Kormárom Megyei Dolgozók Lapja, 1963. július (18. évfolyam, 53-61. szám)

1963-07-31 / 61. szám

e Hazaérkezett külföldről a Bányász Együttes tánckara A napokban érkezett haza kéthetes franciaországi és olaszországi vendégszereplésé­ről a tatabányai Bányász Együttes­ tánckara. A tánco­sok nagy sikert aratva szere­­­­peltek a­ nizzai­­ táncfesztivá­­­lon, s a fellépő 28 együttes közt a jugoszláv és a bolgár tánccsoport mellett a legtöbb elismerést kapták a fesztivál zsűrijétől és a közönségtől. Olaszországban Ventimigliá­­ban, Savórmban és a festői környezetű Como-i tó partján elterülő Bella­­gió üdülővárosban lép­tek fel. Bellagióban először szerepelt magyar táncegyüttes. s A kéthetes út során a tatabá­­­­nyai táncosok jártak Bécsben és Genfben is. Komárom megyeI DOLGOZÓK LAPJA Az általánossá váló középfokú oktatás útján NÉHÁNY esztendeje még nem látszott közeljövő­ben résnek megvalósítható elképze­az általánossá váló középfokú oktatás. Az utóbbi évek fejlődése, az oktatási re­form céljainak kezdődő való­­raváltása azonban egyre reá­lisabbá teszi ezt az elképze­lést. Igaz, még sok a tenni­való azért is, hogy minden iskolába járó gyerek befejez­ze az általános iskola nyolc osztályát, ám ezegzel egyide­jűleg a végzősöknek mind je­lentősebb százaléka tanul to­vább középiskolában, s ma már az okoz gondot, hogy minden­­ jelentkező számára biztosítani lehessen a közép­fokú továbbtanulást. Gond, de kellemes gond ez , s sok­kal inkább öröm, hogy elju­tottunk idáig. Az idén a megye általános iskoláiban mintegy négyezer tanuló fejezte be a nyolcadik osztályt. A végzettek 95 szá­zaléka jelentkezett tovább­tanulásra középiskolákban és iparitanuló-intézetekben. A nyolcadik osztályból kikerülő fiataloknak mintegy 55 szá­zaléka nyert felvételt, illetve iratkozott be a megye közép­fokú oktatási intézményeibe. Az idén a gimnáziumokban már nem tartottak felvételi vizsgát, hiszen miniszteri rendelet is biztosította, hogy minden megfelelő tanulmányi eredményű fiatalt fel kell venni ezekbe az oktatási in­tézményekbe. Ez megyénkben meg is valósult, s eddig több mint 1500 fiatal iratkozott be a gimnáziumok első osztá­lyaiba. Az ipari, mezőgazda­­sági technikumokba is több tanulót vettek fel, mint ta­valy, s mintegy félezer első­osztályos kezdi me­g itt ta­nulmányait az ősszel. A tech­nikumokba az idén is sokkal többen jelentkeztek, mint ahány diákot a népgazdaság­i igényei alapján felvehettek. A MEGYE KÖZÉPISKO­­­­­ÁK­­ÓL az idén mintegy ezer­­ érettségizett fiatal került ki, ezzel szemben az új első osz­tályosok száma meghaladja a kétezret. Mindez természete­sen komoly gondokat okoz, s átmeneti nehézségekkel jár. Valószínű, hogy néhány kö­zépiskolában emiatt be kell vezetni a váltakozó tanítást s ez elsősorban a felnőttokta­tást nehezíti majd. Ahogy nö­vekedik a középiskolai ta­nulók száma, a középiskola egyre inkább­­ új, népiskola jelleget kap — ez pedig új feladatok elé állítja a közép­iskolákban tanító pedagógu­sokat. Még inkább előtérbe kerülnek a nevelési feladatok, s jobb oktatási, nevelési mód­szerek alkalmazásával kell elérni, hogy a diákok meg­őrizzék az eddigi tanulmányi színvonalat. Az egyre általánosabbá váló középfokú oktatásnak ter­mészetesen meg kell terem­teni az anyagi feltételeit is. A következő két esztendőben mintegy 40 millió forintot fordítanak megyénkben új középiskolák, tantermek épí­tésére. Az ötéves terv végéig 68 új tanteremmel bővül a középiskolai hálózat. Az idén ősszel Nyergesújfalun és Kis­béren 4—4 új tanteremmel bővül a gimnázium. 1965-re Oroszlányban tizenkét tanter­mes, Tatabányán tizenhat tantermes gimnázium és egy nyolc,, osztálytermes­ közgaz­dasági technikum épül fel.­ Komáromban már megkezdő­dött a tizenhat tantermes kor­szerű gimnázium építése, 1965—66-ban további négy új tanteremmel bővül a nyerges­­újfal­ui középiskola, 1966-ban gimnáziumot kap Dorog, így az elkövetkező néhány évben olyan mértékben bővül a kö­zépiskolai tan­terem hálózat, hogy el tudja látni a növekvő igényeket, s megyénk közép­iskoláiban évről évre növe­kedhet a tanulók létszáma. A középiskolákba való je­lentkezés különösen a váro­sokban nagyon nagyarányú, nem kielégítő azonban még a falusi területeken. Ennek el­sősorban az az oka, hogy ke­vés a kollégiumi férőhely megyénkben. Az idén Eszter­gomban befejeződik az új leány-diákotthon építése, ezzel mintegy százzal növe­­­kedik a kollégiumi férőhe­lyek száma. A művelődési szervek azon fáradoznak, hogy a jövőben a kollégiumi férő­helyek növelésével mind több falusi gyerek számára tegyék lehetővé a továbbtanulást. EZEK AZ INTÉZKEDÉSEK teszik lehetővé, hogy a me­gyénkben is minden évben többen és többen szerezhes­sék meg a középiskolai vég­zettséget, s tovább haladhas­sunk az általánossá váló kö­zépfokú oktatás irányában. A termelőszövetkezet klubja Igazán csinos a klubhelyi­ség. A szélesívű ablakszárnya­­kat fehér függöny takarja. Ol­dal világítású és tölcsér alakú modern csillárokból árad fény. El­öl könyvszekrény áll, a amelynek felső része tv-áll­­vány is egyúttal. Az asztalok, s körülöttük elhelyezkedő szé­kek igazi klubhangulatot árasztanak. Ilyen a termelőszövetkezeti klub Mocsán. Nem csoda hát, ha a téli és tavaszi estéken nagyon sokan ellátogattak ide, de még most, a nyári munkák idején is jut idő es­ténként a tv-nézésre. Ez a klub azért is érdekes, mert nagyon kevés hasonló van még a megyében, s ezért különösen jó példa arra, ho­gyan lehet célszerűen felhasz­nálni a szövetkezet kulturális alapját a tagság hasznára, mindenki örömére. A klub berendezésére 25 ezer forintot költöttek, a régi épület átalakítására harminc­ezret. S ez a kiadás bőven ka­matozott. Otthont találtak itt a tsz-tagok, s szívesen jártak ide beszélgetni, vitatkozni, sőt tanulni is. Itt rendezték meg a tsz-akadémia előadásait, a pártszervezet szemináriumait. A zárszámadó közgyűlés, s egyes ünnepségek is helyet kaptak. Híres vendége is volt már a klubnak: Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke. A klubot a kultúrfelelős irá­nyítja, ő kezeli a televíziót, ő adja ki a könyveket a klub könyvtárából, ahol főként me­zőgazdasági szakirodalom ta­lálható. A könyvforgalommal azonban még nem elégedettek. Szeretnék bővíteni a könyv­állományt is. Mocsán az idén is jól hasz­nálják fel a szövetkezet szo­ciális-kulturális alapjából művelődésre jutó összeget. Se­­­gítik belőle a helyi tömegszer­vezetek munkáját, ismeretter­jesztő, országjáró kirándulásra viszik a szövetkezet dolgozóit, tanulmányi segélyt adtak a szakiskolákon, szaktanfolya­mokon tanulóknak, ősszel pe­dig ismét megrendezik a ter­melőszövetkezeti akadémia előadásait, s az anyagi kiadá­sokat a szövetkezet fedezi. A mocsai termelőszövetke­zeti klub tehát jó példája kulturális alap helyes felhasz­n­­álásának , s egyben kissé előre vetíti a jövő fejlődését, amely azt követeli, hogy termelőszövetkezetek egyre in­a­kább gazdái és irányítói le­gyenek az egész község kultu­rális életének. Filmszínházak műsora Annavölgy—Petőfi: 2—4: Ezer veszélyen át, 5—6-ig Robinson csa­lád. Ács—Szikra: e—7-ig Amíg az utolsó vendég elmegy. Bábolna— Szabadság: 4-én. Csudapest: 8-án Keserű szerelem. Császár—Kos­suth: 3—4-ig Valahol Európában, 6 —7-ig A meztelen diplomata. Csol­­nok—Petőfi: 3—4-ig Bolondos ha­lászfalu, 6—7-ig Jó emberek kö­zött. Dorog—Kert 3—4-ig Fivérek: 5— 7-ig Szélvihar. Esztergom—Pe­tőfi: 3—4-ig Amíg az utolsó ven­dég elmegy, 5—7-ig Társtalanul. Esztergom—Petőfi-Kert: 1—4-ig Egy katona, meg egy fél, 5—7-ig Csigalépcső. Esztergom—Szabad­ság: 3—4-ig Ez is szerelem, 6—7-ig Pinocchio. Kisbér—Kossuth: 2—4-ig Tánstalanul, 5—7-ig Mi ketten, meg a ló. Kesztölc—Petőfi: 3—4-ig Amikor a fák még nagyok vol­tak, 6—7-ig Mindennap élünk. Ko­márom—­Jókai: 1—4-ig Mi ketten, meg a ló, 5—7-ig Mr. Hobbs sza­badságra megy. Lábatlan—Rákó­czi: 3—4-ig A három testőr, 6-7- ig A Milady bosszúja. Lábatlan— Otthon: 4—5-ig Félbeszakadt dal. Nagyigmánd—Petőfi: 4—5-ig Isten őszi csillaga. Naszály—Rákóczi: 1—2-ig A kék öböl rejtélye: 4—5-ig .Mindennap élünk.. .Nyergesújfalu —Alkotmány: 3—4-ig Gombháború: 6— 7-ig A nagy manőver. Orosz­lány—Ady: 2—4-ig Mr. Hobbs sza­badságra megy, 5—7-ig Éjféli mi­se. Oroszlány—Ady—Kert: 4-én A megbilincseltek, 5—6-ig Fivérek. Oroszlány—Vörös A kék öböl rejtélye. Csillag: 4—5-ig Sárisáp—Vö­rös Csillag: 3—4-ig Éjféli mise: 6— 7- ig Félúton. Süttő—Petőfi: 1—2-ig Gombháború: 4—5-ig Amikor egy lány 15 éves. Szomód—Béke: 1—2- ig Fényes esküvő, 4—5-ig Egy há­zasság története. Szőny—Szabad­ság: 1—2-ig Ez is szerelem, 4—5-ig Fel a fejjel Tata—Béke: 1—2-ig Ezer veszélyen át, 4—5-ig Robin­­son-család. Tata—Tó: 1—4-ig Szél­vihar: 5—7-ig Bírósági ügy. Tata -Tó-Kert: 1—4-ig Út a kikötőbe, 5 -7-ig Zsuzsanna és a fiúk. Tata-­­bánya—Petőfi—Kert: 1—3-ig Ro­binson-család, 4-én Hóvihar, 6—7- ig Caibiria éjszakái. Tatabánya- Szabadság: 1—4-ig A nagy manő­ver. Tatabánya—Táncsics: 1—2-ig Bolondos halászfalu, 3—4-ig A fe­kete Orfeusz, Tát—Duna: 2—4-ig A meztelen diplomata, 5-én Bekerít­ve, 6—7-ig Igazság a hazugságról. Tokodaltáró—Bányász: 2—4-ig Ki­rályi gyermekek, 5—7-ig Gombhá­ború. Keskeny filmszínházak műsora augusztus 3-tól 4-ig Agostyán: Út a kikötőbe. Aka: A meztelen diplomata. Alsógalla: A szép amerikai. Acsteszér: A rendőr. Ászár: Háború és béke 1—* n. Balkonyszombathely: Az utol­só lehetőség Bajna: 2x2 néha 5. Bököd: Mi ketten, meg a ló. Baj: Amikor egy lány .15 éves. Bakony­; bank: Az elhagyott férj. Bajót: Huszárkisasszony. Bársonyos: Francia kandalló mellett. Csatka: Kísértetkastély Spessartban. Csép: A meztelen diplomata. Csolnok— Rákóczi telep: Darázsfészek. Dal: Félúton. Dág: Valahol Európában. Dömös: Fel a fejjel! Dimaalmás: Valahol Európában. Dunaszen­­miklós: Pillantás a hídról. Épül: Mágnás Miska. Ete: Münchhausen báró. Ebszőnybánya: Fel a fejjel! Esztergomtábor: Fekete nemzedék. Gyermely: Liliomfi. Hanta: Cári kegyelem. Héreg: Bírósági ügy. Kerékteleki: A viharok bolygója. Környebánya: Aki átmegy a fa­lon. Kisigmánd: Jó emberek kö­zött Komlód: Emberek a hídon. Kecskéd: 49 nap. Koppánmonostor: Az utolsó előtti ember. Kocs: A kopaszok bandája. Környe: A nagy manőver. Lábatlan­ Dózsa: A szó­rakozott professzor. Séta a nárciszok körül. Leányvár: Mária­halom: Gombháború. Naszály— körzeti: Angyalok földje. Nagysáp: Délután .6-kor Madridban.­­ Nesz­, mély: A kétk öböl rejtélye. Orosz­lány—Kossuth: És a te szerelmed is. Pilisszentlélek: Iván gyer­mekkora. Pilis­csév: Fiatalok vol­tunk. Pilismarót: A múlt kávé­háza. Réde: Egy év 9 napja. Sur: Békét az érkezőnek. Szák: A hét dada Szend: Két szoba összkom­fort. Szomor: Hintónjáró szerelem. Tarján: Emlékek éjszakája. Tar­­dosbánya: Mi ketten, meg a ló. Tagyospuszta: Zendülő fiatalok. Tatabánya—Kertváros: A nagy manőver. Tárkány: Csodálatos vagy, Júlia. Uny: A mi földünk. Vértesszöllős: A különös lány. Vértessomló: Kölyök. Várgesztes: A kilencedik kör. Vérteskethely: Az utolsó tanú. Vértestolna: Ami­kor egy lány 15 éves III. A tábornok csodálkozva nézett a rádiótechnikusra. Honnan tudja az ilyesmit? Ő már teljesen megfeledkezett arról, hogy neutronára­mlatok hatására a talajban levő ve­gyi elemek radioaktívvá vál­nak ... 4- Nem hinném, hogy szik­lánk felszínén cink, kobald, nátrium és mangán lenne, de szilícium és kalcium kétség­kívül van — felelte Medows professzor Queltch megjegy­zéséi«. — Valóban radioak­tívvá válhatnak, gamma- és bétasugarakat bocsáthatnak ki magukból. Hazard jól tudta, hogy az alfa- és bétasugarak kis ható­­sugarúak és könnyen elnyelik őket a különböző anyagok, köztük a levegő is. Külső ha­tásuk a szervezetre aránylag kicsi. A gammasugarak azon­ban nagy hat­á»képességűek ,és az ember bármely szervét megfertőzhetik. Csupán ettől az egy gon­dolattól ideges remegés futott végig Hazard tábornok tes­tén. Más dolog, amikor az ember tudja, hogy a gamma­sugarak a szervezetbe ha­tolva együttműködésbe lép­nek atomjaival, előidézik fel­bomlásukat ionokra és elekt­ronokra, viszont egészen más dolog, mikor az ember maga válik kísérleti nyállá hasonló kísérleteknél... Ám az is lehet, hogy Me­dows professzor eltúlozza a veszélyt? Az atomfizika nagy­szerű szakembere, ezért osztották a kísérleti csoport­is­ba, de halvány sejtelme sincs arról, milyen bombát robban­tottak fel az imént. Ez a kí­sérletek résztvevőinek nagy többsége számára titok. Ta­lán még a tervezői száméira is... —1 Mégis, miféle bombát robbantottak fel a mai na­pon? — kérdezte Eddy Old remegő hangon, aki rémülten hallgatta a professzor és Ha­zard tábornok beszélgetését. — A hadügyminisztérium­ban mindent olyan titokban tartanak, kedves Old — só­hajtott fel Medows —, hogy még nekem sincs halvány sej­telmem sem róla. Csupán annyit tudok, hogy a „Big Joe” fedőnevű teljesen új szuperb­omba volt. —Hát ez nem „tiszta bom­ba?” — kérdezte Queltch. — Mit jelent­­ az, hogy „tiszta”? — fordult felé cso­dálkozva Eddy Old. Medowsnak azonban Old csodálkozása mesterkéltnek tűnt, — jóllehet nem értette, miért kell ilyen naivnak tet­tetnie magát. Hisz mindenki tudta, mit jelent a „tiszta’­ bomba. Eleget cikkeztek róla az utóbbi időben az összes la­pok. — Miért tőlem kérdi ezt, Eddy? — vont vállat Queltch. — A professzor és a tábornok jobban tudják, hogy mi az. — Maga talán nem tudja, mister Old? — nézett a pro­fesszor fürkészően a fiatal hadnagy szemébe, de nem lá­tott benne semmi gát. — ,,Tisztán­ak” ravaszsá­nevezik nálunk a hidrogénb­ombát, mivelhogy robbanóerejét fő­képpen a termonukleáris fo­lyamatok határozzák meg, nem pedig a hasadás, mint az atombombáét. Az ilyen bom­ba fel­robbanásakor a rádió­­aktív termékek kicsi szokott lenni.mennyisége — De engedje meg — vá­gott csodálkozó képet a­ rá­diótechnikus —, mi váltja ki ezt a termonukleáris folya­matot? Hisz ahhoz több mil­lió fokos hő szükséges, amit pedig tudomásom szerint a hidrogénbomba belsejében levő atombomba felrobbantá­sával érnek el. Miféle „tiszta­ságról” lehet ebben az eset­ben szó? — Amíg atombomba a „gyutacs”, bizonyos hasadási termékmennyiség elkerülhe­tetlen — mondta egyetértően Medows. Félbe kellene szakítani ezt a társalgást, gondolta a tá­bornok, aztán mégis úgy dön­tött, hadd beszélgessenek in­kább, mintsem komor gondo­latokba merüljenek. — Teljesen „tisztát” tehát egyelőre még nem sikerült előállítani? — kérdezte Eddy Old. — Most dolgoznak rajta — felelte Medows. — Egyes tu­dományos tanácsadóink elhi­tetik a kormánnyal, hogy már most elkészíthető a ki­lenc­, nöt százalékos „tiszta” bomba. A továbbiakban pe­dig, ha a hidrogénbombák atomdetonátorait rendes rob­banóanyagok gyújtó töltetei­vel helyettesítik, talán sike­rül előállítani a teljesen „tiszta” bombát. A professzor különben ké­telkedett ebben. Általában mindenféle h­idrogén­bombá­t „piszkosnak” tartott, s nem hitt abban, hogy előállítható olyan termonukleáris bomba, amelynek robbanását ne kí­sérné radioaktív izotópok kép­ződése.­­ Azt mondja, hogy még sok év kell a „tiszta” bomba létrehozásához? — kérdezte Quertch s közelebb ült a pro­cesszorhoz. — S addig, amíg meg nem találjuk ezt a bom­bát, állandóan kísérletezni fo­gunk? S ezt mindannyiszor valami váratlan dolog fogja kísérni, mint például árnykor az első háromfázisú hidrogén bombát próbálták ki? — Minden lehetséges — fe­lelte beleegyezően Medows professzor. — Az első három­fázisú, illetve háromrétegű bombánk bizonyos mértékben valóban felülmúlta minden várakozásunkat s voltak, akik alaposan megitták a levét. — Én azt mondom, hogy ezek a pokoli bombák csak­nem mindig hoznak valami­lyen meglepetést — jegyezte meg Queltch rosszmájúan. — Hisz akkor mindnyájan azt hitték, hogy urán 235-ön kí­vül csupán nehéz és igen ne­héz vízzel van töltve, aztán kiderült, hogy még más anya­gokkal is. — De azért semmi különös agyafúrt dolog nem volt benne — szólalt meg fáradt hangon Medows. Ez a beszél­getés már kezdett az idegeire menni. — Deuterium és tri­tium helyett a lítium deute­­ritjével „töltötték meg”, a burkát pedig rendes urán 238-cal. Ennek eredménye­képpen a következő folyama­tot kapják: hasadás — mag­­egyesülés «több mint — hasadás. S ez tízszeresen szár­nyalja túl a rendes hidrogén­bomba erejét. — És mekkora területet fertőzött meg? ,— kérdezte Queltch még mindig az előbbi rosszmájúsággal. Ha­zard „tábornok pedig meg­jegyezte magában, hogy en­nek az embernek nem szabad többé megengedni, hogy részt vegyen titkos kísérleteken. — Tizennyolcezer négyzet­kilométernyi területen kelet­kezett akkor veszélyes nagy­ságot elérő radioaktivitás — felelte i Medows professzor előbbi közömbös hangján. — Addig babrálgatunk ezek­kel az atomokkal, míg meg­járjuk egyszer velük! — kiál­tott fel ismét izgatottan Quelch. — Előbb-utóbb a po­kolba repülünk ezzel az egész bolygónkkal együtt! Ki tudja, mi történik most odafent? ... ■ Talán már meg is kezdődött a légkör reakciója — bomlásának lánc­ja lenne, pro­fesszor, ha ■ megnézné, mit mutatnak a műszerei. Medows tudta, hogy Queltch csupa sületlenségeket beszél, de azért mégis vetett egy ide­ges pillantást a műszerek mutatóira. És bár azt jelez­ték, hogy a szikla felületén jelentősen megnövekedett a radioaktivitás, sietett meg­nyugtatni Queltch-et, hogy a légkör bomlásának semmiféle láncreakciója nem kezdődött és nem is kezdődhet el. (Folytatjuk) 1963. JÚLIUS 31. SZERDA M­EGYEI BEMUTATÓI Nyugatnémet film, Thomaas Mann híres regé­nyéből. Játssza: a banai filmszínház augusztus 3—4-ig.­­ ». ★ r a Olasz filmdrá­ma.. Főszerepben a híres olasz színész, Vittorio Gass­man. Játssza: tatabánya-újvá­­­rosi Jókai mozi, augusztus 3—4-ig. * Dold-Mihajlik nagysikerű ka­­­­landregényének filmváltozata. Játssza: a bakony­­sárkányi és a mo­­csai mozi augusz­tus 3—4-ig. ★ Izgalmas bűn­ügyi film, egy hu­ligánbanda lelep­lezéséről. Játssza: az ácsi Szikra mozi augusztus 3 —4-ig, a tatabá­nyai Szabadság Filmszínház, augusztus 5—7-ig.

Next