Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1963. május (18. évfolyam, 35-43. szám)
1963-05-22 / 41. szám
6 Szocialista módon dolgozni,gondolkodni és élni Az Oroszlányi Szénbányák Vállalat elnyerte a SZOT és a Minisztertanács vörös vándorzászlaját és az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi oklevelét. Nem kis dolog ez. Dicséret illeti mindazokat, akik e kitüntetést kiharcolták, így a szocialista brigádok mozgalmában részt vevő 114 közösséget is, amelyekben több mint 1400 dolgozó küzd a büszke cím elnyeréséért. Ha a III-as, XVI-os, XIX-es, vagy bármely más akna szocialista brigádjainak termelési vállalásait vizsgáljuk, azonos kép tárul elénk. A több, az olcsóbb, a jobb minőségű szén: ez áll — helyesen — a középpontban. Nos, hol itt az új? — mondhatná valaki —, azelőtt is találkozhattunk nem is ritkán bányászbrikádokkal, amelyek túlteljesítették tervüket, olcsóbban és jobban termeltek az átlagnál. Ezek az eredmények azonban többnyire rövid életűek voltak. A dolgozók 1—2 hónapig megfeszített erővel dolgoztak, és amit vállaltak, legtöbbször teljesítették is. De a fizikai erő véges, erre tartós eredményeket nem lehet és nem is szabad építeni. Ha valaki ma, amikor a gépek egyre jobban bevonulnak az aknákba, rendszeresen túl akarja szárnyalni a normákat, akkor a tudás olyan fokára kell eljutnia, amely képessé teszi a fejlettebb munkamódszerek elsajátítására vagy éppenséggel új módszerek kidolgozására. És éppen ebben van a szocialista brigádmozgalom egyik lényeges célja: jussanak a mozgalomban részt vevők a versengés során olyan tudáshoz, amely szilárd alapot jelent a termelékenység rendszeres gyarapításához. A termelésnek és a tanulásnak tehát törvényszerűen szoros egységet kell alkotnia. Ez még nem érvényesül mindenütt.Például Oroszlányban is nagyon sok bányásznak hiányzik az alapműveltséget biztosító nyolc állástános iskolai végzettsége. Ez a tény mégis gyakran elsikkad. Egyes politikai és gazdasági vezetők megelégszenek azzal, hogy a "eád mozgalomban részt vevők bizonyos oktatásban résztesznek, de hogy valóban ez mne-e most számukra a legfontosabb, azzal nem törődnek. Így például aligha helyes csak azért beszervezni úgyszólván teljes brigádot a szakszervezeti politikai iskolára — mint az egyik üzemnél történt —, mert történetesen éppen ott „hiányzott a létszám”. A kulturális vállalásokról A brigádok többsége vállalta, hogy közösen járnak színházba, moziba. Nos, érdemes lenne egyszer alaposan elgondolkodni, van-e tényleges haszna ennek a felajánlásnak? A XVII-es aknán több dolgozó a beszélgetés során így indokolta meg vállalásukat: „Közösen megyünk néha színházba és moziba, hogy erősítsük a kollektív szellemet.” Később kiderült: ez az erősítés abban merül ki, hogy együtt váltják meg a jegyet, az elő-A szocialista brigádok e mozgalma teret hódított és számos új lehetőségével friss vérkeringést hozott a munkaversenybe. Sok új lehetőség nyílik arra, hogy a mozijaimat tovább gazdagítsuk, élénkítsük és még tartalmasabbá tegyük. Az alábbiakban — oroszlányi, de másutt is jellemző tapasztalatok tükrében — néhány ilyen lehetőséget kívánunk megmutatni, adáson egymás mellett ülnek, és utána közösen megisznak 1—2 pohár sört. Vajon jobb, ha nem volna-e célszea művelődési felajánlások inkább a brigádtagok egyéni érdeklődésére, igényeire épülnének? Az egyöntetűség erőltetése valójában nem erősíti a kollektív szellemet, viszont formálissá teszi. S ezzel tévútra viszi az egyébként elismerésre méltó művelődési törekvéseket. Persze, a változatosabb elképzelések kialakításához a brigádoknak több segítséget is kell kapniuk a művelődésügyi szervektől. Helyes lenne, ha a Petőfi Művelődési Otthon például szervezett kapcsolatot teremtene a szocialista brigádokkal, az éves színházi mű-A szocialista brigád címért küzdők — igen helyesen — gyakran tesznek olyan vállalást, amelyben egy-egy gyengébb, vagy a szocialista erkölccsel hadilábon álló dolgozót kívánnak nevelni. A cél helyes, követendő. De ezekben a jó szándékú vállalásaikban is sok még a formális vonás. Gyakran abban csúcsosodnak ki, hogy az illetőt meghívják egy-egy vasárnapi ebédre, vagy megdorgálják, ha rosszul végzi munkáját. A „befogadott” dolgozó gyakran túlságosan érzi, hogy őt „nevelik”. Ehelyett az kellene, hogy közösségben olyan szellem alakuljon ki, ahol a dicséret és a bírálat, az egymás segítése, egymás gondjával-bajával való törődés természetszerűvé válik. Erre a célkitűzésre természetesen nehéz volna „munkatervet” készíteni, előre De nem is szabad. A brigádnak naponta kell látnia és éreznie, hogy mi az időszerű tennivaló, akár a nevelés, akár a segítségadás, akár a dicséret vagy a bírálat területén. A mozgalom hármas jelszava szerves egységet kell hogy képezzen, együttesen kell e három célnak érvényesülnie. A művelődési és tanulási vállalások akkor hasznosak igazán, ha kézzelfoghatóan hozzájárulnak a termelési és nevelési elképzelések valóra válásai és a filmtájékoztatók alapján előre ismertetné velük — választék céljából — ezirányú programját, felhívná figyelmüket egy-egy érdekesebb rendezvényre, műsorra (kiállítás, irodalmi vita, stb.). A könyvtárak ahhoz tudnának segítséget nyújtani, hogy a havi egy-két könyv elolvasására irányuló vállalásoknak tényleg jó hatásuk legyen, segíthetnének a könyvek megválasztásában, s ezen keresztül az irodalmi ízlés elmélyülésében. A kollektív megmozdulásoknak is lehet természetesen értelmük, ha ezeket nem erőltetik mechanikusan. Elképzelhető például egy-egy színdarab, film, kiállítás közös megtekintése, azért, hogy utána megvitassák a látottakat, s hozzáértő vitavezető segítségével leszüreteljék azok „eszmei gyümölcsét”. Bárhonnan is nézzük a dolgot, mindenképpen lenne, ha a kulturális célszerű intézmények és az üzemi kultúrfelelősök a fentiek érdekében a szocialista brigádok vezetőivel mindennapos együttműködést, szoros kapcsolatot alakítanának ki. Ebben az esetben a kulturális vállalások a tudatformálásnak valóban elsőrendű tényezőivé fognak válni, sához. Hiszen sem Oroszlányban, sem másutt nemcsak egyegy termelési sikerért, egyes színházi vagy mozielőadások nézőterének „megtöltéséért” indultunk harcba, azért, hogy a szocialista hanem gádmozgalom segítségével briaz élet minden területén olyan típusú emberek nevelődjenek, akik képesek a legnagyobb feladatokat is kellő sal, szakértelemmel odaadásés műveltséggel megoldani. Miért fontos a tanulás ? A szocialista jellemvonások kialakítása Keskeny filmszinházak műsora május 25-től 26-ig Agostyán: Randevú Kormenhágában. Aka: Kétszoba összkomfort. Alsóballa: A szórakozott professzor. Acsteszér: Mici néni két élete. Ászár: Séta a nárciszok körül. Bana: Visszavárlak. Bársonyos: Már késő. Bakonyszombathely: Kés a vízben. Bakonysárkány: Fekete nemzedék. Barna: Már leeső. Bököd: Apát keresünk. Bajót: A hót dada. Baj: Bolondos halászfalu. Bakonybánk: Séta a nárciszok körül. Csatka: Mici néni két élete. Csép: 40 nap. Csolnok-Rákóczi-telep: Kísértettes*ly Spessartban. Dunaszentmiklós: Ez is szerelem. Dág: Meztelen diplomata. Dunaalmás: Meztelen diplomata. Dömös: a naiv start előtt. Epöl: Feltámadás I. Etet Az ismeretlenség határán. Ebszőnybánya: Csodálatos vagy. Júlia! Esztergomtábor: Emlékek éjszakája. Gyermek: Egyiptomi történet. Hánta: Aki átmegy a falon. Héreg: Egy pohár víz. Kerékteleki: A hét dada. Kisigmánd: Túl fiatal a szeretemre. Kömlőd: Szerelmi levelezés. Környebánya: Egyiptomi történet. Kecskéd: Meztelen diplomata. Koppánmonostor: Jó emberek között. Kocs: Napfény és árnyék. Környe: Félúton. Lábatlan-Dózsa: Egyiptomi történet. Leányvár: Keserű szerelem. Máriahalom: Mindennap élünk. Mogyorósbánya: Tacskó. Mocsa: Jó emberek között. Naszály-Körzeti: Senki nem tud semmit. Nagysáp: Már késő. Neszmély: Meztelen diplomata. Oroszlány- Kossuth: Félúton. Pisszentlélek: Mici néni két élete. Piliscsév: Mai lányok. Pilismarót: A nagy start előtt. Réde: A viharok bolygója. Sár: a nagy olimpia. Szomor: Mici néni két élete. Szák: Fagyosszentek. Szend: A mi édesanyánk. Tagyospuszta: A szép amerikai. Tornyópuszta: Esős vasárnap. Tatabánya-Kertváros: Különös házasság. Tárkány: Münchhausen báró. Tarján: Az utolsó előtti ember. Tardosbánya: Francia kandalló mellett. Uno: Gyalog a mennyországba. Vérteskethely: Randevú Koppenhágában. vértestolna: Aki szelet vet... Várgesztes: Mindenki ártatlan? Vértesszöllős: Egy csepp méz. Vértessomló: A különös lány. Jókai kultúrotthon. Tatabánya-Kertváros: Hófehérke és a hét törne. Komárom megyeI DOLGOZÓK LAPJA A KÖNYVHÉTEN: Irj szépirodalmi művek, érdekes kiadványok Számos értékes szépirodalmi és tudományos művet jelentetnek meg a könyvhétre kiadóink. A Helikon Klasszikusok-sorozatában kerülnek kiadásra József Attila összes versei és műfordításai. Megjelennek Babits Mihály összegyűjtött versei is. Új kötettel jelentkezik veterán költőnk, Gellért Oszkár, míg Vas István három évtized termését gyűjtötte össze most megjelenő verskötetében. Több fiatalabb költőnk alkotása napvilágot lát, így Garai Gáior, Jobbágy Károly, Ladányi Mihály, Pákolitz István és Rákos Sándor költeményeiből jelenik meg önálló kötet, s a Magvető „Tiszta szigorúság” címmel verses antológiát is jelentet meg. A magyar prózaírók is több alkotással szerepelnek a könyvhéten. Darvas József „Részeg eső” című regénye egy nemzedék útját méri fel az utóbbi negyed évszázadban. Mesterházi Lajos „Az ártatlanság kora című regényében ugyanazokat az erkölcsi problémákat feszegeti, mint azonos című és témájú színművében. Szabó Magda lélektani regényt írt „Pilátus” címmel. Tímár Máté „Szőrtarisznya” című könyve azt mutatja be, hogyan győződik meg középparaszt hőse sok gyötrődés után a szocialista életforma magasabbrendűségéről. Fekete Gyula egy idős falusi orvos néhány napját jeleníti meg „Az orvos halála” lapjain. Két új szatirikus regény is napvilágot lát: Goda Gábor ,,Poldini úr" és Galabárdi „Mózes” című alkotása.Zoltán A külföldi szépirodalmat is több műalkotás „Guernica” címmel képviseli, antológia lát napvilágot különféle nemzetiségű költőknek a spanyol szabadságharccal kapcsolatos írásaiból. Megjelennek Jevtusenko válogatott versei, s egy válogatás a nagy török költő, Nazim Hikmet legújabb költeményeiből. A könyvhéten indul „A világirodalom remekei” sorozat Tolsztoj „Karenina Anna” c. világhírű regényével. A többi között Jorge Amado Konsztantyin Fegyin, John Steinbeck, Mihajlo Sztyelmah regényeit, Ivo Andric, Hemingway, Kozakevics elbeszélés-gyűjteményeit, s szovjetorosz írók novelláiból köteteket adnak ki. A tudományos és ismeretterjesztő irodalom sem hiányzik a könyvheti kiadványok közül. Megjelenik a csaknem ezeroldalas „Egyetemes filozófiatörténet”. dynak, az egyik Roger Garaulegkiválóbb nyugati kommunista filozófusnak Sartre-val folytatott vitája a „Korunk világnézeti kérdései” című sorozat második kötete lesz. Mint erről már hírt adtunk, most jelenik meg Lenin összes művei második kiadásának 1. kötete. Karsai Eleknek a rádióban tartott előadásai alapján készült el „A budai Sándor-palotában történt” című könyv a Horthy-korszak politikai történetéről. Közismert személyiségek idézik fel emlékeiket a fasizmus korszakáról György István „Soha többé!” című könyvében. Illyés Gyula kibővített és átdolgozott Petőfi-tanulmánya, Benedek Marcell irodalmi tanulmányai, a magyar szocialista irodalom múltját elemző kötet, Öveges József „Érdekes fizika” című könyve és még több más tudományos munka teszi változatossá a könyvhét kiadványainak sorozatát. Normál filmszínházak műsora szerelem: 27—29-ig A bérgyilkos. Komárom-Jókai: 23—26-ig Az édes élet. Nyergesújfalu-Alkotmány: 25—26-ig: Hófehérke és a hét törpe. 28—29-ig Bolondos halászfalu. Oroszlány-Ady: 24—26-ig Séta a nárciszok körül. Oroszlány-Ady kert: 23—24-ig: Én és a tábornok. 28-án végállomás szerelem. 27— 28-ig A kétéltű ember. Sárisári-Vörös Csillag: 21—22-ig Pillantás a hídról. 25—26-ig: Utolsó össztűz. Szőny-Szabadság: 23—25-ig: Az édes élet. 26—27-ig Az Inguri partján. Tata-Béke: 23—24-ig Cartouche: 26—27-ig Elmentem a nap után. Tata-Tó: 23—26-ig Cartouche. Tata-Kert: 23—26-ig Cartouche. Tatabánya-Szabadság: 27—29ig Hóvihar. Tatabánya-Petőfi kert: 25—26-ig Mici néni két élete. Császár-Kossuth: 25—26-ig Hóvihar: 28— Petőfi: 29-ig A két ,.N. úr. Csolnok- 25—26-ig Visszavárlak:28— 29- ig Az elnök úr látogatása. Esztergom-Szabadság: 28—29-ig A nagy olimpia. Kesztölc-Petőfi: 25— 26-ig Szerelmi levelezés. 28— 29-ig Szállnak a darvak. Lábatlan-Otthon: 23—24-ig Bolondos halászfalu. 26—27-ig Megmentettem az életem. Nagyigmánd-Petőfi: 23— 24-ig Egy év kilenc napja. 26— 27-ig Pillantás a hídról. Naszály— Rákóczi: 22—23-ig Aki szelet vet... 26— 27-ig A mesterdetektív. Oroszlány-Vörös Csillag: 23—24-ig Mici néni két élete. 26—27-ig Mindenki ártatlan? Süttő-P töff: 23—34-4« Hófehérke és a hét törpe. 26—27- ig Az állomáson. Szomód-Béke: 22—23-ig Afrikai képeskönyv: 26— 27— ig Az ismeretlenség határán. Tatabánya—Táncsics: 23—26-ig Mindennap élünk. 27—29-ig Visszavártak. Tát-Duna: 24—26-ig Lányok tavasza. Tokod-Kossuth: 24—25-ig. Megmentettem az életem. 26-án Az ismeretlenség határán. 27—29-ig A bosszú. Tokod- Altáró-Bányász: 24—26-ig Meztelen diplomata, 27-én A kopár sziget: 28—29-ig A nagy olimpia. 1 Annavölgy-Petőfi: 25—26-ig Bolondos halászfalu, 28—20-ig Az édes étel. Ács-Szikra: 25-én Emberek a hídon, 26-án A kopár sziget. Horog-Otthon: 23—26-ig A bérgyilkos. Doros-Kert: 23—24-ig Az ismeretlen férfi: 23—26-ig Bn és a tábornok. Esztergom-Petőfi: 27— 20-ig: Cartouche. Esztergom-Petőfi kert: 27—29-ig: Cartouche. Kisibér- Kossuth: 24—26-ig Hátha mégis A szakmaközi bizottságok gondoskodnak a gyerekek foglalkoztatásáról A KPVDSZ tatabányai művelődési ház vezetősége a tavalyi nyári szünidőben gondoskodott a gyerekek rendszeres foglalkoztatásáról. Az iskolások megszerették a tervszerű szórakoztató programokat. Az SZMT pedagógiai tanácsa pedig összegyűjtötte a kísérlet tapasztalatait és elhatározta ezek szélesebb körű elterjesztését. A pedagógiai tanács —hogy úgy mondjuk — minta-programtervezetet dolgozott ki. A nyári foglalkoztatás lényege, hogy a 7—10 éves korú iskolások élvezzék a levegőt, a napfényt, a nyár örömeit és játék közben hasznos ismeretekre tegyenek szert. A mintaprogram — a többi között — hetenként egy mozielőadást javasol. Ilyen alkalommal szórakoztató, de egyben tanulságos darabokat mutatnának be. A javaslat különböző kirándulásokat ajánl. A szünidőben jó alkallom nyílik a járási vagy megyei székhely meglátogatására, örömmel tekintik meg a gyermekek — a múlt esztendő tapasztalatai szerint — a közeli termelőszövetkezet, ipari üzem életét. A napra kidolgozott programjavaslatokból sohasem hiányzik a játék, az adottságoknak megfelelő mozgás, testedzés. Javaslatot tett a munkabizottság az esős napok eltöltésére is. A tervezet társasjátékokat ajánl, népi játékok megtanulását, szellemi vetélkedőket és még több hasznos dolgot javasol. Az SZMT pedagógiai munkabizottsága még a múlt hónapban minden szakmaközi bizottsághoz eljuttatta elgondolásait, hogy a helybeli vezetőknek legyen idejük a javaslat tanulmányozására, a megvalósítás előkészítésére. A járási tanácsok művelődési osztályai szívesen fogadták a tervezetet és segítik a nyári foglalkozás megszervezését. E közreműködés eredményeként az iskolások nyári időtöltésének középpontjába a művelődési otthon kerül. Az eddigi tárgyalások szerint az esetleges kiadásokra is ilyen módon találnak fedezetet. A művelődési otthon lenne gyermekek kötelező gyülekezőhelye, és itt találnak helyet az esős napokban. Az SZMT nem elégedett meg a tervezetek kiküldésével, hanem a helyszínen is segítséget nyújt. Eddig már sok község szakmaközi bizottságát látogatták meg, s kedvező tapasztalatokat szereztek. Dömösön például a kiküldött tervezet figyelembevételével már elkészült a részletes, pontos helyi program. A nyári foglalkoztatás lehetőségét ismertették az érdekeltekkel és néhány nap alatt harmincöten jelentkeztek. Ez a szám azóta bizonyosan tovább nőtt Etén nemcsak a tartalmas, foglalkoztatásról, hanem a gyermekek ellátásáról is gondoskodni kívánnak. A szakácsnői teendőkre társadalmi munkás jelentkezett, az étkeztetési költségeket pedig a szülők fedezik. A múlt évi tatabányai kísérlet eredményeit megyeszerte a hasznosítja az SZMT és ezzel szülőknek biztonságot, gyermekeknek pedig egészséges, tartalmas szórakozást nyújtanak. Csaknem két és félezer látogatója volt az esztergomi művészeti akadémiának Az esztergomi Petőfi Művelődési Házban a minap tartották meg a művelődési ház és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat nagy sikerű művészeti akadémiájának utolsó előadását. A hat hónapon át tartó sorozat nagyon népszerű volt városszerte. A hetenként tartott előadásokon érdekes módon elevenítették fel a nagy francia forradalomtól kezdve egészen napjainkig a politikai, a történelmi, a zenei, az irodalmi élet, a képzőművészetek legnevesebb hazai és külföldi képviselőinek életét, munkásságát. Az előadásokat hanglemezekkel, dia- és keskenyfilm-vetítésekkel, a korból való írásos dokumentumok bemutatásával, várossétával, múzeumlátogatásokkal tették változatossá. Az előadásoknak összesen csaknem 2500 látogatója volt. ■ ,.i 1963 MÁJUS 22. SZERDA BEMUTATÓK Szovjet film egy igazgatóról, aki szembekerül a dolgozók kollektívájával. Játssza: az esztergomi Szabadság Filmszínház május 25—26-ig, a dorogi Otthon mozi május 27—29-ig. Francia—osztrák film, egy színésznő története. . Főszerepben: Lili Palmer. Játssza: a tatabányai Szabadság Filmszín Js ház május 23— 26-ig, a tatai Tó Filmszínház és a kertmozi ^ május 27—29-ig. Romantikus lengyel történelmi és film. Játssza: a tatabányai Pető Ifi kertmozi jus 23—24-ig, maa* oroszlányi Ady Filmszínház május 27—29-ig. Érdekes, kalandos amerikai film. Játssza: az esztergomi Petőfi Filmszínház és a kertmozi május 23—26-ig, a komáromi Jókai Filmszínház jus 27—29-ig.má