Kormárom Megyei Dolgozók Lapja, 1963. augusztus (18. évfolyam, 62-70. szám)

1963-08-19 / 67. szám

FÉNY... ÚJSÁGHÍR. Augusztus 20-ra befejezik a falvaik villamosítását.­ ­ Most Igondta a Vg.­vu­s mait holnap már ég a villanyi — Nagyon is értem, kérlek! A rádiónk féltékeny, mert alig nyitjuk ki mostanában... (Toncz Tibor rajza) — Épp ideje, hogy egyszer felmentünk Pestre, ott tudok egy jó sötét utcát. (Endrődi István rajza) Filmhírek a világ minden tájáról • Hat amerikai filmsztár, Charlton, Heston, Marlon, Brando, Tony Curtis, Mel Ferrer, Tony Franciosa, Burt Lancaster, és Bill Wilder rendező bejelen­tette, hogy résztt vesz a Wa­shingtonban, augusztus 26-án rendezendő néger felvonulá­son, amely a faji megkülön­böztetés eltörlését követeli.­­ — Az ismert rendező, Hejfic — a Rumjancev-ügy, a Zsur­­bin család, Az én drága pá­rom alkotója — AZ ÖRÖK TŰZ címmel ismét mai témá­jú filmet rendez a Lenfilm Stúdióban. A történet egy nagy szerelemről szól, s a két fősze­repet Alekszej Batalov és Ta­mar Szjomina alakítjá­­k — A Lengyel Egyesült Mun­káspárt XIII. plenáris vezető­ségi ülésén —, amelyet az ideológiai harc kérdéseinek és jelenlegi helyzetének szentel­tek — Wladislaw Gomulka, a párt első titkára hosszasan foglalkozott a lengyel film és a filmkritika helyzetével. Meg­állapította, hogy az elért ered­mények ellenére az utóbbi esztendőben súlyos hibák ta­pasztalhatók. Figyelmezte­tett, hogy a film nem szakadhat el a mai élet valóságától, nem válhat merő kísérletezéssé. A lengyel film­művészeknek szemére vetette, hogy túlságosan pesszimista módon ábrázolják az életet, majmolják a Nyugatot, művé­szetének rosszul felfogott mo­dernizmusát. A filmkritikákról szólva Gomulka megállapítot­ta, hogy ez az ideológiai front leggyengébb pontja. k •— Bernard Wicki, a neves filmszínész-rendező Párizsba érkezett ahol előkészíti AZ ÖREG HÖLGY LÁTOGATÁ­SA felvételeit. Dürrenmatt művének filmváltozatában Ingrid Bergmann és Anthony Quinn játszik főszerepet. film többi szereplői nyugatné­­­met és francia művészek. * — André Cayatte francia rendező Firenzében forgatja a házasságról szóló kétrészes filmjét. Az első rész címe: JEAN-MARC ÉS A HÁZAS­ÉLET, a második rész: FRAN­­COISE ÉS A HÁZASÉLET. A film a férfi, illetve a nő szem­szögéből mutat be egy rosszul sikerült házasságot. történet főszereplője Mindkét Marie- José Nat és Jacques Charrier. Dolgozatok a régészetről A dorogi múzeumban gyak­ran talál a látogató érdekessé­geket. Nemcsak egy-egy újon­nan felfedezett régi tárgy, az ásatások alkalmával előkerült ókori, középkori emlék gazda­gítja a múltról vallomást tevő leletanyagot, s kelti fel a fi­gyelmet, de fontos helyet fog­lalnak el a múzeumi munká­ban a frissen készülő tudomá­nyos dolgozatok, amelyek a te­rület múltjának egy-egy érde­kes kérdését boncolgatják. Jelenleg például négy érde­kes dolgozat készül. Vala­mennyinek ismeret- és tény­anyagát hosszú évek kutató munkája hozta felszínre, s nem kis része van ebben a mú­zeumbarátok kollektívájának. A késő császárkori római ipari technika című tanulmány pél­dául a tokodi római kori ipari település előkerült leletanya­gának felhasználásával sok ér­dekes ténnyel, adattal gazda­gítja a római ipari technika fejlettségi színvonaláról val­lott elképzeléseket. A dolgozat szerzője, Szepessy Géza meg­állapítja például, hogy téves az a meghatározás, amely a fém felhasználása alapján a vaskorszak elnevezést hasz­nálja. A régészek vasat sehol nem találnak. A régi korok­ban a fémet ugyanis egyálta­lán nem olvasztották ki. Ehe­lyett a vasércet izzították fel, üllőn kiverték a szennyező anyagokat, s így tulajdonkép­pen vas helyett acélt készítet­tek. Ennek nyomai fellelhetők a tokodi római ipartelep sa­lakanyagában. Érdekes vizs­gálat készült többek között ar­ról is, hogy a különböző kor­szakokban milyen hőfokon égették a kerámiákat a ró­maiak. Ehhez például a mú­zeumbarátok körének tagjai végeztek el bonyolult kísérlet­sorozatot. Dolgozat készül a tokodi ró­mai telep gazdálkodástörténe­téről is, s különösen érdekes­nek ígérkezik A római csá­szárkori pénzek című munka, amely a numizmatikával fog­lalkozók számára nélkülözhe­tetlen segédeszközt jelent majd. Segítségével könnyebbé és gyorsabbá válik a különbö­ző érmék, pénzek osztályozása, korszakolása. Újszerű vállalkozásnak ígér­kezik a dorogi szénmedence ipari és mezőgazdasági mun­kássága erkölcsi felfogásának alakulását, változását vizsgáló tanulmány. Ez úttörő munká­nak számít, s hat esztendei gyűjtés összegezése lesz. A dorogi múzeumban készü­lő dolgozatok már nemcsak a helyi anyag gazdagítását, a he­lyi gyűjtés összegezését szol­­­gálják, de hasznára válnak a régészet egyetemes tudomá­nyának is. Filmszínházak műsora Szélesvásznú mozik Annavölgy—Petőfi: 24—25-ig A forrongó város: 27—28-ig Münch­hausen báró. Ács—Szikra: 24—25- ig Amikor a fák még nagyok voltak, 27—28-ig Aki átmegy a falon. Dorog—Kert: 26—28-ig Egy nyár története. Esztergom—Petőfi: 22— 23-ig Ketten a túlvilágról, 26—28-ig A hetedik esküdt. Esz­tergom—Petőfi—Kert: 24—25-ig Kü­lönös kirándulás, 26—28-ig Az is­meretlen férfi. Kisbér—Kossuth: 23— 25-ig Isten őszi csillaga, 26-28-ig Amikor a fák még nagyok vol­tak. Komárom—Jókai: 23—25-ig Egy szélhámos vallomásai, 26—28- ig Ketten a túlvilágról. Lábatlan— Rákóczi: 24—25-ig Monte Christo grófja I—II. 27—28-ig Cartouche. Nyergesújfalu—Alkotmány: 24—25- ig Egy nyár története: 27—28-ig Asszony a telepen. Oroszlány— Ady: 23—25-ig Asszony a telepen, 26—28-ig Forrongó város. Orosz­lány—Ady—Kert: 22—23-ig Az élet visszavár, 25—27-ig Kenyér, sze­relem, Andalúzia. Sárisáp—Vörös Csillag: 24-25-ig Jó emberek kö­zött. Szőny—Szabadság: 25—26-ig Egy pohár víz: 29—39-ig Ne fo­gadj el édességet idegentől. Tata— Tó: 22—25-ig A hetedik esküdt, 26—28-ig Üzletemberek. Tata—Tó— Kert: 24-25-ig Kenyér* szerelem, fantázia, 26—28-ig Fekete nemze­dék. Tatabánya—Petőfi—Kert: 22—25-ig. Cartouche, 27—28-ig Kas­mír földjén. Normál mozik Bábolna—Szabadság: 25-én Ma­lachias csodája. Császár—Kossuth: 24—25-ig Az utolsó előtti ember, 27—28-ig Válás olasz módra. Csol­­nok—Petőfi: 24-25-ig Randevú Kop­penhágában, 27—28-ig Candide. Esztergom—Szabadság: 24—25-ig Fekete nemzedék: 27—28-ig A hét dada. Lábatlan—Otthon: 25—26-ig Münchhausen báró. Nagyigmánd —Petőfi: 25—26-ig Egy csepp méz. Naszály—Rákóczi: 22—23-ig Egy pohár víz, 25—26-ig A hét dada. Oroszlány—Vörös Csillag: 22—23-ig Hintónjáró szerelem, 25—26-ig A szórakozott professzor. Süttő—Pe­tőfi: 22—23-ig A meztelen diplo­mata,25—26-ig Séta a nárciszok körül. Szomód—Béke: 22—23-ig Az utolsó előtti ember 25—26-ig Bam­bi. Tatabánya—Táncsics: 22—23-ig Az ismeretlenség határán, 24—25- ig Különös hajótöröttek. Tát— Duna: 23—24 Üzletemberek, 25-26- ig Maximka. Tokod—Kossuth: 23— 24-ig Válás olasz módra, 25-én Négy hét Afrikában, 26—28-ig Vál­ságos órák. Tokodaltáró—Bá­nyász: 23—25-ig Ítélethirdetés csü­törtökön, IX. Queltch most szinte megsza­kítás nélkül küldte az éterbe a hárombetűs SOS-jeleket. Né­hány perc múlva orosz nyel­ven jelentkezett egy állomás. Miután Quettch •■*--t vett a második világháborúban és hosszú időt töltött Mur­­manszkban, elég jól értett oroszul. Kiderült, hogy a leadott SOS-jeleket egy szovjet tudo­mányos kutató hajó fogta fel, amely a Csendes-óceán vizein úszott. — Ki az, aki jelentkezett? — kérdezte a tábornok kíván­csian. „Megmondjam vagy nem, hogy oroszok?“ — töprengett Queltch. — Egyelőre homályos... — felelte kitérően. — Rögtön megtudom. De ahelyett, hogy megkér­dezte volna, közölte koordiná­táit s megkérte az oroszokat, hogy lépjenek érintkezésbe a „Fowken” torpedóromboló­val. Azt a választ kapta, hogy kérését máris teljesítik. Azt is közölték, hogy sejtik, miért ke­rültek a segítséget kérők ilyen nyomorúságos helyzetbe... — No, kicsodák hát?! — sürgette Hazard Queltch-et. Kidudorodó homlokát számos ap­ró ránc borította el. bozon­tos, rőt szemöldöke csaknem összeért az orra fölött, állkap­csa kissé lejjebb ereszkedett. Korábbi kevélysége szinte el­tűnt. Queltch minden öröm nélkül állapította meg ezt a változást a tábornok arcán és tettetett hanyagsággal válaszolta: — Oroszok, sic. — Micsoda?! — üvöltött fel Hazard s arca ismét átválto­zott, szemöldöke felhúzódott, állkapcsa előreugrott. — És maga beszélgetett velük? Ki­fecsegte nekik a hadititkot? Tudja-e, hogy ezért... Magánkívül volt a dühtől és többé egy szót sem tudott ki­nyögni. Queltch pedig, ha nem is éppen szemtelenül, de min­denesetre önérzetesen felelte neki: — Tábornok úr, én semmit sem fecsegtem ki nekik. Az oroszok enélkül is többet tud­nak erről az átkozott bombá­ról, mint jómagam. Talán még ennél is többet... Ez a kijelentés olyannyira megdöbbentette Hazardot, hogy egyszeriben lecsillapo­dott és zavartan kérdezte: — De honnan?... Honnan tudhatták meg? — Ezt én már nem tudom, sir... vallotta be Queltch egy­szerűen. — Viszont a bombán­kat sokáig hatónak nevezték és nagyon csodálkoztak azon, hogy mi maradtunk­ egyáltalán életben — Sokáighatónak?! — kiál­tott fel Medows. Leugrott az asztalról és Hazardhoz rohant. — Tehát felhasználták a mag­reakciót, amely sokáigható atomhasadási gócot hoz létre? — Igen... — vallotta be a tábornok kissé zavartan. — De hisz ez a legtisztább kalandorság! — folytatta Me­dows izgatott hangon. — Ké­pesek voltak a „Big Joe” be­gyújtására felhasználni a nem­rég felfedezett és nagyon ros­­­szul ismert transzurán elemet, a macedóniumot? És itt az eredmény... Nem, ez már több, mint kalandorság! Hisz még elméletileg is csak nagyon homályos elképzeléseink vol­tak arról, milyen következmé­nyei lesznek annak, ha mace­dóniumot használunk a hidro­génbomba „begyújtásához". Nem tudom megérteni, miért kellett annyira sietni ennek a „Big Joe”-nak a kipróbálásá­val! — Ugyan már! — nevetett fel Queltch rosszmájúan. — Hiszen azért sietünk, hogy mi­nél hamarabb átléphessük a háború és béke közti egyen­súlyhatárt. Félünk, nehogy bolygónk istállóvá változzék. Pedig úgy néz ki, hogy rövi­desen nagy temetővé változik. Hazardot meglepte Queltch­­nek az a kijelentése, hogy az oroszok ismerik a felrobban­tott bomba titkát s úgy lát­szott, hogy már nem érdekli, mi történik körülötte. A féle­lemtől egész idő alatt remegő Eddy Old viszont gyorsan ki­húzott zsebéből egy sötét do­bosit és kapcsolgatott rajta va­lamit. — De hogyan? Az ördögbe is, hogyan tudták meg?! — kiáltot fel Hazard ismét dü­hösen. Szeme gonoszul felvil­lant s elkapta Queltch torkát. — Gazember! Ugye, te fecseg­ted el nekik? — Tábornok úr! Hagyja bé­kén Queltch-et — szólalt meg Medows váratlanul olyan han­gon, amilyet egyáltalán nem vártak ettől a művelt öreg­embertől. — És ne beszéljen ostobaságokat. Honnan tudhat­ta volna Queltch, hogy mace­­dónium-bomba, én sem tudtam?amikor még — Akkor hát honnan az oro­szok jólértesültsége?... — Hát lehet manapság el­titkolni nemcsak az atom- és termonukleáris fegyverkísér­letek tényét, hanem műszaki összetételüket is? Önnek ezt, miszer Hazard, tudnia kellene. — De hiszen a „Big Joe”-t úgy robbantották fel, hogy ne­hezen lehessen rájönni — emelte fel Hazard a hangját. — Először is a föld alatt rob­bantottuk fel, óceán szeizmikus másodszor az körzetében levő szigeten. — Ön talán nem tudja, hogy az a verzió, amely szerint a földrengést lehetetlen megkü­lönböztetni az atomrobbanás­tól, már megdőlt? — csodál­kozott Medows. — A földren­géskor és föld alatti robbanás­kor keletkező szeizmikus hul­lámok jellegéből ma már könnyen megállapítják, hogy mi okozta őket. Ami pedig azt a pár nem észlelt föld alatti robbantást illeti, amit idén vé­geztünk, hát azok túlságosan kiserejűek, egy kisebbek voltak. kilotonnánál észlelésükre olyan Ugyanakkor készüléket használtak, amely nem felelt meg a genfi szakértői értekez­let által javasolt követelmé­nyeknek. (Folytatjuk) Keskeny filmszinházak műsora augusztus 24-től 26-ig Agostyán: A világ minden ara­nya. Aka: Túl fiatal a szerelem­re. Alsógalla: Csak ketten játsz­hatják. Acsteszér: Séta a nárci­szok között. Ászár: Egy szélhámos vallomásai. Bakonyszombathely: A múlt kávéháza. Bakony sárkány: Huszárkisasszony. Bajna: Gomb­­háború. Bököd: A mi földünk. Baj: Délután 5-kor Madridban. Bakonybánk: Előzés. Bajót: Elő­zés. Bana: Asszony a telepen. Bársonyos: Mi ketten, meg a ló. Csatka: Iván gyermekkora. Csép: Egy év 9 napja. Dad: Csodálatos vagy. Júlia! Dág: Az állomáson. Dömös: A mi földünk. Dunaalmás: Bírósági Ügy. Dunaszentmiklós: A szép amerikai. Enöl: 49 nap. Ete: Fel a fejjel! Ebszőny­­bánya: Huszárkisasszony. Eszter­­gomtábor: Az utolsó lehetőség. Gyermely: Valahol Európában. Hánta: A meztelen diplomata. Héreg: A hazugság városa. Ke­rékteleki: Gombháború. Környe­­bánya: Félúton. Kisigmánd: Ami­kor a fák még nagyok voltak. Kömlőd: A meztelen diplomata. Kecskéd: Valahol Európában. Kárpánmonostor: A nagy ma­nőver. Kocs: Üzletemberek. Kör­­nye: Egy nyár története. Lábat­lan—Dózsa: A kétéltű ember. Leányvár: Félúton. Máriahalom: Üt­ a kikötőbe. R­pcsa: A lány és az államügyész. Mogyorósbánya: A kopaszok bandája. Naszály­­körzeti: Déryné. Nagysáp: Tü­csök. Neszmély: Francia kandalló mellett. Oroszlány—Kossuth: Nyomorultak I—n. Pilisszentlélek: A torpedó visszalő. Piliscsév: Jó emberek között. Pilismarót: Or­dasok között. Réde: Királyi gyer­mekek. Sur: Egy pohár víz. Szák: Egy csepp méz. Szend: egy lány 15 éves. Szomor: Amikor Min­dennap élünk. Tarján: Az elha­gyott férj. Tardosbánya: A má­sodik vágány. Tagyos Tiszta: A hét dada. Tatabánya—Kertváros: Ketten a túlvilágról. Tárkány: Tücsök. Jókai Kultúrotthon Tata­­bánya-Újváros: Amikor egy lány is éves. Hnv: A különös lány. Vértesszőllős: Az utolsó előtti ember. Vértessomló: rek. Várgesztes: Iván Üzletembe­gyermek­kora. Vérteskéthely: A hét dada. Vértestolna: A szórakozott pro­fesszoré /HEGYES bemutatók Új magyar film, melynek hősei bá­nyászok. Játssza: a dorogi kertmo­zi augusztus 22— 25-ig, a tokodaltá­­rói Bányász mozi augusztus 26— 28-ig. * Lengyel lélek­tani Játssza: filmdráma. a tatai Béke mozi augusz­tus 25—26-ig, a tatabányai Sza­badság Filmszín­ház, augusztus 27—28-ig. * Francia film­vígjáték. Játssza: a tatabányai Sza­badság Filmszín­ház augusztus 24—26-ig, a sári­sápi Vörös Csillag mozi augusztus 27—28-ig. * Jön — Jön! Antonioni, az új utakat kereső olasz filmrende­ző Nyugaton nagy vitát kiváltott filmje, amely közeljövőben me­­­gyénk filmszín­házaiban is bemu­tatásra kerül.

Next