ig: Cartouche. Esztergom-Petőfi kert: 27—29-ig: Cartouche. Kisibér- Kossuth: 24—26-ig Hátha mégis A szakmaközi bizottságok gondoskodnak a gyerekek foglalkoztatásáról A KPVDSZ tatabányai mű­velődési ház vezetősége a ta­­valyi nyári szünidőben gondos­kodott a gyerekek rendszeres foglalkoztatásáról. Az iskolá­sok megszerették a tervszerű szórakoztató programokat. Az SZMT pedagógiai tanácsa pe­dig összegyűjtötte a kísérlet tapasztalatait és elhatároz­ta ezek szélesebb körű el­terjesztését. A pedagógiai tanács —hogy úgy mondjuk — minta-prog­ramtervezetet dolgozott ki. A nyári foglalkoztatás lényege, hogy a 7—10 éves korú iskolá­sok élvezzék a levegőt, a nap­fényt, a nyár örömeit és játék közben hasznos ismeretekre te­gyenek szert. A mintaprogram — a többi között — hetenként egy mozielőadást javasol. Ilyen alkalommal szórakoztató, de egyben tanulságos darabokat mutatnának be. A javaslat különböző kirándulásokat ajánl. A szünidőben jó alka­l­­lom nyílik a járási vagy me­gyei székhely meglátogatására, örömmel tekintik meg a gyer­mekek — a múlt esztendő ta­pasztalatai szerint — a közeli termelőszövetkezet, ipari üzem életét. A napra kidolgozott programjavaslatokból sohasem hiányzik a játék, az adottsá­goknak megfelelő mozgás, test­edzés. Javaslatot tett a mun­kabizottság az esős napok el­töltésére is. A tervezet társas­játékokat ajánl, népi játékok megtanulását, szellemi vetél­kedőket és még több hasznos dolgot javasol. Az SZMT pedagógiai mun­kabizottsága még a múlt hó­napban minden szakmaközi bi­zottsághoz eljuttatta elgondo­lásait, hogy a helybeli vezetők­nek legyen idejük a javaslat tanulmányozására, a megvaló­sítás előkészítésére. A járási tanácsok művelő­dési osztályai szívesen fo­gadták a tervezetet és se­gítik a nyári foglalkozás megszervezését. E közreműködés eredménye­ként az iskolások nyári idő­töltésének középpontjába a művelődési otthon kerül. Az eddigi tárgyalások szerint az esetleges kiadásokra is ilyen módon találnak fedezetet. A művelődési otthon lenne gyermekek kötelező gyüleke­­­zőhelye, és itt találnak helyet az esős napokban. Az SZMT nem elégedett meg a tervezetek kiküldésével, hanem a helyszínen is segítsé­get nyújt. Eddig már sok község szakmaközi bizottságát lá­togatták meg, s kedvező tapasztalatokat szereztek. Dömösön például a kiküldött tervezet figyelembevételével már elkészült a részletes, pon­tos helyi program. A nyári foglalkoztatás lehetőségét is­mertették az érdekeltekkel és néhány nap alatt harmincöten jelentkeztek. Ez a szám azóta bizonyosan tovább nőtt Etén nemcsak a tartalmas, foglal­koztatásról, hanem a gyerme­kek ellátásáról is gondoskodni kívánnak. A szakácsnői teen­dőkre társadalmi munkás je­lentkezett, az étkeztetési költ­ségeket pedig a szülők fedezik. A múlt évi tatabányai kísér­let eredményeit megyeszerte a hasznosítja az SZMT és ezzel szülőknek biztonságot, gyermekeknek pedig egészsé­­­ges, tartalmas szórakozást nyújtanak. Csaknem két és félezer látogatója volt az esztergomi művészeti akadémiának Az esztergomi Petőfi Mű­velődési Házban a minap tar­tották meg a művelődési ház és a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat nagy sikerű művészeti akadémiájának utolsó előadását. A hat hóna­pon át tartó sorozat nagyon népszerű volt városszerte. A hetenként tartott előadáso­kon érdekes módon elevenítet­ték fel a nagy francia forra­dalomtól kezdve egészen nap­jainkig a politikai, a történel­mi, a zenei, az irodalmi élet, a képzőművészetek legneve­sebb hazai és külföldi képvi­selőinek életét, munkásságát. Az előadásokat hanglemezek­kel, dia- és keskenyfilm-vetí­­tésekkel, a korból való írásos dokumentumok bemutatásá­val, várossétával, múzeumlá­togatásokkal tették változa­tossá. Az előadásoknak össze­­­­sen csaknem 2500 látogatója­­ volt. ■ ,.i 1963 MÁJUS 22. SZERDA BEMUTATÓK Szovjet film egy igazgatóról, aki szembekerül a­ dolgozók kollektí­vájával. Játssza: az esztergomi Szabadság Film­színház május 25—26-ig, a doro­gi Otthon mozi május 27—29-ig.­­ Francia—oszt­rák film, egy szí­nésznő története. . Főszerepben: Lili Palmer. Játssza: a tatabányai Sza­­­­­badság Filmszín­ Js ház május 23—­­ 26-ig, a tatai Tó Filmszínház­­ és a kertmozi ^ május 27—29-ig.­­ Romantikus len­gyel történelmi és film. Játssza: a­­ tatabányai Pető­ I­fi kertmozi jus 23—24-ig, ma­a* oroszlányi Ady Filmszínház má­jus 27—29-ig. Érdekes, kalan­dos amerikai film. Játssza: az esz­tergomi Petőfi Filmszínház és a kertmozi május 23—26-ig, a ko­máromi Jókai­­ Filmszínház jus 27—29-ig.má­

Next