Dolgozók Lapja, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-04 / 103. szám

. VIrÁG PROlETABAVI GYESOtJttlki oimokém AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM 103. SZÁM ARA: 10 FILLÉR 1968. MÁJUS 4. SZOMBAT Iparengedélyek kiadásával javították a lakossági szolgáltatásokat Mogyorósbánya nem nagy község, de ez nem azt jelen­ti, hogy nincs elegendő ten­nivalója a tanácsnak. Oly­a­kor gondjaik és problémáik nagyobb településekével azonosak. A mogyorósbányai tanácsnak például igen lé­nyeges feladata a lakosság szolgáltatási igényeinek ki­elégítése. Ezt a problémát csak kisiparosokkal tudták megoldani. Eddig 12 ipar-, illetve működési engedély kiadását javasolták. A múlt évben már egyre égetőbb gondot jelentett egy férfi fodrász hiánya. A jelölőgyű­léseken is gyakori téma volt ez. A tanács javaslata alap­ján egy fiatal szakmunkás kapott működési engedélyt, s ezzel valóra vált a köz­ségbeliek jogos kívánsága. A lakosság ellátottságát továbbra is figyelemmel kí­sérik, és szükség esetén to­vábbi szakmákban is javas­lattal élnek a működési en­gedély megadását­ illetően A cél kettős: elsősorban a lakosság igényeinek kielégí­tése, másrészt a kontárko­dás felszámolása. Május 8-tól: Szolidaritási hónap juttassák a közös célt szol­gáló összefogást. Részt vesz­nek az ülésen a Vietnami Demokratikus Köztársaság Hazafias Frontjának és Bé­ketanácsának küldöttei, to­vábbá a Béke-világtanács és a­ francia békamozgalom képviselői. Delegációt vár­nak az Egyesült Arab Köz­társaságból is. Május 8-án Budapesten és számos vidéki városban nagygyűlések köszöntik a győzelem napját, s nyitják meg a szolidaritási hónapot, amelynek minden napjára bőven jut esemény a külön­böző országrészekben. Béke­mozgalmunk munkásai ha­zánk valamennyi városában és községében arra töreked­tek, hogy új akciójuk for­májában is méltó legyen céljaikhoz. Az ezreket meg­mozgató nagyobb demonstrá­ciókkal együtt a kisebb­­ kö­zösségek találkozóinak, ös­­­szejöveteleinek is helyet ad­tak gondosan formált prog­ramjaikban. Tájékoztatók hangzanak el a nemzetközi élet új fejleményeiről. Ké­pet adnak a vietnami, a kö­zel-keleti, a görögországi helyzetről és leleplezik az Egyesült Államok vezetőinek álnok békeszólamait. A mű­velődési házakban, klubok­ban kiállítások nyílnak az elnyomás ellen küzdő né­pek életéről, s többhelyütt bemutatják azt a gyűjte­ményt is, amelyet az Egye­sült Arab Köztársaság bé­kemozgalma ajándékozott az Országos Béketanácsnak. Számos gyűlésen és más eseményen tudósok beszél­nek majd a nukleáris fegy­verek veszélyeiről és a fegy­verkezési verseny megszün­tetésének, a hadicélokra költött milliárdok békés felhasználásának nagyszerű távlatairól. Az Országos Béketanács vendégei és számos más külföldi delegáció tagjai vá­rosok, községek, termelőszövetkezetek üzemek, egész sorát látogatják meg a szo­lidaritási hónap időszaká­ban. Részt vesznek a kü­lönböző demonstrációkon és házigazdáikkal együtt eme­lik fel szavukat a népek követeléseinek teljesítéséért. A fasiszta Németország fölött aratott győzelem év­fordulóján, május 8-án, megnyílik békemozgalmunk hagyományos tavaszi de­monstrációja. Az egyhóna­pos eseménysorozat, amely­nek központi gondolata a szolidaritás, újabb fórumot teremt népünknek az Egye­sült Államok barbár vietna­mi agressziója, a népek bé­kéjét, szabadságát, függet­lenségét veszélyeztető im­perialista mesterkedések el­leni meggyőző erejű tiltako­zásra. A gyűlések, találkozók és más megmozdulások ezrein a társadalom valamennyi ré­tege ismét állást foglalhat korunk sorskérdéseiben, és bizonyságát adhatja szolida­ritásának, proletár interna­cionalizmusának. Békemozgalmunk új kez­deményezését május 7-én a Parlamentben az Országos Béketanács ünnepi ülése bocsátja szárnyra. A tanács­kozásra meghívták mennyi társadalmi és vala­tö­megszervezet képviselőit, hogy ezzel is kifejezésre Idén is számítanak a társadalmi munkásokra Tavaly 2 millió forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek el Tatabányán. Az idei fejlesztési alap helyben tervezhető része alacsonyabb az 1967. évi községfejlesztés­nél. A célcsoportos beruhá­zások pedig nem alkalma­sak társadalmi munka beil­lesztésére. A változott helyzetnek megfelelően erre az eszten­dőre — a tavalyi 2 millióval szemben — 1,2 millió társa­dalmi munka elvégzését vet­ték tervbe. A lakosság közreműködé­sével mintegy 17 millió fo­rint értékű munka meggyor­sítását, olcsóbb elvégzését kívánják elérni. Ebben sze­repel a Puskin művelődési ház, a leánynevelő intézet, az újvárosi bölcsőde és óvo­da, az újvárosi zöldségbolt, a kertvárosi piactér, a kert­városi csatorna építése, par­kosítás és még néhány köz­érdekű munka. A társadal­mi összefogásban ismét szá­mítanak a szocialista brigá­dokra, a fiatalokra, az MHSZ tagságára és az érintett kör­zetek lakosságára. VT. Idegenvezetők „Sámuel” tanyáján Az új bemutatóhelyekkel kibővített vértesszöllősi sza­badtéri múzeum megnyitá­sával egyidőben a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Tár­sulat megszervezte a szak­mai vezetői szolgálatot az őslelőhelyen. A múzeum ka­lauzai pénteken tartották utolsó megbeszélésüket Ta­tán, s vasárnaptól már a kö­zönség rendelkezésére áll­nak, délelőtt 10 órától dél­után kettőig. A nyári idő­szakban feltehetően mes­­­szibb vidékekről is gyakran érkeznek majd látogatók. UN­RHG AZ n SZOLGÁIM Az utrahangos eljárásokat egyre szélesebb területen alkalmazzák a különböző iparágakban. Képünkön­ kristály­üveget tisztítanak az ultrahangos fürdőben. A MUNKA RITMUSA (Fotó: Jusztin) 7 A múlt évi gazdálkodás és az 1968-as tervezés tapasztalatai A megyei tsz-szövetség elnökségének ülése A termelőszövetkezetek Komárom megyei szövetsé­ge elnökségének legutóbbi ülésén — melyet a táti Vö­rös Csillag Termelőszövet­kezetben tartottak — három közérdekű napirend megtár­gyalására került sor. Incédi Károly, a szövetség közgaz­dásza a számok tükrében ér­tékelte megyénk termelőszö­vetkezeteinek múlt évi gaz­dálkodását. A termelés és a bevételek sokoldalú elemzé­se alapján bizonyította, hogy a tavalyi fejlődés rend­kívül jelentős volt. Nőtt a tiszta vagyon Egyetlen esztendő alatt a közös gazdaságok tiszta va­gyona együttesen 135,4 mil­lió forinttal gyarapodott. A kukorica és a burgonya ki­vételével valamennyi főbb növény átlagtermése jóval magasabb volt, mint a ko­rábbi években. Fejlődésről tanúskodnak az állattenyész­tés hozamai is. Az évi átla­gos tejhozam 1967-ben te­henenként 2607 liter volt, a korábbi 2455 literrel szem­ben. 206 darabról 215-re emelkedett az átlagos tojás­hozam és tíz dekával a ju­hok utáni átlagos gyapjú­termelés. A 100 kh szántóra jutó tej, tojás és baromfihús mennyisége is lényegesen magasabb volt a korábbinál, hízómarhánál és hízósertés­nél viszont jelentős a csök­kenés. Előbbinél 2.6 mázsá­val, az utóbbinál 3.8 mázsá­val kevesebb a száz kh-ra jutó hozam, mint 1966-ban volt. A termelőszövetkezetek ár­bevételeinek alakulását ele­mezve, megállapította, hogy a növénytermesztés összbe­vétele megyénkben az 1966. évi 206,2 millió forintról 257,8 millió forintra emelke­dett. Az állattartásból szár­mazó bevételek összességük­ben 269,3 milliót tettek ki, az előző évi 230,9 millióval szemben. A segéd-, feldol­gozó-, és melléküzemek egyre nagyobb szerepet kap­na­nak a termelőszövetkezetek árbevételeiben. Ezekből ta­valy együttesen 98,3 millió forintjuk származott, csak­nem 40 millióval több, mint egy évvel korábban. A termelőszövetkezetek eredményesebb gazdálkodá­sát a jövedelmek alakulá­sa is híven tükrözi. Míg a tagok részesedése megyei szinten 1965-ben 168,7 mil­lió forint volt, 1966-ban már 186,8 millió, 1967-ben pedig 204,8 millió. Ugyanez idő alatt az egy dolgozó tagra jutó jövedelem 14 889 forint­ról 17158, majd 1967-ben 19 293 forintra emelkedett. Önálló kezdeményezések Az 1968. évi tervezés ta­pasztalatairól­­ Urfi Ödön, a szövetség pénzügyi munka­­társa számolt be. Méltatta annak a változásnak a je­lentőségét, hogy a tervké­szítésben a döntés joga a tsz-vezetőségek kezébe volt. Ezáltal fokozódott be­le­hetőségük az önálló kezde­ményezésre, a helyi adott­ságok kihasználására. A terv­­készítésben — különösen az új ágazatok bevezetésénél — fontos szerep jutott az előkalkulációk készítésének. A dorogi és a tatai járás közös gazdaságainak terv­számait ismertetve, elmon­dotta, hogy a dorogiban 3,4, a tataiban 1,1 százalékkal növekedett a kenyérgabona vetésterülete, 20,4, illetve 23,7 százalékkal pedig a pil­langósoké. A sertésállomány viszont mindkét járásban csökkent. A törzsbaromfiak szám­a a dorogi járásban 51%-kal alacsonyabb, a ta­taiban 60,1 százalékkal ma­gasabb, mint az előző évben volt. A különböző ágazatok együttes árbevétele azonban mindkét járásban lényege­sen magasabb az 1967. évi­nél Az előadó — többek kö­zött — foglalkozott a tsz­­ek műtrágya-ellátottságával is. Felhívta az elnökség fi­gyelmét arra, hogy különös­képp a gyenge termelőszö­vetkezetek igen kevés mű­trágyát rendeltek. Ennek a takarékoskodásnak pedig az idei és az eljövendő eszten­dők terméshozamai vallják majd kárát. Új versenyformák Az elnökségi ülésen a ver­seny­b­i­zottság előterj­esztette a TOT által kidolgozott új versenyszabályzatot és javas­latot tett az új versenyfor­mákra. Így termelőszövetke­zeten belüli egyéni és kol­lektív versenyek, termelő­­szövetkezetek közötti gaz­dálkodási versenyek és egyéb országos vagy területi ver­senyek­ kezdeményezését ja­vasolta Az­ elnökségi ülés után a résztvevők megtekintették a táti Vörös Csillag Termelő­szövetkezetet és hasznos ta­nácsokat adtak a közösség további gazdálkodásához.

Next