Dolgozók Lapja, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-07 / 237. szám
A külkereskedelmet folytatók érdekét védi Új pozícióban a Magyar Kereskedelmi Kamara Tegnap, pénteken délelőtt, a Parlament gobelin termében Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke sajtótájékoztatót tartott. A kamara tevékenységéről első ízben kaptak tájékoztatást a sajtó munkatársai mióta — 1972 június 21-én — a Minisztertanács felügyelete alá került. A Minisztertanács ezt a jogát a külkereskedelmi miniszter útján gyakorolja. Kallós Ödön elmondotta, hogy a Magyar Kereskedelmi Kamara tagvállalatainak száma elérte a 347-et, s a december 12-én tartandó közgyűlésig minden valószínűség szerint meghaladja a három és félszázat. A tagság önkéntes jelentkezés alapján érhető el, a 347- ből 104 vállalat mégis kötelezően tagja ennek az érdekképviseleti szervnek. Ez a látszólagos ellentmondás abból adódik, hogy a külkereskedelmi joggal rendelkező vállalatok hivatalból tagjai a kamarának. Elsősorban a vállalatok külkereskedelmi fejti ki jelentős kapcsolataiban és szükséges tevékenységét, s kebelébe elsősorban a külkereskedelemisbe bekapcsolódó „kockázatvállalók”, a külföldi és hazai ismeretekre éhes igazgatók tartoznak. Fontos feladatának tartja többek között a vállalatok vezetőinek átfogó, makroökonómiai tájékoztatását, a vezetők továbbképzését. E célból a Magyar Kereskedelmi Kamara oktatási bizottsága átalakul vezető továbbképző bizottsággá, hogy az igazgatókat megtanítsa a kereskedelem fortélyaira és a külkereskedelem alapelveire. A fiatalság az üzemtek, vállalatok jelene és jövője Ülést tartott az építők szakszervezete megyebizottsága A kezdő szakmunkások korábban éveik számának növekedésével jutottak el órabérük és teljesítményük kiegyenlítéséhez. Ma a KOMÉP alkalszervezete megyei titkára írásos formában terjesztett a bizottság elé. Különösen értékes az anyagnak a fizikai dolgozók továbbtanulását, az általámazásában dolgozó, most vég nős fejtcoa elvégzésével képzett szakmunkások három ha- eredményeket és célonap után ha munkavégző- jat taglaló része, amely mélysük, teljesítményük is aláta- gégében és keresztmetszetében riasztja igényt tarthatnak a egyaránt alkalmas operatív magasabb órabérre, ennel^ ^ a intézkedések, hathatós módvállalatnál vezették be első íz kidolgozására. bén az ifjúságpolitikai alap létrehozását, tett juttatások amely a közvetelett a fiatalok közös célkitűzéseit, egyéni elismerését szolgálja. Mintegy kétszáz ipari tanuló, 25—30 közép- és felsőfokú oktatásban résztvevő fiatal részese a vállalat ösztöndíjrendszerének; a nyergesújfalui építkezésen dolgozik a legtöbb cigány fiatal. Kérésükre kihelyezett általános iskolai oktatás fásban lehetőségeit fontolja a vállalat. Segíti a klub, zenekar létrehozását, a különböző érdeklődési körök klubformákban való kielégítését. Meg kell javítani a szabad szombatokon is üzemelő tanműhelyben folyó oktató munka színvonalát, biztosítani az oktatók teljes létszámát, s a zökkenőmentes gyakorlati munkát ezeken a napokon is, szorgalmazza a KOMÉP. Ezek az izgalmas kérdések, válaszok, vitából születő határozatok szerepeltek tegnap az építők szakszervezete Komárom megyei bizottságának a napirendjén, amelyet Varga Ottó, a KOMÉP Szakszervezeti Bizottságának titkára terjesztett elő. Nem kevésbé érdekes, sok embert érintő a másik napirend: jelentés a felnőtt dolgozók iskolán kívüli művelődésének helyzetéről, az általános és szakmai műveltség fejlesztésének szakszervezeti feladatairól, amelyet Varga Ferenc, az építőipari dolgozók szak A jelentés kiemelkedő eredményről is beszámol: mintegy hatvan dolgozó jelentkezett a tatabányai Árpád Gimnáziumban működő — ez évben megkezdett — építőipari szakközépiskolába. Ez a figyelemre méltó eredmény bizonyítja, hogy a párthatározatot a lehetőségekkel konkretizálva továbbléphetünk a felnőttektas ezzel párhuzamosan a megfelelő forma is kidolgozható! VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1972. október 7. SZOMBAT AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évf. 237. sz. Ara: 80 fillér WtWttWIWWtt>>lU<tBTOTOétm>>WIWWWWtt»WWIWWHMTnW«t««H Öngyilkosság a Kaszinó utcában? Számok nélkül 5. oldal Vevőt keres a csemegeszőlő Mai számunkban: 4. oldal 5. oldal A közoktatás és a gazdaság időszerű feladatai megyénkben A Magyar Szocialista Munkáspárt Komárom megyei Bizottsága október 6-án, pénteken tartotta soron levő, kibővített ülését. Napirendjén szerepelt: a) A közoktatás továbbfejlesztésének feladatai a megyében. Előadója Izsáki Mihály megyei titkár, b) Az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére, illetve a szocialista munkaverseny fellendítésére indított mozgalom feladatai. Előadó: Pulay Zoltán megyei titkár, c) A végrehajtó bizottság beszámolója a pártbizottság legutóbbi ülése óta végzett munkáról. Előadó: Makri Pál megyei titkár, d) Szervezeti és személyi kérdések. A napirend előadója Havasi Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. A tanácskozást Havasi Ferenc első titkár nyitotta meg és javaslatot tett a napirendekre. Miután a pártbizottság a javaslatot elfogadta. Havasi elvtárs átadta a szót Izsáki elvtársnak, az első napirend előadójának. A közoktatás továbbfejlesztésének feladatai megyénkben Tisztelt pártbizottság! Tisztelt megyei tanács végrehajtó bizottsága! Kedves elvtársak! Pártunk Központi Bizottsága, eleget téve a X. kongresszus határozatának, 1972. június 14—15-i ülésén megvitatta az állami oktatásügy fejlesztéséről szóló előterjesztést és határozatot hozott. Végrehajtó bizottságunk múlt héten megvitatta a megyei helyzetet és a határozatokból a feladatokat. Az erről szóló írásos jelentést a pártbizottság tagjai kézhez kapták. Az oktatás, az oktatáspolitika része a két társadalmi rendszer közötti versenynek, a nemzetközi osztályharcnak, így nagy jelentőségű társadalmi kérdésről van szó, melyet időről-időre át kell tekinteni, hozzá kell igazítani a megváltozott körülményekhez. Az első kérdés, amely merül: milyen a magyar oktatásügy, hogyan kell minősítenünk a jelenlegi helyzetet? Válaszunk egyértelmű: semmiféle szégyenkezni valónk nincs az oktatásügy temegállapítás, hogy messziről és mélyről indultunk el, s magasra szabtuk a mércét. Történelmi korszakot kellett behoznunk. Közhellyé vált ma már az a mondás, hogy felszámoltuk a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumát. Gyermekeink ma többet tudnak a világról, mint bármikor. Joggal büszkélkedhetünk a kultúra, a tudomány, a szellemi élet eredményeivel. Tehát nagyot léptünk előre, s e közben minőségi változásoknak voltunk és vagyunk tanúi, részesei. Oktatásügyünk a kulturális forradalomban minőségileg is megváltozott, szocialista jelleget öltött. Milyen körülmények késztettek mégis bennünket arra, hogy megvizsgáljuk az oktatásügyet? Mindenekelőtt a szocialista építőmunka magasabb szintjének követelményei. Továbbá a kibontakozó tudomáselnyos-technikai forradalom igényei. Éppen ezért fel kell tárni és szembe kell nézni a tényleges ellentmondásokkal, amelyek időközben felhalmozódtak. Át kell tekinteni, s újra kell fogalmazni az okrületén. Tulajdonképpen a területre is érvényes az erre tatásról alkotott véleményünkkétlósítása, a személyi, tárgyi feltételek javítása stb. A tartalmi munka, a minőség javítása, a korszerűsítés, a szemléletformálás szívós, következetes, átgondolt tevékenységet igényel. Nem lehet egy rohammal megoldani, nem várható gyors eredmény. Hosszú időre kell berendezkednünk, amely éveken át kitartó, lépésről lépésre tervezett tudatos munkát igényel. Az eredmény nem látványos, esetenként nehezen mérhető, a feladat mégis lelkesítő. Ami az óvodai férőhelyeket san javítani tudunk a helyt illeti, a jól ellátott megyék tetén. Társadalmi összefogásközé tartozunk. A gyermekekra van szükség ahhoz, hogy mutatja. Tudniillik ebben a tanévben a gyermekek 37,2 százaléka nem jár óvodába és 1000 óvodáskorú gyermeket, szüleik igényei ellenére sem tudtunk elhelyezni. Az óvoda ma már elsősorban nem szociális intézmény, hanem fontos szerepet tölt be az iskolai élet előkészítésében, ily módon egyre inkább betölti a közoktatás legalsó, de nagyon fontos láncszemének szerepet Adottak a fejlesztés további feladatai is: keresni, kutatni azokat a lehetőségeket, amelyekkel időről időre fokozatos 62,8 százaléka jár óvodába, az országos 59 százalékkal szemben. De ez számunkra nem lehet megnyugtató, hiszen éppen a feszültség nagyságát előre lépjünk. A helyi erők összpontosításával, ha nem egyszerre, de a jelenlegi arányt változtatni lehet, sőt szükséges is. Megindult az ötös blokk is a Gagarin Hőerőműben Visontán, a Gagarin Hőerőműben, két hónappal a határidő előtt befejezték az utolsó 200 megawattos egység, az ún. ötös blokk szerelését. (MTI Fotó:Érczi K. Gyula felv.J Minőségi javításra van szükség rád a 3 éves óvodai, a 8 éves általános iskolai, a 3 éves ipari tanulóképzés, a 4 éves középiskolai oktatás, s az erre épülő kétlépcsős felsőfokú képzés. A szerkezeti változtatás eltakarná tartalmi bőségeinket, elvonná az glyenerőt a minőségi fejlesztéstől, elfedné a különbséget az egyes iskolák színvonala között. (Városi, városkörzeti, falusi, külterületi. Megyénkben a lakosság közel 10 százaléka külterületen él.) Stabilizálnánk a területek és rétegek közti különbséget, a családi háttért, a szülői ház különbségét. A vita tehát eldőlt. Nem szervezeti, hanem mindenekelőtt tartalmi, minőségi javításra, fejlesztésre van szükség. Ezen belül olyan feladatok merülnek fel, mint a széles tömegek kulturális színvonalnak emelése, színvonalasabb oktató-nevelő munka, az iskola belső életének, az oktatás és nevelés arányának, tartalmának, módszereinek javítása, az irányítás és ellenőrzés hatékonyságának növelése az iskolatípusonkénti minőségi követelmények megy aTisztelt pártbizottság! Oktatásügyünk egyik alapkérdése, hogy iskolarendszerünk struktúrája, jelenleg: felépítése nem változik. Ma- Az általános iskolákról Ezt az iskolát mind számszerűségben, mind abban az értelemben is valóban általánossá kell tennünk, hogy mindenki számára lási, művelődési azonos tanúlehetőséget biztosítson. Fő feladatunk az iskolák közötti színvonal-kü- meghatározó módszer, lönbség csökkentése, fokozatos ismeretek halmazata, felszámolása. Ezt a követelményt azért kell az első helyre tennünk, mert: — itt alapozzuk meg a műveltséget; — itt fejlesztjük ki a fiatalok képességeit, gondolkodását; — itt vetjük meg az alapját a közösség iránti felelősségnek; — itt fejlesztjük a gyermekek szocialista erkölcsi felfogását, formáljuk magatartását, alapozzuk világnézetét; — itt tanítjuk meg a szocialista műveltség alapjait és közös anyanyelvét; — s az általános iskolának kell a legtöbbet tenni az otthonról hozott, ma még meglévő különbségek műveltségben csökkentéséért. Ezek azonban csak az indulást kifejező alapvető feladatok. De már itt is önálló gondolkodásra való nevelés Nem a hanem korszerű ismeretre, a különböző helyzetekben eligazodó reagáló készség kifejlesztésére van szükség. Gyermekeinket fogékonyságra, soha meg nem szűnő kíváncsiságra és a dolgok közötti eligazodásra kell nevelnünk, hogy az legyen életeleme most is, majd felnőtt korban is. Az eddiginél jobban kell tekintettel lenni az egyéni képességekre, hajlamokra. Olyan ifjúságot kell nevelnünk, amely megtanul tanulni, él benne a felelősség és kötelességtudat, megérti az újat, és fogékony iránta, követni tudja a társadalom gazdasági, politikai folyamatait, a technikai, a tudományos és a kulturális fejlődést — hangoztatta a beszámoló, majd a túlterhelés következményeiről, az osztályozás javításának szükségességéről szólt. A szakmunkásképzésről és a szakközépiskolákról Megyénk gazdasági fejlettsem közömbös, hogy megyénkségéből következően fontos ben az általános iskolák mely szerepe van az iparitanuló lett a szakmunkásképző intéz képzésnek. Évenként 7000 tüzetek dolgoznak a legkadvai nuló részesül szakmai képzésben, 70-féle szakmában. Ezért (Folytatás a 3. oldalon)