Dolgozók Lapja, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-17 / 14. szám

i Bizalmat ébresztő munka Az esztergoitó Labor Mű­szeripari Művek, az utóbbi esztendőkben számos mániát fejlesztette a gyárt­Piac követelményeinek és ízlésé­nek­ megfelelően, olyanokat­­ is, amelyeken szinte évtize­dek óta­ nem változtattak semmit Tennivaló tehát bő­ven volt A műszaki fej­lesztésnek ez az erőltetett menete kezd megtérülni. A fejlesztés célja többek kö­zött az volt hogy idő szem­­­pontjából is megteremtsék az ehhez szükséges feltételeket. A műszerek erkölcsi kopá­sa általában öt év, tehát ennek megfelelően kell elő­redolgozni, hogy mire egy­­egy gyártmány túlhaladott­nak minősülhet a piacon, megjelenjen az azt helyette­sítő korszerűbb változat Petőfi Sándor, a műszer­ipari művek műszaki főosz­tályvezetője az ez évi törek­véseket körvonalazta. Foly­tatják a sterilező berendezé­­sek fejlesztését Ma már ott tartanak, hogy valamennyi méretű és automatizáltsági fokú­ ilyen berendezés fej­lesztésével végeznek az idén. Ez azt jelenti, hogy mint­egy öt éven belül erre a té­mára nem kell visszatérni­ük Valószínű, hogy a kö­vetkező­­ esztendőben sor ke­rülhet, a hagyományos gyárt­mányok fejlesztésére. Ez an­nál is inkább kívánatos, mert a piac bizonyos mér­tékben máris utal korszerűt­lenségükre. A termosztát kor­­szerűsítésével tulajdonképpen ez a munka is megkezdődött a gyárban. A cél a működé­si tartomány kiszélesítése, a szabályozás pontosságának fokozása, és a modern kül­ső megtervezése. A komplett laboratóriumok közül a múlt évben a m­ag- és takarmány­vizsgáló labora­tóriumok gyártás-előkészüle­tei folytak, amelyeket az idén már sorozatban tanak. Ezzel egyidőben gyári ki­egészítésükkel is foglalkoz­nak. Most egy újabb liszt- vizsgáló laboratórium kifej­lesztése kerül napirendre, amelyet a vállalat budapes­ti egységével közösen végez­nek. A maglaboratórium cull sorozatát 1966-ban legyár­tották, s eljuttatták a meg­rendelőnek. A takarmányla­boratóriumból­­ kísérleti példányt bocsátottak a fel­használó rendelkezésére. A maglabor igénye 1965-ben jelentkezett, s egy évvel ké­sőbb már a null szériánál tartottak. A szovjet alap­dokumentáció szerint készült laboratóriumi kom­plexum igen rövid idő alatt jutott el a termelés vérkeringésé­ig. Ez a gyorsaság bizalmat ébresztett a szovjet megren­delőben, s megbízható, jó partnernek ismerte meg az esztergomi műszeripari mű­veket Ez a jövőt illetően is fontos. Ha a megrendelők el­képzelései gyorsan öltenek testet, bátran fordulnak gyárhoz. Az ilyen jellegű bi­a­dalom elengedhetetlen, meghatározza az adott gyár, s vállalat perspektíváját is. Ezt kívánja erősíteni, s m­éginkább tartóssá tenni a műszaki fejlesztés az esz­tergomi műszeripari művek­ben. Gordos Géza tilto-firko Társadalmi játék LOTTÓZÓ-GENERACIÓ& Szerencse (és ez nemcsak szok­ványos szófordulat, han­em­ való­ban a szerencse eredménye), hogy az üzemekben, intézményekben ma már nemcsak szocialista bri­gádok dolgoznak, hanem lottózó brigádok is. (Sőt, nem egy szo­cialista brigád lottózó brigád is egyúttal.) • Számuk egyre szaporodik, s ele­ven összekötő kapocs közöttük a szám­szerz­ődés. Ez olyanféle, mint eleinknél a vérszerződ­és volt, esek valamive­ erősebb kötelék. Az egyszer kitalált variáció szá­mait miséim héten meg kell ját­szani, mert mi lenne, ha éppen akkor jönne be a nyeremény, amikor abbahagyják? Ebből lo­gikusan következik — amit egyéb, s kész, a gyakorlat la igazol —, hogy­ »míg játszanak, addig szont sem jön a nyeremény.vi­A lottózás történetének ma még a kezdő lapjait forgatjuk. Még tíz esztendő sem telt el, hogy elő­ször­­ krikszkrakszolhattuk et az első­­ szelvényeket. De néhány év, pár évtized, és beköszöntések a nagy idők, am­ikor már nemcsak lottózó brigádok, de egész lottózó generációk élnek majd közöt­tünk. Akkor olyan is lesz majd, hogy az egész életében szenvedélyesen lottósó »tyit végrendeletében ha­­lálbiztos lottó-variációját hagyja szeretteire- Hogyne tehetné, hi­szen ismeri a számok törvényét! Tudja, hogy ennek a bizonyos variációnak egyszer be kell jön­nie. "Egyszer. Ha már az ő éle­tében nem " jön be, folytassa fia, maidén pedig az unokája, s ha kell, hetediktelen az ő unoká­jának az unokája is, mert annak egyszer be kell jönnie ... M értnél is maradandóbb lesz ez a hagyaték Béke a variá­cióra SZOMORÚ-JÁTEK Élettere szombaton délután szo­morú képpel ballag az utcán. Úgy fest, mint egy szomorújáték búslakodó hőse. — Mért lógatod így a fejed? •Sehogy rálépj! köszönt rá az örökké kedélyeskedő, kissé kő­várit és Maszlag!, s jókedvűen hát­ba bokszolja kartársát. — Hová Stéi­ Ji — a vesztőhelyre — mondja •lézere szomorúan és mélabúsan ballag tovább. — Jó akasztó­fa-humorod vas e- neves gyaszlagt, de ahogy a bal­lagó y'CMSw' Ütés néz, mindent megéri i v 1 — His ccdtza — csap a homloo­kára —, Fidtzerét a totozó társi* dázják ilyenkor szombat délutá­n * »vesztőhelyen” 4 DOLGOZÓK LAPJ­A Volt-e rabszolgaság Magyarországon Tudjuk, hogy az embervá­­sár, a fehér rabszolgakeres­­kedelem még az Árpád-ház kihaltakor, a XIII. század vé­­­gén is dívott Magyarországon Megemlékezik erről 1288. évi esztergomi még az vámta­rifa is! A rabszolga drágább volt az úgynevezett fél-sza­badoknál. Egy emberért ak­kor 3 márka ezüstöt számí­tottak, ugyanekkor egy pari­pának 5-10 márka súlyú ezüst volt az ára, egy teljes harci páncélt pedig 10 márka sú­lyú ezüstért vesztegettek. A honi rabszolgakereskede­­le­n történetéhez érdekes ada­tokat olvashatunk Abu Ha­mid a­ Granada mór keres­kedőnek 1151-1153 közt írt naplójában. (A kéziratot csak 1953-ban adták ki először, Madridban; magyar nyelven újabban egyes szemelvényei jelentek meg.) Abu 3 évet töltött Magyarországon. Lakó­helye Fest városa volt, amely­nek ekkor lakossága zömét a muzulmán vallású bolgárság tette ki. Abu Hamid írja: „az ország azok ezeket közé tartozik, amelyekben legna­gyobb a jólét. Apró állatból húsz darab 1 dinár (vagyis 1 arab arany), 500 ran (arab űnmérték) méz ára szintén 1 dinár, egy szép rabszolganőé pedig 10 dinár. De háborús időkben jó rabszolganőt lehet már vásárolni 3 dinárért is. Én is vettem 10 dinárért egy ottani születésű rabszolga­lányt; szülei és testvérei is éltek még. Tizenöt éves volt, s szebb, mint a telihold: ha­ja és szeme fekete, a bőre pedig oly fehér, mint a kám­for. Tudott főzni, varrni, szá­molni... Később szült egy gyermeket is nekem, aki saj­nos meghalt. Végül is szaba­don engedtem, s a Mirjam nevet adtam neki. Magam­mal akartam vinni haza, Szakszinba — a Volga torko­latához —, de féltettem őt otthoni török rabszolganőim­től...” Önköltség csökkentés Féláron — jó minőség A meghibásodott csapágyakat rövid határidő alatt megjavítja a Szerszámgép- és Gördülőcsapágyjavító Vtsz­­. részlege Budapest VI., Szittyái Merse u. 28. Telefon: 315—724. ALLAS A Tatabányai Hő­erőmű Vállalat fel­vételre keres leg­alább 2 éves gya­korlattal rendelkező v­illany szerelőket, valamint villa­mos műszerészeket, akik villamos elven működő hőmérsék­let-mérésben gya­korlattal rendelkez­nek. Ugyancsak fel­veszünk dózer-veze­tőket is. Fizetés meg­állapodás szerint. Jelentkezni lehet az Erőmű Osztályán, Munkaügyi Tatabá­nya H., Környei út 52 Az Országos Bá­ny­agépgyártó válla­lat Tatabányai Bá­­nyagépgyára azon­nali belépésre al­kalmaz esztergályos, marós és­­ lakatos szakmunkást Bére­zés a rendeletek vonatkozó megegyezés alapján, szerint Jelentkezés a válla­­lat munkaügyi osz­tályán. 53 A Tatabányai Vá­rosi Tanács VB Vá­rosgazdálkodási Cso­portja keres felvé­telre többéves gya­­­­korlattal rendelkező traktorvezetőket, azonnal belépéssel. Bérezés kollektív szerint. Jelentkezni lehet a Városi Ta­nács VB 21. sz. szo­bájában. 54 I­.1KAS Tata, Sport U. 20. számú ház beköltöz­hetően eladó. Ér­deklődni : Sport u. 20. 69 VEGYES A Komárom me­gyei Vízmű Válla­lat értesíti kedves vendégek­, hogy az esztergomi Gőz- és Kádfürdőt 1367 ja­nuár 18-ától ismét megnyitja, • szo­kott nyitvatartási rend szerint. 70 SEZLONOK. ÁGYBETÉTEK 300 forinttól. Mint tát. árajánlatot kül­dök. szállítás Csomagolás, díjtalan! Gellér Sándor kára, piros, Pápa.6 Német fordítást, gépírást vállalok. Badicz Pál, Mis­kolc. Augusztus 20. u. a/n/s. S3 Ismét az első sor­ban Amikor még kisfiú vol­tam és moziba mentem, mindig az első sorba vál­tottam jegyet. Az első sornak sok elő­nye volt: nem ült előttem senki, jól lehetett látni ha a film hőse netán segít és ségért kiált —­­pillanatok alatt fel tudtam volna ro­hanni a vászonra, hogy be­vessem magam a vonatrab­lók elleni küzdelembe. És ami a legfontosabb: olcsó volt a jegy. Titokban min­dig kinevettem a felnőtte­ket, akik ugyanazt a fil­met látják, mint én, csak drágábban, és sohasem értet­tem, mi lehet abban a jó­! Tizenhárom-tizennégy éves koromban hűtlen lettem az első sorhoz. Csak nem ülök le a visító pockok közé? Igaz, hogy drágább volt a jegy, de a tekintély se ku­tya és egy kamaszfiú leg­alább annyira félti a tekint­tlyét az aláá­sástól, egy igazgató, vagy egy mint fő­ts­ztályv­ető. Tizen­öt-tizenhat­­ éves koromban már n svédül jártam moziba, nem ra­jt­­tem ugyanis, hogy több s­em többet lát. Azokban a?­i­ekben még hátrább ültem, s lesre ültünk, lehetőleg az fölső sorban váltottam je­­lyet. Az utolsó sornak het­vennyolc előnye van Az el­ső előnye az, hogy nem ül­nek a hátunk mögött és senki sem szól ránk, hogy: ne tessék összebújni, ké­rem...! Azt hiszem, a többi előny már nem is érdekes.. Akkoriban sok híres film látott­­ minket, sok híres filmszínésznő gyönyörködött bennünk. Istenem, hol van­nak már azok a régi, nagy szerelmek és azok a régi pe­lecék! Teltek-múltak az évek. A sok mozibajárásnak az lett a vége, hogy vőlegény lettem. A menyasszonyom is imád­ta a mozit, akárcsak én. Gyakran jártunk moziba és mindig páholyba ültünk. Le­hetőleg kétszemélyes páholy­ba. Olykor-olyk­or lenéztem az első sorba, és meghatód­tam: valaha én is ott ül­tem­ !... Meghatottan gondol­tam arra, hogy: de nagy utat tettem meg visszafelé! Az első sorból eljutottam a páholyba! Nyílegyenesen hát­ráltam a nézőtéren... Mi ez, ha nem fejlődés? Büszkén üldögéltem a páholyban, melletem a menyasszonyom, aki konyakos meggyet evett és közben, néha, félszemmel a filmet is láthattam. Mi ez, ha nem boldogság? Az esküvő után már is­mét az utolsó sorba kértem a jegyet. Megmagyaráztam ugyanis a feleségemnek, hogy onnan is ugyanazt le­het látni, mint a páholyból. Nem is kerül annyiba jegy, és minek kucorogjunk a abban a levegőtlen, szűk kalitkában? Konyakos meggy helyett pereces­ meggyet vet­tem. Negyedkiló meggyet és egy perecet. Remek filme­ket láttunk, és mindketten meglepetten tapasztaltuk, hogy jegyességünk óta men­­nyit fejlődött a nemzetközi filmgyártás. Tartalmasabbak és szórakoztatóbbak lettek a filmek,­, most már nem lehe­­tett nem oda figyelni, más­sal foglalkozni előadás köz­ben, mint annak idején, az esküvőnk előtt. Később a tizenöt-tizenhar­­madik sorban ültem a leg­szívesebben.­ Tetszik tud­ni, már nem volt jó a sze­mem, és ott kevesebb a sze­relmespár is. Nem kellett minduntalan rájuk szólni, hogy: ne tessék összebújni kérem! Most, hogy már öreg va­gyok, öreg nyugdíjas, ismét az első sorban ülök, a srá­cok között, és nagyokat ne­vetünk, és ha a szerelmesek csókolózni kezdenek a fil­men, együtt mondom a fi­úkkal: ereszted el, te! Irtó klassz! Mikes György 1867. január 17. kedd Rádió* és #1* műsora KOSSUTH RÁDIÓ 8,30 Könnyűzene 8,50 Hol történt? 9,00 Gyermekrádió 9,40 Operettdalok 10,10 Regényrészlet 10,30 Bizet: C-dúr szimfónia 11,00 Iskolarádió U,S5 Könnyűzene 12,15 Operarészletek 12,55 Falusi gondolatok 13,03 A mai üzbég lírából 13,13 Népdalcsokor 13,52 A Szél folyó völgye 14.40 Segovia gitározik 15.15 Lipót József jegyzett 15.56 Fúvószene 16.04 Hádióiskola 17.15 Szórakoztató zene 17.45 Az utazó ipar 18.00 Aureliano. pertilé-hangV! 18.20 Könnyűzenei hang*­. 19.30 Szabó család 20.00 Népi zene 20.28 Haydn: D-gúr gordonkaverseny 21.00 Básti Lajos kedves lemezei * 22.20 Sporthírek 22.25 Meditációk 22.35 Operettrészletek 23.35 Zenekari dalok PETŐT! RÁDIÓ 10.00 Zongoraművek 10.31 Három történet az ókori Róma életéből 11.33 Mindenki kedvére! 13.15 Falurádió 13.30 Kórusok 14.08 Zenés délután 18.10 Mezei csokor 18.30 Munkásakadémia 18.55 Zenekari 19.45 Táncdalokmuzsika 19.54 Jó éjszakát, gyerekek! 20.27 Krimi-kongresszus 21.30 Sándor Irén színházi jegyzete 21.45 A Pa­rrenin-vonósnégyes hangversenye TELEVÍZIÓ 17.30 Tudósítás a „Zöld Pokool"-ból 17.50 A légiók nyomában 18.20 Játék és matematika 18.50 Vállalta a felelősséget 19.10 Dokumentumfilm Gárdos Mariskáról 19.50 Esti mese 20.00 Tv-híradó 20.20 Bereth László színházi jegyzete 20.30 Köznapi legenda. Közben: Ül 22.30 Tv-híradó 2. könyvekf BRATISLAVA­ TV 9,45 Visszatérés Elbáról (tóm.) 11.00 Kisfilmek (ism.) 11.25 Ostrava­ másodpercek (1stb.? 12.05 Sazka-Sportka tanácsadó 16.55 Ifjúsági adás 17.45 Sazka-Sportka tanácsadó 19.55 ZKL Brno—SONP Kiadó jégkorongmérkőzés közv. 20.10 Külföldi nézetek 20.20 Minőség-olimpia

Next