Dolgozók Lapja, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-25 / 276. szám
tflIG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! |VJVAVA*AVAV.V.V.VW.»J%V/AW.VAV.WIV^ . OlbOSOK) ,1970. nov. 25. SZERDA AZ MSZMPf KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évf. 276. sz. Ara: 80 fiLlér A realitások jegyében ! A MÉMOSZ székház kongresszusi termében már jóval a nagy esemény megkezdése előtt jó hangulatban keztek az MSZMP X. gyülekongresszusának küldöttei. Az arcokon a találkozás öröme, s a várakozás feszültsége. Már a Központi Bizottság melójának megkezdése beszáelőtt nyilvánvaló volt, hogy kongresszus hetében szóba kerül itt az ország életének minden fontos mozzanata, népünk sok-sok tennivalója baráti beszélgetések során is. A tanácskozás szünetében majd a beszámoló befejeztével ki-ki elmondta első benyomásait. Németh Ferenc elvtárs, a Somogy megyei pártbizottság első titkára a nyugodt, fesztelen hangulatról, a kongresszus szolid ünnepélyességéről mondott elismerő szavakat. — Pártunk X. kongresszusa — mondta a Somogy megyei küldöttség vezetője — a felelősségteljes munka, s a kommunista szerénység jegyében kezdte meg tanácskozásait. Mások is nagy elismeréssel szóltak a mértéktartó szerénységről, a kongresszusi terem szinte dísztelen egyszerűségéről. A tanácskozás művész-vendégeire is nagy hatást tett a hangulatos, ízléses, szerény berendezés. Oláh György elvtárs, a Heves megyei pártbizottság első titkára Kádár János elvtárs beszámolójával kapcsolatban megjegyezte: — Gondolatébresztő, példaadó alaphang. Nem nehéz előrelátni, hogy ez a tanácskozás a realitások kongresszusa lesz. A Központi Bizottság beszámolóját valóban a tények figyelembevétele, az ország gondjainak alapos ismerete, s a példamutató őszinteség jellemezte. Megállapításai híven tükrözik azt a küzdelmet, amelyet pártunk, dolgozó népünk az elmúlt négy esztendő során a boldogulásért, a szocialista társadalom felépítéséért vívott. Hangot kapott a felelősségteljes, kemény harc a demokratizmus megszilárdításáért, a kritika jogáért, az új gazdaságirányítási rend sikeréért. Nemcsak az eredményekről esett szó a beszámolóban. Kádár elvtárs nagy súllyal beszélt a hibákról, a gondokról, az építés során jelentkező nehézségekről is. Szóba kerültek a kétkedések, rendünk külső és belső ellenfeleinek vágyálmai. De eredményeink sora is, amelyek lehetővé tették, hogy a dolgozó nép vágyai teljesüljenek nálunk, s ne azoké, akik gondjainkra spekulálnak. Egy Tolna megyei küldöttnek a beszámolón átsütő humanizmus, s az emberek közötti újszerű kapcsolatok igénye tetszett. — Ez a követelés — mondotta — jó alap arra, hogy erkölcsileg is magasabb szinten építhessük tovább társadalmi rendünket. A mértéktartó szerénység, az erőt sugárzó őszinteség, a problémák, gondok nyílt feltárása általános elismerést keltett. Lesz mihez hozzászólni a későbbiek során, állapították meg a küldöttek az első napi tanácskozás végén. Részletek a Központi Bizottság beszámolója felett indult vitából Mai számunkban: 2—3. oldal Szemelvények a külföldi testvérpártok küldöttségvezetőinek üdvözlő beszédeiből 2—3. oldal Tanácskozik a pártkongresszus Hétfőn, az MSZMP X. előadói beszéde után, Brutyónak, a Központi Ellenőrző Bia kongresszusának első napján, János elvtárs, a Központi Bizottság megbízásából. Brutyó Központi Bizottság beszelenőrző Bizottság elnöke elvtárs referátumát rövidítve mólója, Kádár János elvtárs tett jelentést a kongresszus- közöljük. A Központi Ellenőrző Bizottság jelentése TISZTELT KONGRESSZUS! KEDVES ELVTÁRSAK! Mindenekelőtt azt szeretném hangsúlyozni: a Központi Ellenőrző Bizottság tapasztalata is az, hogy pártunk eszmeileg, politikailag és szervezetileg egységes, a pártfegyelem szilárd. A párt a lenini elvek szellemében tölti be hivatását. A párttagok betartják a szervezeti szabályzat előírásait, a kommunista erkölcs normáit. A párt egészét tekintve ez az általánosan jellemző, amely akkor is igaz, ha a párttagok között akadnak fegyelemsértőik és rendbontók. A párt nevelő erejével arra törekszünk, hogy az ilyen jelenségek megszűnjenek. Nevelőmunkánk fő eszköze meggyőzés, a közösség példa a mutatása, de amikor szükséges, felelősségrevonást, büntetést is alkalmazunk, pártpártbüntetést sem tekinthetjük A megtorlásnak, hanem elsősorban a nevelés eszközének. Az emberek fejlődőképességében bízva nevelünk még akkor is, ha valakit súlyosan meg kell büntetni, ki kell zárni a Pártból. A hatalmon lévő párt tagjainak önkéntes és tudatos fegyelme "a proletárdiktatúra védelmének, a szocialista viszonyok erősödésének egyik fontos feltétele. Ezért a párt semmiféle engedményt sem tehet a fegyelem tekintetében. A két kongresszus között, pártszerveink a tagság 2,9 a százalékát vonták felelősségre pártfegyelem megsértése miatt. Ez az arány a párttagság létszámához képest csekély. De az már elgondolkoztató, hogy ez számszerűleg csaknem 20 000 párttagot jelentett, akiket felelősségre kellett vonni. Nem is beszélve arról, hogy hány fegyelemsértés maradhatott büntetlenül, mert nem derült ki, vagy mert szemet húnytak felette. Különösen tanulságos az a tény, hogy több mint ötezer párttagot el kellett távolítani sorainkból. Mindez arra int bennünket, hogy fordítsunk nagy gondot a párt fegyelmi helyzetére. Szüntelenül küzdeni kell pártfegyelem további szilárdításáért, éberen őrizve a párt egységét, erkölcsi tisztaságát. A szocialista erkölcsi követelmények fogalomkörét gyakran helytelenül leszűkítik a családi erkölcsre, a magánéletre. A Szocialista erkölcs azonban ennél többet jelent, önzetlen odaadást követel a párt és a szocializmus ügye iránt, megköveteli a szocialista haza javára végzett becsületes munkát: a szocialista tulajdon védelmét, gyarapítását, a párt határozatainak végrehajtását. Mindemellett a kommunistákat a magánéletben is kötelezi a párthoz való tartozás. A kommunistáknak nem kell aszkétáknak lenniük, de a párthoz való tartozás józan mértéktartásra, az emberi ösztönök és szenvedélyek öntudatos fékentartására, a kispolgári felelőtlenség és gátlástalanság tagadására, elutas fősérfi kötelez. Elvtársak! A mi ügyünknek ■nindenekelőtt amit a párttagok ártanak, akik a párt eszmei, politikai és cselekvési egységét gyengítik, akik frakcióznak, pártellenes tevékenységet folytatnak. Ezt a legkeményebben elítéljük, és szigorú pártbüntetéssel sújtjuk azokat, akik ilyen magatartást tanúsítanak. Amint írásos jelentésünkben is beszámoltunk róla, a párt politikájával szembeforduló párttagok száma csekély. Ilyen ügyben alig valamivel több mint 200 párttag ellen jártunk el. Maga a probléma azonban jelentős és nagy figyelmet érdemel, annál is inkább, pártszervezetekben mert egyes az ilyen természetű vétségeket vagy nehezen ismerik fel, vagy nem tulajdonítanak annak kellő jelentőséget. Előfordul, hogy a pártszervezetekben félreértik a pártdemokráciát, egyes párttagoknak rendszeresen lehetőséget adnak arra, hogy a taggyűlésen, vagy a párt valamelyik testületében kifejthessék a párt politikájával szembenálló nézeteiket, és ezzel zavart keltsenek, kárt okozzanak. Azt, hogy valakivel meddig lehet vitatkozni és mikor szükséges felelősségre vonni, elvi szigorral kell megítélni. Ugyancsak elvi szigorral kell differenciálni abban a tekintetben is, hogy valaki azért magyarázza-e félre a párt politikáját, mert nem érti, vagy azért, mert tudatosan bomlasztani akar. Elvtársak! A legutóbbi négy esztendőben is voltak olyan politikai események, amelyek próbára tették a kommunisták elvi szilárdságát, párthűségét, helytállását. Párttagságunk túlnyomó többsége ebben a tekintetben is bizonyított, mert minden körülmények között kiállt a párt politikája mellett, védelmezte a párt egységét. A párt egységének és politikájának védelmében a jövőben is két fronton harcolunk mindazokkal szemben, akik akár jobb, akár „bal”oldalról kísérlik meg a párt sorainak bomlasztását. A Központi Ellenőrző Bizottság javasolja a kongresszusnak: hívja fel pártszerveink, pártszervezeteink, a kommunisták figyelmét, hogy ne tűrjék el egyes párttagok jólértesültségének felelőtlen fitogtatását, fecsegését, a párt belső ügyeinek illetéktelen helyen és körökben való vitatgatását, mert az ilyesmi csak zavart kelthet és a pártellenes tevékenységnek adhat tápot. A pártfegyelem fogalma simára magában foglalj az állampolgári kötelességek teljesítését, a törvények tiszteletét és megtartását, a rend és a külc életi tisztaság aktív védelmét, a társadalmi együttélés szabályainak oltalmazását is. Ha a párttag megsérti népköztársaságunk törvényeit, természetesen a pártfegyelem normáit is megsérti. Kedves elvtársak! A fegyelmi vétségek elkövetői között találunk vezető beosztású párttagokat is. Ez kedvezőtlen körülmény és nagy figyelmet érdemel. Az igaz, hogy a vezető beosztású párttagokra mindenki jobban figyel, ennélfogva botlásaik, is hamarabb felszínre vétségeik kerülnek. Az is előfordul, hogy egyes vezető beosztású kommunisták kisebb hibáit, botlásait erősen felnagyítva tárgyalják az emberek, sőt arra is volt példa, hogy vezető embereket megrágalmaztak. Vezető beosztásban dolgozó párttagjainkról elmondhatjuk, hogy becsületes, áldozatkész emberek, akik odaadással, fáradhatatlanul, gyakran még egészségüket sem kímélve dolgoznak a pártért, a nép ügyéért, a szocialista rendszerért. A dolgozók megbecsülik ezeket az osztályukhoz és pártunkhoz hűséges funkcionáriusokat, de rájuk is árnyék vetődik, ha közülük egyesek visszaélnek tisztségükkel, becstelenekké válnak és erkölcstelen életmódot folytatnak. Visszatetszést szül, mert igazságtalan, ha egyszerű párttagokat súlyos pártfegyelmi büntetéssel sújtanak, miközben azonos jellegű vétségekért, a magasabb funkciót betöltőkkel szemben mellőzik a megfelelő szigort. fegyelemsértők megbüntetésétől akkor sem lehet eltekinteni, ha korábban szereztek az illetők.érdemeket sú Hiba, ha a vezető beosztópárttagok pártfegyelmi felelősségre vonását állami vonalon nem követi a megfelelő következtetések levonása. Azt az elvet sértetlenül be kell tartani, hogy a pártbüntetés nem járhat együtt az állampolgári jogok, így a munkához való jog megvonásával. De vannak olyan esetek, amikor nem helyes meghagyni az illetőt az eredeti funkciójában, mert arra méltatlan. Előfordult, olyasmi is, hogy valaki a leváltása és új funkcióba helyezése révén előnyösebb anyagi helyzetbe került, mint annak előtte volt. Nem ritka az olyan eset, amikor egy párttagot fegyelmi úton felelősségre vonnak és akkor derül ki, nem is tudta, hogy amit elkövetett, az pártfegyelmi vétség. Ezért már a tagfelvételnél helyes meggyőződni arról, hogy a pártba lépő elvtárs ismeri-e a szervezeti szabályzatot, tudja-e, milyen követelményeknek kell majd ilyenkor célszerű megfelelnie, mérlegelni azt is, vajon alkalmasnak látszik-e az illető gyelem megtartására a pártfőa Nem tágíthatunk attól, hogy tagfelvételek során csak minden szempontból feddhetetlen emberek kerülhetnek a párt soraiba, megakadályozva, hogy méltatlan vagy kártevő elemek furakodhassanak közénk. Az utóbbi időben is előfordult, hogy olyan személyeket vettek fel a pártba, akik korábban bűncselekményeket köztörvényes követtek el, vagy a felszabadulás előtt az akkori hatalom elnyomó szerveinek tagjai voltak, mások pedig részesei voltak az 1956-os ellenforradalmi cselekményeknek. Ezeket később természetesen ki kellett zárni a pártból. A Központi Ellenőrző Bizottság, átérezve a ráháruló felelősséget, az elmúlt négy év alatt arra törekedett, hogy maga munkásságával hozzájáruljon a párt politikájsjának megvalósításához, Központi Bizottság határozaatainak végrehajtásához. Munkánk alapvető célja, hogy segítsünk tovább szilárdítani a párttagság fegyelmét, erősítsük és védelmezzük a párt egységét, segítsük és ellenőrizzük a párt törvényeinek betartását. A IX. kongresszus kibővítette a Központi Bizottság feladatkörét Ellenőrző azzal, hogy megbízta a Központi Bizottság pénzgazdálkodásának ellenőrzésével is. A Központi Ellenőrző Bizottság teljesítette ezt a feladatot. A IX. kongresszus óta eltelt négy év alatt a párt bevételei negyvenöt százalékkal, a kiadások 25 százalékkal emelkedtek. A pártmunka költségeinek fedezésére szükséges anyagi eszközök alapvetően két forrásból származnak: része a bevételek kétharmada tagdíjjárulékokból, egyharmad része pedig a pártvállalatoktól folyik be. A párt kiadásai között legutóbbi négy évben számota tevően növekedtek azok költségek, amelyeket a párta iskolákra, más oktatási intézményekre, általában a propagandamunkára és a pártszékházak fenntartására fordítottunk. adódik Ezekből a költségekből a párt kiadásainak mintegy 35 százaléka. 1970- ben a pártiskolákon kívüli propagandamunka várható költségei az 1966. évihez képest mintegy három és félszeresére emelkednek. A kiadások növekedése tehát mindenekelőtt a párt tömegmunkájának fokozódásával függ össze. TISZTELT KONGRESSZUS! KEDVES ELVTÁRSAK! A Központi Ellenőrző Bizottság egyetért a Központi Bizottság beszámolójával. Ezt tolmácsolva javaslom a beszámoló elfogadását. Kérem a kongresszust, vitassa meg és fogadja el írásban beterjesztett és szóbeli beszámolónkat a Központi Ellenőrző Bizottság IX. kongresszus óta végzett munkájáról. Vita a Központi Bizottság beszámolója felett Kedden reggel 9 órakor Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnöklésével folytatódott a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának tanácskozása, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Az elnöklő Apró Antal bejelentette, hogy a kongresszushoz számos testvérpárt intézett üdvözletet. Levélben, illetve táviratban üdvözölte a kongresszust az Argentin Kommunista Párt, az Ausztráliai Kommunista Párt, a Brazil Kommunista Párt, a Ceyloni Kommunista Párt, a Dél-afrikai Kommunista Párt, a Görög Kommunista Párt, a Guadeloupei Kommunista Párt, a Guyanai Népi Haladó Párt, az Indiai Kommunista Párt, az Kommunista Párt, az Indonéz Iraki Kommunista Párt, az Izraeli