Dolgozók Lapja, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-08 / 107. szám

f Wdl. mája« f. «somba# Köszöntjük az NDK-t Ma öli meg a Német De- világpolitika színterén, s mokratikus Köztársaság fel- nemcsak német földön, a múlt­szabadulásának 26. évforduló­­ba veszett birodalom határa­­ját. Ez az ünnep más megem­­in belül, képviseli a haladást féke­zések­kel is egybeesik: 26 és a békét, hanem — a testvé­­rrel ezelőtt ezekben a napok­ ri szocialista országokkal kar­ban kapta az utolsó csapást­ öltve — a nemzetközi poron­­kat a német fasizmus. A Haj­­dón is­ madik Birodalom összeomlott. A Német Demokratikus Köz­­de annak a győzelemnek, társaság mind nagyobb tekin­­amelyet a szovjet hadsereg ka­­télyt szerez magának a nem tanái és a szövetségesek a né­met fasizmus fölött egyik nagy történelmi arattak, ered­ménye, hogy a romokon létre­jött a német munkás-paraszt állam, szocialista világban is. Letűnt a Hallstein-doktrina kora! Ma már 29 állammal van Ber­linnek diplomáciai kapcsolata, 34 másikkal tart fönn hivata­los kapcsolatot és csaknem 300 Az NDK egykor Németor- nemzetközi szervezet tagja, szag­szegényebb része, ma a Annak, hogy még nem minden világ tizedik legfejlettebb ipa- kormány ismeri el diplomáciai­ra országa. Egykor junkerek tag a Német Demokratikus hitbizománya, ma virágzó, ön- Köztársaságot, egyik főoka a álló állam. A felszabadított tőkés német állam, a Német földön a nép lerázta magáról Szövetségi Köztársaság maga­­a földbirtokosok és a tőkések tartása. igáját, kialakította a szocialis­ta társadalmi rendet. A negyed évszázad alatt ne­héz utat járt meg ez az or­szág, de fejlődése immár im­ponáló. Iparcikkei négy világ­részben ismertek, s a lipcsei vásáron a legnagyobb világcé­gek is szívesen vesznek részt. Bizton támaszkodva arra a társadalmi-gazdasági alapra. Az NDK mind a belső épí­tésben, mind nemzetközi hely­zetét tekintve fölfelé ívelő úton halad. Biztosítékot nyúj­tanak erre eddigi sikerei, biz­tosítékot nyújt az internacio­nalista összefogás a szocialista országokkal, testvéri sorban a Szovjetunióval,első­E felszabadulási ünnep em­lékezés és alkalom a jövőbe amelyet megteremtett, az mutató gondolatok összefogla­ NDK a nemzetközi élet jelen­­lására. Alkalom szívből jövő tős tényezője lett. Megjelent a jókívánságaink kifejezésére. A bányászok művelődési otthona Gerában DOLGOZÓK LAPJA A szocialista hazáért p7Pklipil a StCnllblI nek­uk a n unne­_______ pelj­ük a második ■ [UNK] ■ világháború európai győzelmes befejezésének évfor­dulóját, az igaz ügy győzelmét a hitleri fasizmus erői felett Az évforduló napjaiban érdemes áttekinteni, mit teszünk szo­cialista hazánk megvédéséért, nyugodt, békés építő munkán­kért. Akik az ötvenes évek elején teljesítettek katonai szolgálatot, nagyon jól emlé­keznek, hogy akkoriban a fi­zikai igénybevételből szinte kultuszt csináltunk. A gyalo­gos akkor valóban gyalogos a volt, hátán a teherrel, vállán puskával, golyószóróval Mára ezek a fogalmak elévül­tek. A gyalogosból előbb gép­kocsizó lövész lett, aki teher­autóra szállva tette meg az utat, ma pedig már a legmo­dernebb páncélozott szállító járműveken készül fel az eset­leges harci feladatokra. A ha­ditechnika rohamos fejlődése minden régit elsöpört az út­ból, néphadseregünk ma legkorszerűbb fegyverzet bir­a­tokában készül fel az esetle­ges külső ellenséges támadás elhárítására. A Varsói Szerződés védelmi rendszerének első vonalában állva, nem feledkezhetünk meg arról, hogy határaink közelében NATO-csapatok ál­lomásoznak, s az a néhány száz kilométer, ami elválaszt­ja őket tőlünk, szinte jelen­téktelen távolság, különösen a repülőgépek és rakéták szá­mára. Éppen ezért természe­tes, hogy a szárazföldi csapa­tok megerősítése mellett külö­nös hangsúlyt helyeztünk ha­zánk légterének védelmére, a legmodernebb elhárító eszkö­zök alkalmazására. A párt és a kormány honvédelmi politi­kájából természetszerűen kö­vetkezik, hogy a katonai vé­delmi rendszer a lehető legha­tásosabb és valóban biztonsá­got nyújt mindenféle esetle­ges támadással szemben. A legmodernebb harci repü­lőgépek, rakéták, tankok azonban csak annyit érnek, amilyen mértékben bánni tud­nak velük. Az ember szerepe a számítógépek időszakában sem csökken, sőt, a hozzáértés, a képzettség, a rátermettség, jelentősége egyre nő. A­ képzettség­gel­_________lett fontos té­=e====é­nyező a katonák meggyőződése, a hadsereg szelleme. A párt- és a KISZ- szervezetek és a politikai munkások döntő szerepet ját­szanak néphadseregünk szi­lárdságának, eszmei egyensú­lyának, a szocialista hazafi­­ságnak az elmélyítésében, az internacionalizmus eszméjé­nek, a baráti országok hadse­regeivel való szoros együtt­működésnek a katonák töme­gei körében történő népszerű­sítésében. S hogy ez mennyi­re eredményes, azt a közös hadgyakorlatokon és más kö­zös akciókon tanúsított kitűnő magatartás bizonyította a leg­jobban. Nem kevésbé fontos dolog a tisztek, tiszthelyettesek és honvédek kapcsolata. E sorok írójának a gyakorlatban volt módja tapasztalni, hogy ez a viszony a lehető legjobb. Nem azt mondjuk, hogy teljesen zavartalan, hiszen ma is ke­rülnek olyan fiatalok a hadse­regbe, akik a szülői ház túl­zott gyengédsége után bizony férfias nevelésre és fegyelme­zésre szorulnak. A fizikai igénybevétel ma is szükséges és fiataljaink egy jelentékte­len része nem rendelkezik sem kellő izom-, sem kellő akarat­erővel. De egyszer majd hálá­sak lesznek ezek a fiatalok is mai parancsnokaiknak, akik igazi férfiakká, a nehézségeket elviselni képes felnőttekké formálják őket, anélkül, hogy a fizikai igénybevételt istení­tenék és ne törődnének a ka­tonák sok irányú képzésével. A hadsereg ma igazi ember­formáló kohó. A falvakból, pusztákról, tanyákról beke­rült fiatalok egy része itt vá­lik igazán gondolkodó, mű­velt, igényes emberré. Hány és hány fiatalban ébresztik fel a vágyat a tanulás és a tovább­képzés iránt! Sok­ fiatal meg­változott gondolkodással, kor­szerű politikai szemléletmód­dal felvértezve hagyja el a laktanyát és bizonyos, hogy a legtöbbjük helytállás, megbíz­hatóság, felelősségérzet dol­gában is sokkal többet képes nyújtani a munkahelyén, mint bevonulás előtt. Ez természet­szerűen következik a tisztek és a honvédek közötti kölcsö­nös bizalomból, a kiképzés so­rán megszerzett új jellembeli tulajdonságokból, a katona­élet egész fegyelmezett és magabiztos légköréből. Képhadseregünk a folyto­nos fej­lődés ál­lapotában van, s ugyanez vo­natkozik az ország védelmét ellátó más fegyveres erőkre is. Az anyagi összefüggésekkel együtt vonatkozik ez a szemé­lyi feltételekre, a hatékonyság növekedésére. S ez a fejlődés mégis úgy megy végbe, hogy a nemzeti jövedelemnek csak optimálisan arányos részét fordítjuk honvédelemre, min­denkor reálisan értékelve népgazdaság teherbíró képes­­­ségeit és népünk életszínvona­lának alakulását. (dkl) Berlini napok A Birodalmi Kancellária első szovjet parancsnokának visszaemlékezése 1945. május 2-án néhány órával éjfél előtt Kalinyin ez­redessel együtt magához ren­delt az 5. hadsereg parancs­noka, Berzarin vezérezredes. Megérkezésünk után a képhez invitált bennünket.tér­— A közeli napokban Né­metország kapitulál. — mon­­d . _­HpÜ dotta. — Feladatunk, hogy le­ ajtó félig nyitva volt. Lehet’ pírok, iratok. Körülöttünk még folyt a harc, de itt már min­den csendes volt. Hajnalodott.­hetőség szerint minél hama­rabb ellenőrzésünk alá von­juk az állami- és kormányhi­vatalokat. Kalinyin ezredes a német hadsereg vezérkara, ön pedig Platonov őrnagy a Bi­rodalmi Kancellária épületé­nek parancsnoka lesz. Átadta megbízóleveleinket. Az enyém így hangzott: Balra fordulva rövidesen megtaláltam a lejáratot a kan­cellária pincéjébe. A bejárati F. C. Platonov őrnagyot a berlini Birodalmi Kancellária parancsnokává nevezzük ki. Platonov őrnagy engedélye nélkül tilos a Birodalmi Kan­cellária épületének megtekin­­tése. Az 1. Belorusz Front pa­rancsnokának, Zsukov mar­sallnak a rendelkezése alap­ján. BERZARIN vezérezredes a Berlini Helyőrség Parancsnoka KUSEV vezérőrnagy a Helyőrség Törzsparancsnoka” ... Amikor harcosaink a Wilhelmstrasset megtisztítot­ták az utolsó fasisztától — a kapott parancs értelmében — a kancelláriára siettem Dod­ge kocsink csikorogva fékezett a kétemeletes szürke épület előtt. A furcsa, szögletes osz­lopokkal díszített ház kapuja fölött még ott „díszelgett” a bronz vas. A falakon golyó ütötte lyu­hogy német­ek maradtak oda­lenn. Megindultam lefelé. Akkor nem gondoltam arra, hogy bajom is eshet. Pedig az út, amit Sztálingrádtól idáig megtettem... No, de még se­hol nem hagyott cserben a katonaszerencse. Eljöttem Berlinbe... Leértem a pincefolyosóra. Jobbra és balra szobták, az egyszerű faágyakon és a föl­dön német sebesültek. Szótla­nul néztek rám, szemükben félelmet, megadást, gyűlöletet láttam, de mindegyikük te­kintetéből kiolvashattam: Mi lesz velünk? Mit akar az orosz ? Lehet, hogy más a helyem­ben nem sokat gondolkodott volna. Sonneberg mellett el­sőként léptem be egy bör­tönbe. A visszavonulók agyon­lőtték, leöntötték benzinnel és meggyújtották a foglyokat. Amikor kinyitottuk a kaput, még füstölögtek a máglyába rakott holttestek. — Hány sebesültje van? — kérdeztem a főorvostól, ami­kor elém vezették. — Másfél ezer — válaszol­ta halkan. — Két órán belül minden fegyvert, vágóeszközt, távcsö­vet és optikai felszerelést szol­gáltassanak be! — mondtam. — Mi lesz a sebesültekkel? — kockáztatta meg a kérdést. — A sebesültek életéért ne Lak, az ablakok kitörve, félig aggódjon, mi nem vagyunk decett függönyt lóbált a szél, fasiszták. — válaszoltam nem A lépcon­házban aaM dobt­tt f*­ minden Indulat nélkül. Visszamentem az épületbe. Délután pótkocsis teherautó állt meg a ház előtt. A had­seregtörzs adminisztratív— gazdasági osztályának pa­rancsnoka, Borisz Raihild, ré­gi ismerős szállt ki belőle. — Tudod, — kezdte azon­nal a tárgyra térve — pa­rancsot Tanácstól, kaptam a Katonai hogy szerezzek bútort a kapituláció aláírásá­hoz. Adjál tanácsot, mit ve­gyek? — Asztalunk, székünk van bőségesen, és jó állapotban, — feleltem, — de vigyél sző­nyeget is, szükség lehet .á. Gyere, megmutatom. Bementünk Hitler dolgozó­­szobájába. A szőnyege; üveg­szilánkok és sár­os csizmanyo­mok borították. — Semmi, semmi — mond­ta Borisz — majd kitisztít­juk A katonák felcsavarták a szőnyeget. Voltak vagy ti­zenöten, de alig tudták felten­ni a teherautóra. Véget ért, — legalábbis számunkra — a háború. Egyik nap az utcán egy ősz, igen sovány asszony állított meg. Csak a szeme árulta el, hogy fiatalabb, mint amennyinek látszik. Munkát kért. Ettől a naptól kezdve rendszeresen járt hozzánk takarítani. Akkoriban igen sok lett a dolgom. Jöttek katonák, tá­bornokok, újságírók, oroszok, amerikaiak, franciák, ango­lok, mind saját szemével akar­ta látni a Birodalmi Kancel­lária épületét, berendezé­sét, Hitler dolgozószobáját, a pincét. Egy ideig — kezdetben — magam is a pincében laktam. Igencsak kényelmetlen egész nap villanyfénynél, volt betonfalak között. Néha alig a tudtam elaludni, szégyen ide, szégyen oda, még képzelőd­tem is. Egy reggel az íróasztalo­­mon, vázában vörös szegfűk illatoztak Mosolyogva szívtam be illatukat. Tudtam, ki hoz­ta őket. Takarítónőnk titok­ban figyelte, mit teszek. Attól kezdve minden reggel friss virág volt az asztalomon. Mi történt azóta? Podolszk­­ban lakom, nyugdíjas va­gyok. A háború után lesze­reltem és az itteni kábelgyár­ban helyezkedtem el. Estén­ként, amikor az újságokat ol­vasom, arra gondolok, csak nem háború fenyegeti a mi nyugtalan világunkat? Ilyen­kor eszembe jut a Fegyveres Erők múzeumában látható fa­siszta jelvény. Hosszú nyélen acélgyűrű, benne a horogke­reszt. Huszonhat éve talál­tam a birodalmi kancellária Május 8-án éjfélkor Keitel udvarán,­ a szemétben ... tábornagy átlépte a berlini (Feljegyezi*: V. Geraszim**) „Meghatalmazás Sebesültek Egyszer csak elém került a kancellária gazdasági vezető­je, amolyan gondnokféle. Uta­sítottam, hogy továbbra lássa el a tartalékból a se­n­­besülteket. — Igenis, őrnagy úr! — csapta össze megszokásból a sarkát Természetesen tudtam, hogy Hitler nem lehet a pincében. De amikor a sötét folyosókon mentem, arra gondoltam; hát­ha, mégis!... Az elemlámpa gyengülő fényében asztalt, székeket, tűzbiztos páncélszek­­rényt láttam. A másik szobá­ban ágy, mosdó, a falon ová­lis tükör. Sehol senki ... A szőnyeg hadmérnöki iskola ebédlőjé­nek küszöbét. A padlót sötét­barna szőnyeg borította. Sze­mének egyetlen rebbenése el­árulta, hogy felismerte. Rövi­desen aláírta a feltétel nélkü­li fegyverletételt. Vörös szegfűk 8 Úttörők váltalkozása­ Tarpától Siklósig — lóháton Az úttörőmozgalom ne­­­gyedszázados jubileuma tisz­­teletére egyedülálló vállalko­zást hajtanak végre a siklósi úttörők: lóháton járják végig Rákóczi Ferenc kurucainak útját a Szabolcs megyei Tar­­pától a Baranya megyei Sik­lósig. A tíz bátor fiú és lány — a siklósi Magyar-Bolgár Testvériség Tsz lovasszakosz­tályának tagjai — kiadós na­pi edzésekkel készülnek nagy erőpróbára, fokozatosan a mind hosszabb távolságot té­ve meg lóháton­ A pajtások május 18-án vonaton utaz­nak Tarpára, a híres kurucve­­zér — Esze Tamás — szülő­­­falujába, ahol várják őket a lovaik, s innen indulnak majd az 530 kilométeres lovas túrá­ra. Útjük főbb állomásai: az Alföldön Nyíregyháza, Debre­­cen és Szolnok. A Dunán át­kelve Szekszárd, Mohács érin­tésével érkeznek a Tenkes­­aljára. Siklóson június 13-án tartják a hagyományos vár­fesztivált és a túrát úgy idő­­­zítik, hogy a gyerekek az ün­nep kellős közepén lovagolja­nak be a várba, 260 megyei fiatalt fogadnak idén az NDK gyárai Jelentkezés július végéig A Megyei Tanács VB Mun­kaügyi Osztályának tájékozta­tása szerint — az 1967-ben kötött államközi szerződés alapján — 1971-ben a fiata­lok újabb csoportját fogadják a Német Demokratikus Köz­társaság üzemei — Me­gyénkből 260 fő — szakmun­kások és szakmával nem ren­delkezők — utazhat az NDK- ba és vállalhat munkát Drez­da, Halle, Elster­berg és Neu­haus gyáraiban. A 18. életévüket betöltött fiatalok, illetve azok, akik idén betöltik a 18-at, a munka­ügyi osztályon jelentkezhet­nek, személyesen, július vé­géig. A forgácsoló — esztergá­lyos, marós, fúrós, — szakmá­val rendelkezőkből 29, elektro­műszerészből 17, mechanikai műszerészből 10, lakatosból 10, vegyipari szakmunkásból 50, autószerelőből 15, elektronikai műszerészből 15, villanyszere­lőből 15 fő a megyei keret. A szakmával nem rendelke­zők közül forgácsoló szakmá­ra 30, elektroműszerész szak­mára 10, vegyipari szakmára 10 és elektronikai műszerész szakmára 25 fő jelentkezhet. A szakmunkásbizonyítván­­­nyal rendelkezők két, illetve hároméves szerződést köthet­nek, akiknek nincs szaki kép­zettségük, hároméves szerző­dést kötnek, amelyből egy évet — a munka mellett — nyelvtanulásra fordítanak. A második és harmadik évben, német nyelven, szakmai kép­zésben is részesülnek — vé­gül megkapják a szakmun­kásbizonyítványt. Az előreláthatólag szeptem­ber végén induló megyei cso­portban, lányok is helyet kap­hatnak, ők elektroműszerész és elektronikai műszerész szakmákra jelentkezhetnek, illetve, ha már rendelkeznek szakmunkásbizonyítvánnyal, e szakmákban vállalhatnak ál­­­lást. A kereseti lehetőség, szak­munkások részére 540-től 700 márkáig, betanított munkások részére terjedhet, 450-től 575 márkáig a teljesítménytől függően. (Ezek az összegek bruttó keresetet jelentenek.) A részletes felvilágosítást, jelentkezéskor, a munkaügyi osztály ad. Új mérőműszer Az integrált áramkörök alkalmazásával született meg az öt számjegyű leolvasást is biztosító Volt-mérő az ÉMG esztergomi gyáregységében, ahol ebből a mérőműszerből, tavaly több mint 200 készült, az idei évben pedig a 300-at is túl fogja haladni ez a szám­. Keil István bemérő műszeres« m ti# készülék«t altotni, mielőtt a csomagolóba kerülő«

Next