Dolgozók Lapja, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-19 / 221. szám

1971. szept. 19. VASÁRNAP AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ARA: 1 Forint • _________■ Szerdára összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. pa­ragrafusa (2) bekezdése alap­ján az országgyűlést 1971. szeptember 22-én, szerda dél­előtt 11 órára összehívta. Fehér Péter, az MTI parla­menti tudósítója írja: Az országgyűlés állami éle­tünkben betöltött megnöveke­dett szerepét egyebek közt az is bizonyítja, hogy ciklusról ciklusra kamatozóbb, eredmé­nyesebb a képviselők törvény­­alkotói munkája. Az elmúlt négy esztendőben 26 törvény­­javaslatot tűztek napirendre és szentesítettek a képviselők egyhangú határozatával, ös­­­szehasonlításul: 1953—58-ban 24, 1958—1962 között 21, az 1963—67-es ciklusban pedig 11 törvényt alkottak. Már nem egészen öt hónappal most, az új választási ciklus kezdete után bizonyosnak tűnik, hogy a mostani négy esztendős pe­riódusban tovább bővül a jog­alkotók tevékenysége, felelős­ségteljes döntésekkel szaporít­ják magas szintű jogszabálya­ink számát. Ezt támasztja alá, hogy az országgyűlés szerdán kezdődő ülésszakán előrelát­hatólag két nagy jelentőségű törvényjavaslat sorsáról dön­tenek. Az elmúlt napokban lezaj­lott állandó bizottsági tanács­kozások — szeptember 13—18 között hét parlamenti testület ülésezett — arra utalnak, hogy ezúttal a szövetkezetekről, il­letve az ifjúságról szóló tör­vényjavaslat kerül a képvise­lők plénuma elé. Immár gya­korlattá vált, hogy a parla­menti viták több esztendős előkészítés záróakkordjai — a törvényhozás emelése ugyanis színvonalának megköveteli a tervezetek egyre gondosabb, alaposabb előkészítését. Jól példázza ezt a szövetkezetek­ről szóló törvényjavaslat, amelynek előkészítő munkála­tai már 1969-ben megkezdőd­tek. A tervezet paragrafusai­ban, előírásaiban, egész szel­lemében tükröződik a párt szövetkezeti politikájából fa­kadó elvi álláspont, az ugyan­is, hogy a szövetkezeti moz­galom nem átmeneti jellegű, a társulásoknak a jövőben is jelentős szerepük lesz a szo­cializmus építésében. Mint az előkészítő tanácskozásokon is hangot kapott, a szövetkezetek tevékenysége — különösen a mezőgazdaságban, az ipar egyes területein, a kereskede­lemben és a szolgáltatásokban —­ jelentősen hozzájárul szocialista gazdaság növekedé­­­séhez. Jól illusztrálja egyébként szerepüket, hogy jelenleg 2700 mezőgazdasági termelőszövet­kezetünknek több mint egy­­millió-egyszázezer tagja van, ők adják a mezőgazdaság bruttó termelésének 70 száza­lékát. Az ezerszáz kisipari szövetkezet évi termelési érté­ke meghaladja a 27 milliárd forintot: a mintegy 600 álta­lános fogyasztási és értékesítő szövetkezet egyharmaddal ré­szesül a kiskereskedelem és a vendéglátás forgalmából. 380 takarékszövetkezet hozzá­­­vetőleg 800 000 tagjának 4 mil­liárd forint a betétállománya, s már 60 000 tagja van a lakás­­szövetkezeteknek is. Elmond­hatjuk, hogy a szövetkezet a szocialista gazdálkodás egyik vállalati formájává fejlődött, szerepe a lakosság szükségle­teinek kielégítésében felbe­csülhetetlen értékű. Időszerű és sürgető tehát, hogy a szö­vetkezetek működésének alap­­­elveit egységes jogszabály fog­lalja keretbe — ez a feladat hárul a mostani ülésszakra. A jogalkotó munkának nem kevésbé jelentős állomása az ifjúsági törvény megtárgyalá­sa és végleges formában való jóváhagyása. A törvényterve­ze­t kialakítása jó másfél esz­tendeje kezdődött meg. Érde­mes nyomon követni az elő­készítés főbb fázisait: kodifi­­kációs bizottság alakult a té­mában leginkább érintett álla­mi és társadalmi szervek kép­viselőiből. A formálódó javas­latot megtárgyalta a KISZ Központi Bizottsága, az ifjú­ságpolitikai és oktatási tanács, majd legutóbb a Miniszterta­nács. S mielőtt a törvényja­vaslat a ház asztalára került volna, széles körű társadalmi vita zajlott le a kerettörvény­tervezet szinte minden tartal­mi kérdéséről, lényegesebb passzusáról. Kifejtették véle­ményüket a KISZ megyei bi­zottságai, különböző rétegta­nácsai, elmondták észrevéte­leiket a szakszervezetek, illet­ve a Hazafias Népfront külön­böző fórumainak, ankétjainak résztvevői. Szót kaptak a ,,legérdekeltebbek” a fiatalok is, akik több ezer észrevétellel segítették az előkészítő mun­kát. Nem meglepő tehát, hogy az elmúlt napokban lezajlott bi­zottsági vitákon a képviselők és a meghívott szakemberek véleménye egybevágott: a tör­vénytervezet jól szolgálja párt ifjúságpolitikai határoz­­a­tában rögzített elvek megvaló­sítását, egységesen szabályoz­za az ifjúságot érintő kérdése­ket, figyelembe veszi a külön­­­­böző rétegek eltérő sajátossá­gait és hosszú távon biztosít­ja a fiatalok bevonását a szo­cialista tár­sadalom teljes fel­építésével járó feladatok meg­oldásába. A bizottsági vitákon arra is rámutattak, hogy szo­cialista államunk rendszere­sen, kiemelten foglalkozik az ifjúság helyzetével, gondjai­val, s a hangsúlyozott törő­dést állami intézkedések egész sora dokumentálja. A számá­ban, társadalmi súlyában gya­rapodó ifjú nemzedék sajátos helyzete azonban szükségsze­rűen megköveteli jogainak, kötelességeinek egységbe fog­lalását. Erre hivatott a nem­zetközileg is figyelmet érdem­lő jogszabálygyűjtemény, amelynek elemző megvitatása és törvénybe iktatása szintén a mostani ülésszak felelősség­­teljes feladata. Vadászok napja Remeteség-pusztán Szombaton délelőtt különö­sen sok egyenruhába öltözött vadász gyűlt össze a Tata-Re­­meteség-pusztai vadgazdálko­dási bemutatón, amelyre az állami gazdaságok központja hivatásos vadászait hívta. Az ünnepélyes, vadászkürtös megnyitó után András, az állami Klenczner gazdasá­gok vezérigazgatója köszön­tötte az egybegyűlteket,­ s mél­tatta az állami gazdaságok va­dászainak eredményes munká­ját. Ezek a vadászok tevéke­nyen közreműködtek a reme­teség-pusztai bemutató meg­rendezésén, amely már eddig is elismerést váltott ki a szép­számú belföldi és külföldi lá­togatók között. Az állami gaz­daságok ma is példát mutat­nak a legfejlettebb vadgaz­dálkodási módszerek bevezeté­sében és fejlesztésében, s kü­lönösen szép sikereket értek el a mesterséges tenyésztések terén. A jövőben — hangoztat­ta a vezérigazgató dálkodás fejlesztése — a gaz­mellett fontos feladat a vadászok szakmai továbbképzése, s nem utolsósorban az egyes va­dászterületek vendégeinek jobb tájékoztatása. E célt szolgálja majd a Vadászati Világkiállítás bezárása után a tatai vadaskert is, ahol ma már jó körülményeket alakí­tottak ki az állami gazdasá­gok vadászainak továbbkép­zésére. Ezután Földes László, me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterh­elyettes, a Vadásza­ti Világkiállítás kormány­fő-­ megbízottja 2­7 állami gazda­sági hivatásos vadásznak Mezőgazdaság Kiváló Dolgo­­­zója kitüntetést nyújtotta át, eredményes munkája részként. A kitüntetés elisme­rellé értékes, borokkal és poharak­kal töltött díszdobozt is kap­tak a vadászok. Megyénkből ketten: Krihó Mihály, a Tatai Állami Gazdaság, és Fekete Pál, a Bábolnai Állami Gaz­daság vadásza kapott kitünte­tést. A vendégek a bemutató megtekintése után fogadáson, majd filmbemutatón vettek részt a kiállítási teremben. Ezen a napon­­ ismét több külföldi csoport kereste fel az IBUSZ autóbuszaival a bemu­tatót, főként osztrák vadászok látogattak Tatára. Tájértekezletek a k­omárom­­i járásban Együtt megbeszélni a közös gondokat, a soron következő feladatokat, jóval eredménye­sebb — vallja eddigi tapaszta­latai alapján a Komárom me­gyei Tanács VB Komáromi Járási Hivatala. Ezért, ha tennivalók sokasodnak, vagy a a termelőszövetkezetek gazdál­kodását befolyásoló új rende­letek jelennek meg, tájérte­­­kezletekre hívja össze néhány szomszédos termelőszövetkezet vezetőjét, a községi tanácsok elnökeit,, párttitkárát. Ilyen táj­értekezletek zajlanak le a napokban is. Az elsőt pénte­ken tartották Akán, kedden Hantán, csütörtökön pénteken Komáromban Szókon, ren­deznek hasonlót. -"rM>»TrTTTTrT»TTTTTTT»TTTTTTTTT>TTtTrTTTTTTTTTTT*TMTTTTTm S Mai számunkban: ► Hogyan osztályosnak­­ a rádióhallgatók? 5. oldal Közgazdaság és tudomány Otthonunk S. oldal ► 9. oldal ViÁuuuuiiUuuuuuuiuiuuuuiÁUUumiiUuuuiaa Csaknem ezer dolgozó részvételével: * Kommunista szombat a KOMÉP-nél Tegnap a szokásos munka­rend szerint szabad szombat lett volna megyénk állami építőipari vállalatánál, KOMÉP-nél. Reggel hat óra­­­kor azonban csaknem ezer dolgozó, megközelítőleg száz munkahelyen állt munkába: a vállalati KISZ-bizottság felhí­vásának tettek eleget, amikor önkéntes munkafelajánlást tettek. A vállalatnál hagyományai vannak a kommunista szomba­toknak és vasárnapoknak. A KISZ-bizottság e hagyomá­nyokra építve korábban úgy határozott, hogy szeptember 18-án a KISZ kongresszusára való készülődés jegyében is­mét megrendezik a kommunis­ta szombatot. Kétségtelen, hogy valamennyi dolgozótól nagy önfeláldozást kívánt ez az önként vállalt munkanap. Éppen ezért örvendetes a fia­talok kezdeményezésének eredménye. A résztvevők szá­ma önmagáért beszél — és az elvégzett munka nagyban hoz­zájárul ahhoz, hogy a lemara­dást behozzák, az átadási ha­táridőket tartani tudják. Kora reggel az irodákban is kattogni kezdtek az írógépek — a vállalat agyközpontja mű­ködésbe lépett. Szuromi Má­tyással, a KISZ-bizottság tit­kárával és Deák Györggyel a termelési osztály vezető helyet­tesével jártuk végig azokat a munkahelyeket, ahol kommu­nista műszakot tartottak a dolgozók. Tatabányán, a Dózsa-kert­­ben, az átadás előtt álló la­kóházakban dolgoztak a vil­lanyszerelők, asztalosok , és a nőkből álló brigád már ta­karította az átadásra kész la­kásokat. Több kőműves bri­gád, kubikosok és gépkocsive­zetők serénykedtek ezen a te­rületen. . Oroszlányban a C—5-ös jel­zésű házgyári lakóépület sze­relésén találtuk Spitzer Ágos­ton tizenkét tagú brigádját. Az elképzelések szerint szomba­ton három lakás teljes szere­lését végezték el. Külön emlí­tést érdemel, hogy a brigád darusa, Viszneg Gábor bár más vállalat dolgozója, mégis szolidaritást vállalt a KOMÉP- esekkel. Az eternit gyárban folyó beruházásoknál is szorgos munkában találtuk a dolgozó­kat. Sipos Imre 16 tagú kubi­kos brigádja az épülő lakó­házakhoz vezető csatornát ás­ta. A gyártelepen műszaki ve­zetőkből álló kollektíva a földbe vert cölöpök teherpró­­báját végezte. Ez sem volt kis munka, hiszen 50 köbméter kavicsot kellett megmozgatni­uk az itt szolgálatot teljesítők­nek. Dorogon, a Zalka Máté la­kótelepen 24 főből álló brigád dolgozott az átadás mielőbbi megvalósításán. A kőművesek­ből és segédmunkásaikból ál­ló brigád belső vakolást vég­zett. Esztergomban a fiatalok tettek ki magukért: a vállalat saját telepének rendezésén dolgozott egy 16 tagú brigád. Ugyancsak Esztergomban nagy erővel dolgoztak az alagútzsa­lus módszerekkel épülő lakó­házaknál. A kommunista szombaton elért eredményt természetesen még nem tudhatjuk. A KISZ- bizottság tájékoztatása szerint a vállalattal járó összeg egy részét a vietnami fiatalok megsegítésére ajánlják fel, a másik részét pedig a KISZ- szervezetek klubjainak gyara­pítására fordítják. A tatai Kesztyűs Ktsz eredményei és tervei A tatai Kesztyűs Ktsz-nek két telephelye van a Jázmin és a Sport utcában. Létszá­ma meghaladja a 300 főt. Évi termelésük mintegy 200 000 pár kesztyű, 350 modell változat­ban. A szövetkezet bedolgo­zói létszáma állandóan 100 körül mozog. A bedolgozók ha­vonta 10 ezer pár kézi var­­rású kesztyűt készítenek. Az üzem jól gépesített. A közel­múltban egy 250 négyzetmé­ter alapterületű épületrészt vettek át a Műanyagipari Szövetkezettől, ipari tanulók elhelyezésére. Ebben az épü­letrészben indul meg a sík­kesztyű gyártása is. Idén ezer pár mintát gyártanak le­­ belőle, teljes beindulás után a jövő évi tervük ebből 50 ezer pár lesz. A síkkesztyűt ex­portálják a TANNIMPEX-en keresztül. Egyébként a szö­vetkezet kesztyűinek 90 szá­zalékát exportálják. A ktsz jelentős összegeket fordít importgépek beszerzé­sére. Speciális kesztyűvarró­gépeket vásárolnak az NSZK­ból, azonkívül stancgépeket szereznek be a síkkesztyű gyártására, Csehszlovákiából. A síkkesztyű-gép, próbaüzem után, két műszakban fog dol­gozni. A tervek szerint jövő­re még egy ilyen gépet vá­sárolnak. Az automata gép két műszakban 250 pár kesz­tyűt készít el, míg a hagyo­mányos módon, kézi sza­bással, 12—15 párat. A szövetkezet Európa szin­te minden országába expor­tál. A megnövekedett igények miatt, a szövetkezet Jázmin utcai részlegét bővítik, a meg­lévő épületre emeletet húz­nak. A beruházásra 10 millió forint költséget elő. A tervek már irányoztak elkészül­tek. Ebből 8 millióba került az épület és egymillió forint­ba a géppark és a forgóesz­köz. A beruházás anyagi fe­dezetének az 50 százaléka a szövetkezet saját erejéből ke­rül ki. Az utóbbi időben a kesz­tyűs szakma elnőiesedett. A szövetkezet dolgozóinak 90 százaléka nő. A szakmunkás­utánpótlás biztosítására évek óta szabász- és varrótanuló­kat képeznek. Jelenleg 23 szakmunkástanulót foglalkoz­tatnak. A TATABÁNYAI CEMENT ÉS MÉSZMŰVEK — MADÁRTÁVLATBÓL (Sümegh Károly ]ely.) Takarók Vietnamnak Megyénk asszonyainak, lá­nyainak munkáját dicsérik azok a takarók, amelyek rendre érkeznek a Hazafias Népfront megyei bizottságá­hoz. A vietnami gyermekek sorsát enyhítő kedves ajándé­kok a távoli ország népének viszik megyénk üzenetét. Szerdán és csütörtökön 34 színpompás takaró érkezett a népfront megyei bizottságá­hoz. Ezek közül 27-et KIOSZ tatai csoportjának és a lakóterületi nőbizottság as­­­szonyai készítettek, öt taka­rót a tatabányai 10-es körzet nő­tagjai készítettek. Különö­sen szép a Baross­ utcai óvoda szülői munkaközösségének két takarói«.

Next