Dolgozók Lapja, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-17 / 14. szám

1971. január 17. vasárnap 1946 — híd a Dunán Budapest nem lehet hidak­ nélkül­ Így hajdult fel a köl­tő, Illyés Gyula, az iszonyat napjaiban: „A legszomorúbb látvány ez volt: a betörők­ / gerincű néma hidak a két város között­ / ahogy feküd­tek sorban. 1 mint leölt álla­tok / a bű­nben és mocsok­ban / ők, az ártatlanok.” óri­ási mészárszéknek nevezte­k napokat, amikor a fasiszta düh sorra megsemmisítette a budapesti hidakat. És ünnep lett 1916 tele, ja­nuár tizennyolcadika. Ekko­r­yitották meg ünnepélyes ke­rtek között a forgalom s­zá­sra Budapest felszabadj­ás utáni első állandó Duna hídját, a Kossuth-hidat. Hu­szonöt évvel ezelőtt­ A felszabadult magyar nép hősi krónikájának szép feje­zete az, amelyik a hídépíté­sekről ad számot. Különös­en a budapesti hidak újraszüle­­téséről. A jubileum megkí­vánja a történelmi vissza­­pillantást: bizonyára lesz majd vállalkozó, aki megírja a pesti hidak regényét is mert a hidak történelme va­lamiféleképpen Budapest történelme. A Gellérthegy igen jelentős átkelési lábánál hely alakult egykoron, írásos ok­irat emlékezik meg a pesti révről, a Portus Pestről 1148 évi keltezéssel. De már ko­rábban is voltak e tájékon ideiglenes, partokat kötő épít­mények. A Budát és Pestet össze­kötő állandó híd gondolatá­val Zsigmond király ural­kodása idején találkozunk- Egy erre járt francia bizonyos Bertrandon de lovag, la Broquiére úr úti feljegyzései­­ben olvashatjuk, hogy a ki­rály tornyot építtet a pesti parton, szemben a várral és ez a torony az állandó ma pesti hídfője lesz. Az épít­mény már hat lándzsauvi magas vei .­­Maradványai még a XIX. század elején is lát­hatók voltak — de a híd ak­kor nem épült meg. Hoss­zú századokig csak hajóhidak kötötték össze a két partot. Az eszme Széchenyi est van gol­dolatában erett meg, neki huszonheljUk a Lánchid felépítését. Az építkezés elő­munkálatai 1839-ben kez­dődtek Clark - s'hi­iney Willi­am angol mérnök tervei alap­ján- A hidat 1849. no­vem­be­­ri6-án nyílt­­ák meg ünnepé­­lyes keretek között.­­Már az építés során sok viszontag­ságot kellett megérnie, sok­szor került veszélybe. A sza­badságharc idején többször akarták levegőbe röpíteni fé­­lig kész szerkezeteit az oszt­rákok. A hidak legújabbkori tör­ténelmének szintén hősi nyi­tánya van 1945 tavaszától 1946 januárjáig a szovjet hadsereg által épített ideig­lenes híd jelentett egyetlen összeköttetési partok között. lehetőséget a Január 18: Kossuth-híd. 1946. augusztus­ 20: Szabadság-híd. 1947­ no­vember 16: Margit-híd. 1949 november 20: Lánchíd- 19­" november 20: Erzsébet-híd. A hősi munkával megépí­tett Kossuth-híd 1955-ig szol­gálta a közúti járművek forgalmát, később csak gya­logos forgalmat engedélyez­tek rajta és 1960-ban lebon­tották. A Kossuth-híd már nem áll. De emlékezünk rá. Új hídjaink büszkén feszülő íve­iben tovább él, és ahányszor rágondolunk, emléke felsza­badult népünk alkotó erejét idézi. DOLGOZOK LAPJA Pályázati felhívás* Az 1038/1969. Kormány szá­mú határozat előírja a lakos­sági szolgáltatások nagyará­nyú fejlesztését és lehetővé teszi azok megyei szintű tá­­m­ogatását, figyelembe véve a . .­-­osság igényét és a saját ( vállalati, szövetkezeti stb.) .­hozzájárulás mértékét. A dinamikusan fejleszten­­dő szolgáltat­ási ágak: tex­tiltis­­ztítás, gépjármű-javítás és karbantartás, elektro­akusztikai és háztartási gép­javítás, fejlesz­tését lakáskarbantartás, a rendelkezésre álló alapból a 2/1870. (XII. S.) OT—FM együttes rendelet lapján támogatni lehet. A Komárom megyei Ta­­ács Végrehajtó Bizottsága e feladatok megoldására pályá­zatot hirdet a felsorolt tevé­kenységek fejlesztése iránt érdeklődő vállalatok, szövet­kezetek és egyéb szervek ré­szére. A pályázat célja a szol­gáltató iparágak fejlesztésé­nek meggyorsítása, ezen ke­­r­esztül­ a lakosság szolgálta­­t­ási igényeinek jobb kielég." 1.036. A pályázat beküldéséi.1 . helye: Komárom megyei Ta­nács VB Tervosztálya (Tata­bánya V., Felszabadulás tér 4.) határideje: 1071. február 28. A pályázattal kapcsolato­san fel­világosítást adnak, a Komárom megyei Tanács VB tervosztálya és ágazatilag­ il­letékes szakosztályai. Váz­ák az új a lomexem lei­ egy an A tavalyinál lényegesen elérték, hogy újabb munka jobban kezdődött az 1371-es erő szabadul fel. esztendő a komáromi lenfo- ................ . ... .. .lógyárban. Régóta súlyos lét- Felkészültén várják a 24 .vámhiánnyal küzdött az üzem uj szovjet automata szövőgép ezetősége. Mint ismeretes, érkezéset. A szállítást 1971. első felében bonyolítják le. A gépeket az üzem új csarno­kában fogják elhelyezni. Ezek munkába állításával le­hetőség n­yílik rá, hogy egyik-másik elavult béren­zt a gondot enyhítették a ■marnói as­zonyok munká­it állításával. A IV. ötéves terv első esz­­ndejére számos olyan in­ézkedés történt, amellyel a dezést kivonják a forgalom­jobb munkaszervezést ki- ből, ugyanakkor meggyorsít­vánják megoldani. A legfon­­sák a rekonstrukciót. Az év tosabb feladat ezek közül a első negyedében érkeznek az műszaki színvonal növelése, automata vetülék-csévélő gé­­amelynek nemcsak 1971-ben, pék is, az ötéves terv egészében is _______________________ fontos szerepe van. A gépi berendezések rekonstrukcióját már 1970. második felében megkezdték. Egyes gépek mű­szaki állapotának javításával jeges halászat Császáron Csilingel a csengő, röpül a szán. Mögöttünk marad a fa­lu, előttünk szikrázó fehérség­ben a hólepte határ. Fiatal er­dő mellett siklunk el, s mire szemünk belefeledkeznék dermedt téli tájba már meg is a érkezünk a császári halasta­vakhoz, pontosabban a telel­­tetőkhöz. Meglehetősen nagy itt most a forgalom. Halszál­lító teherkocsi várakozik, ha­talmas kádjai sorra-rendre telnek meg vidáman ficánko­ló, hatalmas pontyokkal. A tó csücskében a hálóban száz meg száz ponty nyüzsög. Gumiruhás halászok, csaknem derékig a vízben állva, ma­gas kosarakba rakják a bő­séges zsákmányt. A tele ko­sarakat ketten emelik tovább, mérlegelik, majd egy jól ös­­­szehangolt mozdulattal föllen­dítik a teherkocsira. Közben Szabó Benedek halászagronó­­mus a tele kosarak súlyát jegyzi, összel 108 mázsa ha­­lat raktak ebbe a teleltetőbe. Tegnap 55 mázsát már kiszed­tek­­, ma vajon mennyi lesz a zsákmány?... Ezt ugyan még nem tudni, azt azonban, hogy gyönyörű az állomány, mindenki tapasztalja. Az őszi lehalászáskor 1,75 volt a pon­tyok átlagsúlya, most is gya­kori a két kilón felüli közöt­tük. A befagyott tó, legyen bár­mily kicsi, nem adja egykön­­­nyen a kincsét. Fárasztó, sa­játos munkát kíván az embe­rektől a téli halászat. A te­leltető szélében, másfél méte­res távolságban lékek sora­koznak. Nem kis munka le­hetett átvágni a mintegy ti­zenöt centis jégpáncélt! A to­vábbi munka is ügyességet, gyakorlatot igényel. A halász­­agronómus számokkal bizo­nyítja, hogy a mostani halá­szat többletfáradsága busásan megtérül a magasabb bevéte­lekből. Míg az őszön 17,50-et kaphattak volna csak az elsőosztályú hal kilójáért, most 19 forintért adják el. A kilónkénti másfél forint száz mázsa esetében pedig már tsz részéről az „élő beruhá­­summás különbség­ zás”. A tavak betelepítéséhez Amíg beszélgetünk, kiürül korábban vásárolt halállo­­a háló és megkezdődik az eső­­mány költsége már a tavalyi készület a következő húzás- esztendő eredményeként túsz­hoz. A vizes perionhálót fa­jzatérül — beleértve azt lázas, teknőszerű, ám lábak- mintegy 150 mázsa pontyiva­ a­lal is ellátott alkalmatosság- óékot is, melyet a tavaszon­ba —, úgynevezett trógba — szándékoznak — eladni. Az gondosan belehajtogatják, így idén másfél milliós, a követ­­viszik el a teleltető legtúlsó kező években pedig ennél is végébe. Itt a háló zsinórját több bevételt tervez a terme­­egy vékony botra kötik, s el­­lőszövetkezet vezetősége a ha­kezdődik a lékek mentén a sastavakból. Meg is lesz, ki­­különleges, víz alatti bujócs- szén, mint a példa bizonyítja, ka. A fa — könnyűségénél itt a szakértelemhez ügyes be­­fogva — a felszínre törekszik, reskedő készség társul. A tsz­­így a halászok a bot irányít- tagság viszont a vállalkozó hatásával ügyesen áthúzzák a kedvnek nincs híjával, olya­­zsinórt a jég alatt a tó túlsó nők is itt segédkeznek, akik oldalára. Ezt követi a háló, az ilyen munkát legfeljebb melyet betonnehezítékű fa hírből ismerték. Néha éssze­rűd feszít ki, úgy másfél mé- csapdossák a kezeiket, topo­­ter mélyre a vízben. Eztán el­­fognak egy keveset, amikor kezdődik a víz alatt kiteszi- várakozni kell, de amint le­tett háló kihúzása. Minél te­­tem, nem sokat törődnek kintélyesebb a zsákmány, an- hideggel. E munka szépsége, a nál nagyobb erőt kíván ez a érdekessége és haszna — min­művelet a halásztól. Megszaporázzuk a léptein­ket a vastag jég tetején, mire célhoz érünk, már ismét s több mázsa hal dobálja ma­gát, csapkod a hálóban. Fel­vidít a gondolat: itt talán még én is sikerrel tudnék horgász­ni! Forralt bort hoznak — ész­revehetően jólesik az embe­reknek a gondoskodás. Aztán ismét hozzálátnak a rakodás­hoz. Ám egyszercsak hatal­mas harcsát emel ki Zobor Dé­nes a pontyok közül. Fejénél fogja, látni, amint széles ál­kapcsában reszelőszerűen áll­nak a fogak. Egy pillanatra meglóbálja, aztán visszadobja a vízbe. —­ Tíz ilyen harcsát tar­tunk a teleltetőben. Tenyész­állatok — közli készségesen Kerék József, a másik gumi­­ruhás halász. Megtudom, hogy az újabb halfajta, az amur idén kerül majd a császári tavak­is­ba, hogy a felesleges növé­nyektől megtisztítsa a vizet. Ezzel azután be is fejeződik a bent feledtet. Szandi Anna Esc—a mesa apozotls: Szombaton délelőtt tartotta 1970. évi zárszámadó közgyű­lését a kisbéri Virágzó Ter­melőszövetkezet. Amint az éves mérleg bizonyította: a tavalyi esztendő ebben a gaz­daságban ismét a fejlődés, a gyarapodás éve volt. A ter­melőszövetkezet tiszta vagyo­na egy év alatt 2,7 millió fo­rinttal növekedett, amit első­sorban az állattenyésztés ered­ményei biztosítottak. Ebből az ágazatból 13,5 millió forint árbevétele származott a kö­zös gazdaságnak, a növény­­termesztésből pedig 4,2 mil­lió. A gyümölcsöző gazdálkodás hatását megérzi a tagság is, mert az előző évi 19 640 fo­rintról 20 033 forintra növe­kedett az egy dolgozó tagra jutó jövedelem. Igaz ugyan, hogy a gazdálkodás tavalyi eredményessége alapján en­nél valamivel több is jutha­tott volna jövedelmekre, de a szövetkezet közössége jó gazdához méltóan inkább a holnap megalapozására tö­rekszik. Ezért az előző évihez képest 5 millió forinttal meg­emelték a fejlesztési alapot és 676 000 forintot készpénz­ben, 1,9 millió forintot pedig természetben tartalékoltak. 3 Meggyorsult az ügyintézés a tokodi tanácsnál — Harm nt rup he yett 15 — A fregedmotorof* «eién par fellebbezés­ér-Tokod nagyközség hajtó bizottsága két év végte­ len csupán ta­­kezett be. pasztalatai alapján tudóit a jövőben is arra töreksző mérleget vonni arról, hogy nem, hogy 3öző építési ,mennyiben változott — javult, vagy rosszabbodott — a la­­k­osság ügyeinek intézése. Legutóbb az elsőfokú építé­si hatóság tevékenységét vizs­gálták meg. A szakigazgatás megfelelt az új követelmé­nyeknek. Tokod nagyközség építési előadója ugyanis nem­csak helyben, hanem sápon, Bajnán és Epölön Nagy­is ellátja az építésügyi igazgatás feladatkörét A jobb ügyintézés egyik mutatója, hogy az intézkedé­sek a régebbi átlagosan 30 nap helyett a felére zsugorod­tak. A múlt esztendőben 194 építési ügyiratot intéztek el Tokodon ilyen rövid natúr- ehhez a nagyobb önállóság fe­­időn belül. A határozatok es­­hetőséget nyújt. «gödölyéket, Vitás ügyeket és egyebeket lehetőleg helyszíni tájékozódás után döntsék el. Az építésügyi szakigazgatás jó működése révén még­szerűbbé kívánják tenni terv­a község fejlesztését. Tokod nagyközség fekvésé­nél fogva egészen különös helyzetben van. Egyes körzetei kiterjedtek és messzire fek­szenek egymástól. Sokat len­dítene az ügyek­­ intézésén, ha az építésügyi előadó egészen egyszerű közlekedési eszközt, segédmotoros kerékpárt kap­hatna A nagyközség költség­­vetése ezt minden elbírná. A vásárlás bizonnyal engedé­lyezése elsősorban a helyi ta­nácsi vezetőkön múlik, hiszen Ebben az évben 180, e­gy év má­va 100 milliós termelési ét tehet alul elő fi közműi vállalati főépí­t­ésvezet­ősége Ha még kevés is, de a kijelölt létszámmal kiképzése, vízvezetékek építő­­határidőre se, lakótelepek, városok, köz­január 1-én megkezdte műkö­dését az Észak-dunántúli Köz­mű és Mélyépítő Vállalat ta­tabányai főépítésvezetősége- Az első és leglényegesebb útjainak elkészítése, de foglal­koznak majd hővezetékek, sőt még vasútépítéssel is- Szeretnék , mint ezt a vál­lalatuk Győrben és Mosonma­feladatuk­­ za tartozik, hogy gyaróváron már elérte —, most a téli hónapok alatt, a­hogy az építkezéseknél, a ma­ki­jelölt Környei úton lévő tá­­gasépítést megelőzően elvé­­part telepet, a várható nagy gezni a mélyépítési munkákat, munkákra kellően felkészítsék ...................... ............. és kiképezzék­ így több mint csatornázást, vízvezeték épí­tést, egyszóval előközművest- valószínű, hogy márciusban tesz. Ha szükséges, és a ma­már a mainál jóval nagyobb létszámmal megkezdhetik a feladatok végrehajtását. Ez___ évi tervük során Oroszlány- jaku ban egy közúti híd, Kecské­ ^ feladatok­ben, mintegy 7 millió forint beruházás keretében patak­rendezés, Tatán egy új MÁVAUT-telep építéséhez kezdenek hozzá. Bár ez évben csak 18 millió forint értékű gasépítő vállalat ezt igényli, ők az összes szükséges alapo­zási munkát is vállalni tud­nagyságának megfelelően alakítják ki gép­parkjukat, amelynek során nö­velik a különböző földmunkát végző szállítógépeket, beton­keverőket, úthengereket. gyors és korszerű munkavég­ A munkavégzést terveznek, de 2.§s érdekében betonkeverő­ jövő évben — ha a technikai telepet hoznak létre A műn­­feltételek és egyéb szükséges kár nagyságának és fontossá­adottságok jobban lesznek biz­tosítva — már 50 millió forint értékű munkát kívánnak el­végezni. gnnak megfelelően, létszámuk 1973 év végén eléri majd a 400 főt. Szeretnénk — mondja Vígh A feladatok növekedésével József főépítésvezető — ha a párhuzamosan megyénkben megyei vállalatokkal jó és az elkövetkező években Tatán, egészséges kapcsolat alakulna Esztergomban és Komárom­ban építésvezetőségeket hoz­nak létre, s így biztosítani tudják, hogy 1973-ban­ 75, 1974-ben pedig már a terve­zett 100 millió forint értékű munkát végezhetnek megyénk különböző részein. Feladatuk főleg a csatornák ki, hogy minden érdekelt ki­vitelező vállalattal a várható nagy feladatok érdekében is a legszorosabb segítőszándék nyilvánuljon meg. A­ szent erénycsőszök Igazi „kávénénikhez” illően, nek szentelte minden figyel­­nek sürgős mehetnékje támadt, megmásíthatatlan ítéletet mét. Elmélyedésében észre de nem szabadulhatott. A ki­­mondtak családtagról, rokon­ sem vette, hogy zsebkendőjé­ vatlan pártfogó megkérte, ve­rői, ismerősről és mui- vel kirántotta pénztárcáját. gye­ki kézitáskája rejtekéből a katársról- Azok közé tartóz- A kávénénik egyike élesen keresett holmit- Az előkerült tak, akiket úgy jellemeznek, figyelte az esetet. Amikor a tárcában pontosan az volt, hogy az előttük elszálló ma­ „neveletlen” ifjúság képvise- amit a kárvallott előzőleg fel­­darat is megszólják. Legfőbb nője kiment a folyosóra, hogy sorolt, bírói tevékenységüket ki vébe- ott elszívja cigarettáját. für- Az erénycsősz nem tehetett lesen nem eszpresszóban, ha­ gén „biztonságba” helyezte a egyebet, megvető mozdulattal nem a vonatfülkében gyako­­riuk szát­ átadta a pénztárcát, de meg­rótták. A végállomás előtt a „tola- jegyezte: Ketten foglalták el a nyolc­kodó” útitárs keresni kezdte _ Na, maga jól járhatott! ...7. , t­­ülést Dühösen néztek a f­a­ ^erszényét- Idegesen tapogatta Talán nem is az öné a tárca?! kiforgatta aktatáska- A tulajdonos is feltalálta falemberre, aki szerényen jár Szerencséjére, a mellette magát­ megkérdezte: „Volna egy sza­ levő fülke előtt álló hasonló — Igaza van! Gyerünk a ban nem­. A korú utas a tükörként árulko- rendőrségre. A „tolakodástól” feltüzelve, de ablaküvegben az egész je­ Az ajánlat visszavonulásra az átkos mai fiatalok tömén- lenetét végignézte, s bár sen­­késztette a személyi tulajdon telén rossz tulajdonságát kezd- ki nem kérte, mégis közbelé- iránt érzéktelen kávénénit, ték szapulni- pert. Ügy eltűnt, hasonszőrű társa-Az ifjú tisztában lehetett Kérdésére a bosszús kárral- val együtt, hogy még meg­­vele, hogy milyen lyukból, lőtt elmondotta, hogy mi volt jegyzést sem tett az össze ne­­m ilyen szél fúj- Nem zavar­ az elveszett fekete pénztárca- vető fiatalokra­­tatta magát és egy szakkönyv­­ban. Az erény csőss kávédés** —4e Kelnek a kispulykák Az ácsi Augusztus 20. Ter­melőszövetkezet keltetőjében megkezdődött az üzem: nap­világot láttak az idei év első szárnyas-hírnökei. A most a kelő, mintegy 3000 kispulyka termelőszövetkezet saját tenyészállományának utóda, melyeket naposállatként érté­­­kesít a termelőszövetkezet. Ez keltetés valójában még csak korai, szerény bemuta­tó , egész évben ugyanis összesen 400 000 pulyka kel­tetését tervezik. Ennél jóval nagyobb mértékű lesz a ka­csakeltetés, amelyhez­­ az 1 300 000 tenyésztojást Győr megyei partnergazdaságoktól szerzik be. Tervezik továbbá 70 000 libatojás keltezését is, mert különösen a tógazdasá­gokkal rendelkező termelő­­szövetkezeteknek igen nagy a m­­agasliba-igényük.

Next