Dolgozók Lapja, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-07 / 237. szám

A külkereskedelmet folytatók érdekét védi Új pozícióban a Magyar Kereskedelmi Kamara Tegnap, pénteken délelőtt, a Parlament gobelin termében Kallós Ödön, a Magyar Keres­kedelmi Kamara elnöke sajtó­­tájékoztatót tartott. A kamara tevékenységéről első ízben kaptak tájékoztatást a sajtó munkatársai mióta — 1972 jú­nius 21-én — a Miniszterta­nács felügyelete alá került. A Minisztertanács ezt a jogát a külkereskedelmi miniszter út­ján gyakorolja. Kallós Ödön elmondotta, hogy a Magyar Kereskedelmi Kamara tagvállalatainak száma elérte a 347-et, s a de­­­cember 12-én tartandó köz­gyűlésig minden valószínűség szerint meghaladja a három és félszázat. A tagság önkéntes jelentke­zés alapján érhető el, a 347- ből 104 vállalat mégis kötele­zően tagja ennek az érdekkép­viseleti szervnek. Ez a látszó­lagos ellentmondás abból adó­dik, hogy a külkereskedelmi joggal rendelkező vállalatok hivatalból tagjai a kamará­nak. Elsősorban a vállalatok kül­kereskedelmi fejti ki jelentős kapcsolataiban és szükséges tevékenységét, s kebelébe elsősorban a külkereskedelem­is­be bekapcsolódó „kockázatvál­lalók”, a külföldi és hazai is­meretekre éhes igazgatók tar­toznak. Fontos feladatának tartja többek között a vállalatok ve­zetőinek átfogó, makroökonó­­miai tájékoztatását, a vezetők továbbképzését. E célból a Magyar Kereskedelmi Kamara oktatási bizottsága átalakul vezető továbbképző bizottság­gá, hogy az igazgatókat meg­tanítsa a kereskedelem forté­lyaira és a külkereskedelem alapelveire. A fiatalság az üzemtek, vállalatok jelene és jövője Ülést tartott az építők szakszervezete megyebizottsága A kezdő szakmunkások ko­rábban éveik számának növe­kedésével jutottak el órabé­rük és teljesítményük kiegyen­lítéséhez. Ma a KOMÉP alkal­szervezete megyei titkára írá­sos formában terjesztett a bi­zottság elé. Különösen értékes az anyagnak a fizikai dolgo­­zók továbbtanulását, az általá­­mazásában dolgozó, most vég­ nős fejtco­a elvégzésével kép­­zett szakmunkások három ha- eredményeket és célo­nap után ha munkavégző- j­at taglaló része, amely mély­­sük, teljesítményük is aláta- gégében és keresztmetszetében riasztja igényt tarthatnak a egyaránt alkalmas operatív magasabb órabérre, ennel^ ^ a intézkedések, hathatós mód­vállalatnál vezették be első íz­ kidolgozására. bén az ifjúságpolitikai alap létrehozását, tett juttatások amely a közve­telett a fiata­lok közös célkitűzéseit, egyéni elismerését szolgálja. Mintegy kétszáz ipari tanuló, 25—30 k­özép- és felsőfokú oktatás­ban résztvevő fiatal részese a vállalat ösztöndíjrendszeré­nek; a nyergesújfalui építke­zésen dolgozik a legtöbb ci­gány fiatal. Kérésükre kihelye­zett általános iskolai oktatás fásban lehetőségeit fontolja a válla­lat. Segíti a klub, zenekar lét­rehozását, a különböző érdek­­lődési körök klubformákban való kielégítését. Meg kell ja­vítani a szabad szombatokon is üzemelő tanműhelyben fo­lyó oktató munka színvonalát, biztosítani az oktatók teljes létszámát, s a zökkenőmentes gyakorlati munkát ezeken a napokon is, szorgalmazza a KOMÉP. Ezek az izgalmas kérdések, válaszok, vitából születő hatá­rozatok szerepeltek tegnap az építők szakszervezete Komá­rom megyei bizottságának a napirendjén, amelyet Varga Ottó, a KOMÉP Szakszerveze­ti Bizottságának titkára ter­jesztett elő. Nem kevésbé érdekes, sok embert érintő a másik napi­rend: jelentés a felnőtt dolgo­zók iskolán kívüli művelődé­­sének helyzetéről, az általános és szakmai műveltség fejleszt­­ésének szakszervezeti felada­tairól,­ amelyet Varga Ferenc, az építőipari dolgozók szak­ A jelentés kiemelkedő ered­ményről is beszámol: mintegy hatvan dolgozó jelentkezett a tatabányai Árpád Gimnázium­ban működő — ez évben meg­kezdett — építőipari szakkö­zépiskolába. Ez a figyelemre méltó eredmény bizonyítja, hogy a párthatározatot a le­hetőségekkel konkretizálva to­vábbléphetünk a felnőttekta­­s ezzel párhuzamosan a megfelelő forma is kidolgoz­ható! VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1972. október 7. SZOMBAT AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évf. 237. sz. Ara: 80 fillér WtWttWIWWtt>>lU<tBTOTOétm>>WIWWWWtt»WWIWWHMTnW«t««H Öngyilkosság a Kaszinó utcában? Számok nélkül 5. oldal Vevőt keres a csemegeszőlő Mai számunkban: 4. oldal 5. oldal A közoktatás és a gazdaság időszerű feladatai megyénkben A Magyar Szocialista Munkáspárt Komárom megyei Bi­zottsága október 6-án, pénteken tartotta soron levő, kibőví­tett ülését. Napirendjén szerepelt: a) A közoktatás tovább­fejlesztésének feladatai a megyében. Előadója Izsáki Mihály megyei titkár, b) Az üzem- és munkaszervezés korszerűsíté­sére, illetve a szocialista munkaverseny fellendítésére indí­tott mozgalom feladatai. Előadó: Pulay Zoltán megyei titkár, c) A végrehajtó bizottság beszámolója a pártbizottság leg­utóbbi ülése óta végzett munkáról. Előadó: Makri Pál me­gyei titkár, d) Szervezeti és személyi kérdések. A napirend előadója Havasi Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei párt­­bizottság első titkára. A tanácskozást Havasi Ferenc első tit­kár nyitotta meg és javaslatot tett a napirendekre. Miután a pártbizottság a javaslatot elfogadta. Havasi elvtárs átadta a szót Izsáki elvtársnak, az első napirend előadójának. A közoktatás továbbfejlesztésének feladatai megyénkben Tisztelt pártbizottság! Tisztelt megyei tanács végrehajtó bizottsága! Kedves elvtársak! Pártunk Központi Bizottsá­ga, eleget téve a X. kongres­­­szus határozatának, 1972. jú­nius 14—15-i ülésén megvitat­ta az állami oktatásügy fej­lesztéséről szóló előterjesz­tést és határozatot hozott. Végrehajtó bizottságunk múlt héten megvitatta a me­­­gyei helyzetet és a határoza­tokból a feladatokat. Az erről szóló írásos jelentést a párt­­bizottság tagjai kézhez kap­ták. Az oktatás, az oktatáspoli­tika része a két társadalmi rendszer közötti versenynek, a nemzetközi osztályharcnak, így nagy jelentőségű társadal­mi kérdésről van szó, melyet időről-időre át kell tekinteni, hozzá kell igazítani a megvál­tozott körülményekhez. Az első kérdés, amely merül: milyen a magyar ok­tatásügy, hogyan kell minősí­tenünk a jelenlegi helyzetet? Válaszunk egyértelmű: semmiféle szégyenkezni va­lónk nincs az oktatásügy te­megállapítás, hogy messziről és mélyről indultunk el, s ma­gasra szabtuk a mércét. Tör­ténelmi korszakot kellett be­hoznunk. Közhellyé vált ma már az a mondás, hogy felszámoltuk a volt uralkodó osztályok mű­veltségi monopóliumát. Gyer­mekeink ma többet tudnak a világról, mint bármikor. Jog­gal büszkélkedhetünk a kul­túra, a tudomány, a szellemi élet eredményeivel. Tehát na­gyot léptünk előre, s e közben minőségi változásoknak vol­tunk és vagyunk tanúi, része­sei. Oktatásügyünk a kulturá­lis forradalomban minőségileg is megváltozott, szocialista jelleget öltött. Milyen körülmények kész­tettek mégis bennünket arra, hogy megvizsgáljuk az okta­tásügyet? Mindenekelőtt a szocialis­ta építőmunka magasabb szintjének követelményei. To­vábbá a kibontakozó tudomá­­sel­­nyos-technikai forradalom igényei. Éppen ezért fel kell tárni és szembe kell nézni a tényleges ellentmondásokkal, amelyek időközben felhalmo­zódtak. Át kell tekinteni, s újra kell fogalmazni az ok­­rületén. Tulajdonképpen a területre is érvényes az erre tatásról alkotott véleményün­­k­két­­lósítása, a személyi, tárgyi fel­tételek javítása stb. A tartalmi munka, a minő­ség javítása, a korszerűsítés, a szemléletformálás szívós, kö­vetkezetes, átgondolt tevé­kenységet igényel. Nem lehet egy rohammal megoldani, nem várható gyors eredmény. Hosszú időre kell berendez­kednünk, amely éveken át ki­tartó, lépésről lépésre tervezett tudatos munkát igényel. Az eredmény nem látványos, ese­tenként nehezen mérhető, a feladat mégis lelkesítő. Ami az óvodai férőhelyeket san javítani tudunk a helyt illeti, a jól ellátott megyék tetén. Társadalmi összefogá­s­­közé tartozunk. A gyermekek­ra van szükség ahhoz, hogy mutatja. Tudniillik ebben a tanévben a gyermekek 37,2 százaléka nem jár óvodába és 1000 óvodáskorú gyermeket, szüleik igényei ellenére sem tudtunk elhelyezni. Az óvoda ma már elsősorban nem szo­ciális intézmény, hanem fon­tos szerepet tölt be az iskolai élet előkészítésében, ily mó­don egyre inkább betölti a közoktatás legalsó, de nagy­on fontos láncszemének szerep­et Adottak a fejlesztés további feladatai is: keresni, kutatni azokat a lehetőségeket, ame­lyekkel időről időre fokozatos 62,8 százaléka jár óvodába, az országos 59 százalékkal szem­ben. De ez számunkra nem lehet megnyugtató, hiszen ép­pen a feszültség nagyságát előre lépjünk. A helyi erők összpontosításával, ha nem­­ egyszerre, de a jelenlegi arányt változtatni lehet, sőt szükséges is. Megindult az ötös blokk is a Gagarin Hőerőműben Visontán, a Gagarin Hőerőműben, két hónappal a határidő előtt befejezték az utolsó 200 megawattos egység, az ún. ötös blokk szerelését. (MTI Fotó:Érczi K. Gyula felv.J Minőségi javításra van szükség rád a 3 éves óvodai, a 8 éves általános iskolai, a 3 éves ipa­ri tanulóképzés, a 4 éves kö­zépiskolai oktatás, s az erre épülő kétlépcsős felsőfokú képzés. A szerkezeti változta­tás eltakarná tartalmi bőségeinket, elvonná az glyen­erőt a minőségi fejlesztéstől, el­fedné a különbséget az egyes iskolák színvonala között. (Városi, város­körzeti, falusi, külterületi. Megyénkben a la­kosság közel 10 százaléka kül­területen él.) Stabilizálnánk a területek és rétegek közti kü­lönbséget, a családi háttért, a szülői ház különbségét. A vita tehát eldőlt. Nem szervezeti, hanem mindenek­előtt tartalmi, minőségi javí­tásra, fejlesztésre van szükség. Ezen belül olyan feladatok merülnek fel, mint a széles tömegek kulturális színvona­lnak emelése, színvonalasabb oktató-nevelő munka, az is­kola belső életének, az okta­tás és nevelés arányának, tar­talmának, módszereinek javí­­tá­sa, az irányítás és ellenőr­zés hatékonyságának növelé­se az iskolatípusonkénti mi­nőségi követelmények megy a­Tisztelt pártbizottság! Oktatásügyünk egyik alap­kérdése, hogy iskolarendsze­rünk struktúrája, jelenleg: felépítése nem változik. Ma- Az általános iskolákról Ezt az iskolát mind szám­szerűségben, mind abban az értelemben is valóban általá­nossá kell tennünk, hogy min­denki számára lási, művelődési azonos tanú­lehetőséget biztosítson. Fő feladatunk az iskolák közötti színvonal-kü- meghatározó módszer, lönbség csökkentése, fokozatos ismeretek halmazata, felszámolása. Ezt a követel­ményt azért kell az első hely­re tennünk, mert: — itt alapozzuk meg a mű­veltséget; — itt fejlesztjük ki a fiata­lok képességeit, gondol­kodását; — itt vetjük meg az alap­ját a közösség iránti fe­lelősségnek; — itt fejlesztjük a gyerme­kek szocialista erkölcsi felfogását, formáljuk ma­gatartását, alapozzuk vi­lágnézetét; — itt tanítjuk meg a szo­cialista műveltség alap­jait és közös anyanyel­vét; — s az általános iskolának kell a legtöbbet tenni az otthonról hozott, ma még meglévő különbségek műveltségben csökkenté­séért. Ezek azonban csak az indu­lást kifejező alapvető felada­tok. De már itt is önálló gon­dolkodásra való nevelés Nem a hanem korszerű ismeretre, a külön­böző helyzetekben eligazodó reagáló készség kifejlesztésére van szükség. Gyermekeinket fogékonyságra, soha meg nem szűnő kíváncsiságra és a dol­gok közötti eligazodásra kell nevelnünk, hogy az legyen életeleme most is, majd felnőtt korban is. Az eddiginél job­ban kell tekintettel lenni az egyéni képességekre, hajla­mokra. Olyan ifjúságot kell nevelnünk, amely megtanul tanulni, él benne a felelősség és kötelességtudat, megérti az újat, és fogékony iránta, kö­vetni tudja a társadalom gaz­dasági, politikai folyamatait, a technikai­, a tudományos és a kulturális fejlődést — han­goztatta a beszámoló, majd a túlterhelés következményei­ről, az osztályozás javításának szükségességéről szólt. A szakmunkásképzésről és a szakközépiskolákról Megyénk gazdasági fejlett­­sem közömbös, hogy megyénk­­­ségéből következően fontos ben az általános iskolák mely szerepe van az iparitanuló lett a szakmunkásképző intéz képzésnek. Évenként 7000 tü­­zetek dolgoznak a legkadvai nuló részesül szakmai képzés­ben, 70-féle szakmában. Ezért (Folytatás a 3. oldalon)

Next