Dolgozók Lapja, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-04 / 155. szám
1972. július 4. kedd Gondolkodásunk gyermekközpontúvá válik Több segítséget a kismamáknak! Az élelmiszeripari dolgozók szakszervezetének megyebizottsága legutóbbi ülésén jelentést fogadott el, mely a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő kismamák helyzetét, s a gyermeküket odahaza gondozó nők problémáit taglalta. A megye élelmiszeripari üzemeiben dolgozó nőknek 6—8 százaléka szült az elmúlt esztendőben, s majdnem mindnyájan igénybe vették a gyermekgondozási segélyt. Jelenleg körülbelül 210 kismama tartózkodik odahaza a 3 évre szóló „szabadságon”. Az iparág sajátosságaiból és a nagy bölcsődehiányból adódik, hogy a dolgozó nők a szülési szabadság letelte után nem mennek vissza munkahelyükre. Elsősorban azért, mert a kisgyermekes anyáknak nem kedvező az élelmiszeriparban alkalmazott munkaidő-beosztás, a két és három műszak. Vannak olyanok is — jó anyagi helyzetben lévők —, akik gyermeküket három esztendőn át maguk akarják nevelni, gondozni. A gyermek testi- és személyiségfejlődésének első időszakában ez volna a legideálisabb, a legkívánatosabb. Az alacsony jövedelmű családban az anya nem engedné meg magának ezt a „luxust”, ám a legtöbb esetben nem tehet másként, mert a szűkös befogadóképesség miatt bölcsődében nem tudja elhelyezni csecsemőjét. E körülmények miatt a kisgyermekes anyák az élelmiszeriparban nagyon kevesen szakítják félbe a 3 éves gondozási időt. Ez viszont egyáltalán nem azt jelenti, hogy a jelenleginek a sokszorosa nem tenné, ha tehetné. A megyebizottsági ülésen elhangzott az a kismamáktól származó jogos észrevétel is, hogy miért nem egészítik ki — az ármozgásoknak megfelelően — a 600 forintban megállapított gyermekgondozási segélyt, amikor a nyugdíjakat is évente 2 százalékkal emelik? Szóba kerültek az eléggé magas zöldség-, gyümölcs- és gyermekruházati cikkárak is, amelyek elsősorban a gondozási segélyt élvezőket sújtják. Nagyon örvendetes az a jelenség, amely az élelmiszeripari dolgozók megyebizottsági ülésén is, de egyre több fórumon válik közös akarattá. Az egyre szélesedő gyermekközpontú gondolkodás és cselekvés nyújt segédkezet, nagy gondot, de egyben örömet is vállaló szülő nőknek. Joggal hihetjük azt, hogy akik ma, a sokszor bizony lemondást követelő gyermekáldást választják — s ez társadalmunk jövője szempontjából sem lehet közömbös, — nagyobb anyagi támogatás mellett örömest vállalnának több gyermeket is. A társadalom eddiginél nagyobb támogatását azoknak kell élvezniük, akik a társadalom elöregedése ellen — bár nem ezért — gyermeket nevelnek. Sok minden egyéb is elhangzott a megyebizottsági ülésen, de felesleges lenne felsorolni, hiszen minden egyes gondolat, jó ötlet a dolgozó nőből kismamává lettek érdekében, helyzetük javítása érdekében fogalmazódott meg. Kár lenne felsorolni azért is, mert minden üzemben, minden gazdasági egységben más és más lehetőségeket lehet találni, hogy a 3 éves gyermekgondozási segélyt igénybe vevők kevesebb gond és nehézség mellett láthassák el az egyik legfontosabb feladatukat: a gyermeknevelést. — bognár — DOLGOZOK LAPJA Groteszk Talált tárgy: egy személygépkocsi Üres személygépkocsi állt az út szélén Nagyigmánd közelében. Helyzete nem sértette KRESZ előírásait. Más kivetni valót sem lehetett találni benne. A maszek kocsit annyi ideig hagyhatja ilyen helyzetben az út szélén tulajdonosa, ameddig ez neki tetszik. Az arra járóknak a „többedik” napon mégis szemet szúrt a nyitott ajtókkal veszteglő jármű. S vajon ki intézkedjék? Az autó még a barkochba szabályai szerint is tárgy. Ha valaki elhagyja, akkor hatóság szempontjából talált a tárgy. S a tanács ennek megfelelően járt el. A gépkocsit a volt gépállomás udvarára vitték. Felvették az előírásos jegyzőkönyvet. S az így megindult eljárás során kiderítették, hogy a CL 21—21 rendszámú Moszkvics gyártmányú gépkocsit Láng Sándor csépi lakos „vesztette” el. Az eset nem most játszódott le, de a napokban került nyilvánosságra, amikor Nagyigmánd közös tanácsú nagyközség szakigazgatási szerve számolt be tevékenységéről. S a talált tárggyá vált személygépkocsi ügyével kapcsolatban el lehet mondani: ugyan mi nem tartozik a tanács hatáskörébe?!... — de TÖBB AZ ALKATRÉSZ Az aratásban munkálkodó mezőgazdasági intézmények örömmel vették tudomásul a megyei AGROKER tájékoztatóját, amely szerint: az aratás idején a múlt évi alkatrészmennyiség másfélszerese áll rendelkezésre. A mintegy 12 ezer féle alkatrész — reméljük — elegendő lesz ahhoz, többen hogy a következőreminden alkatrészigényt kielégítsenek az AGROKER-nél. „Kombájnoknak való” Szántai ferenc iskolája A Szántai-féle több mint öteze iskola zöldön terül el. Különös iskola ez, egyetlen tanárral. Ám ha jobban meggondolom, csak az benne a különös, hogy itt nincsenek iskolapadok, sem iskolai tábla, sem kréta. Akik a keze alá kerültek, már mind elvégezték az iskolát és nagyon sok mindent megtanultak. Elsősorban a fegyelmet, a munka szeretetét és a munka megbecsülését. Ezen kívül nagyon sok szakmai fogást, az új, a hasznos módszerek szüntelen kutatását. Szántai Ferenc, a Komáromi Állami Gazdaság perjéspusztai kerületének vezetője 82 éve szaktekintély a több mint ötezer holdas birtokon. Szigoráról, munkaszeretetéről és hozzáértéséről szinte áhítattal beszélnek mindazok, akik ismerik. A „tanár”, aki igazgatókat, felelős beosztású embereket nevelt, most nyugdíjba készül. Június közepén a perjéspusztai kerület vezetőjét Mezőgazdasági és Élelmezés ügyi Minisztériumba hivatták. Feri bácsi — mindenki így szólítja — reggel fél nyolckor megjelent Gergely István miniszterhelyettesnél. fetvette a kormánykitüntetést És fél tizenegykor már újra a területét járta, ellenőrizte a snunkét. Úgy rohant haza a fővárosból, mintha kergették volna. Még a gépkocsivezetőnek sem mondta el miért hivatták a minisztériumba. A közvetlen munkatársai sem tudták, hogy a Munka Érdemrend ezüstfokozatával tüntették ki. Azt mondják zárkózott, puritán ember. Ha egy idegen beszélni akar vele, ugyancsak járhat utána, amíg megtalálja. Az óriási határban hol itt, hol ott tűnik fel, szinte egyszerre van mindenütt. Elcsípni úgy tudtam, hogy megvártam Komáromban, a központban széles a körzetvezetői megbevégét. Az ajtó előtt strázsáltam, nehogy megszökjön. Jött. Miután kölcsönösen bemutatkoztunk. — A Feri bácsival szeretnék beszélgetni. — Lehet, de csak keveset, mert sietek. — Semmivel sem tőül mint amennyit kell. Tehát?. — Boldogasszony DUSztán hercegprímási birtokon kezdtem, 1939-ben. — Találkozott-e akkor a gazdájával? — Egyszer sem, csak Meszléryi Zoltán püspökkel, a jószágkormányzóval. De nem is ez a lényeg. A felszabadulás után két évvel jöttem haza a fogságból, s a földosztáskor kaptam öt holdat. Béreltem hozzá még ötöt. Mindjárt az első évben jó eredményt értem dicsérő el a beszolgáltatásban, oklevelet is kaptam, de itt sem ez a lényeges. 1949-ben megalakultak az állami gazdaságok, azóta dolgozom, Perjéspusztán. Fél évig szakalkalmazott voltam, azután segédagronóms, utána növénytermesztési agronómus, majd 1953-ban kineveztek főagronómusnak. Két év múlva igazgató lettem, három évig csináltam, majd újra főagronómusként dolgoztam 1962-ig. Ezután a gazdaságok összevonása óta kerületvezető vagyok. Ennyi lenne az egész. — Feri bácsi sem szereti a félmunkát... — Na jó van, mit mondjak még? Azt, hogy négyszer lett élüzem Perjés, és egyszer megkaptuk a SZOT és a Minisztertanács vörös vándorzászlaját? Még talán annyit, hogy nagyon sok fiatalt neveltem jó szakemberré. Hozzám került gyakornoknak a mostani igazgatóm is. Szabados Ferenc, az igazgatóhelyettes, Tóth László, kerületvezetők, állattenyésztők dolgoztak nálam. Azt mondták: Periá-oszta az iskola. Akik nálam megfeleltek, azok később is jól vizsgáztak. Akikben odábbléptek, nem, röviden — Mi volt a legfontosabb tantárgy Feri bácsinál? — A fegyelem. Ez az alapja mindennek. — Talán, ha egy kis történetet is elmesélne... — Az igazgatómnak még mindig eszébe jut, amikor leteremtettem. Csépléshez készülődtünk, akkor még keresztekben állt a gabona és előző nap esett az eső. Megyek csépléshez, az emberek a keresztek tövében hevernek. — Mi van, Feri? — kérdeztem tőle. — Nedvesek a kévék — mondta. — Nedvesek ám a... Nagyon csúnyát mondtam és szörnyen leteremtettem. Szerencsére senki sem hallotta. — Le kell venni a felső kévéket, és mehet a munka. Indulni! — adtam ki a parancsot. Szabados elvtárs múltkor is mondta: — Hej, Feri bácsi, soha sem fogom elfelejteni azt a cséplést. De nem bánom, mert amit kellett, azt megtanultam. Azt mondják, évek telnek el, amíg Feri bácsiból ennyi mindent ki lehet húzni. Nekem úgy látszik szerencsém volt, mert még azt is elmesélte, hogyan búcsúzott tőle a miniszterhelyettes. — Azt kívánom, Feri bácsi, hogy harminc év múlva az aranyfokozatot is átadhassam, ugyanitt — mondta a miniszterhelyettes. Ennél jobbat mi sem kívánhatunk Szántai Ferencnek, — bognár —: k I 8 Lépések a vállalati belső mechanizmus korszerűsítésére, az üzem- és munkaszervezés fejlesztésére A Labor MIM tapasztalataiból Süli György a Labor Műszer- 1. ........................... Ipari Művek nagyvállalati pártbizottságának titkára, a legutóbbi választáskor került a pártbizottság élére. Fiatal, tele van akarattal, a vállalat új törekvései, lelkes támogatóra találnak benne. Ezt azért teszem hozzá, mert beszélgetésünk témája az üzem- és munkaszervezés szükséges korszerűsítése, amelyben szerepel a pártszervezetek feladata is. A Központi Bizottság 1971. december 1. határozata erről szólva ugyanis kimondja: „ .. .az üzem- és munkaszervezési tevékenység minél szélesebb körű kibontakoztatása érdekében a területi és termelőhelyi pártszervezetek fokozzák politikai aktivitásukat, határozott és konkrét követelményeket támasszanak a gazdasági vezetőkkel szemben”. — Először 1970-ben foglalkoztunk vállalatunk belső mechanizmusának korszerűsítésével — mondta a pártbizottság titkára. — Majd a múlt év májusában a feladatok végrehajtására konkrét határozatot hoztunk. Nagy tervek készültek, folyamatos munka indult el, amelyet Lów Károly vezérigazgató-helyettes fog össze. A vállalati belső mechanizmus korszerűsítését, az üzem- és munkaszervezés fejlesztését az tette szükségessé, hogy gyártmányaink műszaki színvonala és bonyolultsága nőtt, ugyanakkor a termelés műszaki előkészítése, rendszere, gazdasági megalapozottsága, elmaradt a követelményektől. Gyáraink — a fejlődés ellenére — magukon viselik még a korábbi működési szintjüknek megfelelő szervezés nyomait. Következményét a harmadik ötéves tervben megéreztük. A nagy termelésfelfutás ellenére sem működtünk eléggé gazdaságosan, vállalatunk nyeresége nem alakult akkor a kívánalmak szerint. — Mindezeken változtatni kíván a vállalat vezetősége. A múlt évi pártbizottsági ülésen elfogadott határozat alapján, a munka felmérésére öt brigádot hozott létre a vállalat vezetősége, amelyek mindegyike egy meghatározott területen nézi meg azt is, hogy a jelenlegi szervezeti rendszer hol nem alkalmas az új követelmények megvalósítására. Gazdálkodási metodikákat dolgoznak ki a magasabb szakmai követelmé geinkat. Kiderült, hogy egynyeket teljesíteni tudó szervek egy döntésen mást értenek a zetek létrehozására. A felmérő gyárakban, a munkapadoknál a munka első fázisa befejezés a vállalatnál, s megint mást előtt áll, s a brigádok július más területen. Hiányosak a ban leteszik tapasztalataikat, döntések véghezvitelének láncjavaslataikat az asztalra, szemet, s így egy-egy területen szükségtelenül agyon- Megkerestük a munkabrigá- szervezik a munkát. Úgy látdokat, hogy megkérdezzük, mi- juk, hogy az időt húsz száz ilyen tapasztalatokat szereztek sokkal rövidíthetnék a tervezést felmérő munka során. Liktől a sorozatgyártás megkezdé- László gazdasági nyettes, a vállalati igazgató-hőséig. Ez nem pénzen múlik. Jógazdasági vaslataink egy része már most ügyvitel korszerűsítésével fog megvalósítható, másik része falkotó brigád vezetője, a szá- lassúbb folyamat De, ha mást mrtástechnikán alapuló ügyet nem tennénk, csak a jelenlegi téllel foglalkozik. Munkájukról irányítási rendszer hézagait ezt mondja: szüntetnénk meg, már nagy A.. , „ „ .... . .. eredményeket érnénk eL siker első feltétele a J ° vezetői hozzáállot_ról C,.czffl v a vállalás, a második a 1 m"rUdK. wUSZiav lat műszaki szakemberek száma és tudása. ------- ■ ------ — Nos, nálunk az elsővel nincsen tanácsadója, a termelésszerkülönösebb probléma. Kialavezéssel foglalkozó brigád vekult a vezetőkben az a szemlézető jelet, hogy terveikhez megnyerjék az embereket. A második — A termelésszervezést nak is megteremtjük a félté- termékösszetétel széles skálája a felét. Két hét múlva előadás miatt elég nehéz áttekinteni — sorozatokat indítunk — a ta- mondja. Brigádunk négy téltapasztalatok alapján — a veze- körben folytatja vizsgálatát. Az tok számára, hogy megkönye^lő a termelés folyamata. Az nyítsük az ügyvitel korszerűsí- eddigi egy év helyett áttérünk tésével kapcsolatos tennivalók a kétéves termelési ciklusra, végrehajtását. Az első előadó- ebbő egy év az előkészítésé, sok a vállalati komplex tér- a másik pedig a termelésé. Ervezéssel foglalkoznak. Célünkkel kapcsolatban a részfeladaaz, hogy a vezetők jól inforták tartalmi részét is megvizsgálódjanak, megfelelő terve váltukkét készítsenek. Az adatokat a _ Megnéztük az átfutási számítástechnikai főosztály idők nagyságát az új termékek, több variáció kidolgozásával de a visszatérők esetében is adja vissza a gyáraknak. Ezek Vizsgáltuk az egyenlő arányos hől azt valósítják meg, ami a teherviselést, az irányítók köregkedvezőbb a számukra. Eh ZÜ1 kire, milyen, mekkora felhez viszont mindenkiben meg adat hárul, s hogy mindenkit kell rögződnie, hogy a számoi beosztásának megfelelően léttel bázisa az információknak “*-* el “unkával. Tapaszta, , , _ ... .’ latunk az, hogy nem a pénzhez, a íthatnak rá. De fordítva is hanem a feladatokhoz kell nevan az információkra. Fogjal- vélni az embereket. Vizsgáltuk köztunk a vállalati érdekek- a produktív és improduktívségi rendszer korszerűsítésével, dolgozók arányát, végezetül a igaz, a számvitelnek szüksége termelés ügyvitelét. Vállalató azzal is, hogy lehet-e és mi tunk gyáregységei egy műszaklyen módon, erős ellenőrzést ban dolgoznak, így eszköz- és gyakorolni indirekt irányítás- gépkihasználtságunk alacsony. Növelésére megtesszük javaslatainkat ... Pálmai László a főmérnök, gyártmányüzemfejlesz-Azt mondják a Labor MIM vezetői, hogy a munka első ré- gyártásfejlesztés üzemfejlessze befejezés előtt áll. Most detéssel foglalkozó munkabizott- vül ki, hogy még milyen sok ság vezetője. Tapasztalataikat a tennivalójuk. Valamennyi így összegezni: brigád tapasztalatait össze kell Mi abból indultunk ki gyúrni’javaslataikból egy nap hogy új elképzelést, a jelenlegi ***** alkotni’ s vizsg lataikat alapos ismerete nélkül nem le- kiterjeszteni a gazdálkodáshoz megvalósítani. Ezért a egész területére, meghatározni gyártmány megszületésétől, a a döntési jogköröket, stb. Megkivitelezés megkezdéséig szm- kérdeztem Süli Györgytől, a te feltérképeztük a területet, pártbizottság titkárától, abban a szervezetlenséget oko-vár a brigádok munkájától,mit zo hézagokat, s megszüntetésükre javaslatokat dolgoztunk — Nagyon sokat — feleltem ki. A gyártmány- és gyártás- Jelentésük összefoglalója fejlesztés a feladat kitűzésétől augusztusban kerül a pártbaaz első sorozat legyártásáig zottság napirendjére. Addig a hetvenöt műveletet foglal ma- vállalat vezetése dolgozik rajgába. A korszerű gyártmányra. Akkor meghatározzuk azt fejlesztésnek, megfelelő tech- is, mit mikor vezetünk be, iiológiával és kellő üzemszerletre valósítunk meg. A beivezéssel kell párosulnia, így gátlolt munkája ezzel nem jőpéldául, a várható sorozatgyárjeződik be. A munka- és üzemtás függvényében azt is megszervezés fejlesztése állandó kell nézni, hogy mit kell eh folyamat. Ebben nincs megálhez a technológiához módosítalás, mert változik, mint ahogy ni, az üzemszervezésen változ- változnak, korszerűsödnek tartatni. Ez eddig nem így termékeink is. A brigádokat egyetért. A munkafolyamat nem lőve 1975-ig bízta meg a válmozgott kötött pályán, követ- falat vezetése feladataikkal. A kezésképpen hosszú volt az át- munka felülről indul el. A gyafuzási idő. korláti végrehajtásban azonban már a társadalmi szervek— Három gyárunk nem egy- nek is meg lesz a maguk felforma hatékonysággal dolgo- adata, hogy mindenki megérzik. úgy látjuk, a döntések fogadja az intézkedéminősége és eredményessége mellet azon is múlik, hogy milyen információn alapszik. Vállalat I „I „ Műszeripari Művek tunknál az információ egysí- ' LdUUl termékeit harminckúsága nincs biztosítva, külön- ________ kilenc országban isböző utakon áramlik és külön- mérik. Ebben az esztendőben böző helyekre. Ez olykorra- hatvan millióval nagyobb tervárt szül, nem éri el a kívánt melési értéket hoznak létre az hatást. Az lat egyöntetű Információ-áram egy év előttinél, s terveik szóbiztosításának v;n(- 1975-ig, csaknem elérik az logikáját is kidolgoztuk. Ha egy milliárdot. Termékeik iránt rom nagy információs csatorna az érdeklődés. Céljuk ezt mát állítottunk fel: az elsőbe ébren tartani, haladni a követartozik a belföldi információ termények fejlődésével. Eszkösokasága: a másodikba a külföldi, a harmadikba pedig vállalati ze ennek a belső mechanizmmu korszerűsítése. A Labor MIM* ben tehát a KB határozata I — Tapasztalatainkat röviden végrehajtás sínén mozog előre összefoglalva azt mondhatom: nem ismerjük kellően dól. Kovács Klár*