Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1963. május (18. évfolyam, 35-43. szám)
1963-05-29 / 43. szám
ß Komárom megyeI DOLGOZÓK LAPJA Módszertani segítséget ad, nevel, oktat a harmadik megyei po kiállítás Immár harmadszor nyílt meg, ezúttal Esztergomban, a Dobó Katalin Gimnáziumban megyénk általános iskoláinak és gimnáziumainak politechnikai kiállítása. Az első és a harmadik kiállítás között mindössze két év különbség van, a termeket járva mégis úgy tűnik, hosszú idő telt el. Ami még néhány éve terv, elképzelés volt, az csak ma már lombosodó fa. A fejlődésről, a megtett útról beszélt szombaton megnyitójában Nagy Lajos, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője is. A kiállítás három termében minden a gyerekek keze munkáját, az oktatók helyes irányítását dicséri. A biológiai szakkörök zöldbe borították a nagy terem előtti folyosót. A melegágyi neveléstől a termés beéréséig mutatják be a kertészkedés tudományát. Szeptemberben, az új tanévben, az általános iskolák I—IV. osztályai számára új tanterv lép életbe. Az új tanterv előírta gyakorlati órák munkáival azonban már itt megismerkedhet a pedagógus, de a tanuló is. Míg az I—II. osztályosok gyakorlati foglalkozásain a papír- és agyagmunkák vannak többségben, a III—IV. osztályosoknál már a technikai gondolkodás fejlesztése a cél. Módszertani bemutató ez az itteni, így kell csinálni. Az V—VI. osztályosok viszont már azt mutatják be, amit ma készítenek. A közlekedésrendészet bizonyára örömmel üdvözli a tatai Vaszary Általános Iskolások munkáit. Az V—VI—VII. osztály kollektívája közlekedési táblákat készített, s így a kollektív munka idején megismerkedtek a közlekedés szabályaival is. Ugyanígy készítették el a voltmérőt is, amit iskolai szemléltető eszközként használnak. Egyébként az egész kiállítás azt mutaja, hogy a gyerekek a gyakorlati órákon sok szemléltető eszközt készítenek. A VII—VIII. osztályosok kémiaoktatáshoz kémcsőállványt, az esztergomi Kossuth Általános Iskola tanulói kísérleti felszerelést, a VIII-osok generátorhoz tartozó bemutatóeszközt. De találunk itt távírómodellt, villanymotort, kísérleti tálcát elektromos kísérletekhez. Mind az iskolai szemléltető oktatást gazdagítják. A kiállítás egyik alapvető vonása, hogy bemutatja a munkafogásokat s az alapanyagtól a késztermékig vezeti a látogatót. A középiskolások munkái már összetettebbek. A tatai Eötvös Gimnázium tanulóinak modern műanyagborítású irodabútora a gyakorlott szakemberek elismerését is kiérdemli. A textiltagozat a csomózott szőnyegszövést, a szőnyegjavítást mutatja be. A gyönyörű kézimunkák és készruhák a fiatal lányok ügyességét példázzák. A gimnáziumi gyakorlati oktatás munkái között találjuk a tatabányai Árpád Gimnázium diákjai által készített autószerkezeti elemek metszeteit, s a Dobó Gimnáziumból Balogh Zsuzsa és Pirchala Ilona hordozható infrasugárjelző készülékét.Szentet gyönyörködtető kiállítás kézimunkás lakása textilrészlege. Bemutatja, hogyan lehet a modern lakás szépítéséhez felhasználni népművészet elemeit. Az itt a kiállított ruhákat, pizsamákat is mind a gyerekek készítették. A modern mintájú lámpaernyők a kislányok eleven fantáziájának bizonyítékai. A „tervezőnőt”, a kis Zoltai Piroskát be is mutatják, ő tervezte a modern mintákat, sőt, a lámpák lábait is, Jóba Ilona, Szakács Emma, Preszlik Anna és a többi kislány pedig festette, faragta. Újításokról is hírt ad a kiállítás. Ilyen újítás Berkes Ferenc pilismaróti nevelő forgó szerszámtartója. Előnye: rend marad az asztalon, és minden gyerek felállás nélkül juthat a szerszámhoz. Újítás a huszas híd is, ez Munka Lászlóné tatai pedagógus nevéhez fűződik. Az első tagozatú osztályokban a tízes számjegy átlépéséhez, az összeadás és kivonás megértéséhez ad segítséget. A politechnikai kiállítás június nyolcadikáig tart nyitva. Ez idő alatt módszertani előadások hangzanak el a gyakorlati oktatás időszerű kérdéseiről. A kiállítás iránti nagy érdeklődésre jellemző, hogy már az első napokban igen sokan keresték fel, többen az ország más területéről is. S. Gy.-né 1963. MÁJUS 29. SZERDA Bolgár est az Esztergomi Tanítóképző Intézetben Az intézet utóbbi hónapjainak gazdag kulturális programjából is kiemelkedett a szláv írásbeliség 1100 éves évfordulója alkalmából a Bolgár Intézet közreműködésével rendezett művészest. Itt Marin Pesev elvtárs, a budapesti Bolgár Kultúra igazgatója a szláv írásbeliség 1100 éves évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartott. Az est második részében pedig a hazánkban tartózkodó háromtagú bolgár művészküldöttség adott magas színvonalú hangversenyt. Anton Dikov zongoraművész, a szófiai Állami Filharmónia szólistája, több nemzetközi zongoraverseny előkelő helyezettje szólaltatta meg Lisztet és Chopint tökéletes technikai felkészültséggel, olyan magas művészi színvonalon, amilyent ritkán hallani. Nagy lelkesedéssel fogadta a közönség Ida Finc, a plovdivi Narodna Opera koloratúrszopránja fellépését. Megható bájjal, frisseséggel, odaadó, mély művészi átéléssel énekelt bolgár népdalokat, majd Rossini: Sevillai borbély című operájából Rosina áriáját adta elő. Fölényes technikai tudásával, kristályosan csengő hangjával valósággal elbűvölte a közönséget. Nikola Szmocsevszki operaénekes, a plovdivi Narodna Opera tagja, szintén hatalmas sikerrel adta elő műsorát, amelyen bolgár népdalok és híres baritonáriák szerepeltek. Hangjának drámaisága, kulturált színészi játéka magas fokra emelte a produkciót. Az est végén kitörő lelkesedéssel, percekig zúgó vastapssal ünnepelte a közönség a művészeket, és éltette a magyar—bolgár barátságot. Százéves a kisbéri Erkel Ferenc énekkar JUBILEUMI DALOSTALÁLKOZÓ KISBÉREN Jelentős évforduló megünneplésére került sor vasárnap Kisbéren. A jó hírű énekkar fennállása 100. évfordulójának tiszteletére dalosünnepélyt rendezett. Id. Ábrányi Kornél 1892-ben kiadott munkája érdekes megyei vonatkozásokat is tartalmaz. Ezt írja: „A magyar halár ügy nagyobb fellendülése általában a 60-as évek elejére esik... A dunántúli vidéken Esztergom, Pozsony, Sopron, Győr ment jó példával elöl, s utánuk több más városban is egymás után keletkeztek dalegyletek. Ugyancsak az 1862. évben alakultak a kisbéri, magyaróvári és szatmári dalegyletek is”. A helyi szájhagyomány s az elég hiányosan meglevő írásos anyag is beszédesen idézi a „Kisbéri Dalegylet” múltját, a kórusmozgalomban elfoglalt szerepét. Marosi Gábor iskolaigazgató a száz év méltatása során elmondta, hányszor kellett a lelkes énekeseknek anyagi támogatás hiánya vagy részvétlenség miatt átmenetileg szüneteltetni az énekkar működését. Az akarat azonban mindig győzedelmeskedett! A felszabadulás után kibontakozó kórusmozgalomban Kisbér számára is jobb körülmények teremtődtek. Énekkaruk mellé kis zenekart szerveztek s egész estét betöltő hangversenyeikkel jelentős eredményeként értek el a zene megszerettetésében, a közízlés fejlesztésében. Mostani munkájuk a jó hagyományokra épül. Részt vesznek a község csaknem valamennyi jelentős megmozdulásán, társadalmi ünnepségeken, megyei dalostalálkozókon. Munkájukat helyben is élénk érdeklődés kíséri, a község lakói szeretik énekkarukat, büszkék rá. Ezt igazolja az is, hogy a jubileumi találkozón a megyei és járási vendégeken kívül több mint félezer ember hallgatta végig a szereplő hét énekkar 370 énekesének műsorát, amelyet Marosszéki János vb-titkár megnyitója után adtak elő. Az elhangzott 32 kórusmű mind előadásában, mind műsorpolitikai szempontból a határozott fejlődés irányát mutatja. Nemcsak az egyes énekkarok műsora volt kerek egész, hanem a nagyszerű éppen az volt, hogy ezekből kiteljesedett egy változatos program. A bevezető közös kórus (Novikov—Raics: Ha dalba kezdünk) és a valamennyi énekkar által előadott zárószám (Lóránd—Vasvára: A párttal, a néppel ölelte át az egész műsort, melynek befejezése előtt Erős Ferenc elvtárs megköszönte a szereplők és érdeklődők részvételét. Majd sor került az ajándékok kölcsönös átadására, melynek során a MAHART központi megyei szövetkezeti énekkara, a bizottság énekkara, az oroszlányi művelődési otthon énekkara, s a komáromi Csokonai Klub énekkara köszöntötte a jubiláns énekkart. A megyei tanács művelődésügyi osztályának elismerését és jókívánságait Nagy Lajos osztályvezető tolmácsolta. A jól sikerült, meleg hangulatú dalostalálkozó közös baráti vacsorával ért véget. Mi is köszöntjük a 100 éves énekkart, s kívánjuk, hogy az eddigi hagyományokhoz méltóan, érjenek el további szép sikereket. Szilaj Gyula A KÖNYV Megmondom őszintén: ha könyvek közé kerülök, egy kicsit mindig elfogódott leszek és valami ünnepi hangulat lesz úrrá rajtam, így voltam most is. Ott álltam a pavilonnál tépelődve, mint aki nem tudja mit csináljon, melyik könyv legyen az, amelyet megvesz. Mert aki szereti a könyvet, az tudja csak, hogy milyen nehéz ilyenkor a választás. Másokat is szívesen figyelek ilyenkor, hogy ők hogyan válogatnak, miként éreznek, megfogja őket a könyv csodálatos varázsa. Most is egy cigány legényre lettem figyelmes, aki átvágott az úttesten és egyenesen arra tartott. — Csak nem? — fogott el a kíváncsiság és nem vettem le róla a szemem. A jólöltözött göndörhajú legény határozottan jött a gomba felé. Még nem ért oda, amikor egy borostás arcú fiú, futott utána. Közelebbről ismerhették egymást, erre következtethettem a párbeszédből, amely közöttük folyt le. A borostás arcú, amikor utolérte a göndörhajút, megragadta a karját és megrántotta: — Hallod-e, Jani! Már mióta kiabálok utánad. A göndörhajú szembe fordult vele. Elmosolyodott és köszönt. — Szervusz Jóska! Mi van? Csak nem könyvet akarsz venni te is? — Micsodát? Könyvet? — A borostás arcú legény egy pillanatra meghökkent, zavartan nézett társára. Elővillantak fehér fogai. — Könyvet? — kérdezte. — Talán te azt veszel? A másik ránevetett. — Azt, könyvet. — Pénzt akarsz adni ilyesmire? — Miért ne? Hiszen azért jöttem, hogy vegyek. Nem első eset, látnád, otthon már mennyi könyvem van? Amaz végre magához tért a meglepetésből. — Jani, neked elment az eszed! Ilyenre kidobni pénzt. Megrázta a fejét, mintha nehezen fogadná be e gondolatot. Aztán húzni kezdte a göndör hajat: — Gyere, inkább igyuk meg azt a pénzt. Minden erejét beleadta, hogy Janit letérítse eredeti szándékától. De az egy rántással kiszabadította a kezét. — Hagyj békét, nem iszok. És helyesebb lenne, ha te se innál, meg egyik sem. — Miért, talán ma nem ihatunk? Dolgozunk becsületesen. Jogunk van. Nem lopjuk pénzt! Te, mafla, könyvet veszel, mi iszunk. Dolgozunk és iiszunk, ami megfogta a másik vállát. — Többet kell nekünk tudnunk, nemcsak dolgozni, élni is tudnunk kell. Emberien, kultúráltan. — Hát azt hiszed, te ostoba — vágta rá a másik — ha olvasol, akkor már nem cigány leszel? — Az leszek, annak születtem — mondta barátságosan a göndörhajú — és nem is akarok más lenni, tagadnám meg fajtámat. Nem De meg kell tanulnunk, hogy nem élhetünk úgy ahogy apáink. Amíg nem ismertem a betűket, nem is tudtam, mit vesztettem az élet szépségéből. Nekem könyv nélkül már nagyon szegény lenne az élet. A másik értelmetlenül tett rá, aztán felhajtotta négallért a kabátján, megfordult a és elment. A göndörhajú nézte egy pillanatig, lehányta szemét, és egy sóhajtást nyomott el. Aztán elindult a könyvek felé. S azok mintha az üvegen keresztül mosolyogtak, integettek volna neki, szinte eléje ágaskodtak. És Jani vitte kezében a könyveket, csak a legfelső címét láttam. Cooper: Az utolsó mohikán. Elgondolkoztam: holnap, bizonyára holnap „ők” is többen jönnek a könyvekért, ők is hiányát érzik majd ugyanúgy, mint Jani. És hamarosan megjelenik majd mind és egyszer közülük is eljön az utolsó mohikán is. Mert apáink, nagyapáink sem olvastak sok könyvet, hiszen Móricz Zsigmond mondta 1923 nyarán... az utóbbi években könyvkereskedésbe bemenni, kiáshatatlanul elcsüggesztő, üres boltokat látni, ahol naphosszat el lehet tanyázni és egy lélek sem jön be. Kisújszállásra még híre sem jut el egy könyvnek. Babára még az a hír hogy könyv van a világon sem. A szegénység és a nincstelenség milliókat láncolt le, a tudatlanság és a babona millióknak takarta be a szemét, a szegénynek nem jutott pénz könyvre. A tehetőseket pedig se a könyv, se annak írója nem érdekelte. Hogy is írta Mikszáth Kálmán „Jókai Mór élete és korá”-ban? S... a művészet és költészet pártolása csak a szentképekig és az egyházi énekekig terjedt. Örökös szégyene a gazdag arisztokratáknak, hogy Petőfi Sándor költeményei csak úgy jelenhettek meg, hogy Tóth Gáspár szabómester ajánlkozott a nyomtatási költségek viselésére. Pedig ez akkor volt, amikor a pazarlás valóságos orgiáit ülte, amikor két gavallér úr két uradalmat emelt el egy kártyalapon.” Letűntek ezek az időik. Ma olvasó nép vagyunk, szeretjük a könyvet, úgy érezzük, nélküle nagyon szegényes lenne az élet. Nagy István Normál filmszínházak műsora Annavölgy—Petőfi: 1-Q-ig Utazás a léggömbön, 4—5-ig Estén őszi csillaga. Ács—Szikra: 1—2-ig A hét dada. Dorog—Otthon: 30— 2- ig Hófehérke és a 7 törpe. Dorog —Kert: 30—2-ig Folytassa, nővér! 3— 5-ig Horgász a pácban. Esztergom—Petőfi: 3—5-ig A különös lány. Esztergom—Petőfi Kert: 1—2 ig Revüparádé, 3—5-ig A nagyravágyó asszony. Kisbér—Kossuth: 31—2-ig A szív labirintusa. Komárom—Jókai: 31—2-ig A különös lány, 3—5-ig Huszárkisasszony. Nyergesújfalu—Alkotmány 1—2-ig 49 nap. Oroszlány—Ady: 3—5-ig Az ellhagyott férj. Oroszlány—Ady-Kert: 2-án Pedro a Sierrásba megy, 3—4-ig Halászlegény frakkban. Sárisájp—Vörös Csillag: 4—5-ig Csak ketten játszhatták. Szőny— Szabadság: 30—31-ig Az aranyember, 2—3-ig Kővirág. Tata- Béke: 30—31-ig Revűparádé, 2—3- ig Folytassa, admirális! Tata—Tó: 30—2-ig Huszárkisasszony, Tata— Kert: 30—2-ig Horgász a pácban, 3—5-ig Mi .ketten egyedül. Tatabánya-Szabadság: 3—5-ig A hét dada. Tatabánya—Petőfi-Kert: 1—2- ig Kenyér, szerelem és ... 4-én Az állomáson, 5—6-ig Lázadás# Császár—Kossuth: 1—2-ig Éva aludni akar, 4—5-ig 48 nap. Cser nők—Petőfi: 1—2-ig Iván gyermekkora, 4—5-ig Aki átmegy a falon. Esztergom—Szabadság: 1— 2-ig Aki átmegy a falon. Esztergom—Szabadság: 1—2-ig Aki átmegy a falon, 4—5-ig Visszavárlak. Kesztőlc—Petőfi: 1—2-ig Halászlegény frakkban, 4—5-ig Iván gyermekkora. Lábatlan Otthon: 30—31-ig Milliók keringője, 2—3-ig Diákok voltunk. Nagyigmánd—Petőfi: 30—31-ig Iván gyermekkora, 2—3-ig A kápó. Naszály—Rákóczi úr nyaral, 5—6-ig A 2—3-ig Hulot harmadik csengetés. Oroszlány—Vörös Csillag: 30—31-ig A kápó, 2—3-ig A rendőr. Süttő—Petőfi: 30—31-ig Megmentettem az életem: 2—3-ig Már késő. Szömed—Béke: 2 3-ig A mi kis családunk, 5—6-ig Béklyók. Tatabánya—Táncsics: 1— 2-ig Az elhagyott férj, 3—5-ig Mai lányok. Tát—Duna: 31—2-ig Isten őszi csillagai 3—5-ig Francia kandalló mellett. Tokod—Kossuth: 31—2-ig A nercbunda, 3—5-ig Az írnok és az írógép Tokodaltáró —Bányász: 31—2-ig Francia kandalló mellett, 3—5-ig Milliók kerngője. Keskenyfilmszínházak műsora június 1-től 2-iff Agostyán: Kisértetkastély Spessartban. Aka: Csudapest. Alsógalla: Aki átmegy a falon. Acsteszér: Jó emberek között. Ászár: Meztelen diplomata. Bana: Senki nem tud semmit. Bársonyos: Vidám történetek. Bakonyszombathely: Válás olasz módra. Bakonysárkány: Séta a nárciszok körül. Bajna: Mindennap élünk. Bököd: Egy pohár víz. Bajót: Űzött vad I—II. Baj: Meztelen diplomata. Bakonybank: A különös lány. Csatika: Nevessünk! Csép; Pedro a Sierrába megy. Csolnok—Rákóczi telep; Rákóczi hadnagya. Dunaszentmiklós: Mici néni két élete. Dad: Amikor egy lány 15 éves. Dág: Amikor egy lány 15 éves. Dunaalmás: A hét dada. Dömös: Emlékek éjszakája. Epöl: Mici néni két élete. Ete: A szórakozott professzor. Ebszőnybánya: A sárga cipő története. Esztergomtábor: Két szoba összkomfort. Gyermely: Visszavárlak. Hanta: Királyi gyermekek. Héreg: Az utolsó előtti ember. Kerékteleki: Münchhausen báró. Kisigmánd: Mici néni két élete Kömlöd: Mindenért fizetek. Környebánya: Igazság a hazugságról. Kecskéd: Apát keresünk. Koppánmonostor: Különös lány. Kocs: Gombháború. Környc: Csodálatos vagy. Júlia! Lábatlan Dózsa: A nagy start előtt. Leányvár: Mai lányok. Máriahalom: Meztelen diplomata. Mogyorósbánya: A második vágány. Mocsa: Félúton Naszály: A hét dada. Nagysáp: És a te szerelmed is.. . Neszmély: A kétéltű ember. Pilisszentlélek: kalandor. Piliscsév: Kenyér, szerelem, fantázia. Pilismarót: Útközben I—II. Réde: A szórakozott professzor Sur: Csak ketten játszhatják. Szomor: A rendőr. Szák: Túl fiatal a szerelemre. Szend: Vigyázz, nagymama! Tagyospuszta: Egyiptomi történet. Tornyospuszta: Meztelen igazság. Tatabánya—Kertváros: Pinocchio. Tárkány: az ismeretlenség határán. Tarján: fekete nemzedék. MEGYEI BEMUTATÓK Magyar film, egy fektíva munkáskorerkölcsi konfliktusairól. Agárdy Ilona, Koncz Gábor, Sinkovits Imre a főbb szerepekben. Játssza: az esztergomi Petőfi Filmszínház május 30—június 2- ig, az oroszlányi Kossuth mozi június 1—2-ig, az ácsi Szikra mozi június 4—5-ig. Művészi erejű angol film, egy konyha dolgozóinak életéről. Játssza: az oroszlányi Ady május Filmszínház 31—június 2-ig, a dorogi Otthon Filmszínház június 3—5-ig. Makk Károly új filmje. A főszerepekben: Nagy Attila, Szegedi Erika fh., Domjáni Edit, Psota Irén. Játssza: a tatabányai Szabadság Filmszínház május 30—június 2- ig, a tatai Tó mozi június 3—5-ig. Lengyel lélektani filmdráma. Játssza: a sárisápi Vörös Csillag mozi június 1—2-ig, a nyergesújfalui Alkotmány Filmszínház 4—5-ig.