Dolgozók Lapja, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-16 / 114. szám

TSTL május 1S- vasárnap Életünk - útunk Közelmúltunk és közeljö- nyel a harmadik ötéves terv­­vőnk. Számokban, képekben, ben. Negyedik ötéves tervünk grafikonokon. Magyarország fejlesztési programja, piros­helye, szerepe a világban, kék vonalas táblázat a reáljó- Gazdasági életünk, termelési védelmek alakulásáról. Táj­­eredményeink és perspektívá­­juk, villogó térképek nemzet­ink, közi kapcsolataink alakulása­ Életünk — útunk. Hazánk­ról. Piros-zöld-kék lámpács­­az utóbbi tíz esztendőben. A kák gyúlnak fel öt világrész szocializmus alapjainak lera- térképén, diplomáciai, kultu­­rájától napjainkig, és hum­o­­rális és pártkapcsolatainkat pig, a negyedik ötéves terv­vé­ illusztrálva. Egy másikon a géig. Erről szól sok képpel, felvillanó fénypontok jelzik: grafikával az a kiállítás ami­ 1970-ben 134 országba expor­­tget tegnap a Szépművészeti tártunk. Múzeumban Katona István a Hogyan alakult életszínvo­ KB osztályvezetője nyitott nálunk? — erre is ábrák, gra­­meg­ fikonok sora ad feleletet. S a Társadalmi fejlődésünk is­ tények. Magyarországon ma íusztrálásául néhány,adat­­ot­ minden hetedik ember nyug­­számunkban minden harmadik díjas. Minden harmadik csa­­ember érettségizett. Ifjúságunk rád részesül családi pótlékban, helyzete: tanuló, dolgozó, szó­ , minden ötödik csecsemő kó­rokozó fiatalok. És egy karika­­zül hármat gyermekgondozási túra, hogy fiataljaink olykor segélyben részesülő anyja ne­­szinte páholyban érezhetik vele magukat. Az épülő Vár, modern lakó-Államunk a népi demokrá- telepek, szállodák, középilo­­o­a állama. Kép az országgyű­­lék fotói illusztrálják, hogyan lésről és a legújabb számok épül és szépül a főváros és az parlamentünk összetételéről, ország Budapesttől Tatabánya- A most választott képviselők­ig, Szegedtől, Székesfehérvár műveltségi, korosztálybeli és rng. nemek szerinti megoszlásáról. A tudomány, a közoktatás, a Néhány villanásnyi kép ál- közművelődés. Új iskolák, kl­­lamhatalmunk és biztonsági tatóintézetek. Könyvkiadásunk szerveink áldozatos munkája­ és színházaink adatai. Közép­ről. és felsőfokú oktatásunk. Kül-Szocialista népgazdaság épí­­turális és művészeti életünk rése. Népgazdaságunk eredme- eredményeinek alakulása. Részlet a kiállításról. DOLGOZÓK 6AP3Á 20 éves az esztergomi Révész Béla Úttörőház Készülődnek a jubileumi ünnepségre Immár két évtizede, hogy megnyitotta kapuit az esz­tergomi Révész Béla Úttörő­­ház ,a megyénk első és eddig egyetlen ilyen jellegű intéz­ménye. A jubileumi ünnep­ségre most kerül sor — együtt az úttörőmozgalom születésének évfordulójával. A szép múltra emlékező, a jelen eredményeit bemutató, a jövő lehetőségeit felvillan­tó ünnepségsorozat nyitányára május 23-án, vasárnap déle­tergomi Petőfi Sándor Mű­velődési Központban lezajló zászlóátadási megemlékeztek az ünnepségen úttörőház két évtizedes tevékenységéről, a megye legjobb úttörő mű­vészeti együttesei pedig mű­sort adnak. Érdekesnek ígérkezik a má­jus 26-i rendezvény is. Jubi­leumi találkozóra hívták meg azokat, akik valamikor az út­törőház vezetői, a szakköri munka irányítói voltak. sőtt kerül sor. Az úttörőház Ugyancsak találkoznak az eddigi tevékenységének el­ismeréseként megkapja KISZ Központi Bizottsága vö­­­rös selyemzászlaját. Ez elis­merése lesz annak a sokirá­nyú munkának, ami az úttö­rőház falai között folyik, és egykori és jelenlegi ifiveze­tők is. Erre az eseményre május 27-én kerül sor. S köz­ben május 23-tól 30-ig jubi­leumi kiállítások nyílnak — és az a cél, hogy minél szí­nesebben, látványosabban ad­annak, hogy az országosan is­janak képet a megyei úttörő­­elismert, rangos úttörőintéz­­elet egyik bázisintézményének menyek közé tartozik a Ré- sokféle, gazdag tevékeny­rész Béla Úttörőház. Az esz- ségéről. A lengyel tengerparton I. Gdanszk: Segítünk A Központi lap megbízásából Sajtószolga­Weither Dániel, a Petőfi Népe fé­nyéiről, tapasztalatairól szá­mol be útisorozatában. S hadd mondjam meg mind­­­járt az írás elején, hogy len-Magyar újságíró mindig gyelországi tartózkodásom ide, szívesen utazott Lengyelor­­sén mindvégig ezt tapasztar­­szágba. Nemcsak azért, mert tam, és ez a meggyőződésem­­a két nép közötti barátság a­mé erősödött, régmúltban gyökerezik, de Persze, tévedés volna azt azért is, mert ily módon evről hinni, hogy az emberek emlé­­évre figyelemmel kísérhettük keretében már elültek a ko­egy nagy, testvéri, 33 milliós szocialista ország fejlődését. Legutóbb azonban nem az ed­dig megszokott volt az érke­zés, mert a decemberi és januá­­ri események után az ember óhatatlanul magával vitt né­hány olyan kérdést, amelyre választ akart kapni. A félforduló alig lezajlott eseményei színhelyének kellős közepébe érkeztem, és anél­kül, hogy az ország bármely részén valakitől is előzetesen informálódtam volna, máris a gdanszki újságokat olvastam és ottani emberekkel, és ter­mészetesen újságírókkal is beszélgettem. A kérdéseim még éppen hogy fogalmazód­tak, amikor az egyik újság­hírből máris eléggé meggyőző választ kaptam. A Glos nehezebb helyzet alakult ki, de majd később! Az emberek rend van, az élet nemhogy viszont azt mondták, amit csak normális medrébe tere­­lehet, most, vagy minél ha­szerkesztője utazást tett­lődött, hanem az embereket hi­­marabb. S közben azt látták, Lengyelországban. Éhrdté- fűti óc :»->,-1 hnd­v lííahh­ác tíínKK Mnnui­m: zakodás fűti és mindenekelőtt, hogy újabb és újabb politikai munkájuk foglalkoztatja őket, jelszavak születnek elvont rabbi hónapok eseményei és ne foglalkoztatná még most is őket: miért történt az, ami történt? A magyarázat érdekében hi­vatkozhatnék a decemberben lezajlott VII., majd a febru­árban megtartott VIII. plénum értékelésére, ezek azonban közismertek. Inkább egy Gdanszkban havonként meg­jelenő folyóirat (Litery) már­ciusi cikkének gondolatait ho­zom ide válaszul Lengyelország felszabadulá­sa óta hatalmas iramban épült. Létrejött a nagy teljesítőké­pességű lengyel ipar,­­pl. No­módon, a körülményektől, füg­getlenül. Az élelmiszer cikkek árát emelő decemberi határo­zat volt az az utolsó csepp, amitől már egyébként is te­lített pohár kicsordult Az új pártvezetés őszinte, és sok-sok kérdésre választ adó hangja rendezte a meg­bolygatott sorokat. A februári VIII. plénum határozottan le­szögezte: az eseményeket nem lehet ellenforradalmi jellegű­nek megítélni. A munkások a hibák és torzulások ellen lép­tek fel, amelyek nem a szo­cializmus lényegéből fakad­nak. A megmozdulás rugói alapvetően gazdasági jellegű­ek voltak, a szocializmus to­vábbépítésének tatlan szándékával.megingatta­Amikor Gierek, a párt első titkára január végén — Scse­­csinből érkezve — Gdanszkban járt, még mindig nagyon ne­héz volt a helyzet. A vajda va­luta­, mondhatni, viharos­sági tanácson egybegyűltek a san fejlődött a lakásépítés, az helyi és környékbeli városok, üzemek küldöttei, a legége­tőbb gondok megbeszélésére. Gierek azt mondta: az önök ügye a mi ügyünk, s megkér­dezte a jelenlevőktől, hogy se­emberek sorsa gyökeresen megváltozott. Bátran leírható: minden téren történelmi ered- Wybrzeza közölte, hogy a rer­­mények születtek. Ezt a len­gyel hajóipar nagy sikert ért gyel közvélemény szinte hí­ ___| _ . el: a felszabadulás óta 5 mii­­ánytalanul vallja. De ennek az grtsenek-e. A kórusban el'nang­­lió tonna hajóteret épített. En­ országnak munkásai azt is zott egyakaratú felelet ei­nek megközelítően fele észrevették, hogy bár vállal­ volt: „Segítünk”. Megszületett Gdanszkban, a másik fele pe­­ták negyedszázad sokfajta ne­­a jelszó, amely azóta már pe­dig Scsecsinben készült. Kétségét. az életszínvonal ne­ járta egész Lengyelországot és Miért tekintettem válasznak rekedáse nem tartott lépést politikai hitvallásnak számít, ezt az újsághírt a még ki sem az elért eredményekkel. A­­zt mi sem bizonyítja jobban, mondott kérdésemre? Első­ szocialista országok sorában a mind a Gdanszkban és egész sorban azért, mert a decem- reálbér növekedésének üteme Lengyelországban megnyílva, déri és januári események a legalacsonyabb volt. 1960- nyi a munkafelajánlások sora, középpontja Gdanszk, és­­ ott­hoz képest mindössze 17 szó- amelynek az eddigi summája is a hajógyár volt. Az újság zájék S egyre inkább fel­e- többmilliárd zlotyit kitevő tér. jelentése eleve azt a biztonsá­­g(ja a kérdés: miért van ez got keltette bennem, hogy ab­­­gy) válaszul az igényekre, a ban a városban, ahol a párt­vezetés valahogy így fogal­­mazódik plánuma után a leg­­mázott: mindent csinálunk, méhtöbblet. Weit­er Dániel (Következik: Búcsú egy óce­ánjáró túlit Virágos tsz leszünk - Megalakítjuk a Nők Fórumát A tokodi tsz nőbizottságának terveiből A Központi Bizottság tavaly februári határozata nyomán megyénkben is megalakultak és egyre eredményesebben működnek a termelőszövetke­zeti nőbizottságok. Különösen figyelemre méltó­ a tokodi Aranykalász Tsz 11 tagú nő­ A nőbizottság ez évi, első „szereplése” a nőnap megren­dezése, majd a tisztasági ver­seny megszervezése volt. E verseny célját nemcsak abban határozták meg, hogy a jövő­ben kevesebb legyen a feles­leges hulladék az üzemegysé­bizottságának tevékenységé­ gek területén, hanem, hogy Már az idei munkaterv kidől- barátságosabbá varázsolják a gozását megelőzően többször is munkahelyet és annak környén összejöttek az asszonyok, meg­ két. Virágos tsz legyünk! fel­vitatták a tennivalókat, hogy szó alatt egyik-másik üzem­valóban tartalmas, a közös gazdaság munkáját elősegítő, a nők helyzetét, életkörülmé­nyeit könnyítő feladatok, in­tézkedések kerüljenek a mun­katervbe, egységben már megkezdték a parkosítást, a zöld övezet ki­alakítását és a virágültetést. A tsz vezetősége a verseny ösz­tönzésére jutalmat ígért annak az üzemágnak, amelyik az első helyezést éri el. munkaversenybe és hogy az idei szervezéssel lerakhassák a szocialista brigád cím el­éréséért indítandó munkaver­seny alapjait. Azárt, hogy ez a verseny ne csak formális legyen, a szakemberek bevo­násával, nagy gondossággal készítették el a versenyponto­kat, melyek alapján az ered­ményeket részrehajlás nélkül elbírálhatják. A harmadik negyedév leg­fontosabb feladatául a Nők Fórumának megalakítását je­löli a nőbizottság. A Nők Fó­rumán közvetlenül a tsz veze­tőitől kapnak válaszokat asszonyok az őket foglalkoz­az­tató termelési és szé­gyermeknap és az öregek­ciális kérdésekre. Azért, hogy țO íní>Cfí’űnr?Q'T«ípn+ _*3 +C7 K­amnlfónnan -fal — napja megrendezését második negyedévi feladatai közé so­rolta a nőbizottság. A június 13-iki gyermeknapon tejszín­habos kakaóval és kaláccsal kívánják megvendégelni a tsz­­dolgozók gyermekeit A szö­vetkezet KISZ-fiataljai pedig érdekes, színes műsorral ked­veskednek az apróságoknak. Szereplésre kérik fel a köz­a tsz vezetői kellőképpen fel­készülhessenek a válaszadás­ra és h­a a téma megkívánja, akkor a sürgős intézkedésre is — a kérdéseket már előre, írásban eljuttatja a nőbizott­ság a tsz vezetőihez. A Nők Fórumának meg­alakításával egyidőben az el­lenőrző bizottsággal karöltve, jégben mű­ködő hogy felmérjék: szövetkeze­ti, hogy a gyermeknapot az ünnepeltek számára minél emlékezetesebbé tegyék. Ugyanígy műsoros délutánnal kötik majd egybe az öregek napját, amelyen sörrel és po­gácsával vendégelik meg a tsz mintegy 90 nyugdíjasát és járadékosát. Tervük, hogy a legidősebb házaspárt külön ajándékkal is felköszöntik tsz-vezetői és a nőbizottság.a A második negyedévi fel­adatok közé sorolták a gázversenyek beindítását bri­is. Sokat fáradoznak azon, hogy szövetkezetük minél több bri­gádja kapcsolódjon be a tűkben mennyire érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, nincsenek-e hátrány­ban kereset tekintetében egyik-másik az asszonyok munkaterületen a férfiakkal szemben. Gazdag az Aranykalász Tsz nőbizottságának munkaterve októberig, —, de azért akad tennivalója a negyedik gyedévben is. Ezek közül ne­a legfontosabb az egyedülálló nők helyzetének megvizsgálá­sa, ami feltehetően együtt jár majd számos intézkedéssel. az őszinte öröm Gyakran és elég régóta uta­zom vonattal a Esztergom közötti Komárom— útszaka­szon. Egy-egy állomáson van idő­ nézelődésre, és az utasok szeme az állomásépületen pi­hen meg legtöbbször. Elég változatos az épületek képe — akad elhanyagolt külsejű is, van azonban olyan, amelynél, a szépítgetés, a tatarozás jele­ivel lehet találkozni. Az utób­biak közé tartozik a süttői va­sútállomás épülete is. Elha­nyagolt volt a külseje, és mint utas is fellélegeztem, amint láttam tavaly, április­ban, hogy hozzáláttak az épü­let körülállványozásához. Az állványzat még most úgy áll, mint akkor, közben is azonban, amikor errefelé jár­tam, mindig észrevettem az épületen egy kis változást. Bár a felületesen szemlélő számára úgy tűnt, mintha itt egy tapodtat sem haladna elő­re a munka. „Úgy készül ez is, mint a Luca széke...” — mondta is valaki. Ez tett aztán kívá­nnjon, miért készül el ilyen nehezen az állomásépület ta­tarozása. Kellemesen csalódtam, bos­­­szúság helyett örömet talál­tam, amikor az itt lakó három család tagjaival elbeszélget­tem. Amint a lakók elmondták, nagy próbatételt kellett kiáll­­niuk, de most már kimondha­tatlan az örömük. Az állomásépület még 1890- ben készült, azóta szolgálja a vasutat. Nem csoda hát, ha most már nagyon időszerűvé vált a felújítása. A MÁV ezt saját erőből oldja meg, és a munkát az építő és karban­tartó brigádjai végzik. Három kőműves dolgozott itt. Először a kőlábazat­ és téglafal kö­zött elvégezték a szigetelési munkát, mert 80 esztendeje ezt­ elmulasztották. Valamen­­­nyi ablakot, ajtót kicserélték. Nagyobb várótermet hoztak létre, pénztárosfülkével. A for­galmi és az irányító irodát is átalakították. A legnagyobb munkát az emeleti szolgálati lakásokban végezték, és a te­tőszerkezetet is kicserélték. A régi, korszerűtlen lakásokból az építők modern, kényelmes otthonokat varázsoltak. A szo­­ba-konyhás lakások komfor­tosakká váltak. A lakók most már­­ moso­lyogva, boldogan mesélnek az átvészelt esztendő esemé­nyeiről. Külön-külön költöztek el, egymást felváltva egy közeli épületbe, míg az átalakítás folyt, hogy átadják a terepet a kőműveseknek, a karban­tartóknak. A viszonylagosan nagy alapterületű lakásokból — új közfalak — másfél szobás, beiktatásával fürdőszobás lakásokat konyhás, készí­tettek. A régi, korhadt hajó­padlót is felszedték, helyette a szobákba parketta Ezután következett a került­ festés. És ami a legfontosabb beve­zették a vizet a lakásokba. Sokáig beszélgettem a la­kókkal. Szinte minden­­ Sza­vukban ott bujkált az öröm. Megérte „kiböjtölni” az egy esztendőt — botlik — „Kalcsemeték I» a Dunának A halász szövetkezeteknek, így az esztergomi Üsző Falu Halász Tsz-nek is fontos ér­deke, hogy a Duna halállo­mánya ne csökkenjék. Ezért a mesterséges ivadéknevelő telepekről minden évben nagyszámú ivadékot, ikrát vá­sárolnak és helyeznek ki folyó csendesebb szakaszaiba.a Az idén minden korábbinál többet, összesen 500 000 csu­ka-ivadékot és összesen mint­egy kétmillió ikrát tartalma­zó 80 süllőfészket helyeztek el a Dunába. Ezzel a men­­­nyiséggel az Úszó Falu azt a kötelezettségét, amely a hal­állomány pótlásában évről­­évre szövetkezetükre hárul, több, mint 200 százalékra tel­jesítette. Robot tüsőrök a bányában A szénbányászat egyik lég- monoxid tartalmát is „észre­­tansági szervek, az „okos” félelmesebb ellenségétől, az veszik”, s a veszedelmes gáz műszereket differenciálni is öngyulladás által fellobbanó megjelenése után nyomban megtanították. A csupán mele­tüzektől érdekes és ötletes be­rendezés védi a szénmedencében a tatabányai munkahelyeket, s a földalatti mélyben dolgozók életét. A szélyesebb aknákban legtűzve­távb­a­bekapcsolják a távjelző autó- gedést vagy már a fellőbb a­­matikát. A fény és hangjel­­ző, parázsló tüzet jelző szen­zésből álló riasztó impulzus­- monoxid arányától függően kár egyszerre három helyre kétféle riasztást továbbítanak közvetítik a berendezések. A a gázelemzők. A gyors beavat­­vészjelzések egy időben fut­­kozást igénylő helyzetnél a nyitású automatikával felszerelt nak ki a veszélyeztett bá- piros, az alattomos melegedés­en működő gázelemező készü­­nyűüzem biztonsági felügyele­­nél pedig a figyelmeztető sár­fékek „figyelik’’ a vágatokból téhez, ezen kívül az üzemek­ ga jelzést tér j bítják, illetve kiáramló fáradt levegő vegyi­től távolabb levő központi bá­ a szituációnak megfelelő szó­­összetételét, s azonnal vészjel- nyamentő állomás főmérnöké­­nű lámpákat és hangjeleket rést adnak, ha a legkisebb­hez és szolgálatos diszpécse- kapcsolják be. rendellenességet „észlelik”. réhez. A tatabányai szénmedence-E regisztráló és riasztó mű- A riasztójelek megjelenésé­ben az­ eddigi tapasztalatok szerek többek között a levegő után rendszerint még elegen- alapján igen hasznos bánya­­szénmonoxid tartalmát mérik, de idő, sokszor fél nap áll őröknek bizonyultak a fáradt A nagy nyomás alatt lévő a szakemberek rendelkezésére, levegőt szállító légvágatokba szénrétegekből ugyanis már a­hogy a tűzveszélyes melege- beépített műszerek. Egyetlen­­viszonylag csekély mértékű dési gócokat felderítsék, vagy egyszer sem fordult elő, hogy melegedésnél is szénmonoxid az időközben fellobbanó tűz- „elaludtak” volna, s idejében szabadul fel, mielőtt még az fészkeket lokalizálják, hogy a történő riasztásukkal számos öngyulladás bekövetkezne. A tűzveszély mértékéről, eset­ esetben mentették meg a tűz­­berendezések érzékenységére leg a már hirtelen bekövet- vésztől a föld alatti üzemeket jellemző, hogy a levegő mind- kezett tűzről is pontos infor- s nem utolsósort!*» a frV ezreléknél »zen- mác­ét kapjanak • béojrabiz­­nyásaok. étetifc ^

Next