Dolgozók Lapja, 1969. július (24. évfolyam, 148-175. szám)

1969-07-22 / 167. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! wmWwwwwmwwwwmmftmftftwwwflww 1969. júl. 22. KEDD AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJa XXIV. évf. 167. sz. Ára: 80 fillér Egy nemzet újjászületése GDANSKBAN, a Wester­­platten emelt kis dombon monumentális emlékmű áll. A második világháború ki­törésének színhelye ez, ahol 1939. szeptember 1-én, 182 főből álló lengyel helyőrség hősiesen harcolt a hazájára zúduló náci túlerővel. Mér­hetetlen tragédia és szenve­dés kezdete volt ez a lengyel nép számára. Nemcsak pusz­tulást, elnyomást jelentett, hanem veszélybe­­ sodorta lengyel nemzet létét. Az ál­­­lam több mint 1000 esztendős történelme során Lengyelor­szág harmadszor le a térképről. Most töröltetett ugyan nem 130 esztendőre, mint a XVIII. században, Poroszország, Ausztria amikor és a cári Oroszország osztozkodott testén, de a történelem gyor­suló menetét tekintve ez az öt év hatványozott szerencsét­lenséget zúdított az országra. Lélekben számolva 6 millió állampolgár esett áldozatul a nácizmus pusztító dühének. 25 évvel ezelőtt, 1944. jú­lius 22-én tette közzé a Júli­usi Kiáltványt a hitleristák igája alól felszabaduló Len­gyelország első kormánya. A Kiáltványt, sajátos módon, azoknak a plakátoknak a há­tára nyomták, amelyeken a Sonderkommando, a hatóság, deportálásokról, német ki­végzésekről, megtorló­kedésekről tudósít. A vitéz­pla­kát másik oldala a lengyel néphez szól, és harcra hív a fasiszták teljes és végleges kiűzésére. A KIÁLTVÁNY adásának napjától közre­kelte­zik a Szovjet hadsereg és az oldalán harcoló lengyel egy­ségek hősi küzdelme nyo­mán szabaddá lett Lengyel­­országot — bár akkor még csak az ország egy kis kele­ti része, Lublin és környéke volt szabad. A Júliusi Kiált­vány programja a kommu­nisták, a munkásosztály és minden lengyel haladó erő legfontosabb követeléseit tük­rözte: a hazát újjá kell épí­teni, az Oderától a Neisseig terjedő történelmileg igazsá­gos határok között. És a kommunisták vezeté­sével a haza újjáépült. Ne­gyedszázad telt el Lengyel­­ország újjászületésének nap­jától, és ma a 25. évfordulón barátot és szövetségest kö­szöntünk. A lengyel nép tör­ténelmének fontos mérföld­kövét jelzi a mai dátum. A fasiszta német hódítók el­nyomása alóli felszabadulás csak a több mint ezer év előt­ti mérföldkőhöz, a lengyel ál­lam megalapításához mérhe­tő. A 25 év előtti felszabadu­lás óta­­ a lengyel nép, a nem­zeti alkotni vágyás légköré­ben, szüntelenül szilárdítja új életének alappilléreit. A né­pi hatalom megvalósította a földreformot, államosította a legfontosabb iparágakat, fej­­lesztette a közoktatást, meg­­­ finn'elte a feltételeket tudomány, és a technika fel­a virágzásához, megjavította az ország létfeltételeit. A felsza­badulás eredményeként az ősi lengyel földeket északon és nyugaton ismét egységes, modern államszervezet for­rasztotta egybe. A MAI LENGYELORSZÁG az elmúlt 25 év előtti elha­nyagolt mezőgazdasági állam­ból a modern ipar és techni­ka államává fejlődött. 1938- hoz viszonyítva 13-szorosára nőtt az ország ipari terme­lése. Gyökeresen megválto­zott az ország gazdasági struktúrája. Míg nemzeti jövedelmének 1959-ben 37 százaléka származott csak az iparból, ma ez meghaladja az 54 százalékot. A lengyel ipar ma egy hónap alatt töb­bet termel, mint a háború előtti egy esztendő alatti Új termelési ágak jöttek mint például a kohászat, létre, gépkocsigyártás, a hajóépítés, a az elektrotechnika és a vegy­ipar — s ezekben Lengyelor­szág világviszonylatban is jelentős helyet vívott ki ma­gának. Az ország gazdasági szén­kezetének változását tükrö­zi, hogy 1939 előtt a lakos­ság 27 százaléka élt városok­ban, ma a lengyelek többsé­ge városban él. A 25 év alatt megsokszorozódtak az ered­mények, a tudomány és kul­túra területén is. Nagymér­tékben bővült az iskolai há­lózat, az általános iskolát végzettek mintegy 80 százalé­ka tanul tovább, a 79 felső­fokú iskolában és az egye­temeken pedig 300 ezer a hallgatók száma. A magyar népet sok év­százados hagyomány, és test­véri érzés köti össze a len­gyel néppel. Napjainkban a barátság szálai a proletár internacionalizmus elveit kö­vetve, minden eddiginél job­ban megerősödtek. Szövetsé­gesek és társak vagyunk, kö­zösek eszméink, céljaink, szo­rosan együtt munkálkodunk védelmi szervezetünkben, a Varsói Szerződésben és a szocialista országok gazda­sági erőfeszítéseit összehan­goló KGST-ben. LENGYELORSZÁG újjá­születésének napján, bará­taink legnagyobb nemzeti ün­nepén, velük együtt tisztel­günk a fasizmus elleni harc­ban elesett hősök emléke előtt, velük együtt örülünk impozáns eredményeiknek, őszinte szívvel kívánjuk, hogy s együttműködésünk tovább fejlődjék népeink és az egész szocialista közösség, az eu­rópai béke és biztonság javá­ra. K. S. Barátsági nagygyűlés a népi Lengyelország ünnepén Az MSZMP Budapesti Bi­zottsága és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa az Egyesült Villamosgépgyár Gyömrői úti művelődési há­zában Lengyelország felsza­badulásának 25. évfordulója alkalmából hétfő nagygyűlést rendezett­ délután A lengyel és a Himnusz felcsendülte magyar után először Apró Antal mondott ünnepi beszédet. — Ma, a Lengyel Népköz­társaság felszabadulásának 25. évfordulóján, szívből kö­szöntjük a testvéri lengyel pépet, vezetőit, testvérpár­­tunkat, a Lengyel Egyesült Munkáspártot, amely a dol­gozó tömegek támogatásával győzelemre vitte a szocializ­mus ügyét. A kormány elnökhelyette­se ezután méltatta a történel­mi múltú, hagyományos ma­gyar—lengyel barátságot és együttműködést, amelyet még megbonthatatlanabbá tesz az 1968 májusában aláírt új barátsági­­ és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés. Tadeusz Hanuszek, a Len­gyel Népköztársaság budapes­ti nagykövete, volt a barát­­­sági nagygyűlés másik szóno­ka. — A szocializmus építésé­nek negyedszázada — mond­ta a nagykövet — országunk gazdasági életében dinamikus fejlődést hozott és a len­gyel nép életében társadalmi átalakulást alapvető ered­ményezett. Jelenleg Len­gyelország az ipari termelés tekintetében a 11. áll világviszonylatban.helyen A barátsági nagygyűlés második részében magas színvonalú művészi műsort láthatott a közönség ' Mai Merre fejlődjön a dorogi bányagépgyár? 3. oldal Mennyivel könnyebb...­­A látható légió A halberstadti Luna gróf A bölcs bíró * Holdséta után, vissza a Földre Az Apollo —11 történelmi sikerét embert juttatott a Holdra és a kitűzött feladatok eredményes teljesítése után visszaindult a földre „A Nyugalom támaszpont jelenti: a „Sas” leszállt”. Ez­zel a mondattal jelentkezett Neil Armstrong a Hold fel­színéről, először az zás rövid történetében, űrhajó­1969. július 20-án, magyarországi időszámítás szerint este 21 óra 17 perc 40 másodperckor. Embert szállító jármű, az Apollo—11 holdkompja, rá­dióhívójele szerint a „Sas”, fe­délzetén két űrhajóssal, Neil Armstronggal és Edwin Ald­­rinnal, ekkor szállt szőtt­ idegen égitestre. le elő­• A példa nélkül álló és bo­nyolult manőver teljesen az előirányzott tervnek megfele­lően ment végbe. A NASA közlése szerint csaknem tel­jesen a megadott körzet, a Nyugalom tengere egy részé­nek középpontjában értek holdat, az amerikai geológiai felügyelet illetékes szerint ettől távolabb.részlege Röviddel a leszállás után Armstrong és Aldrin már kö­zölte első megfigyeléseit a leszállás színhelyéről. El­mondották, például, hogy az égitest felülete látják, ha­muszürke színű, tele van ki­­sebb-nagyobb kráterekkel és kisebb, legfeljebb egy méter átmérőjű szikladarabokkal, amelyeknek színe a megfi­gyelés helyétől függően vál­tozónak tűnt. Ott, ahol hajtómű lángsugara felsértet­­­te a talajt, sötétszürke színű anyag látszott. Armstrong és Aldrin, holdkomp leszállása után rö­­­viddel közölte, az eredeti terv megváltoztatásával kész hő­ellátást is, védelmet nyújt még az esetleges mikrome­­teoritok ellen is. A nehézség abból származott, hogy a holdkomp belsejében, amely alig nagyobb két telefonfül­kénél, csak nehézkesen tud­ták felölteni a ruhát és a házi tartályt. A teljes beöltözés után következett a szükséges ellenőrzés: Armstrong és Aldrin megvizsgálta egymás felszerelését. Az űrhajósok budapesti idő szerint körülbelül hajnali fél négykor kaptak enge­délyt a kabin belső nyomásá­nak megszüntetésére és a ka­binajtó ezt követő sora. A nyomás lassan kinyitá­ként és a két űrhajós csak­még annak teljes megszűnte előtt megkezdte az ajtó kinyitását, „arany tornácra” a bejárati részre, majd közölte, lába már a létrán van. Egy kötél meghúzásával Armstrong ki­nyitotta az űrhajó oldalára felszerelt tartályt, ebből elő­bújt egy különleges, fekete­fehér képeket adó tv-kamera, s néhány másodperccel ez­után már az egész világ meg­nál. Armstrongnak így okozott nehézséget, hogy sem a létra utolsó fokáról a lába­zat tányéralakú aljára ugor­jon, majd óvatos, lassú moz­dulatokkal előbb egyik, majd másik lábával is a Holdra lépett. (Folytatás a 2. oldalon) robban végrehajtani a hold- Ezután ismét hosszas­ra­ lépést. A földi irányító nőrzés következett, központ engedélyével, a szűk­ Armstrong jelentette, séges ellenőrzések és rövid étkezési szünet után, haladék­talanul hozzáláttak az elő­készületekhez. Bizonyos ne­hézséget okozott a két űrha­jós számára a különleges vé­dőruha felöltése. Ez a ruha 21-réteges anyagból biztosítja a szükséges készült, belső nyomást, háton hordozható tartályából pedig az oxigén­elle­ láthatta a létrán lassan, óva­­majd­tos mozdulatokkal lemászó hogy űrhajóst, megkezdi a kiszállást. Az űr­ • Az űrkabin nagyjából fog­­kabin szűk résén óvatosan, iölegesen szállt le, lába azon­­háttal bújt ki az úgynevezett ban jobban kinyúlt a várt­ Az Apollo—11 „Sas” nevű holdkompjáról ez a kép tárult az utasok szeme elé. Középen a Mount Marilyn (Marilyn hegy) elnevezésű magaslat, amelyet még az Apollo—8 űr­hajósa, Lovell nevezett el felesége nevéről. Neil Armstrong, az Apollo—11 űrhajósa az első ember­, aki lábát a Holdra tette. t dt, ** ***** Armstrong kiszállását követően mintegy húsz perc múlva társa, Edwin Aldrin is a Holdra lépett. A képes Aldrin a Holdon történő mozgást gyakorolja,

Next