Dolgozók Lapja, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 112. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1972. május 14. VASÁRNAP AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évf. 112. sz. Ára: 1 forint Javuló egyensúly, mérsékelt növekedés első A népgazdaság idei negyedévi eredményei­­zésének, az import­ról közzétett statiszti­kai jelentés a szokásosnál nagyobb érdeklődésre tartha­ts tott igényt. Ez érthető, hiszen most először figyelhetők meg azok a változások, hatások, amelyek az országos gazdasá­gi aktívát és a decemberi párthatározatot követően érvé­nyesülnek. Akik megértették a párt és a kormány vezetését foglalkoztató egyensúlyi gon­dokat, tudták, hogy nincs szükség gyökeres fordulatra. Akik pedig a gazdaság moz­gástörvényeit, nehézkedési erőit ismerik, számolnak az­zal, hogy a kívánatos átalaku­lások sem bontakozhatnak ki negyedév alatt. De nézzük, mit mutat a sta­tisztika! Immár ismétlődő je­lenség: az iparban foglalkoz­tatottak száma nem nő, sőt egy százalékkal csökkent a ta­valyi első negyedévhez­­ ké­pest, így a termelékenység (az egy foglalkoztatottra jutó ter­melés) 4,7 százalékkal nőtt. Az eddigi gyors ütemben nö­vekedtek a lakosság jövedel­mei és vásárlásai is. A termelés alakulása _z már jelez a szokásostól eltérő sa­játosságokat. Mindenekelőtt a növekedés üteme valamelyest mérséklődött. Erre — bár nem egyértelműen — hatott az enyhe tél. A bányászat terme­lése például szénigényekhez igazodva 4 százalékkal csök­kent. Az építő-, illetve az épí­tőanyagiparnak viszont az idő­járás kedvezett, termelésük kiugróan nőtt, 14, illetve 10 százalékkal. Ezáltal is mérsék­lődött az építési piac feszült­sége. A természeti tényezőknél lényegesen nagyobb és egyér­­teműbb az egyensúly javítását célzó intézkedések hatása. Fő­ként a beruházási kereslet korlátozásával magyarázható például, hogy az építőipar egy esztendeje még rendeléseinek 11, most az első negyedévben pedig csupán 2,5 százalékát utasította vissza. Ugyanezeket a beruházásokat korlátozó lé­pések részben mérsékelték az importot és növelték az expor­tot is. Ám a külkereskedelmi egyensúly lényeges javulásá­ban (mint ismeretes, a kivitel­­ek megválaszolására jelenleg 26 százalékkal nőtt, a behoza­tal pedig 8 százalékkal csök­kent) nagyobb szerepe volt M­ivel hasonló az idén még fejlődésre kedvező viszonyok között sem számíthatunk, így biztosra ve­hetjük, hogy a mezőgazdaság a nemzeti jövedelem növeke­déséhez a tavalyihoz hasonló mértékben nem tud hozzájá­rulni. Hogy mégis milyen mér­tékben járul majd hozzá? Ez­ a gazdasági prognózis, sőt, meteorológiai előrejelzés sem a vállalkozhat. a vámkedvezmények csökken­­áremelé­­seknek, a készlethitelezés meg­szigorításának. Az egyensúly javulása (be­ruházási, külkereskedelmi és költségvetési egyaránt) szük­ségképpen a termelés, a gaz­daság növekedési ütemének mérséklődésével párosul ha­zánkban. Ezt az összefüggést félreérthetetlenül tükrözi már az első negyedév statisztikai jelentése is. Különösen a gép­ipar szokatlanul alacsony, százalékos termelésnövekedése­­ szembetűnő. A gépipar az esz­tendő hátralévő részében asze­rint növelheti majd termelé­sét, ahogy a sztornírozott bel­földi beruházási rendeléseket export-feladatok vállalásával pótolja. Ez egyben a külkeres­kedelmi mérleg javulásának is egyik lényeges feltétele. Ha már az 1972-es esztendő kilátásainál tartunk, elmond­hatjuk: bizonyára rendkívüli nyomás nehezedik majd az­­ irányító és pénzügyi szervekre beruházások növelése iránt. Természetesen az „ész­szerűség” és a „gazdaságosság” jelszavával érvelnek majd azok a vállalatok, amelyek az új helyzetben nem használhat­ják ki teljesen kapacitásaikat, illetve amelyek félig kész, vagy el sem kezdett beruhá­zásaikért emelnek szót. Ha e nyomással szembeni ellenállás hatásos lesz, akkor szinte már automatikusan javul a költ­ségvetés egyensúlya, mérsék­lődik a gépimport és növeked­nek az exportárualapok. Ma már több mint valószí­nű, hogy ha a legnagyobb si­kerrel is hajtjuk végre az 1972. évi feladatokat, a gazda­ság, a nemzeti jövedelem nö­vekedési üteme a tavalyi ma­gas szinthez képest mérséklő­dik. Európa biztonságáért Egy hét alatt ezernél több békegyűlés Május 5—13. között társa­dalmi életünk kiemelkedő ese­ménysorozata volt az európai biztonsági hét, amelyről ös­­­szefoglaló értékelést adott ae­együttműködés magyar nem­zeti bizottsága részéről szé­les körű mozgósítással, a társa­dalmi és a tömegszervezetek bevonásával történt, s hasonló Kestyén Nándorné, az Ország volt a lebonyolítás módja is. gás Béketanács főtitkára. — Az elmúlt évek hagyomá­nyos májusi békemozgalmi ak­cióihoz hasonlítva a mostani program tartalmában gazda­gabb volt és a különféle ren­dezvények sokkal több embert vonzottak, mint máskor; si­került aktivizálnunk a társa­ Különösen jeleskedtek az új­jáválasztott népfrontbizottsá­gok, amelyek a népfrontkong­resszus utáni első nagyszabású vállalkozásukat végezték a hét helyi programjainak gondozá­sával. Végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, hanom valamennyi réteget csupán a hét első napjairól kontinensünk nagy politikai kérdései iránt — ebben sum­mázható az európai biztonsági hét eredménye. — Már a hét programjának kidolgozása is az OBT, vala­mint az európai biztonság és érkeztek meg a beszámolók az Országos Béketanácshoz, de az adatok így is impozánsak: 34 nagygyűlést, 550 békegyűlést, több mint 450 réteggyűlést rendeztek a megyében. A bu­dapesti események közül ki­emelkedett a kőbányai mun­kás-nagygyűlés, amelyhez ha­sonló demonstrációt tartottak Pécsett és Debrecenben is. Mai számunkban: A szerencsés település 3. oldal Mésztelep ünnepe 4. oldal Kulturális melléklet 5—7. oldal Otthonunk 9. oldal Elutazott a kubai könnyűipari miniszter Nora Frometa Silvát fogadta dr. Ajtai Miklós, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese. A ku­bai miniszterasszony Budapes­ten találkozott a Magyar Nők Országos Tanácsának vezetői­vel is. Nora Frometa Silva, a Kubai Köztársaság könnyűipari mi­niszter­­, aki a magyar kor­mány meghívására nyolc na­pot töltött hazánkban, tanul­mányozta a magyar könnyű­ipart, szombaton folytatva eu­rópai körútját, Budapestről a Szovjetunióba utazott. A kubai miniszter és a kí­séretében lévő gazdasági szak­emberek itt-tartózkodásuk so­rán konzultációt folytattak a magyar könnyűipar vezetőivel több vezető képviselője és 15 üzemet látogattak meg. csi­ztatta. p A kubai vendégeket a Feri­hegyi repülőtéren Keserű Já­nosné könnyűipari miniszter, a Külügyminisztérium és a Könnyűipari Minisztérium bú- Épü­l-szépül határvárosunk: Komárom A negyedik ötéves tervben tanácsi hitelből 194 lakást épí­tenek Komáromban. Ezért a város vezetői szorgalmazzák a vállalati támogatással épülő új otthonok építését is, hiszen így jelentősen enyhülhet a lakásgond Komáromban. A Komáromi Állami Gazdaság hozzákezdett 42 lakás építéséhez; ugyancsak 42 lakás készül a KISZ szervezésében, míg az OTP megyei igazgatósága 282 lakás megépítését tervezi a tervidőszakban. A tanács ezekhez a beruházásokhoz a területet térítésmente­sen bocsátotta az építtetők rendelkezésére, egyben vállalta a telkek előközművesítését is. í Ötéves tervünktől, egészségünk szolgálatára Idén márciusban adták át a Róbert Károly körúton a Magyar Néphadsereg központi kórházát és rendelőintézetét. A Nagyvárad téren épül a Semmelweis Orvostudományi Egyetem elméleti tömbje, 20 méter átmérőjű 500 személyes előadóteremben és az izotóp-laboratóriumban kezdik majd meg 1975-ben a munkát. (MTI fotó:Kovács Gyula felv.) Készenléti brigád biztosítja a termelés folyamatosságát Komáromban Lesz elegendő BH-elem a kislakásokhoz A Beton- és Vasbetonipari Művek komáromi üzemében az idén kiemelt termelési feladat a kislakásépítés egyik fontos tartozéka, az úgyne­vezett BH-elem gyártása. Az elvárásnak megfelelően mint­egy 360 000 darabot készíte­nek ezekből a fontos gyárt­mányokból. Amit pedig ezen felül termelnek, azért a mű­vek vezetősége prémiumot fi­zet. Minden BH-elem darab­jáért, munkabéren felül egy forint jutalmat kap a dolgozó. A terv teljesítése az üzem minden munkásától nagy munkafegyelmet követel. A többtermelést pedig megfe­lelő feltételek kialakításával, magas szintű szervezéssel — úgy vélik — biztosítani tud­ják. Műszakilag ez nem vágyálom — összegezték az üzem dolgozói a termelési ér­tekezleten —, de ehhez a többtermeléshez mindenek­előtt éppen a jó műszaki fel­tételeket, s az anyagellátás folyamatosságát kell megte­remteni. További tennivaló a BH-elemek gyártásánál: az egyik fontos munkaszakaszt, az úgynevezett vázszerkezet kötési munka eddigi akadozó folyamatát kell megjavítani. A BH-elemek vázkötő mun­kásai asszonyok és lányok, akik 6-os vezérvasakból és 3,1 milliméteres lágyhuzalok­ból kézzel kötik építéshez szükséges a kislakás­ol­-ele­mek vasvázát. Munkájuk fo­­lyamatos menetet és nagy gyorsaságot követel. Gyakor­ta megesik, hogy a napi 8 órában megkötött 285 váz már a műszak letelte előtt elfogy a készletből. A nőket foglalkoztató üzem­ részben állandó jelleggel he­­­lyettesítő-kisegítőket alkal­maznak. Az úgynevezett ké­szenléti brigád tagjai, több­­éves gyakorlatuk alapján, többféle munkához értenek. Szükség esetén, egy műszak alatt változtati tudják mun­kájukat és egy másik szalag­rendszerbe átállva helyettesí­­tést, kisegítést vállalnak. Négy hónap telt el az új munkaszervezés óta. Az eredmény bíztató. Eddigi tervüket 4 százalékkal túltel­jesítették a komáromi üzem dolgozói. A fiatalok kommu­nista műszakot indítottak a terv teljesítésének sikeréért. Háromtagú fűtő­brigádot szerveztek, akik figyelemmel kísérik napi munkájuk mel­lett, s ha kell még ünnepna­pokon is, a nyerstermékek szárítását. A MEK felvásárlási terve 2314 vagon zöldáru Komárom megye azok közé a közigazgatási egységek kö­zé tartozik, amelyek a lakos­ságot nem tudják ellátni a határain belül termelt zöld­séggel és gyümölccsel. A me­gyei MEK burgonya- és zöld­ségszükségletünk zömét az ország távolabbi részeiről szerzi be. Ebben az esztendőben Komárom megyei MÉK bur­a­gonyából 810 vagonnal szán­­dékozik felvásárolni, s ennek nagyobbik felét, nyit, megyehatáron 496 vagon­kívülről szerzi be. Zöldségből 1189 va­gon fogadására készül, s eb­ből 629 vagon „idegen” terü­letről kerül a tárolókba. Egye­dül a gyümölcsmérleg pozi­tív: a 415 vagonból 265 vagon­­nyi „hazai”, megyei fákról kerül majd a fogyasztókhoz. Az idén összesen 2314 vagon zöldáru felvásárlását tervezi a MÉK, s ez a tavalyi tényleges felvásárlásnál 215 vagonnal több. Tavaly a zöldpaprika- és a paradicsomtermés, s ezzel összefüggésben az értékesítés is, elmaradt a várttól. Remél­hetően az idén e közkedvelt zöldségfélékből több kerül a piacokra és a zöldségboltok­ba. A zöldségfélék mennyisé­gének a növekedésére várni — a hagyományos termelési módszerek mellett — hiú áb­ránd lenne. A korszerű nagy­üzemi zöldségtermesztés meg­teremtése azonban termelőszövetkezeten egy-egy belül csak a megfelelő szakosítás után érhető el. Éppen ezért Komárom megyében egy zöldségtermesztési társulat létrehozásán fáradoznak az illetékesek. /

Next