Dolgozók Lapja, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-20 / 17. szám

DOLGOZÓK LAPJA CSALÁD—OTTHON Reuma — Reumás láz —Izületi gyulladás Ttthom nincs még egy annyira zavaros fogalom a köztudatban, mint a reuma. Oka nyilván az, hogy az orvostudomány fejlődésében is annyiszor változott e szó jelentése. Maga a szó mintegy két, és félezer éves, a görög folyni, mozogni igéből * ered. Gyűjtőfogalommá lett, amelybe betüllik az inak, az izmok, a csontok, de még az idegek fájdalommal járó megbetegedése is. Fiatalok reumája A tulajdonképpeni reuma, 3 reumás láz, helyesebben sokk izületi gyulladás, éppenhogy a gyermek- és fiatalkor betegsége. 25 éves kor felett ritka, alatta elég gyakori, ízületről ízületre terjedő vándorló fájdalom, biros, meleg duzzanat, magas láz jellemzi. A köztudat „reumájának” ez a legsúlyosabb esete, bejelentési kötelezettség alá esik, gyógyításra legmellelőbb környezet a kórház. Oka még ma sem egyértelmű: egyeseknél öröklött hajlam tételezhető fel, és bizonyos gáz a tűzifertőzésre jön létre. A gyulladás nemcsak az ízületekre, hanem a szívizomra, is..kitérted. A hatékony gyógyszereknek hála, ma már szén eredményeket érnek el gyógyításában, de a betegségen átesetteknek ajánlatos időnként az orvosi ellenőrzés, sőt még a pályavá’a«ztá« pro’-1 -ímájának az orvossá’ való megtárgyalása is. Reumás VnelfeV „Szintén ..reuma”, a 20-40 évesek betegsége. A kéz ujjasnak az utolsó percein kezdődik duzzanattal, fáida’om- ■ ma merevséggel A kínzó, fájdalom miatti kimé’és következtében az izületek megmerevednek, a rátapadó izmok elsorv’sdnak. Eőfordul hogy az izület ek elgörbülnek az útiak .ikihegyeződnek. Jellegzetes ki-tartás alakul ki Néha a folyamat megáll, máskon sainok a vagy‘ izü’e ítekre is átterjed. Ezt a betegséget, nevezzük reumatoid ^ vagy reumaszerű izületi gyulladásnak. Oka még ma sem ismeretes, kezelése terén azonban szép sikerek érhetők el, részben gyógyszeres, részben fürdő- és tornakezeléssel. Sajnos sokszor évtizedekig tart a gondozás, de csakis ez vezethet végül eredményre. Öregkori reume Az előző két teljesen különbözik betegségtől a végtagok és a gerincizületek elfajulásos, úgynevezett artrózisos elváltozása. Ez az ízületek porcállományában zajlik le. Idősebb korban a porcok fokozatosan megvékonyodnak és csökken rugalmasságuk is. Ha túlterhelés, elhízás, foglalkozási ártalom vagy egyéb ok miatt elfajul az idős korban már egyébként is gyengébb porc, gyulladás, fájdalom, ropogás, kisebb-nagyobb mozgásképtelenség léphet fel. A vele járó fájdalommal együtt sok idős ember életét megkeserítette már. Szovjet gyártmányú fizikoterápiás készülék alacsony feszültségű egyenelmet vezet — a víz közvetítésével — a beteg testrészbe Az illeíszesről Tulajdonképpen a kozmetikai „műveletek”'-hez tartozik, de valójában több ennél, mert bizonyos mértékben még öltözködésünket kiegészíti az illetszerek használata. Nélkülük a nő megjelenéséből hiányzik „valami”« 8> ez valami olyan dolog, hogy ha helyesen akarjuk alkalmazni, nagyon kell vigyáznunk« ILLATSZER ÉS TISZTASÁG A nők ősidők óta illatosítják magukat .« Az ókori görögöknél és rómaiaknál szagos kenőcsökkel kenték testüket, s a kenőcsöket akkor is virágokból és növényekből állították elő. Később, amikor a testi higiénia igen leromlott, s a nők keveset törődtek a tisztasággal, nagyobb mennyiségű púderral, festékkel igyekeztek testük és szagosítóval tisztátalanságát palástolni. Szerencsére ez régen elmúlt, s azóta az illatszerek eredeti rendeltetésüket töltik be: a tiszta női test mérsékelten illatossá tételét, ILLAT ÉS ALKAT Egyesek ugyan fölöslegesnek tartják, azzal érvelve; a víz a legjobb szakosító. A tiszta víz üdítő szagához nem fér kétség, mégis, az illatszerekkel jellegzetességet adunk egyéniségünknek. Ehhez persze a jó választás is szükséges, s ez bizony nem könnyű feladat. Segítségképpen csak annyit, hogy a nagytermetű, energikus nők ne használjanak édeskés, a törékeny, kisteremtűek pedig erős illatszereket. Sötét hajaiknak jobban megfelel a nehéz, szőkéknek pedig a könnyű, üdítő illat-Egy bizonyos illatszert ajánlani lehetetlen, mert a kiválasztásnál az egyéniség és ízlés mellett az illető bőrének szaga is szerepet játszik. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon illatszer különböző testen különbözően hat. A különbség nem túl nagy, de azért figyelembe kell venni. ^ KÖLNI ÉS PARKOM Eddig általában széltünk: ismeretes, illatszerről behogy két csoportba oszthatók: kölnivízre és parfőmre. A kettő között lényeges a különbség. A kölnivíz — amint a nevében foglalt „víz” is elárulja — sokkal gyengébb illatú, mint a parfőm. Haszn*atuk is különböző. A kölni nappalra való; keveset a tenyerünkre öntve, bekentük vele hónapunkat, nyakunkat, esetleg a fülcimpánkat. A parfőmből elég egy-két csepp — nyakra, vagy fülre — ,semmiesetre sem szabad a tenyérre önteni? A kölni vizet használjuk minden nap, ne csak kivételes alkalomra — arra a parfőm való. Nem hiba persze, ha narfőmöt egyáltalán nem használunk — fiatal lánynknak nem is való — hanem például este, ha valahová megviiok, a mockás után — frissen bekölnizzük magunkat. EGYÉNI ELLÁT Ha sikerült egy jó kölnit kiválasztanunk, maradjunk meg mellette, ne változtassuk minduntalan. Idővel az illat ruháinkba is beszívódik, s egyénl«***rüok egyik apró jellegzetességévé válik. Sít egyszer egy mókuska, a magas fenyő legfelső üregében. A fenyő alatt pedig egy hófehér nyulacskának volt ruha fészke. Ha jó idő volt, hosszan beszélgettek. Egyszóval békés szomszédok, sőt jóbarátok voltak. Január elején hatalmas hóvihar tört ki. Süvített a szél, csavarta a fákat, kavarta a vastag hótakarót. A fák ágai közt megbújtak a madrak. A szörnyű éjszakában nem tudtak aludni az erdő lakói. Nem aludt a magas fenyő legfelsőnek lakója, a mókuska üregésem Kt-kidugta fejét és félt. Egyszerre csak mi történt? Ahogy kikandikált, házacskáidból érezte, hogy zuhan lefelé. Az eséstől még a lélegzete is elállt, a szíve torkában dobogott. S egy pillanat múlva, a feje búbjáig a hóba süppedt. Alig tudot a ledőlt fenyőfa odúidba visszamászni. Barátság Reggelre elült a vihar. A mókuska nem ismert az erdőre. Ahol eddig a magas fenyő állt, most csak egy csonk maradt. — Hát veled mi történt. — kiáltott rá a nyulacska. ~ Itt a tél, és nekem nincs otthonom. Meg jó hogy neked megmaradt a lakásod. De nézd az enyémet. Hová zuhant szegény! Jaj, jaj, mi lesz velem! A nyulacska nagyot kiáltott. — Remek ötletem van! — Mondd, A nyulacska gyorsan azonban szót sem szólva eltűnt. A mókuska mancsait dörgölte. — De hideg van! Legalább valami rágcsálni való akadna! Felfutott e közeli fám, és onnan tovább ugrott egyik ágról a másikra. Messzire távolodott a nyulacska otthonától, de semmi harapni ’ H nem talált. Amikor ■szaért, elállt a lélegzete a csodálkozástól. A l, fenyő csonkja mellett tollal, levelekkel grrkoloa, hófehér nyulacskák álltak. — Gyere, segítsél, csinálunk új lakást! is ...Akár nem, rövid idő hiszitek, alatt elkészült a meleg fészek, a nyulacska szomszédságában. — Milyen jó úgy élni, ha barátja van az embernek _ hálálkodott a mókuska. Azt is mesélik, hogy a mókuska azóta is, ahol kell segít az erdő többi lakójának, mert tudja, milyen jó érzés, ha segítenek valakinek. Kazimíra Poljakova 1967. január 20. péntek Növények •• föld nélkül Mindinkább kedveltté válik dísznövényeink gondozásának legújjabb eljárása föld nélküli, úgynevezett víz a kultúrás nevelés. A vízkultúrás neveléshez egy speciális — bármely vetőmag boltban beszerezhető _ vázára van szükség, amely amellett, hogy dísze otthonunknak, egyúttal növényeink „lakása” is. Ez a váza nem egy hanem két darabból áll: egy és egr belső edényből. külső Növényünket a belső edénybe ültetjük, de nem a szokásos termőföldbe, hanem gondosan megmosott, megtisztított kavicsok közé. A kavics persze a egymagában nem helyettesíti földet, hiszen a semmiféle tápanyagot növény nem szívhat fel belőle. A tápanyagokat — vízben feloldva — a külső edényben helyezik el. Ha összerakjuk e vázát, növényünk állandóan tápsóadatban van. A külső edényből ugyanis az oldat — a közlekedő edények alapján — a belső agyagváza alján lévő lyukakon át behatol a kavicsok közé. Növényünk gyökerei annyi tápsót szívnak fel, amennyire a növénynek szüksége van, a mindennapi öntözés tehát feleslegessé válik. Persze a tápoldatnak pontosan azokat az anyagokat kell tartalmaznia, amelyek a növény fejlődéséhez förhetetlenek. Kísérleti nélküvizsgálatok alapján összeállított és ma már minden vetőmagboltban kapható tápsókeverékből — a mellékelt utasítást követve bizonyos mennyiséget kell adagolni a vízhez. A ,,Vopil” nevű tápsóból egy mokkáskanálnyit kell egy liter vízben feloldani, s ezt öntjük vázánk külső edényébe. Az elpárolgó oldatot azután a cserép nagyságához mérten két-három hét múlva vízzel pótoljuk. A pótlást újabb két hét elteltével tápoldattal végezzük el. Nyolc hét múlva pedig a cserép teljes tápoldat tartalmát ki kell cserélni, ezután a feltöltögetés az előbbiek alapján kezdjük élőről. A vízkultúrában növényeink szépen fejlődnek, s egyáltalán nem hiányzik számukra a megszokott föld, ha biztosítottuk többi életfeltételeit is: a világosságot, a megfelelő hőmérsékletet és a levegő páratartalmát. De vajon eddig földben nevelt növényeinket egytől egyig átültessük-e az új cserepekbe? Ezt nem ajánljuk. A szép, nagy gyökérzetű, idősebb növények megsínylenék, ha kivennénk őket megszokott környezetükből. Egy-egy dús gyökerű növényt nagyon nehéz áthelyezni a kavicsba a gyökérzet megsértése nélkül. Ezért kockázat nélkül csak fiatal, kevés gyökerű növényeket ültethetünk át. A kavicsba való áthelyezés előtt a gyökerekről langyos vízzel gondosan mossuk le a földet. Ugyancsak másként kell elbírálni a finom gyökerű növényeket. Ez utóbbiak, még ha nagyobbak is, gyorsabban alkalmazkodnak új környezetükhöz. A vízkultúrás növénytermesztésnek igazi gyakorlati jelentősége ott van, ahol vagy kevés, vagy nagyon silány a termőföld Ezeken a helyeken (terméketlen sivatagokban, hegyekben, a sarkvidék közelében már néhány kísérleteznek a föld évtizede nélküli növénytermesztéssel: üvegházakat építenek, bennük óriási edényekben nevelnek zöldségféléket és dísznövényeket — föld nélkül. A kísérleteknek még csak kezdeti erdményei vannak, de a munka jelentős, hiszen nem kisebb haszna van, mint növénytermesztésünknek a természettől való függetlenítése és a meglévő földterületek mesterséges gyarapítása. A legújabb szobadísz összeállítás előtt. A belső cserépben a kavicsba ültetett fiatal növény. Az összeállított cserép, amelybe ezután csak a tápoldatot kell adagolni a külső váza levegőnyílásáig.