Dolgozók Lapja, 1969. július (24. évfolyam, 148-175. szám)
1969-07-22 / 167. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! wmWwwwwmwwwwmmftmftftwwwflww 1969. júl. 22. KEDD AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJa XXIV. évf. 167. sz. Ára: 80 fillér Egy nemzet újjászületése GDANSKBAN, a Westerplatten emelt kis dombon monumentális emlékmű áll. A második világháború kitörésének színhelye ez, ahol 1939. szeptember 1-én, 182 főből álló lengyel helyőrség hősiesen harcolt a hazájára zúduló náci túlerővel. Mérhetetlen tragédia és szenvedés kezdete volt ez a lengyel nép számára. Nemcsak pusztulást, elnyomást jelentett, hanem veszélybe sodorta lengyel nemzet létét. Az állam több mint 1000 esztendős történelme során Lengyelország harmadszor le a térképről. Most töröltetett ugyan nem 130 esztendőre, mint a XVIII. században, Poroszország, Ausztria amikor és a cári Oroszország osztozkodott testén, de a történelem gyorsuló menetét tekintve ez az öt év hatványozott szerencsétlenséget zúdított az országra. Lélekben számolva 6 millió állampolgár esett áldozatul a nácizmus pusztító dühének. 25 évvel ezelőtt, 1944. július 22-én tette közzé a Júliusi Kiáltványt a hitleristák igája alól felszabaduló Lengyelország első kormánya. A Kiáltványt, sajátos módon, azoknak a plakátoknak a hátára nyomták, amelyeken a Sonderkommando, a hatóság, deportálásokról, német kivégzésekről, megtorlókedésekről tudósít. A vitézplakát másik oldala a lengyel néphez szól, és harcra hív a fasiszták teljes és végleges kiűzésére. A KIÁLTVÁNY adásának napjától közrekeltezik a Szovjet hadsereg és az oldalán harcoló lengyel egységek hősi küzdelme nyomán szabaddá lett Lengyelországot — bár akkor még csak az ország egy kis keleti része, Lublin és környéke volt szabad. A Júliusi Kiáltvány programja a kommunisták, a munkásosztály és minden lengyel haladó erő legfontosabb követeléseit tükrözte: a hazát újjá kell építeni, az Oderától a Neisseig terjedő történelmileg igazságos határok között. És a kommunisták vezetésével a haza újjáépült. Negyedszázad telt el Lengyelország újjászületésének napjától, és ma a 25. évfordulón barátot és szövetségest köszöntünk. A lengyel nép történelmének fontos mérföldkövét jelzi a mai dátum. A fasiszta német hódítók elnyomása alóli felszabadulás csak a több mint ezer év előtti mérföldkőhöz, a lengyel állam megalapításához mérhető. A 25 év előtti felszabadulás óta a lengyel nép, a nemzeti alkotni vágyás légkörében, szüntelenül szilárdítja új életének alappilléreit. A népi hatalom megvalósította a földreformot, államosította a legfontosabb iparágakat, fejlesztette a közoktatást, meg finn'elte a feltételeket tudomány, és a technika fela virágzásához, megjavította az ország létfeltételeit. A felszabadulás eredményeként az ősi lengyel földeket északon és nyugaton ismét egységes, modern államszervezet forrasztotta egybe. A MAI LENGYELORSZÁG az elmúlt 25 év előtti elhanyagolt mezőgazdasági államból a modern ipar és technika államává fejlődött. 1938- hoz viszonyítva 13-szorosára nőtt az ország ipari termelése. Gyökeresen megváltozott az ország gazdasági struktúrája. Míg nemzeti jövedelmének 1959-ben 37 százaléka származott csak az iparból, ma ez meghaladja az 54 százalékot. A lengyel ipar ma egy hónap alatt többet termel, mint a háború előtti egy esztendő alatti Új termelési ágak jöttek mint például a kohászat, létre, gépkocsigyártás, a hajóépítés, a az elektrotechnika és a vegyipar — s ezekben Lengyelország világviszonylatban is jelentős helyet vívott ki magának. Az ország gazdasági szénkezetének változását tükrözi, hogy 1939 előtt a lakosság 27 százaléka élt városokban, ma a lengyelek többsége városban él. A 25 év alatt megsokszorozódtak az eredmények, a tudomány és kultúra területén is. Nagymértékben bővült az iskolai hálózat, az általános iskolát végzettek mintegy 80 százaléka tanul tovább, a 79 felsőfokú iskolában és az egyetemeken pedig 300 ezer a hallgatók száma. A magyar népet sok évszázados hagyomány, és testvéri érzés köti össze a lengyel néppel. Napjainkban a barátság szálai a proletár internacionalizmus elveit követve, minden eddiginél jobban megerősödtek. Szövetségesek és társak vagyunk, közösek eszméink, céljaink, szorosan együtt munkálkodunk védelmi szervezetünkben, a Varsói Szerződésben és a szocialista országok gazdasági erőfeszítéseit összehangoló KGST-ben. LENGYELORSZÁG újjászületésének napján, barátaink legnagyobb nemzeti ünnepén, velük együtt tisztelgünk a fasizmus elleni harcban elesett hősök emléke előtt, velük együtt örülünk impozáns eredményeiknek, őszinte szívvel kívánjuk, hogy s együttműködésünk tovább fejlődjék népeink és az egész szocialista közösség, az európai béke és biztonság javára. K. S. Barátsági nagygyűlés a népi Lengyelország ünnepén Az MSZMP Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa az Egyesült Villamosgépgyár Gyömrői úti művelődési házában Lengyelország felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából hétfő nagygyűlést rendezett délután A lengyel és a Himnusz felcsendülte magyar után először Apró Antal mondott ünnepi beszédet. — Ma, a Lengyel Népköztársaság felszabadulásának 25. évfordulóján, szívből köszöntjük a testvéri lengyel pépet, vezetőit, testvérpártunkat, a Lengyel Egyesült Munkáspártot, amely a dolgozó tömegek támogatásával győzelemre vitte a szocializmus ügyét. A kormány elnökhelyettese ezután méltatta a történelmi múltú, hagyományos magyar—lengyel barátságot és együttműködést, amelyet még megbonthatatlanabbá tesz az 1968 májusában aláírt új barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződés. Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete, volt a barátsági nagygyűlés másik szónoka. — A szocializmus építésének negyedszázada — mondta a nagykövet — országunk gazdasági életében dinamikus fejlődést hozott és a lengyel nép életében társadalmi átalakulást alapvető eredményezett. Jelenleg Lengyelország az ipari termelés tekintetében a 11. áll világviszonylatban.helyen A barátsági nagygyűlés második részében magas színvonalú művészi műsort láthatott a közönség ' Mai Merre fejlődjön a dorogi bányagépgyár? 3. oldal Mennyivel könnyebb...A látható légió A halberstadti Luna gróf A bölcs bíró * Holdséta után, vissza a Földre Az Apollo —11 történelmi sikerét embert juttatott a Holdra és a kitűzött feladatok eredményes teljesítése után visszaindult a földre „A Nyugalom támaszpont jelenti: a „Sas” leszállt”. Ezzel a mondattal jelentkezett Neil Armstrong a Hold felszínéről, először az zás rövid történetében, űrhajó1969. július 20-án, magyarországi időszámítás szerint este 21 óra 17 perc 40 másodperckor. Embert szállító jármű, az Apollo—11 holdkompja, rádióhívójele szerint a „Sas”, fedélzetén két űrhajóssal, Neil Armstronggal és Edwin Aldrinnal, ekkor szállt szőtt idegen égitestre. le elő• A példa nélkül álló és bonyolult manőver teljesen az előirányzott tervnek megfelelően ment végbe. A NASA közlése szerint csaknem teljesen a megadott körzet, a Nyugalom tengere egy részének középpontjában értek holdat, az amerikai geológiai felügyelet illetékes szerint ettől távolabb.részlege Röviddel a leszállás után Armstrong és Aldrin már közölte első megfigyeléseit a leszállás színhelyéről. Elmondották, például, hogy az égitest felülete látják, hamuszürke színű, tele van kisebb-nagyobb kráterekkel és kisebb, legfeljebb egy méter átmérőjű szikladarabokkal, amelyeknek színe a megfigyelés helyétől függően változónak tűnt. Ott, ahol hajtómű lángsugara felsértette a talajt, sötétszürke színű anyag látszott. Armstrong és Aldrin, holdkomp leszállása után röviddel közölte, az eredeti terv megváltoztatásával kész hőellátást is, védelmet nyújt még az esetleges mikrometeoritok ellen is. A nehézség abból származott, hogy a holdkomp belsejében, amely alig nagyobb két telefonfülkénél, csak nehézkesen tudták felölteni a ruhát és a házi tartályt. A teljes beöltözés után következett a szükséges ellenőrzés: Armstrong és Aldrin megvizsgálta egymás felszerelését. Az űrhajósok budapesti idő szerint körülbelül hajnali fél négykor kaptak engedélyt a kabin belső nyomásának megszüntetésére és a kabinajtó ezt követő sora. A nyomás lassan kinyitáként és a két űrhajós csakmég annak teljes megszűnte előtt megkezdte az ajtó kinyitását, „arany tornácra” a bejárati részre, majd közölte, lába már a létrán van. Egy kötél meghúzásával Armstrong kinyitotta az űrhajó oldalára felszerelt tartályt, ebből előbújt egy különleges, feketefehér képeket adó tv-kamera, s néhány másodperccel ezután már az egész világ megnál. Armstrongnak így okozott nehézséget, hogy sem a létra utolsó fokáról a lábazat tányéralakú aljára ugorjon, majd óvatos, lassú mozdulatokkal előbb egyik, majd másik lábával is a Holdra lépett. (Folytatás a 2. oldalon) robban végrehajtani a hold- Ezután ismét hosszasra lépést. A földi irányító nőrzés következett, központ engedélyével, a szűk Armstrong jelentette, séges ellenőrzések és rövid étkezési szünet után, haladéktalanul hozzáláttak az előkészületekhez. Bizonyos nehézséget okozott a két űrhajós számára a különleges védőruha felöltése. Ez a ruha 21-réteges anyagból biztosítja a szükséges készült, belső nyomást, háton hordozható tartályából pedig az oxigénelle láthatta a létrán lassan, óvamajdtos mozdulatokkal lemászó hogy űrhajóst, megkezdi a kiszállást. Az űr • Az űrkabin nagyjából fogkabin szűk résén óvatosan, iölegesen szállt le, lába azonháttal bújt ki az úgynevezett ban jobban kinyúlt a várt Az Apollo—11 „Sas” nevű holdkompjáról ez a kép tárult az utasok szeme elé. Középen a Mount Marilyn (Marilyn hegy) elnevezésű magaslat, amelyet még az Apollo—8 űrhajósa, Lovell nevezett el felesége nevéről. Neil Armstrong, az Apollo—11 űrhajósa az első ember, aki lábát a Holdra tette. t dt, ** ***** Armstrong kiszállását követően mintegy húsz perc múlva társa, Edwin Aldrin is a Holdra lépett. A képes Aldrin a Holdon történő mozgást gyakorolja,