Dolgozók Lapja, 1973. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-23 / 18. szám
1 DOLGOZÓK LAPJA Kertvárosi körkép A tatabánya-kertvárosi művelődési otthont a bányászkerület lakóinak létesítették, ma is a Szénbányák Vállalat szakszervezeti bizottságának kezelésében működik. Az intézménynek eddig mindig tiszteletdíjas vezetője volt, októbertől azonban függetlenített igazgató irányítja. Kővári Lászlóné a múlt évben végzett a szombathelyi tanítóképzőben, népművelő-könyvtáros szakon, s mivel szerződése volt a vállalattal, ide jött dolgozni. Mint mondja, jobban szeretett volna kezdetben „valaki”. tapasztaltabb igazgató mellett tevékenykedni, hiszen egyből igazgatóként dolgozni, nagy felelősség. De a bizalom megnyilvánulása is. Arra voltam kíváncsi, hogyan elégítik ki a városrész lakóinak (mely már nem csak bányászokból tevődik össze) kulturális igényeit, tudnak-e rinden korosztálynak olyat nyújtani, amit azok elvárnak. — Amikor idekerültem, rögtön kaptam a tröszttől 25 ezer forintot felújításra (megígérték, hogy idén is megkapja az otthon ezt — a fenntartás közel 200 ezer forintos összegén felül). Kellett is a pénz, hiszen a függönyök annyira elhasználódtak, hogy darabokban csüngtek. Az ablakokra, s a színpadra is új függönyt varrattunk, a főbejáratra szintén. Vettünk rádiót, játékokat az ifjúsági klubnak, meg magnószalagokat, s el is fogyott a pénz. Jövőre a székeket cseréljük ki (elég ócskák már), s a tv-szobában is kicseréljük a fotelokat. Sajnos, nincs raktárhelyiségünk, s a nagyteremből csak a folyosóra hordhatjuk ki székeket-asztalokat, ha táncos a rendezvényt tartunk. Az ifjúsági klub olyan kicsi, mint az igazgatói iroda. A büfének sincs megfelelő helyisége, az előcsarnokban üzemel, s bizony nem valami kellemes látvány azoknak, akik először látogatnak ide. vetkező években Talán, a kibővíthetjük az otthont, szó volt már erről „illetékes helyen” is... Az új igazgató első dolga az volt, hogy felmérte a lehetőségeket, s meghatározta a tennivalókat. Az otthon eddig inkább a fiataloknak nyújtott szórakozási, művelődési lehetőséget, s ma is az ifjúsági klubnak van a legjobb híre, ez itt a legnépesebb csoport. Pénteken tartják a klubesteket, a kötött programmal, de minden este ott vannak a fiatalok az otthonban, játszanak, olvasgatnak, szórakoznak. Tavaly nyáron felbomlott a klub, s csak ősszel indult újra. Azóta viszont tartalmas programot alakítottak ki. A klubestekre meghívják a Tatabányán élő képzőművészeket egy-egy beszélgetésre, s egyidejűleg klubtárlaton ismerkednek meg műveikkel. Rendszeresen vendégül látják Bányász Művészegyüttes csoportjait, s tervezik a megyében élő írók-költők meghívását is. A VI. kerületi KISZ- szel közösen politikai vitakört indítanak 90 százaléka (a klub tagjainak KISZ-tag). A nyilvános klubestekre (mint például decemberben a Kukabúvárok előadása, s az oroszszovjet költészet estje volt) meghívják az általános iskolák 7—8-os tanulóit is. Rendszeresen szerveznek budapesti színházlátogatást (legutóbb Vígszínházban voltak), s azokat érdekes kirándulásokkal kötik egybe, (ellátogatnak az állatkertbe, a Nemzeti Múzeumba stb.). Jó kapcsolatot terremtettek a többi tatabányai ifjúsági klubbal (a Puskin és a Zsdanov művelődési ház klubjaival), közös klubesteket is szerveznek. Vasárnaponként az ÉS zenekar, (a volt Ramses) közreműködésével táncestet tartanak. Mik a klub tervei? — kérdeztük a fiataloktól. — A Zsdanov művelődési ház ifjúsági klubjával közösen magnós kört szervezünk. Hétköznapjaink hősei címmel mozgalmat indítunk, melynek célja, hogy az idősebb generáció (a munka hősei, veteránok) életét, harcát rögzítsük és bemutassuk a mai fiataloknak. Szeretnénk több lányt is bevonni a klub munkájába, mivel most csak 3—4-en járnak el estjeinkre. És persze szeretnénk minél előbb gyobb klubszobát kapni...naA művelődési otthonnak jelenleg két szakköre van: a kézimunka és a galambász. A kézimunka kört, mely általános iskolásokból áll (alsósokból-felsősökből) zsefelé nyugdíjas Bognár fópedagógus vezeti már több éve, s nagyon szép munkák kerülnek ki az ügyes gyerekek keze alól: kalocsai, buzsáki, és más tájjellegű hímzéssel díszített térítők, kendők. A 25 kis szakköri tag gyönyörű munkáiból (mert igazán szépen, precízen dolgoznak) évente kiállítást rendeznek. városban sok Tatabánya-kertezeket fogja össze a galambász, a másik szakkör, mely szintén megrendezi évenkénti kiállítását (más körökkel közösen). Jó lenne, ha a galambászoknak szakmai előadássorozatot is szervezne az intézmény. S mi az, ami a felnőtteket is ide vonzza? — kérdeztük az igazgatónőtől. — Január 13-án indult a Színházi esték című sorozatunk, melyben a Bányász Együttes csoportjai adnak műsort, ez hat előadásból áll, az elsőt már megtartotta tánccsoport — sikerrel. 120-an a voltak jelen. Ez bérletes sorozat. Mi főleg a Népház művészegyütteseire támaszkodunk, mivel nem lenne értelme például a Déryné más színház előadását itt vagyis megszervezni (akit érdekel, elmegy a Népházba). Próbálkoztunk könnyűzenei est szervezésével is, szerencsére még a kudarc előtt lemondtuk. Február elsején indul egy színházi előadássorozat az általános iskolásoknak. Nemrég alakult meg a Kertbarátok köre, melynek 28 tagja van, s egy-egy foglalkozást előadással kötnek össze. Indítunk szabás-varrás tanfolyamot is, mert van rá igény. Az ifjúsági klubon belül szeretnénk kialakítani az irodalmi kört, azzal a céllal, hogy később irodalmi színpaddá fejlesszük (tiszteletdíjat is biztosítunk a vezetőnek). Gondolunk arra is, hogy később, az ifjúsági klubutánpótlás-biztosítására megalakítjuk a nyolcadikosok klubját. — S ha már terveinkről szóltam, megemlítem még, hogy az igényeknek megfelelően év közben is indítunk tanfolyamokat (például egészségügyit, filmvetítéssel, előadásokkal). Januárban nyílt meg az otthonban az öregek napközije. Rajtuk keresztül a nyugdíjasok tömegeit szeretnénk bevonni munkánkba. Célunk az, hogy az elkövetkező években a felnőtt lakosságot, a munkástömegeket is, ideszoktassuk, az ő művelődésüket, szórakozásukat is biztosítsuk. Tudom, nem könnyű, de annál fontosabb feladat ez számunkra. Gyürke Zoltán Radioés tv-műsor KOSSUTH RADIO 8.20: Kedvelt régi melódiák. 9.90: Harsan a kürtszó! 9.35: Az MET énekkarának felvételeiből. 10.05: Iskolarádió. 10.30: Az arany meg az asszony. Egyfelvonásos opera. 11.41: Starker János gordonkázik, Sebők György zongorázik. 12.20: Ki nyer ma? 12.35: Melódiákoktól. 14.00: Hidas Frigyes—Raics István: Az utak énekelnek — kantáta. 14.13: Fegyka Bogdán, A. Kotovcsikova elbeszélése. 14.49: Éneklő Ifjúság Budapesten. 13.10: Rádióiskola. 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Kerületről — kerületre. .. Rákospalota. 16.25: Csajkovszkij II. szimfónia. 17.05: Fiatalok stúdiója. Egy fiú, egy lány, meg egy kerítés. 17.25: Schirmer: Szólistaparádé. 17.35: Belépés nemcsak diplomával. 18.90: Könnyűzenei Híradó. 18.30: A Szabó-család. . . 19.25: Népdalest. no.12: Kilátó. A Rádió kulturális világhíradója. 21.15: Új magyar zene a rádióban — a közönség és a kritikusok 1972. évi díjáért. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Verbunkosok, nóták. 23.15: Zenekari muzsika. 0.10: Pat Joey: Részletek Rodgene filmzenéjéből. PETŐFI RADIO 8.05: Fúvószene táncritmusban. 8.13: Hallgassuk együtt! Kroó György műsora. 9.03: Félbemaradt ezermester. Népdaljáték. 9.4«: Pethő Zsolt szerzeményeiből. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.53: Könyvek, tájak emberek. 12.00: Zenekari muzsika. 12.40: Egy pálya vonzásában .. Beszélgetés Vajtha Lászlóval. 13.03: Törvénykönyv. 13.20: Schubert-művek. 14.00: Kettőtől-hatig. . . A Petőfi Rádió zenés délutánja 18.10: Az ősember eseménynaptára. III. rész. 18.35: Ravel, Daphnis és Chole II. szvit. 18.51: Együttesek Verdi-operáiból. 19.24: A XX. században éltem. II. rész. 19.54: Jó estét, gyerekek! 20.25: TJj könyvek. 20.28: Énekegyüttesek műsorából. 21.10: nitka Ákos emlékezete. 22.00: Bábái Gyula népi zenekara játszik. 22.20: Mesterek , mesterművek. Ambrus Tibor műsora Koszta József festőművészről. 22.35: Két triószonáta. 23.15: Miljutyin operettjeiből. URH 18.19: Angel társalgás középhaladóknak. 6. lecke. (Ism.) 18.30: Magnósok, figyelem! 19.15: Külföldi tudósoké a szó. 19.30: Monteverdi: Vespro della beata Vergate. 21.13: A dzsessz kedvelőinek: A Garay-trió játszik. 21.30: Bemutatjuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új lemezét. 22.26: Galina Visnyevszkaja és Leonard Warren énekel. BUDAPESTI TV 8.05: Iskola-tv. 17.28: Hírek. 17.35: Telizsák. Négy testvér egymást kergeti. 18.10: Harmónia a művészetben. HI. rész; A tánc. 19.10: Reklámműsor. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-hiradó 20.00: Németh László: Győzelem. Színmű két részben. 22.10: Tv-híradó — 2. kiadás. KÍSÉRLETI (2.) MOSOK MÉG EGYSZER! Ismétlés decemberi műsorokból. 20.00: Bevezető. 20.05: Róka, rege, róka. Verses, zenés műsor gyerekeknek. 20.20: Valentyin Katajev: Kések. Kb. 20.40: Tv-híradó — 1. kiadás. Kb. 21.10: Goffredo Parisé: A főnök. Tv-játék. Kb. 22.20: Ajtó. Részlet a ,.XX. század balettje” című műsorból. POZSONY 16.30: Hírek. 16.35: Sporteredmények visszhangja. 17.05: Esti találkozó. 18.00: Esti mese. 18.10: A hármas jegyében. Vetélkedő-sorozat. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Együttműködés határok nélkül. 20.00: Vörös bor. 2. rész. Tv-film. 21.20: Tv-híradó. 21.40: A nézők levelei fölött. n. műsor 18.30: Hírek. 19.00: Telesport. 19.30: Két nemzedék beszélgetései. 19.45: Néprajzi műsor. 20.35: Váratlan látogatás. Mikrokomédia. 21.15: Hírek. BECS lísta: Walter és Connie. Angol nyelvlecke. 18.25: Jó éjszakát gyerekek. 13.30: Ez az én világom. 19.30: Tv-híradó és Kulturális aktualitások. 20.06: Sporthírek. 20.15: Könyvek világa. 21.05: Szórakoztató show-műsor. 21.55: Tv-híradó, II. PROGRAM 18.30: Iskolatelevízió. 19.30: Tvhíradó. 20.06: Sporthírek. 20.09: Aktuális események képekben. 21.00: Angyal kalandjai. Filmsorozat, 21.45: Osztrák képek. 22.05: Tudományos aktualitások. 22.30: Tv-hiradó, / 1973. január 23. kedd Fájdalmas soraiban is diadalmasan... Százötven éve, 1823 januárjában írta a Himnuszt Kölcsey Ferenc szűkebb hazájában, a Szatmár- megyei Csekén. Hét év múlva jelent meg nyomtatásban az Auróra című folyóiratban, s újabb tizenöt esztendő telt el, amikor — már — Magyarország nemzeti himnuszává vált. Azóta generációk sora szinte már a bölcsőből kinőve megtanulja, s felemelő-megrendítő élményként őrzi egész életében. Ez a vers — dal, mondjuk inkább, ragaszkodva az egykori műfaji megjelöléshez — a magyar hazafias költészet egyik legnagyobb remeke. Hatásának, sugárzásának értéséhez egy pillantást megkell vetnünk a korra, amelyben keletkezett, s felidézni a költő alakját. A nemzeti himnusz ugyanis nem egy „révült óra” terméke, mint a polgári irodalomtörténetírás gyakran, állította, hanem egy nagy költő politikailag mélyen átgondolt, művészi tekintetben fegyelmezett és tudatos alkotása. Kölcsey Ferenc életműve tulajdonképpen két nagy forradalmi korszakot kapcsolt össze; híd volt Batsányi és Petőfi között. A Himnusz Petőfi Sándor születésének hónapjában keletkezett. Ma írói nemzedékében A maegyedül tartozott ahhoz a művésztípushoz, amely a nép szolgálatában egységbe kívánta elrasztani a politikai cselekvést és a költészetet. Kölcsey egész élete ezt a törekvést példázza. Utódja a magyar jakobinusoknak, elődje 1843 népi költőinek, plebejus művészeinek. Hazájának elmaradott állapota mélyen megindította ; a szolgálatába nép felemelésének állította tehetségét, minden erejét, egész A szabadságharcot érlelő reformkor eszméit ő fogalmazta meg talán a legtömörebben, a leghatásosabban, amikor követeléseiről ezt írta: „Röviden mondva valamennyit magában foglalja ez a három szó: Haza és haladás és tulajdon a jobbágyok számára.” Harminchárom éves korában, túl az első irodalmi élményeken és szerény sikereken, ifjúi éveiben megszerzett óriási tudásanyag birtokában Kölcsey Ferenc hazájának egyik legnagyobb gondolkodója és költője volt. A nemesi mozgalmak eszmekörén messze túllátott, levonta a tanulságokat a francia forradalomból ; egy pillanatra sem volt kétséges számára, hogy az abszolutizmus tombolását alulról jövő népi mozgalomnak kell felváltania. Az 1820- as évek eleje a törvénytelen újoncozások, jogtalan adószedések ideje volt — elégedetlenkedett, forrongott az ország, s a költő felfogta e hangokat. Ekkor írta meg a Himnuszt, amely érett férfikorának egyik legnagyobb alkotása. Megrázó történelmi képsor a haza szenvedéseiről. A múlt tragikus vétségeinek számbavétele, nemzeti önvizsgálat. Még a vallási elemek is művészi eszközként szolgálnak a kezében. Végigviharzik benne a történelem; ritmusában, rímeiben az elnyomott nép szenvedése árad. Szinte természetes, hogy a reformmozgalom kibontakozásának idején a hatalmas költemény tragikus alapérzése, férfias lírája óriási visszhangot keltett. Újra és újra olvasták, csaknem valamenyi akkori lap közölte, némelyik többször is egymás után. Erkel Ferenc komponálta meg a zenéjét. Bemutatója a Nemzeti Színházban volt, 1844. július 2-án. Kölcsey Ferenc 1838-ban halt meg. Életművét gyűjteményes kötetekben, eszméit, gondolatait a magyar szellem legértékesebb megnyilatkozásai között tartjuk számon, munkássága gazdag örökségünk. De a nevéről mégis elsősorban minden magyar embernek a Himnusz jut eszébe, amely százötven éve született, s amelyet bár méltatlan kor is ajkára vett — kiváltképpen hazugul a két háború között, — népünk hajdani sorsát, történelmünk legjobbjainak küzdelmét zengi, fájdalmas soraiban is diadalmasan T. I. A film Homérosza A rigaiak nem annyira építészeti értékei, mint inkább személyes vonatkozásai miatt mutatják meg az érdeklődőknek azt a házsort, amelyet Michail Eisenstein mérnök tervezett. Szabvány városi házak ezek, a múlt század végének a stílusában, s a figyelem valóban csak a fia miatt terelődhetett mérnök rájuk is. Ez a fiú hetvenöt évvel ezelőtt, január 23-án született, s vonult be immár kitörölhetetlenül a művészetek történetébe: Szergej Eisenstein, őt is mérnöknek szánták, s valószínűleg tanulóéveinek emlékeként vonzódott mindig a képzőművészethez, mindenekelőtt a rajzhoz, a festészethez. Nem vált kárára a természettudományokon logika, a matematika iskolázott szabályainak tisztelete sem; ezeket a hajlamait is művész-egyénisége alkotóelemeivé tette. Mégsem az építőművészet, nem a grafika, a festészet, nem a díszlettervezés, s nem is a színházi rendezés várt rá, hanem a legfiatalabb művészet, a század művészete, hogy új Homéroszként nyissa és megszabja a megnagykorúvá fejlődésének filmútjait. Megjelenése előtt negyedszázad telt el, hogy alig nevezetes párizsi kávéházban a lezajlót, az első nyilvános vetítés. Sokféle próbálkozás, részsiker és kudarc jellemezte e negyedszázados Egy francia „varázsló”, pályát. Melles már lordszalag kiaknázta a cellaés a felvevőgép minden trükkjének nézőt hökkentő csodáját. Griffith amerikai rendező az irodalom példáján a film-elbeszélés titkait fedezte fel. Vertov, Eisenstein későbbi barátja, pályatársa, nagy találmányával, a különböző helyeken felvett jelenetek egymás helyezésével, a vágással, mellé „montázzsal” rájött a filmművészet egyik sajátosságára. Eisenstein azonban nemcsak a különböző eszközök szintézisét teremtette meg. Egy hallatlan dinamizmussal fejlődő, forradalmi állam minden lendületét, eszméinek nagyszerűségét egyesítette a filmművészet legújabb eszközeivel. így született a Sztrájk, a Patyomkin páncélos, az Október, a Régi és új, a Jégmezők lovagja, a Rettegett Iván. Mindössze hat befejezett film, néhány kísérlet és befejezetlen próbálkozás. Azt is mondhatnánk : mindössze ennyi maradt utána. Ez a ,,mindössze” azonban nemcsak egy életmű teljessége, hanem egy műfaj születésének és első igazi kiteljesedésének korszaka is. Eisenstein életműve nyomán megtanulta a világ, hogy a filmmel másképpen kell számolni, mint korábban, a mozivászon már, mint addig.mást jelentett Most, a 75. születésnap jó .Utalom lehet annak elemzésére, mit jelentett valójában a világ filmművészete számára Eisenstein. De nem lehet úgy emlékezni rá, mint valakire, aki már nincs. Életművének folytatásával szinte naponta találkozhatunk a szovjet és az egész világ haladó filmművészetében. S ez minden ünnepi megemlékezésnél többet jelent. Bernáth László (2.) Szerencsére semmi. Ellököm magam a kerítéstől, hogy mégis behatoljak a sötétbe. — Állj fel, pajtás! Hátralépek, de semmi. Pedig ilyenkor már a lélegzet is hallik. Azok ott, akik a melósokkal lelkiznek a gyárban, azt mondják, hogy a sötét és a csend együtt a legrosszabb. Akkor érzi , úgy az hogy valahol lármáznak.ember. . . Gyere elő, pajtás! Ezt már inkább magamnak mondom. Ami azt jelenti, hogy jobb lesz, ha kilépek sötétből, annál inkább, mert a a kerítés mellett mégis dereng valami. Zsebben a kezem, aztán csak úgy teszek, mintha sétálnék. Téglahalom. Ezen a helyen lebontották a kerítést, mert valami szennyvízcsövet akarnak kivezetni a gyárudvarból. Hiába magyaráztam a főmérnöknek, hogy ilyet nem lehet csinálni. A szennyvíz ki, a tolvaj Valósággal kaput nyitnak be az éjszakai rablóknak, rajtam a gyári rodan.Nevettek — Máj rés maga, Gáspár!... — mondtak. Ajánlották, menjek át a rendészetre. Ennyi pénzért, amit nekem fizetnek, akármikor kapnak éjjeliőrt. Csak azért vannak, hogy nehezítsék a sorsom. Megállók a sarkon, ahol elfordul a kerítés. Fütyörészek. Eddig megúsztam. Csak az a baj, hogy ezt az utat még kétszer meg kell tennem az éjszaka. Most már mégis jobb a helyzet, először is, mert nincs több rés a kerítésfalon, így aztán egyenesben vagyok, azon a csapáson, ami a hosszú utcának visz. Már idelátszanak a fények. — Állj! A sötétben ember görnyed, háttal nekem, fejére húzva az esőköpeny. — Ne marháskodj, Gáspár. Nem látod, én vagyok. — Lát az anyád! Közelebb jön, de nem egyedül. A köpeny alatt két fej, letakarva. A targoncás Vince. A Perecz Vince. Meg egy mucus a gyárból. — Röstellném magam — mondom a mucusnak —, még ilyen őszidőben is kijársz ! Vihog. Elől hiányzik egy foga. A foghíjas nők mindig többet mernek. — Te, Vince — mondom — Röhög. Fejet még inkább az nem ti jártatok ott a nyílás körül? Röhi esőkabát alá vágja. A nadrágzsebből kiveszi a paklit, Kossuthja van. Rászippantok. — Jól van, na... csak azt akarom mondani, nem ti jártatok ott a másik oldalon? — Mi aztán nem— mondja a mucus —, én a saroktól egy lépést se mozdulok... — Az ilyen lakáshelyzetben — mondom neki. — De itt legalább házhely van. .. Jól odarittyentett nekem. A fél esőkabát alatt is rázza a farát, ahogy vonul, mintha most húzták volna ujjára a karikagyűrűt. Még tart a Kossuthból, savóm. Megvárom, míg kiérnek az útig, aztán én is elindulok. Mire az aszfaltos úthoz eres, már elhúz az expressz a hosszú ház előtti töltésen. Úgy tűnik, hogy az egész hosszú házsor, a kivilágított ablakokkal elfutott, egy másik házsor ittragadt. De nem azért, hogy örökre ittragadjon. Majd eljön az idő, amikor ezek a házak is elindulnak és elfutnak az expressz után. Az éjjeliőrnek estétől napig, kétszer körül kell hajrálni a gyárat. Ha fáradt, leül a portásfülkébe, eloltja a villanyt, így jobban látja, mi történik éjszaka a világban. A szélső ablaksoron most kialszik a fény. Fent öregek laknak, alattuk fiatal házasok. A tévé után ők térnek leghamarabb nyugovóra. A talponálló ajtaján gőz csapódik ki, az ajtóban megjelenik Lipták úr, vasúti zubbonyban, térdnadrágban, lóden-kabát lóg a vállán. Meg-megáll, valamit hangosan magyaráz valakinek, fenyegeti az ujjával, vállára csap. Egy egész jelenetet ad elő. Persze, az égvilágon nincs ott senki. Lipták úr úgy imbolyog a járdán, mintha egy lövészárok vonalát követné. Aztán én is elindulok a gyárkapu felé, , az utca végén motor fordul be, a postás Laci igyekszik ilyenkor hazafelé. Lassít, mert Slezákné a mellékutcából ilyenkor tart hazafelé. De az asszony most felvágja a fejét, és úgy vonul el a motor mellett, mintha bundában érkezne az Operából. (Folytatjuk^ \