Dolgozók Lapja, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-11 / 136. szám

2 Egy nap a külpolitikában Választás vasárnap Községtanácsi választások lesznek vasárnap Olaszország­ban. Fontosságuk alig marad el az országos parlamenti vá­lasztások mögött. Nem kevesebb, mint hétmillió választó­­polgártól kérnek ezúttal ismét politikai véleményt az olasz pártok. Az alapkérdés: a középbal kormánykoalíció krónikus válsága. Néhány éven át már a negyedik köztársaság Fran­ciaországához hasonlított Róma, oly sűrűn váltották egy­mást a miniszterelnökök. Úgy tetszik, Colombo kormányel­nök stabilabb elődeinél, de a válságot csak enyhíteni tudta, felszámolni nem. A bérből és fizetésből élők nemcsak — az árakhoz jobban igazodó — béreket és fizetéseket követelnek maguknak, de nagyobb beleszólást is a helyi és az országos politika ügyeibe. Ami igazságosabb szociális elosztást, több társadalmi juttatást, modernebb oktatási, egészségügyi szín­vonalat jelent belpolitikailag. Külpolitikailag pedig: füg­getlenebb olasz politikát. Ezen minden NATO-ország népe, így az olasz lakosság jórésze is, az amerikai érdekektől, Wa­shington hatalmi politikájától való függetlenedést gondol. Ezekről a kérdésekről is szó lesz, ezekkel a gondolatok­kal és problémákkal foglalkozva is mennek majd szavazni vasárnap az olaszok. Érdekes, hogy az utóbbi időben sok olasz és más nyugati polgári lap felvetette: a munkásosztály Itáliában mind hatásosabban mutatja meg erejét, ideje vol­na hát, ha a koalíciós kormányba is újra felvennék a mun­kásság legnagyobb pártját, az Olasz Kommunista Pártot, más polgári lapok viszont nem az OKP, hanem a jobboldal meg­erősödését jósolják. Egyrészt azért, mert a szélsőséges „bal­oldaliak”, maoisták, trockisták, anarchisták működése sok, politikailag kevéssé érett szavazót megzavar. Ezek az ultra­balos zavargó csoportokat is a kommunistákkal azonosítják. Másrészt, mert a közelmúlt balsikerű fasiszta államcsínykí­sérletét a parlamenti—polgári jobboldal megpróbálja a ma­ga javára kihasználni. A kereszténydemokrata többségű kor­mányzat azt bizonygatja, hogy lám, mi a jobboldali szélső­ségre is lecsapunk, elhatároljuk magunkat tőle. A politikában nehéz és hálátlan feladat a jóslás. Majd eldől vasárnap: milyenek Itália pillanatnyi politikai erővi­szonyai. Annyi azonban jóslás nélkül is bizonyos: bármit mu­tasson is majd a voksok száma, a politikai erjedés, a mun­kásosztály erejének növekedése és az Olasz Kommunista Párt befolyásának, tekintélyének fokozódása — feltartóztat­hatatlan folyamat Itáliában. Szadat hevesen bírálta az Egyesült államokat Kairó, MTI Anvar­ Szadat egyiptomi el­nök csütörtökön nagy jelentő­ségű rádió- és televízió-beszé­det mondott. Kijelentette: „A Közel-Keleten úgy lehetséges a tartós béke, ha Izrael kivon­ja csapatait az összes meg­szállva tartott arab területről és elismeri a palesztínai nép­nek azt a jogát, hogy maga döntsön sorsáról”.saját Az elnök hevesen bírálta az Egyesült Államokat, amely — mint mondotta — „az Izrael­nek nyújtott katonai és anya­gi támogatás révén tevékeny részt vállal területeink meg­szállásában és a szuverenitá­sunk ellen irányuló agresszió­ban. Ezt a magatartást nem fogadjuk el és teljes egészé­ben elutasítjuk” — mondotta. A Szovjetunió lojális és ön­zetlen segítségét méltatva Szadat elnök kijelentette: „A Szovjetunió a gyakorlatban b­i­­­zonyította be, hogy szilárdan az imperialista-ellenes forra­dalom mellett áll és habozás nélkül erkölcsi és anyagi se­gélyben részesíti a független­ségük megszilárdításáért küz­dő, fejlődő országokat”. Az egyiptomi államfő hozzá­fűzte: „A Nasszer elnök kez­deményezte egyiptomi—szovjet barátság tovább fejlődött és a nemrég aláírt barátsági és együttműködési szerződésben öltött testet. E szerződés meg­erősíti a barátság elvein nyug­vó szovjet—egyiptomi kapcso­latokat és megszilárdítja a két ország között kialakult szoros együttműködést. A Szerződés révén a Szovjetunió rendelke­zésünkre bocsátja tudományos és technológiai ismereteit, hogy segítségünkre siessen a korszerű egyiptomi állam ki­építésében és fokozza katonai erőnket területeink felszaba­dítása céljából”. „E barátságtól egyetlen lé­péssel sem távolodhatunk el, mert ezzel saját érdekeink el­len cselekednének és saját tér­ségükön belül az imperializ­mus ügyét támogatnánk” — mondotta Szadat egyiptomi elnök. Az Arab Szocialista Unió át­szervezéséről és azokról az el­vekről szólva, amelyekre te­vékenységét Anvar Szadat alapoznia kell, hangsúlyozta: „Az Arab Szocialista Unió a dolgozó nép szövetségére épül. Nem kaphatnak benne helyet az opportunisták, a reakciósok, az egyiptomi társadalom szo­cialista átalakításának ellen­ségei, az ingadozók, és a nem­zeti integritás, a belső ellen ágáló összeesküvők”.front „A néptömegek — fűzte hozzá — rendelkezni fognak azzal a joggal, hogy megvon­ják bizalmukat képviselőiktől, amennyiben azok eltérnek a forradalmi úttól”. Rablás­­ rendelésre A Wall Street a tolvajok tőzsdéje, az alvilági szindiká­tusok pénzügyi manővereinek központja lett — vallotta az amerikai szenátusnak a szer­vezett bűnözéssel kapcsolatos vizsgálatokat folytató albizott­sága előtt Murray J. Gross, New York-i városi ügyész és Patrick V. Murphy, New York-i rendőrfőnök. Mitchell igazságügyminisz­ter az albizottság előtt feltár­ta, hogy 1969-ben és 1970-ben összesen 400 millió dollár ér­tékű kötvényt és értékpapírt raboltak el a Wall Streeten, a rablásokat a különböző alvi­­jffi szindikátusok beépített emberei szervezetten, rendelésre” követik el,„meg­„Mindenki lop, a küldön­cök, a tisztviselők, sőt még az ellenőrző személyzet is. A szin­dikátusoknak valóságos mo­nopóliuma van a lopott érték­papírok piacán. Tudomásunk van arról is, hogy több New York-i bankot egyszerűen át­vett az alvilág, s ezeket tá­maszpontként használva úgy adják le telefonon utasításai­kat a helyszínen működő tol­vajoknak, mintha egy étterem­ben étlapról rendelnének” — mondotta Gross ügyész. Az eddigi vallomások alap­ján megállapították, hogy a probléma megoldhatatlannak látszik, DOLGOZOK LAPJA Podgornij választási beszéde a „Leningrád”­kerületben Moszkva, MTI Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, csütörtö­kön választási beszédet mon­dott Moszkva „Leningrad” ke­rületében, amely őt jelölte küldöttének a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába. „Az SZKP XXIV. kong­resszusa — mondotta Podgor­nij — nagy célokat, bonyo­lult nagy feladatokat állított elénk és tudományos pontos­sággal megjelölte azok megol­dásának útjait és eszközeit. A párt erőfeszítéseit most a nép jólétének, kulturális színvona­lának lényeges emelésére össz­pontosítja. A szociális intéz­kedések átfogó programjának megvalósításáról van szó és ennek a programnak pontjában az ember áll, közép­nö­vekvő anyagi és szellemi igé­nyeivel.” Podgornij leszögezte, hogy a Szovjetunió szövetségeseivel és barátaival együtt a jövőben is tevékenyen szembe száll az imperializmus agresszív politi­kájával, bárhol jelentkezzék is az — akár Délkelet-Ázsiában, akár a Közel-Keleten, Afriká­ban, Latin-Amerikában, vagy a világ bármely körzetében. Az SZKP és a szovjet ál­lam jelenlegi intézkedései azt a célt szolgálják, hogy meg­valósítsák a XXIV. kongres­­­szus által megfogalmazott bé­keprogramot a gyakorlatban. Ezt a célt szolgálják a párt­szinten, a társadalmi szerve­zetek, az állam és a diplomá­ciai szervek szintjén tett lé­pések; a szovjet vezetők tár­gyalásai sok ország állami ve­zetőivel. Podgornij emlékeztetett ar­ra, hogy az NSZK bizonyos kö­reit revansvágy fűti, Európa térképének felülvizsgálására törekednek. Vannak olyan, Európán kívüli erők is, ame­lyek a kontinens legaktuáli­zonyítja a NATO közelmúlt­ban Lisszabonban tartott ülé­sének állásfoglalása is. „Aktív és következetes mó­don szállunk síkra a feszültség enyhítéséért, az európai status quo megerősítéséért. E célok­hoz jelentős mértékben járul­na hozzá a Szovjetunió és Len­gyelország, illetve a Német Szövetségi Köztársaság között megkötött szerződések életbe lépése. Síkraszállunk azért is, hogy Nyugat-Berlin kérdésé­ben — a mesterséges akadá­lyokat elhárítva — kölcsönö­sen elfogadható rendezést ér­jünk el. Szeretnénk remélni, hogy erre törekszenek tárgyaló partnereink is”. Podgornij hangsúlyozta, hogy az összeurópai biztonsá­gi értekezlet kérdésében Szovjetunió és a többi szocia­­­­lista ország álláspontja vilá­gos. Itt az ideje, hogy az álta­lános jellegű kijelentések után — amelyek még akkor sem kötelező erejűek, ha pozitív a hangvételük —, az országok áttérjenek érdekelt a ta­nácskozás gyakorlati előkészí­tésének aktív időszakába. A Legfelsőbb Tanács Elnök­ségének elnöke hangsúlyozta a fegyverzetek, a fegyveres erők csökkentésének szükségessé­gét, a kiélezett katonai szem­benállás enyhítésének jelen­tőségét, elsősorban Közép- Európában. Podgornij választási beszé­dében biztosította a közel­­keleti arab országokat, az iz­raeli agresszió áldozatait ar­ról, hogy a Szovjetunió a jö­vőben is sokoldalú segítséget nyújt társadalmi fejlődésük­höz, majd a szovjet—egyipto­mi együttműködési és barát­sági szerződésről szólva meg­állapította: a két ország kap­csolatai a szerződés megköté­sével új szakaszba léptek. A szerződés ugyanis nemcsak a meglévő baráti kapcsolatoknak, de azok jövőbeni széles körű sabb problémáinak megoldása fejlesztésének is szilárd jogi ellen tevékenykednek. Ezt ki­ alapját képezi. II vietnami álláspont a hadifogoly-kérdésben Párizs: MTI makacsul ragaszkodik a saigo­­ni kardcsörtető és korrupt A Vietnamról folyó párizsi klikk uralmon tartásához a konferencia 116. ülésén est- így tovább akarja folytatni­törtökön Bruce amerikai nagy- neokolonialista politikáját­ követ, az amerikai küldöttség közelgő saigoni­­ választással. A vezetője, arra szólította fel a kapcsolatban egyre fokozódik a terror és az elnyomás Dél- Vietnamban. Világos — hangsúlyozta Binh asszony — hogy mind­addig nem lehet igazi válasz­tást tartani Dél-Vietnamban, amíg az amerikai megszálló csapatok ott tartózkodnak és amíg Washington görcsösen ragaszkodik a zsoldjában álló bábkormány uralmon tartásá­hoz. VDK és a DIFK képviselőit, hogy szóvivőiknek a hadifog­lyokra vonatkozó legutóbbi nyilatkozatait „pontosabban körvonalazzák”. Xuan Thuy, a VDK küldött­ségének vezetője hangsúlyoz­ta, hogy a háború­­ meghosszab­bításával csak szaporodni fog az amerikai foglyok száma. A VDK és a DIFK ebben a kér­désben már több ízben is vi­lágosan leszögezte álláspont­ját: az Egyesült Államok szab­jon ésszerű határidőt csapa­tainak kivonására, s az érde­kelt felek azonnal tárgyalást kezdhetnek az amerikai fog­lyok szabadon bocsátásáról. A Nixon-kormány azonban mind ez ideig elzárkózott az elől, hogy akárcsak egyetlen lépést semben foglalkozik a Szál jót is tegyen ebben az irányban, tudományos orbitális állomás Sét Laird hadügyminiszter útjával. június 6-án közzétett jelentés­ben cinikusan értésre adta, hogy további kommandó­nak­ nevezi a Szaljut fedélzetéről ciókat szerveznek az elfogott adott televíziós közvetítést, amerikai katonák kiszabadítá­ Ezen Georgij Dobrovolszkij sora, így maga a Nixon-kor­ bemutatta a nézőknek azt az irány gördít akadályokat a új különleges űrruhát, amely fogoly­kérdés rendezésének a súlytalanság állapotában útjába­ serkenti az izomműködést, 1971. június 11. pont«S Orb­itális állomás Három szovjet űrhajós — Dobrovolszkij, Volkov és Pa­­cajev — „tanyát vert’’ a Szal­jut orbitális állomáson és meg­kezdte az állomás üzemelteté­sét. Ez az esemény az űrkorszak egyik legnehezebben elért csú­csa. A világűr népgazdasági hasznosítása, a kozmikus tech­nika eszközeinek az emberiség gyakorlati szükségletei kielé­gítésére — szinte nem is ha­sonlítható más, ember szervez­te kozmikus repüléshez. Nem túlzás, ha azt mond­juk, hogy a lakott orbitális állomás létesítéséért történt a Szovjetunióban eddig minden átjárón átjussanak az űrhajó­­ból a Szaljut állomásra. Az összeillesztő-mechaniz­­must először 1971 áprilisában próbálták ki a Szojuz—10 űr­hajósai: Satalov, Jeliszejev és Rukavisnyikov. Az egyben az összeillesztés űrhajó sok­oldalú kidolgozására is szol­gált. Noha a Szojuz—4 és Szojuz—5 űrhajók összeillesz­tése rendkívül értékes tapasz­talatot adott, a Szojuz és a Szaljut összekapcsolása — a két test különböző tömege miatt — megkövetelte, hogy bizonyos fokig korrigálják az eddigi tapasztalatot. Ezeket a problémákat és ember vezette és minden autó­ más nem kevésbé bonyolult matikus űrrepülés. Az állomás közvetlen erő­problémákat sikerült megol­dani részben a Szojuz űrha-készítése 1969-ben kezdődött azzal, hogy a Szojuz—4 és a Szojuz—5 összekapcsolása ré­vén létrehozták az első kísér­leti orbitális­­ állomást. Az igaz, hogy 1969-ben nem lehe­te­­ett volna létrehozni a kísér­leti orbitális állomást, nem le­hetett volna további eredmé­nyeket elérni 1969/71-ben és biztosítani a Szaljut jelenlegi sikerét —a Vosztokok, a Vosz­­hodok, a Szojuz—1, a Szojuz— 2 és a Szojuz—3, és végül az automata Kozmosz—186, 188, 212 és 213 megalkotása és re­pülése nélkül. Az 1969 januárban létreho­zott kísérleti állomás óta alig két és fél esztendő telt el a jelenlegi Szaljut üzembehe­lyezéséig. Ez alatt a két és fél év alatt fontos műszaki prob­lémákat kellett megoldani. Arról volt szó, hogy az űrha­jósok számára „összkomfortos lakást” és ugyancsak olyan laboratóriumot kell biztosíta­ni, amelyben elvégezhetik legkülönfélébb kutatásokat és a kísérleteket. Sok mindent első ízben kellett elvégezni. Elég, ha például a összekapcsoló­jókkal, részben pedig földi kísérletekkel. Nos, az ember vezette tudo­­mányos orbitális állomás mű­­­ködésbe lépett. Az állomás üzemeltetése során, épp úgy mint a földi kísérleteknél, to­­­vább tökéletesítik a rendsze­reket, „kivallatják” reális le­hetőségeiket; vajon az ember miként alkalmazkodik a bo­nyolult fedélzeti berendezések­hez a szokatlan feltételek­­ kö­zött, mennyire hatékony az „emberi gépezet”? Ezen túlmenően meg kell állapítani, hogy az orbitális állomáson levő űrhajósok mit figyeljenek, mit kutassanak, mivel kísérletezzenek, és mit célszerűbb az automata szputnyikokra bízni? Ki kell deríteni, hogy milyen sajátos követelményeket támasszunk a tudományos berendezésekkel szemben, hogy a lehető leg­gyorsabban és a lehető legna­gyobb megbízhatósággal kap­juk a legértékesebb adatokat. Végül pedig, — s ez legfonto­sabb : az űrállomást­­— e so­kat ígérő kozmikus eszközt —• bizonyára fel tudjuk használ­miechanizmust említjük, amely­­ei a népgazdasági és­­ tüdő­nek nemcsak a megbízható összeillesztést és a hermetikus feszítést kellett biztosítania, hanem azt a lehetőséget is, hogy az űrhajósok egy belső mányos vonatkozású kísérle­tekre és megfigyelésekre. Jurij Marinyin (APN) Munka közben a szovjet asztronauták. a világ első űr-divatbemutatója A Szaljut-program világvisszhangja A sajtó, a rádió és a tele­vízió világszerte nagy terjedő­szovjet űrállomásnak, hogy lényegesen több berendezést vigyen magával, mint bármely eddig ismert irányítható űr­hajó és jóval nagyobb helyet A New York Times „a világ biztosít az űrhajósok különfé­­első űr-divatbemutatójának” le ténykedéséhez.” A Baltimore Sun vezércik­kében így ír: „Az oroszok ra­gyogó teljesítményükkel új fe­jezetet nyitottak az űr meg­hódításában és a Föld körüli térség feltérképezésében. Az űrállomás vagy kozmikus la-Ynan Thny lp-t7Őeprip-hó majd tornagyakorlatokat vég- boratórium gondolata, ami ború nem ^hrtTéSt mind- zett benne­ Az­­erikai lap nemrég még a tudományos addig, amíg a Nixon-kormány bejMlati olvasóinak a Szál- fantaszták álma volt, most nem hajlandó visz­­avonni Dél- Vietnamból valamennyi kato­nai erőt és az amerikai tá­borhoz tartozó más külföldi ország csapatait. Magától ér­tetődő, hogy a vietnami nép egyetlen agresszort sem tűr meg földjén, jut fedélzetén levő vízforraló megvalósult.” és ételmelegítő berendezést és arról is tudósít, hogy a Föld körül keringő tudományos ál­lomáson jól felszerelt könyv­tár van. Az olasz sajtó továbbra előkelő helyen közli a szov­­­­jet űrkísérletről szóló híre­ket. A Corriere della Sera moszkvai tudósítója „A Szal-Az amerikai lap számában a kozmikus szerdai jut valóságot hoz’’ című anya­labo­ratórium méreteiről írva meg­gában rámutat, hogy a szov­jet űrlaboratórium a legna-Nguyen Thi Binh asszony, állapítja, hogy a Szaljut belső gyobb űrhajó, amit ember va­ DIFK külügyminisztere, fel­­­ere több mint tizenötszörösen laha a kozmoszba felbocsátott­ szólalásában rámutatott: a pc­ múlja felül az amerikai A pol­­litikai rendezés egyik legfőbb lo-űrhajók kabinjának akadálya az, hogyf .Washington, re­leit, ami „lehetővé teszi mé­­g A Messaggero részletesen is­merteti az űrhajósok napi­rendjét, munkáját, pihenései és beszámol a televíziós köz­vetítésről. A Times of India rámutat, hogy a szovjet tudomány és technika kiemelkedő sikere új távlatokat nyit a világűr meg­hódításában. A Hindustan Times azt hangsúlyozza, hogy­ az űrállo­más műszerei tökéletesen mű­ködnek. A bécsi Volksstimme első ol­dalán számol be az űrhajósok munkájáról és fényképeken mutatja be a Szaljut és a Szo­juz—11 modelljét, valamint a három űrhajóst. A Kurier hangsúlyozza, hogy minden program szerint halad, a fedélzeti berendezé­sek kifogástalanul működnek. „Oroszok a világ első űrszál­lodájában”. „Az eddigi leg­nagyobb lépés az űrkutatás­ban” — ilyen és ehhez hasonló címekkel vezetik be tudósítá­saikat a ceyloni lapok. „A szovjet űrállomás megkezdte munkáját és lakói kényelme­sen berendezkedtek” — írja a ihm, _ i

Next