Dolgozók Lapja, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-10 / 59. szám

1967. március 10. péntek Gondosság, felelősség A pártkongresszusi döntés­nek, a tagjelöltség megszünte­tésének a helyessége máris beigazolódott. A tatabányai városi párt-végrehajtó bizott­ság legutóbbi ülésén összegez­te a kongresszus idején még tagjelölt-sorban lévő elvtársak felvételének tapasztalatait, s megállapította: 92 százalékuk­­ alkalmasnak bizonyult rá, hogy a párt tagja legyen. Ez a tény alátámasztja, hogy a rrti viszonyaink között már fe­lesleges a kétszeri felvétel, megvan rá a lehetőség, hogy előzetesen alaposan megismer­kedjenek a felvételüket ké­rőkkel. Ám a 8 százaléknyi elutasítás is hordoz magában tanulságot: ezzel a lehetőség­gel még nem mindenütt élnek kellőképpen. Ezekben az alap­szervezetekben érdemes meg­gondolni, hogy a jövőben, amikor már nem lesz mód a tagfelvételnél korrigálni tagjelölt-felvétel idején elkö­­­vetett mulasztást, gondosab­­­­ban kell­­ foglalkozni,ezzel a kérdéssel Itt vetődik fel az ajánlók­­ felelőssége, amit a szervezeti szabályzat módosítása is alá­húz. A tatabányai párt-végre­­­­hajtóbizottság ülésén is szóba­­ kerü­l­ egy-egy fegyelmi ügy, vagy kilépés esetén megkérde­zik az illető ajánlóit is: no, erről mi a véleményetek, ho­gyan értékelitek ennek alap­ján a dolgot? Helyes törekvés ennek a felelősségérzetnek a fokozása. A pártbizottság ve­zetői azonban látják azt is, hogy ezt a felelősséget azért nem szabad eltúlozni, abszo­lutizálni, mert az ilyen ten­denciák esetleg elriasztják a párttagokat az ajánlástól. „Mit tudom én, elkövet majd valami hibát, aztán nekem gyűlik meg miatta a bajom.” Ezért nem árt hangsúlyozni , azt sem, hogy a döntés joga a­­ taggyűlésé — a véleményezésé pedig a vezetőségé —, a fe­lelősség tehát ebben a vonat­kozásban egyetemleges. Ami természetesen nem változtat annak célszerűségén, hogy az ajánlók a felvétel után is tö­rődjenek a javaslatukra fel­vett elvtárssal, kísérjék figye­lemmel és segítsék politikai tevékenységét. Nem véletlenül használtuk ezt a kifejezést: nagyon fon­tos, hogy a párt új tagja va­lóban kapjon megbízatást a politikai tevékenységre, legyen társadalmi kötelezettsége, párt­munkája. Az utóbbi két év során a tatabányai alapszer­vezetekben felvett tagjelöltek igen jelentékeny része nem kapott pártmegbízatást. Ezt állapította meg a végrehajtó bizottság elé terjesztett je­lentés, s ebből önként adódott a következtetés is, amit a pártbizottság első titkára így fogalmazott meg zárszavában: „A jövőben biztosítani kell, hogy már a tagfelvétel pilla­natában komoly pártmegbíza­tással rendelkezzék az illető.” A legcélszerűbb, mozgalmi feladatot ha azt a erősítik meg, amit az illető már ko­rábban ellátott, hiszen tovább­ra is az a jó, ha a pártba fel­vett elvtárs már előzetesen végzett munkát valamelyik társadalmi szervezetben. Csak néhány dolgot ragad­tunk ki azok közül, amelyek a párttagok felvételével kap­csolatban az említett ülésen felmerültek. A részletesebb teendőket az alapszervezetek titkáraival ugyanis megta­nácskozzák. De ez a kérdés az egész párttagság ügye kell, hogy legyen, az utánpótlás további alakulása egyetlen kommunista számára sem le­het közömbös. Ez is egy a tanulságok sorából — és nem is a leg­elentéktelenebbek kö­zül való. Gy. L. A KÉT DOKTOR A FALUBAN azt mondják róluk, hogy elválaszthatatla­­n nők egymástól. A két doktor,­­ Márkus Andor igazgató­­ és László István igazgatóhelyet­tes egész nap a császári isko­lában fáradozik. Sok a gond­juk, mert a tantestület fiatal­jainak egy része főiskolára jár , és gyakran kell őket helyette­sítenie a két „öregnek”. Dr. Márkus Andor mindös­­­sze két esztendeje él a köz­ségben. Dicséretére válik, hogy a császáriak e röpke két esz­tendő tapasztalatai után köz­ségi tanácstagnak jelölték. Dr. László István 20 esztendeje él Császáron és 18 éve igazgató­­helyettes. Az elmúlt ciklusban a Komáromi Járási Tanács végrehajtó bizottságának tag­ja volt. A falu most újra járá­si tanácstagnak jelölte. — A császáriak nagyon szorgalmas, törekvő, nyílt, szókimondó emberek — véle­kedik az igazgatóhelyettes. — Megérdemlik és el is várják a kellő tiszteletet és udvariassá­got. Mi ezt mindig megadtuk nekik, hiszen a gyerekeket is erre tanítjuk. Ezért is bíznak bennünk, mondják el bajaikat és hallgatnak ránk. Tudják, hogy csak jót akarunk nekik és amiben csak lehet, segítjük őket. — Gazdag falu, közepes ter­melőszövetkezet — egészíti ki a képet az igazgató. — Az em­berek egy része, miközben hevesen bírálja a tsz-vezető­­ségét, viszonylag enyhén bánik az önbírálattal. E téren még van mit javítani... NEVETNEK, hogy ezért a megjegyzésért bizonyára fej­mosást kapnak majd a falu­beliektől, de a nevetésük mö­gött ott bujkál a megelégedett­ség: sokat változtak az embe­rek az utóbbi időben. Külö­nösen a közügyek iránti ér­deklődésük nőtt meg. A két jelölt választási gyűlésén pél­dául telt ház volt. De nemcsak a szavak, a tettek mezején is ott vannak már. Ezért is mer a tanács olyan dús program­mal eléjük állni. — Új utcák létesítése, a régiek rendezése, egy kisven­déglő és egy ABC-áruház épí­tése, az óvoda bővítése, a nap­közi otthon átalakítása, öltö­zők létesítése és sok más ki­sebb dolog létrehozása szere­pel a legközelebbi községfej­lesztési teendők között — so­rolja dr. Márkus Andor. — Több mint két és félezer la­kos él a faluban, a fiatalok is egyre inkább a szövetkezetben keresik a jövendőt, indokolt tehát a gyorsabb ütemű fej­lődés. A község rendezése, fejlesz­tése és a szövetkezeti gazdál­kodás fellendítése egyaránt szívügye a két pedagógusnak. Igyekezetük meg is hozza a gyümölcsét. A pályaválasztás során növekszik a mezőgazda­­sági szakmunkás-tanulók szá­ma. Tavaly hatan választották a­ fiatalok közül ezt az utat, az idén bizonyára folytatódik a jó kezdet. A KÉT DOKTOR, pedagógus tekintélynek a két rend. Érdemeik jutalma öt­császáriak bizalma. A két ta­a­nácstagjelölt erre a jövőben is igyekszik rászolgálni. K. L, Még több jövedelme lesz, ha 1O0L értékesítési és LIBA hizlalási szerződést köt a földművesszövetkezettel! Kedvező feltételek, magas átvételi ár, előleg DOLGOZÓK LAPJA 31 Az esti órákban Gyermelyen két irányba indulnak a haj­nali órákban a munkásokkal teli autóbuszok Gyermelyről, Budapest és Tatabánya felé. Utasaik délután fél öt és fél hat között érnek haza. A falu fiataljainak nagy része ezekkel a korán induló és ké­­s­­ő délután érkező autóbuszok­kal jár dolgozni, így aztán ért­hető, hogy viszonylag kevés a szabad idejük. Pedig helyük is lenne, hogy munka után össze­jöjjenek, hiszen a pártszerve­zet helyisége bármikor ren­delkezésükre áll. — Igaz, gyakran támad vi­ta a takarítás miatt. No de ez csak szervezés kérdése, hiszen eddig is vállalták ezt a mun­kát a lányok, s ezután is szívesen megteszik, csak egy kicsivel több segítséget adja­nak a fiúk. Valahogy így fogalmazta meg ezt Vass Eszter, a KISZ gazdasági felelőse. Pintér György, Kovács Imre, Sinkó Irén, Vass Eszter, Takács Ti­vadar és Deák Károly voltak olyan szívesek és beültek ve­lem a jégverem hideg szobá­ba, ahol a legutóbbi klubest néhány apróbb kelléke még — nem éppen a legnagyobb rendben — szerteszéjjel hevert a padlón. — Nem lehet úgy jó KISZ- életet teremteni, ha ilyen ké­sőn járunk haza — mondta Pintér Gyuri. — Én például általában este 7 óra után ér­kezem. Kovács Imre valamivel jobb helyzetben van. Ő a tatabá­nyai cementgyárban dolgozik és már fél ötkor otthon van. Deák Karcsi viszont már ta­valy május óta odahaza dol­gozik a tsz-ben. Addig ő is bejáró volt, 2000 forint körül keresett. Most itthon megvan a 2500 minden hónapban. Igaz, a fő mezőgazdasági munkák idején alig ér rá, de most idő­milliomos — mondja tréfásan. Pedig a KISZ-istáknak len­nének jó terveik. Vállalták, hogy a tsz halastavánál gáz­­feltöltést végeznek, az ezért kapott pénzből pedig egy len­gyel — cseh — NDK túrát terveznek. Aztán itt vannak a színdarabok is. A tavaszi seregszemle közeledik és a jelenleg tanult négy színdarab még nem a legjobban megy. — Talán még a klubestek is jobbak lennének, ha jó volna a lemezjátszó és a rádió — panaszkodik Pintér Gyuri. — Dehát a hozzá nem értő ke­­zek tönkretették mindkettőt. (Az emberben felvetődik a kérdés: nem lehetne kinevez­­ni egy felelőst, aki kezelné ezt a két kényes és drága készü­léket?) Fájó gond az is, hogy nincs megfelelő labdarúgópálya. Felszerelés van — csak egy kis segítség kellene a pálya területének biztosításához, meg a többi terv megvalósítá­sához is. S ha ez kicsit erő­teljesebb öntevékenységgel párosul, bizonyosan megjavul a KISZ-munka, színesebbé vá­lik a gyermelyi fiatalok élete. Kép és szöveg: Jusztin Tibor Lennének terveink — mondja Pintér Gyuri, a KISZ-vezető­­ség egyik tagja . Itthon dolgozom, így is megvan a havi kétezerötszá­­­­zam. Rossz a rádió és a lemezjátszó. Egyszer-egyszer valaki „megbütyköli”, de ez nem elég * Elmarad a záródolgozat A Művelődésügyi Miniszté­rium tájékoztatása szerint, módosították a tanító- és óvó­nőképzők hallgatóinak ál­­lam­vizsga-rendszerét. Az 1966—67-es, az 1967—68-as tanévben az eddig szokásos­­ záródolgozat elmarad, s az ál­lamvizsga két részből áll: az egyik a gyakorlati, a másik a szakmódszertani ismerete­ket kéri számon.

Next