Dolgozók Lapja, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 112. szám

1912. Május 14. vasárnap DOLGOZÓK LAPJA A kooperáció termékei a BNV-n A BNV Petőfi-csarnokában az integráció, a szocialista or­szágok nemzetközi kooperáció­ja jegyében rendezik idei kiál­lításaikat a gépipari vállala­tok. Különösen a szerszámgép­­ipar kínál eladásra sokféle kooperációs­ terméket. A töb­bi között a pályavezérlésű tárcsa-esztergát, amelyet szovjet partner-vállalattal kö­­­zösen gyártanak Magyarorszá­gon és a különleges pontossá­gú dugattyú-megmunkáló fi­nomesztergát, amely a KGST szakosítás alapján az NDK, Csehszlovákia és Lengyelor­­ország részére is hazánkban készül. A hosszú lejáratú ma­gyar-csehszlovák megállapo­dás alapján immár sorozatban készülő körasztalok, a KGST- országok igényei szerint kiala­kított gyémánttárcsás köszö­rűgépek, a magyar—szovjet műszaki—tudományos együtt­működés alapján közösen ki­fejlesztett huzalgyártó gépso­rok és gyors­ sodrógépek is várhatóan az idei vásár leg­keresettebb termékei közé tartoznak. Az elektrotechnikai kiállítás az NDK-val közösen gyártott fázisjavító kondenzátoroktól a leningrádi Elektroszila gyár közreműködésével konstruált szakosítottan gyártja a lég­turbo-generátorokig, a mező­gépipar a bolgár és NDK köz­­­reműködéssel kifejlesztett ker­tészeti gépektől a növényvédő gépcsaládokig korszerű koope­rációs termékek állítja ki a vásáron.egész sorát A legtöbb gépen és műsze­ren az a jelzés olvasható, hogy magyar—szovjet együttműkö­désben készült. A két ország ipara közösen alakította ki és újabb számítástechnikai be­rendezéseket, izzólámpagyártó gépsorokat, szélessávú mikro­hullámú berendezéseket, nem utolsósorban a telefon központokat amelyeknek leg­főbb piaca ugyancsak a Szov­jetunió. A Mechanikai Mérő­műszerek Gyára, a Videoton, az Elzett, az Egyesült Izzó és több más vállalat a Zsiguli gépkocsikhoz gyártott műszer készleteket állítja ki .. A legmodernebb szovjet filmfelvevő, a Kvarc-Szuper—8—1, is látható a BNV-n. A Varsói­­ és az európai biztonság A nemzetközi jog történeté­ben soha nem létezett olyan politikai-katonai szövetség, ténylegesen védelmi jellegű mint amilyet 1955. május 14- én a lengyel fővárosban aláírt Varsói Szerződés életre hí­vott. A tizenhét esztendővel ezelőtti fenyegető európai helyzet parancsolóan írta elő a szocialista országok erőfe­szítéseinek egyesítését, a ha­tékony önvédelem megszer­vezését. Az azóta eltelt idő­szak eseményei minden tekin­tetben igazolták e lépés meg­tételének helyességét. A Var­sói Szerződés egész eddigi fennállása alatt betöltötte alapvető funkcióját: megbíz­hatóan garantálta valamennyi szerződő fél — köztük ha­zánk — területi sérthetetlen­ségét, nemzeti szuverenitását, függetlenségét és szabadságát. A koalíciónkban testet öltött hatalmas évektől már erő — a hatvanas a világpolitiká­ban is egyre határozottabban jelentkező katonai erőfölé­nyünk — eredményesen vis­­­szatartotta a nyugati agres­­­szív köröket a kockázatos ka­landoktól, biztosította a szo­cializmus építésének legked­vezőbb nemzetközi feltételeit és az általános biztonságot. Több mint másfél évtized­del a szerződés aláírása, szocialista országok egyesített­­ fegyveres erőinek létrehozása után a tények meggyőzően igazolták, hogy földrészünk­nek ebben a században élve­zett viszonylag leghosszabb békés időszaka elsősorban az erőviszonyok javunkra tör­tént eltolódásának köszönhe­tő! Ebből logikusan követke­zik a kérdés: miért ne lehet­ne a még mindig bizonytalan európai békés állapotot tartós és szilárd alapokra helyezni? Emlékeztetnünk kell arra, hogy a Varsói Szerződés tag­államai már az alapító ok­mányban kimondták: „Ha lét­rejön az európai kollektív biz­tonsági rendszer és e célból általános európai biztonsági szerződést kollektív kötnek amire a szerződő felek ál­landóan törekedni fognak — a jelen szerződés az általános európai szerződés érvénybelé­­p­ésének napján érvényét veszti”. A Szovjetunió, a szocialis­ta országok kormányai tehát már közel húsz esztendővel ezelőtt is eszköznek — nem pedig célnak — tekintették a Varsói Szerződést. A cél változatlan: a kollektív eu­rópai békerendszer megterem­tése. Ha ezt a célt sikerül el­érni, nem lesz többé szükség sem a NATO-ra, sem pedig a Varsói Szerződés szerveze­tére. A Politikai Tanácskozó Testület 1966-os bukaresti, az 1969-es budapesti, az 1970-es berlini és az 1972-es prágai ülésein mindvégig az általá­nos biztonsághoz vezető utak és­ módok vizsgálata állt a fi­gyelem középpontjában. A legutóbbi prágai ülésszakon már azok az alapelvek is meg­fogalmazódtak, amelyek a jö­vő Európájának államközi kapcsolatait, a katonai erő­szaktól mentes békés egymás mellett élést szabályozhatnák. Minden további előrelépéshez azonban az szükséges, hogy a két szembeálló koalícióban a katonai elemek súlyát — a politikai és gazdasági együtt­működés javára — fokozato­san csökkentsék. A népek körében az euró­pai biztonság eszméje mind vonzóbb, a NATO legmaka­csabb erőinek ellenállása, tak­tikázása miatt azonban lassú az előrehaladás. További ki­tartó, következetes harcra, a szocialista országok még ak­tívabb fellépésére van szük­ség ahhoz, hogy vissza lehes­sen szorítani az európai eny­hülés ellenségeit. Ebben az összefüggésben — számolván azzal, hogy a NATO-t egyelő­re nem akarják megszüntet­ni, sőt növelik katonai erejét — a Varsói Szerződés tagál­lamai sem engedhetik meg maguknak közös védelmi po­tenciáljuk gyengítését. Egyesített fegyveres erő­inknek — miként a múltban — a jövőben is teljesíteni kell az európai és világbékét vé­delmező szerepét. Ebből be­csülettel vállalja a reá eső részt néphadseregünk. A szo­cialista védelmi koalícióban való aktív részvételünk leg­­sajátabb nemzeti ügyünk. Az európai biztonságért vívott harcban azt tekintjük legfőbb feladatunknak, hogy megfele­lő súllyal támasszuk alá szo­cialista államunk békepoliti­­káját, s erőnkhöz, lehetősége­­­inkhez mérten előbbre vigyük testvérországokkal együtt vállalt közös ügyünket. Serfőző László alezredes á A szocialista demokratizmus az úttüríi mozgalomb­an napjainkban szocialista társadal­munk fődésének egyik velejárója fej­szocialista demokratizmus szé­­­lesítése, erősítése. Ez a folya­mat természetszerűen kihat az úttörőszövetségre is, amely a társadalom szerves része, egyik igen fontos nevelési té­nyezője. Hogyan értelmezzük me­valamint az egyhónapos csil­lebérci tanfolyam során — megvalósítható. A gyermekönkormányzati szervek, az ifjú és felnőtt ve­zetők kapcsolatai meghatároz­zák az úttörőcsapaton belül a szocialista demokrácia mélysé­gét, valódi tartalmát. Az ön­­kormányzati fórumok, szervek jogai és kötelességei alapján megszületett határozatokat, gyénkben a szocialista demok- javaslatokat minden ifjú és ráciát a gyermekmozgalom- felnőtt vezetőnek mélységesen, ban? Az összetett tagsági sor- őszintén tiszteletben kell tar­tia (gyermekek, ifik, felnőt­tek), a szövetség sajátos jelle­ge, a társadalomban elfoglalt sajátos helye indokolja a kér­dést. Sok úttörőcsapat gyakorlata is bizonyítja, hogy a vezetők nem értelmezik egyértelműen e fontos elvet. Sokan megelé­gednek azzal, hogy a gyer­­mekveztők szintjén próbálnak bizonyos demokratizmust ki­alakítani. Sok helyütt az ön­­kormányzattal, az sem ritka­ság, hogy a demokratizmuson tarna, és minden erővel azon fáradoznia, hogy azok mara­déktalanul megvalósuljanak. A legtöbb félreértés, prob­léma, összeütközés ezen ponton jelentkezik. Ma még a több felnőtt vezető nem veszi figyelembe a közösség véle­ményét, annak megkerülésé­vel, — vagy éppen a közösség ellenére — egyedül dönt, ha­tároz. Gyakori panasz az is, hogy az úttörőtanács javasla­tait (ahol van határozati joga, ott határozatait) egy-egy neve­zületén — legfontosabb fela­data­­ a csapatvezetőségek ön­tevékeny, kollektív testületek­ké fejlesztése. A feladat ket­tős: részben növelni kell csapatvezetőségek önállóságát, a felelősségét, másrészt meg kell valósítani, hogy minden úttö­rővezető valóban tagja legyen a Magyar Úttörők Szövetségé­nek, önállóan végezzék fela­dataikat, s ezt ismerje el minden fórum teljes értékű társadalmi munkának. A csapatvezetőség feladata, hogy az iskola igazgatójával, nevelőtestületével és a szülői munkaközösséggel alkotó együttműködésben nevelési programjával az iskola össz­hangban végezze munkáját. A szocialista demokrácia fejlesztése a csapatvezetés te­rületén is új, az eddiginél ha­tékonyabb munkát igényel. A csapatok vezetése szem­pontjából rendkívül fontos, hogy a legalkalmasabbak le­gyenek a csapat munkájának irányítói. Ebből a szempont­„szólásszabadságot” értik, lő vagy igazgató kézlegyintés­­ból a leglényegesebb szerepet­­ líTvnpvpyptt hplp»57n1óc:t a „ ------*__ a­rsanah;Profr! t\/t~ az úgynevezett beleszólást. Az úttörőszövetség keretein belül is komplex módon érvé­nyesül a szocialista demokra­tizmus. A szocialista közösségi aktivitás (az iskolában és az iskolán kívül) kialakítása, az önkormányzati képesség ki­bontakoztatása, az úttörőszö­sel intézi el. Az önkormány­zattal való játék a legveszé­lyesebb pedagógiai csalás, amelyet nincs joga egyetlen úttörővezetőnek sem megkoc­káztatni. Meg kell értetni minden érdekelttel, hogy nem elegendő csak nyilatkozni, be­szélni a szocialista demokrá­vetség minden tagja (kisdobos, fiáról, a szocialista közösség­ úttörő, úttörővezető, pártoló ről.’ tag) tényleges jogainak és kö­telességeinek, s az ezekből il Czf­ piílli­tíl demokrá­eredő függési viszonyoknak a " «iUblilllaHl____ciá­nem rendszere, a vezetők és veze­­k „kinyilat­tettek egymáshoz való viszo­­koztatás”, hanem a tartalmi és a csapatvezető tölti be. Me­gyénk úttörőcsapatainak több­ségénél több éve dolgozó csa­patvezetők tevékenykednek, akik élvezik nevelőtársaik és a gyermekek bizalmát, politi­kai és pedagógiai felkészültsé­gük mellett szakmai ismerete­ik megfelelnek a kor követel­ményeinek. S arra kell töre­kedni, hogy az mindenütt így legyen. Emellett természetesen állandóan bővíteni kell a ve­zetői tudást, tapasztalatanya­got. Annál is inkább, mert igen sok területen kell helyt­nia, a közösség, a vezető szer­ formai tényezők együtteseként állni a jó csapatvezetőnek. Il­­vek és az egyének felelősségé- szívós nevelőmunka eredmé­­nyeznie kell az úttörőszervezet­nek kialakítása, a saját közös­ nye. Az iskola szocialista jel-­tevékenységét, s gyakorlati tn­ség és a társadalmi környezet jegét is csak a demokratikus dást kell szereznie a gyermek­formálása — mind, mind ide jogokat gyakorló gyermekmoz- mozgalmi munkában, tartozik. galom önkormányzata bizto­s szocialista demokratizmus sírhatja. A közösségi jogok fejlesztéséhez az alapvető ob­jektív feltétel biztosított: szocialista társadalmi viszony, a s a társadalomban végbemenő demokratizálódási folyamat. A szubjektív feltétel: a gyermek­közösség és az úttörővezetők érettsége, demokratizmusa. Javítani kell tehát a vezető­­képzést, mert csak korszerűen képzett vezetők (felnőtt ifik és gyermekek) képesek a szó­semmibevételével nem lehet önálló, közéleti embereket ne­velni, a szocialista demokrá­ciát a felnőtt vezetőknek is tanulniuk kell, elméletileg, de még inkább a mindennapi életben naponként gyakorolva. A csapatvezetőség politikai­lag és pedagógiailag felelős az úttörőcsapat teljes és átfogó fejlődéséért, munkájáért, te­vékenységéért, a fejlett en­cialista demokráciát helyesen kormányzati rendszer kialakí­­értelmezni, olyan formákat, fásáért. Az önkormányzattal a módszereket teremteni, alkat- gyermekközösség pedagógiai mazni, amelyekkel az úttörő­szövetség tagjainak közéleti aktivitása a legjobban, ered­ményesebben kifejlődhet, ér­vényesülhet. Erre a lehetősé­geink adottak — a 10 hónap során a csapaton belül — a tanítási szünetekben pedig a tatai vezetőképző táborban — vezetésének módját és jellegét oldjuk meg. A csapatvezetőség felelős azért, hogy az úttörő­­tanács, a rajvezetőség, a csa­patösszejövetel szellemében végezze határozata munká­ját. A demokratizmus növelésé­nek , a felnőtt vezetés­re- Bakó József megyei úttörőtitkár kell tennie a veze­tőkkel szemben tá­masztott követelmé­nyeknek, képessé kell válni arra, hogy az iskolai életben a pedagógus párttitkárral, szakszervezeti titkárral és az a iskolaigazgatóval jó partner­ként működjön együtt a neve­lési feladatok megvalósításá­ban. A szerencsés település Nyergesújfalu gazdag nagy­község — s ez az ott élő em­berek szorgalmának és a te­lepülés — munkát adó — — korszerű üzemóriásának köszönhető. S hogy szeren­csés község is — ez meg egy kicsit az OTP helyi fiókjá­nak. Az OTP-fiók a község egyik legreprezentatívabb épületé­ben kapott helyet néhány esztendővel ezelőtt. Koráb­ban tíz éven át egy kis he­lyiségben működött a tele­pülés pénzintézete , és nagy szükség volt a reprezentatív irodaházra. Annál­­ is inkább, mert nagy ügyfélforgalmat bonyolítanak le a fiók dolgo­zói. Nyergesújfalun kívül Ba­jót, Lábatlan, Süttő lakóinak pénzügyeit is itt intézik — és nem csak betétet gyűjtenek, kölcsönöket folyósítanak, de valutaügyleteket irtanak. Emellett is lebonto­l­tató-lottó kirendeltség szerepét is be­­töl­ti a reprezentatív helyi­ség — és ezen az úton tulajdonképpen járul hozzá az OTP a lakók szerencséjének megalapozásához. ködő OTP-fiók, azt jelezzék a tott módszerrel” is sokan OTP-fiók előcsarnokában idő­számok. Az alakulás évében, megpróbálkoznak — és szép­ről időre ötletes dekorációk 1958-ban mintegy 900 ezer számmal akadnak, akiknek propagálják a különböző be­tétformákat, a takarékosság gondolatát. Legutóbb a lot­tó jubileumára készült látvá­nyos dekoráció — sokakat ta­lán éppen ez vonzott a játék­hoz. S persze meg is lett az eredménye. A 17. játékhéten „esőstől jött az áldás” — s a nyertesek két nappal ezelőtt vették fel játékos kedvük megérdemelt jutalmát. A visz­kózógyár 9 tagú lottózó bri­gádja — Muladi Sándor kar­mesteri irányításával — né­gyes találatot ért el és 119 ezer 422 forint volt a nyere­mény összege. Emellett a tárgynyeremény-sorsoláson a 17. játékhéten egy írógépet és egy élelmiszer-utalványt éz a község- is kihúztak szelvényeikre. Er­re mondják, hogy a baj nem jár egyedül. Egy másik viszkózógyári lottózó kollektíva pedig a ba­dacsonyi üdülőtelek és egy 23 ezer forint értékű kemping­­felszerelés szerencsés tulajdo­nosa lett a 17. heti szelvényé­vel­ sikerül is. Népszerű játék a totó-lottó Nyergesújfalun. 12 év alatt 7 millió totó és lottó­­szelvényt adtak ben­t és nem maradtak el a nyeremények sem. Tizenöt négyes találatot fizettek ki eddig, és akadt 140 ezer fo­rintos nyeremény is. De a sok kis nyeremény is sokra megy. A fiók működése óta 3 millió forintot fizettek ki A gazdagodás jól bevált a nyertes szelvényekre. De nézzük előbb a „hagyó­ útja-módja, hogy a munkával A jó bornak is kell a cégér Nem erőltetett hát a jelző, va­­mányos” tevékenységet szerzett pénzzel takarékosko­­d a jó munkát is népszerű- lóban szerencsés község Nyer-Hogy mit jelent egy jól mű- dik az ember. Am a „fiyorsí- síteni kell A reprezentatív gesújfalu. forint volt a takarékbetétben elhelyezett összeg — jelenleg 48 millió. S a kölcsönös biza­lom jele: nagyon sokan vesz­nek igénybe építési kölcsönt, évről évre több családi ház épül a környéken egyéni úton és vállalati támogatással egy­aránt. A község gazdagodásá­hoz, szebbé válásához az OTP- fiók is hozzájárul a maga módján, íme az eredmény: tálcán a 119 ezer forint. s Cikkünk nyomán Mi történt Lapunk február 26-ik számá­ban „Egyszerre hatot...?” cím­mel arról írtunk, hogy egy el­­hamarkodót és környezetta­nulmányt nélkülöző intézkedés nyomán a Komárom megyei Tanács V.B. tatai járási hiva­tala elrendelte a vértesszöllő­­si Magyar Vince hat gyerme­kének vételét.az állami gondozásba A járási hivata­l igazgatási osztályának vezetője, munka­társunkkal történt beszélgeté­se után, még a cikk megjele­nése előtt, elrendelte az álla­mi gondozásról szóló határo­zat visszavonását. Az azóta eltelt idő, a cikk sorait iga­­zota. A legidősebb fiú már betöltötte a 14. életévét és május elseje óta a helyi ter­melőszövetkezet ves állatgondozója, munkaköny­Havi ke­resete 1500 forint. A házat Magyarék azóta kívülről is bepucolták, s napokban hozzáfognak, hogy a még egy helyiséggel megna­gyobbítsák. Az állandó anya­gi gyarapodáson túl, mégis az a legbiztatóbb, amit az újság­író, váratlan betoppanásakor tapasztalt. A két nagyobbik fiú készítette házi feladatát a konyhában, édesanyjuk fel­ügyelete mellett. A kislány, aki akkor még nem járt óvo­dába, most rendszeres látoga­tója az óvodának, a két ki­­­sebb fiú pedig szeptembertől kömlődi gyógypedagógiai intézet lakója lesz. Közben a községi tanács is segítő kezét nyújtotta Magyar család felé, s a gyer­­­mekek napköziotthoni hozzá­járulási költségeit a felére csökkentette. — B —

Next