Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1965. január (20. évfolyam, 1-9. szám)

1965-01-20 / 6. szám

Komára ★ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ★ XX. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM Ára: 60 fillér 1965. JANUÁR 20. SZERDA Vitán­ pro Mórjai, egyai­ljetek! A gazdálkodás hatásfokának növelése valamennyi dolgozó legsajátabb ügye Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Komárom megyei Bizottsága január 18-án, hétfőn a végrehajtó bizottság je­lentése alapján megtárgyalta megyénk iparának, közleke­désének és mezőgazdaságának 1964. évi termelési eredmé­nyeit és az 1965-ben megvalósítandó feladatait. Az értekez­letre meghívták a nagyobb vállalatok, intézmények vezető munkatársait. Az ülést Havasi Ferenc, a pártbizottság tit­kára nyitotta meg. A végrehajtó bizottság beszámolóját Nemeslaki Tivadar, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára terjesztette a pártbizottsági ülés elé. A beszámoló bevezetőül hangsúlyozta, hogy a megye ipari üzemeinek túlnyomó többségében jó eredményeket értek el 1964-ben, s eleget tet­tek a tervben előírt kötelezett­ségeiknek. A minisztériumi irányítás alá tartozó üzemek zöme teljesítette termelékeny­ségi előirányzatát is. A megye szénbányászata a tervezettnél 131 000 tonna szénnel adott többet a nép­gazdaságnak. E többlet jelen­tőségét növeli, hogy bányá­szainknak meg kellett küzde­niük az év közben jelentkező vízbetörésekkel és más elemi csapásokkal. Oroszlányban és Dorogon a termelékenységi irányzatot is túlszárnyalták. Jól dolgoztak a brikettgyárak is, amelyek csaknem 7000 ton­nával termeltek többet a terv­ben meghatározottnál. Hasonlóan szép eredmények születtek a megye vegyipari üzemeiben is, amelyek összes­ségükben csaknem 8 százalék­kal teljesítették túl mennyi­ségi előirányzatukat. A Komá­romi Kőolajipari Vállalatnál és a dorogi szénfeldolgozónál csaknem teljes egészében a termelékenység növelésével biztosították a termelési több­letet. Külön ki kell emelni, hogy a viszkózagyár többszö­rösen túlteljesítette eredeti exporttervét. A gépipar nehézségei A gépipari üzemek tevé­kenysége viszont nem mutat ilyen jó képet. Különösen el­maradt a terv teljesítésével az esztergomi Labor Műszeripari Művek. Ennek objektív okai is voltak, azonban az elmara­dáshoz hozzájárultak a válla­lat vezetőinek és a felsőbb irányító szervek illetékesei­nek hibái is. Javult viszont a munka az esztergomi maró­gépgyárban, ahol sikerült az ■ exporttervet túlteljesíteni. Ez annál jelentősebb, mivel az üzem termékeinek háromne­gyede kivitelre kerül. Az építőanyagipari üzemek mindegyike teljesítette éves feladatát. Külön dicsérendő az eternitgyár, a vasbetongyár és a süttői kőfaragó vállalat, amelyek terven felül elért ter­melési eredményeiket teljes egészében a termelékenység növelésével biztosították. Az eternitgyárban a tervezettnél 50 000 négyzetméterrel több hullámlemezt állítottak ami azért is fontos, mivel elő, a hullámpala hiánycikk. Az erőművek ugyancsak ele­get tettek a rájuk hárult fel­adatoknak. Az Oroszlányi Hő­erőműnél azonban a gazdasá­gosság alakulásával és az üzemmenet folyamatosságával még nem lehetünk elége­dettek. Ezért itt szükséges a műszaki vezetés színvona­lának emelése. A beszámoló ezután a kön­­­nyű- és élelmiszeripari üze­mek eredményeit ismertette, hangsúlyozva, hogy a tavalyi tapasztalatok alapján szüksé­gesnek mutatkozik az együtt­működés erősítése a külkeres­kedelmi szervekkel, s az igé­nyek alaposabb ismerete. A tanácsi ipar tevékenységéről szólva külön aláhúzta, hogy­­ 1964-ben megyénkben csaknem 2 milliárd forint ér­tékű beruházást kellett meg­valósítani. Az előzetes adatok szerint nem sikerült teljes egészében eleget tenni az elő­irányzatoknak, így például el­maradás mutatkozott a lakás­építésnél. Ezen kívül a múlt évben is több­ új objektumnál haladták meg a költségek az eredeti előirányzatot. Akad azonban már jó példa is: a­ komáromi olajfinomító vállalatok a javítás-szolgálta­tás előirányzatát mintegy 2­ százalékkal túlszárnyalták. Helytálltak a közlekedési vállalatok dolgozói is — mon­dotta ezután az előadó —, hi­szen 13,5 millió tonna áru szállítottak el a múlt évben többet az előirányzottnál. En­nek ellenére sem tudtak azon­ban lépést tartani az igények­kel, s az év során több eset­ben éppen az áruszállítás aka­dozása gátolta az ipari üze­mek tervteljesítését. Fokozó­dott a személyszállítás is mintegy 50 millió utassal szál­lítottak többet, mint 1963-ban Az autóbuszjáratok túlzsúfolt­sága azonban még mindig sok panaszra ad okot: építése során mintegy 19 millió forintot takarítottak meg. Igen rossz képet mutat a lakásépítkezésekhez kapcsoló­dó járulékos beruházások megvalósítása. Több új iskola és más oktatási intézmény,­­va­­lamint üzletház építése húzó­dott, illetve húzódik el. A megyei pártbizottság a múlt évben nagy erőfeszítése­ket tett a kiemelt beruházások tervének teljesítésére. Ennek eredményeként sikerült is lé­nyegében biztosítani az előírt ütemet a szőnyi, nyergesújfa­lui és almásfüzitői új objektu­moknál. A legsúlyosabb elma­radás az esztergomi marógép­­gyár bővítésénél ahol az eredetileg mutatkozik, tervezett összeg fele sem került felhasz­nálásra. Hogy a kiemelt beru­házások megvalósításában si­került előbbre lépni, ebben nagy szerepük volt a megyei pártbizottság által összehívott kooperációs értekezleteknek. Az elmaradásban szerepet játszi­k építőipari vállalataink hiányos felkészültsége. A KO­MÉP-nél feltétlenül szükséges a vezetés színvonalának meg­javítása, az üzemszervezés fej­lesztése, mert enélkül nem tudnak eleget tenni kötelezett­ségeiknek. Igen eredményes volt a me­gyei pártbizottság mellett te­vékenykedő exportbizottság munkája. A bizottság által létrehozott brigádok számos hasznos javaslatot tettek az em­ortterm­és bővítésére, több hiányosságra derítettek­­ fényt. Javaslatokat dolgozott ki a bizottság az importanya­gok jobb felhasználására is, ezek megvalósítása azonban még csak kezdeti stádiumban van. A beruházások helyzete Előtérbe kerülnek a minőségi mutatók Pártunk Központi Bizottsá­gának határozata értelmében az idén a gazdálkodás hatás­fokának javítása válik fő fel­adattá az élet minden terüle­tén. A termelőmunkában és egész gazdasági fejlődésünk­ben a minőségi mutatóknak kell előtérbe kerülniük ahhoz, hogy a második ötéves előirányzatait teljesítsük, terv az eredményeket megszilárdít­suk, s ezzel szilárd gazdasági alapot teremtsünk ötéves tervünkhöz is. harmadik Ez az eddiginél mélyrehatóbb és tervszerűbb munkát követel minden dolgozótól, és különö­sen a vezetőktől. 1965-ben az ipari termelést 4,5 százalékkal kívánjuk nö­velni. Ha ehhez viszonyítjuk a megye üzemeinek feladatait, azt látjuk, hogy üzemeink egy részében a termelés növeke­dése az országos átlag alatt fog maradni, nagyobbik ré­szüknél megegyezik ezzel, egy kisebb résznél pedig megha­ladja azt. Megyénk szénbányászati üzemeinek ebben az évben összesen 9 160 000 tonna szenet kell kitermelniük. Ez — az oroszlányi vállalatot leszámít­va —, nem haladja meg a ta­valyit, ám Tatabányán és Do­rogon is fokozza a feladatot, hogy az előirányzatot vasár­napi műszakok nélkül kell tel­jesíteni. Ügyelni kell a tervben meg­határozott 30,4 százalékos durva szénarány biztosítására. Ezt csak igen átgondolt mű­szaki intézkedésekkel lehet megvalósítani. A bányamun­ka megkönnyítése céljából to­vább kell fokozni a helyi kö­rülményeknek legjobban meg­felelő gépesítést, elsősorban a gépi jövesztést és felrakást. Az idei önköltségi tervek teljesítése is átgondolt mű­szaki intézkedéseket követel, s Ugyanezt igényli az 1966. évi­ feladatok jó előkészítése is.­ Minden bányaüzemnél erőfe­­­szítéseket kell tenni a korsze­­­rű biztosító anyagok szélesebb­­ körű alkalmazására, hiszen ez­ nemcsak a bányák állapotát­ javítja, hanem kedvezően hat­ a munka biztonságára is. vel mind a kaprolaktám, mind a cellulóz importból szárma­zik. A dorogi szénlepárló veze­tőitől azt kérjük, hogy június 1-ig fejezzék be az új germá­­niumüzem kísérleti munkáit, s utána indítsák meg a folya­matos gyártást. Ezenkívül for­dítsanak nagyobb gondot a munkaszervezés javítására, a kieső idő csökkentésére. A ta­tabányai alumíniumkohó már mindenekelőtt a termelési terv túlteljesítésére, a fajla­gos energiafelhasználás csök­kentésére és a minőség javí­tására kell törekednünk. A megyei erőműveknél a nagy­(Folytatás a 3. oldalon) Gyorsan fejlő« Vegyipari üzemeinknél — az országoshoz hasonlóan — a népgazdasági átlagnál gyor­sabban fog növekedni a ter­melés. A mennyiségi előirány­zat 7,8, az exportszállítás ter­ve pedig 7,2 százalékkal ha­ladja meg a tavalyit. A Komá­romi Kőolajipari Vállalatnál ugyan csökken valamelyest a feldolgozott anyag mennyisé­ge, az értékterv viszont nö­vekszik, ami azt jelenti, hogy a feldolgozásra kerülő nyers­anyagból a tavalyinál értéke­sebb termékeket kell előállí­tani. Timföldből 10 000 tonnával kell többet adni az elmúlt évi­nél. Emellett csökkenteni kell a timföld vastartalmát, mert ez feltétele a kivitel növelésé­­ n­k a vegyipar­ nak. Módot kell találni a vö­­­­­­rös iszap folyamatos meszezé­­­­sére, amihez kérjük a felsőül­ 1 szervek tását is. hathatósabb támoga­t A viszkózagyárban a terme­­­­lési feladatok teljesítése mel­­­­lett erőfeszítéseket k­ell tenni } a beruházások határidejének­ lerövidítésére, hogy az idér­e már legyárthassanak mintegy } 2000 tonna danulonrostot és} 500 tonna danulonműselymet.} Az új üzemek munkaerőszük­} ségletét egyrészt a régi üzem­­ részekből történő átcsoportosí­­­­tással, másrészt az új belépők­­ megfelelő felkészítésével kell­ biztosítani. A műszaki fejlesz­­­tésnek itt elsősorban a fajla­­­gos anyagfelhasználás csők­­ kerítésére kell irányulnia, mi-} } öregek, ha találkoznak. Felszabadulási verseny üzemeinkben Munkaverseny felajánlások, műszaki fejlesztés — Oroszlányban, Nyergesújfalun és Esztergomban Az 1965-ös gazdasági felada­tok, a hazánk felszabadulá­sának 20. évfordulójára kez­deményezett verseny ese­ménydússá tették az esztendő kezdetét. A megye ipari üze­meiben már jórészt elkészül­tek a teendők megvalósítá­sát segítő intézkedési tervek. A jubileumi évforduló méltó megünneplésére a munkások versenyfelajánlásokkal ké­szülnek. A Szerszámgépipari Mű­vek Esztergomi rában 52 brigád Marógépgyá­vállalta szerszámgéptermelés terv sze­­­rinti növelését és az export­hányad javítását. Az idén kü­lönösen nagy gondot fordíta­nak a veszteségidő és a selejt csökkentésére. A gyár szocia­lista brigádjai tevékenysé­gükkel ez évben is ki akarják vívni a szocialista brigád cí­met. Nyergesújfalun az Eternit Művekben jelentős műszaki fejlesztéssel kezdték az új esz­tendőt. Az új csőüzemben a­­ napokban csőszilárdító gör­gősort szereltek fel. A gör­gősor ennek az üzemrésznek a teljes automatizálását te­remtette meg. A gyár műsza­ki gárdájának tervei alapján készült berendezés 5 száza­lékkal növeli a csőgyártó automata kapacitását s a szá­mítások szerint ugyanennyi anyagmegtakarítást is ered­ményez. A berendezés a csőt üzemben megszünteti a ne­héz fizikai munkát. A szakem­berek szerint a gépre fordított költség rövid idő alatt vissza­térői. Az Oroszlányi Szénbányák Vállalatnál a napokban ül­tek össze termelési tanácsko­zásb­a az aknaüzemek és a vállalat vezetői. Ezen az ér­tekezleten határozták meg ez évi feladataikat. Ezután az üzemekben kerül sor e terme­lési tanácskozásokra. Az aknaüzemek közül az oroszlányi XVI-os akna há­rom szocialista fr­ontbrigádja, már a felszabadulási verseny szellemében lendült munká­ba. A brigádok jelenlegi 103 százalékos termelési eredmé­nye bizonyítja, hogy a bányá­szok állják szavukat. Nem érheti szó a házuk táját a vál­lalt minőségi munka és az anyagtakarékosság sem. Jó eredménnyel területén dicse­kedhetnek az egyéni vállalá­sokban, amelyekben a tanu­lás, szórakozás és művelődés is szerepel. Tímár János, Har­­math György és a Bölcskei Vilmos vezette három szo­cialista brigád igyekezetének is köszönhető, hogy a XVI-os akna ebben az évben már 550 tonna szenet adott terven fe­lül. A csőüzem új görgősora.

Next