Dolgozók Lapja, 1973. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-31 / 25. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! DOK­ÓK&m 1973. január 31. SZERDA AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. évf. 25. sz. Ara: 80 fillér Jffeg’Szig’oHlják az árellen­őrzést Országos ár­konferencia az idei tennivalókról AZ ÁRHATÓSAGOK, a b­unna­nácsok és a fővárosi tanács ipari, mezőgazdasági és keres­kedelmi osztályainak szakem­berei tartottak kedden az Ál­lami Fejlesztési Bank nagy­tisztességtelen haszon meg­ gyakorlati megvalósításában ítélésének témájában végez- fontos követelmény, hogy meg­­telt. Az eddigi viták során szűnjön a néhol megtalálható tisztázták, hogy az 1967-ben kiadott kormányhatározat alapvető megállapításai to­vábbra is érvényesek, termében országos árkonferen­ azt kell tisztességtelen tehát ha­­d­át, amelyen dr. Csikós Nagy szónnak tekinteni, amit Jisz­ Béla államtitkár, az Országos tességtelen magatartással, Anyag- és Árhivatal elnöke módszerrel, vagy kirívóan ma­adott tájékoztatást az idősze­rű árpolitikai munkálatokról, feladatokról. Dr. Csikós Nagy Béla rámu­tatott arra, hogy a közelmúlt­ban megjelent és a továbbiak-és eléggé el nem ítélhető gya­korlat, hogy egyes kalkulá­ciókba nem létező anyagárat számítanak fel, s a burkolt nyereségen utólag egymás kö­zött megosztoznak a vállala­tok. A költségelszámolás he­lyes szabályozása tehát a tisz­tességes vállalati magatartást erősíti. Dr. Csikós Nagy Béla na­gas árral értek el. Az eddigi vizsgálatok alapján azonban az árhivatal indokoltnak lát­­ja, hogy a kormányhatározat­ba beépüljenek, s így kötelező gyen fontos feladatként jel­öl­ .ucorcra­t co­m erejűvé váljanak azok az ár- tö­meg, hogy új alapokra kell han tpropyeH- am­en­ikai intéz- változtatási kritériumok, ame- helyezni a vállalatok közötti kedések korrekciós jellegűek, ő ket 1970-ben ajánlásként szerződéses kapcsolatokat, tehát nem alapvetően változ­­hattak nyilvánosságra az ár- Természetesen nem az együtt-, látják, hanem az eddigi ta­. hivatal elnökének közlemé­ működés különböző formái tól pasztalatoknak megfelelően nyélten. Ezek az irányelvek van szó, hanem arról, javítják az ármechanizmust, s sorolták fel a vállalatok tisz- lényegesen megszigorítsák hogy tességes magatartásaként jo­gosan elvárható követelménye­ket. A KÉSZÜLŐ JAVASLA­TOKBAN fontos állásfoglalás, hogy a tisztességtelen hasznot­­ nem vállalati, hanem termék­­kategóriaként kell vizsgálni. A tisztességtelen haszon le­hetőségének korlátozását és­szerződési fegyelmet és az ár­fegyelmet. Meg kell szüntetni az árközlésnek semmire sem kötelező módját, nem enged­hető meg, hogy többségében irányárakat adjanak meg, egy­értelművé kell tenni az árat. AZ IDEI ÁRPOLITIKAI feladatok középpontjában áll az árellenőrzés meg szigorítá­szüntetik meg a negatívumo­kat, az észlelt hibákat. Így a termékek szélesebb körére ter­jesztik ki az új áru megjele­nése előtti ellenőrzést. A na­pokban jelent meg az az in­tézkedés, amely szerint az épí­tőiparban felhasználásra kerü­lő szabadáras termékeknek a korábbinál lényegesen na­gyobb körére — főleg gépipa­­rozza is­ hogy a kohó- és sa. Fontos cél, hogy évente ri termékekre — tették kötel ’ --------------’------------ — lezővé a­z előzetes bei intézkedésekre kerül sor né­hány nap múlva a szabadáras gyermekruházati cikkek köré­ben, s további árucikkekkel is növelhető a tervezett ár­emelés előzetes bejelentésére kötelezett termékek köre. A tervezett előmunkálatai során Gépipari Minisztérium és az tervezett áremelés Építésügyi és Városfejlesztési jog­­ ejtését. Hasonló Minisztérium gyakorlatánál: megfelelően minden szakmá­ra kiterjesszék, kötelezővé te­gyék a termékek árkalkuláció­jának elkészítését. Számítani lehet arra, hogy ez év tava­száig a többi minisztérium is intézkedések elkészíti és kiadja a költség­­külön számítási irányelveket. Az ár­rösen jelentősek azok vizsgálatok, amelyeket egyszer valamennyi vállalatnál tartsanak árel­lenőrzést, de az űrhatóságok szakemberei resen vannak, nem győzik le­munkát. Ezért célszerű a szo­­­kásos általános ellenőrzést ki­terjeszteni az árpolitikai vizs­gálatra is. Az ellenőrzésnél mind job­ban előtérbe kell kerülnie m­gelőzésnek. Ezért az árel­­­lenőrzési szakértő ne csak az árakhoz értsen, hanem egyút­a hivatal is kidolgozza az orszá­­­gos irányelveket, amelyeknek­­ legyen elemző közgazdász is, aki még a bajok bekövet­kezése előtt felismeri azokat a gazdasági tendenciákat,, amelyek előbb-utóbb árprob­lémát okozhatnak. Az ellenőr­zés szemléletét is meg kell változtatni. Meg kell szüntetni a különbő visszaélések elnéző kezelését, s nem szabad meg­elégedni gazdasági bírságok kiszabásával, meg kell találni a felelős személyeket, akik tisztességtelen magatartásuk­kal a bírság megítélésére okot adtak. Erélyesebben kell fel­lépni a lakosságot károsító kisiparosokkal, kiskereskedők­kel szemben is, a korábbinál gyakrabban kell alkalmazni az egyik legsúlyosabb büntetést, az iparengedély megvonását. A bérpolitikai intézkedések végrehajtásáról kedden rendkívüli minusz­­ban. A különböző iparágak­­teli értekezletet tartottak a ban a béremelés összességén Nehézipari Minisztériumban, belül eltérő a differenciálás A vegyipari, a bányász és a aránya, az erre fordított ösz­­vasasszakszervezet vezetői­ szeg. A legmagasabb a szén­nek részvételével a március bányákban, 1,7 — és legala- 1-én életbe lépő bérpolitikai csonyabb a­ villamosenergia­­intézkedések nehézipari vo- iparban — 0,7 százalék. A­natkozásait vitatták meg. Jó­ vegyiparban 1,6 százalékot al­­vahagyták az iparágazatok lapítottak meg. Ezek a szá­béremelési kereteit és a fel­osztás irányelveit. t­ A nehézipari tárca vállala­béremelésre összesen 493 128 000 forintot kapnak. Ez átlagosan 8 százalékos bér­emelést jelent. Ezt az össze­get természetesen differen­ciáltan osztják fel a különbö­ző iparágak között. Legna­gyobb összeggel a bányászok bérét emelik, összesen 307,8 fokt az egyes munkaterületek nehézségi fokának, a nők ará­nyának és a műszakok szá­mának felelnek meg­­.A differenciálásra szánt összeg egy részét a vegyipar­ban átcsoportosítják öt nagy vállalatnak. Ez a megkülön­böztetett mennyiségű bér­emelés a ruházásokkal legnagyobb be­bővülő vegy­ipari üzemeket, így millió forinttal, amely átlag- Borsodi Vegyi Kombinátot, a­b­ban 8,4 százalékos béremelést Tiszai Vegyi Kombinátot és a a jelent. 38,9 millió forintot kap villamosenergia-ipar, ez átlagban 7,2 százalékos növe­kedés. A vegyipari ágazat 98,9 millió forint béremelésben ré­szesül, ez 7,6 százalék átlag­ Péti Nitrogén Műveket érinti, valamint azt a két gyárat, ahol elmaradtak a bérfejlesz­tésben, így a Tizsavasvári al­kaloidát és az oxigén és dis­­sous gázgyár vállalatot. KISZ-propagandisták tanácskozása A KISZ Központi Bizott­ tagja, a Magyar Tudományos­ság a kedden országos agitá- Akadémia közgazdaságtudo­­d­ós és propaganda tanácsko­­mányi intézetének igazgatója zást rendezett Budapesten, a Marx Károly Közgazdaságta­ tartott előadást „A szociális­­népgazdasági tervezés” cím- dományi Egyetemem A ta-­melj majd dr Gombár József, nácskozáson amelyen részt a KISZ KB titkára az ifjúsá­gett az ifjúsági szövetség agi­­tációs és propaganda tevé­kenységének 300 vezetője, szervezője — Friss István akadémikus, az MSZMP KB gi szövetség ideológiai, politi­kai munkájáról és időszerű feladatairól tájékoztatta a részvevőket. Mai sza­mun­kban. A tudásért többet kell tenni... 3. oldal A jó szóban „sütkérezni’-’ 5. oldal Fiatalok egymás között 6. oldal Az akkumulátor-üzemben A Fémipari Vállalat ko­máromi akkumulátor- és autóvillamossági üzemében ebben az évben két nagyke­reskedelmi vállalat rendelé­seinek teljesítése jelenti a fő feladatot. A Belorussz trakto­rok 6 voltos akkumulátoraiból a Mezőgazdasági Gépel­lató Vállalat 12 000 darabot rendelt. Az Autóker 18 000 12 voltos és 2000 6 voltos akkumulátor szállítására kötött szerződést. Ezen kívül a környező terme­lőszövetkezetek mezőgazdasági gépeihez mintegy 4000 akku­mulátor gyártását tervezik. Az igmándi erőd hajdani tervezői nem gondoltak arra, hogy utódaik 10—15 tonnás autóval szeretnének átjutni a kapu­kon. A kocsik bizony kívül rekednek az erőd falain , így a rakodás nem kis nehézséget okoz. A Mezőgazdasági Gépel­látó számára indították útnak ezt a szállítmányt Eredményes év után A Művészeti Tanács tervei Kedden délelőtt Tatán, a művelődési központban tar­totta m­eg első ülését a Ko­márom megyei Művészeti Ta­nács. Még nincs egy eszten­deje, hogy ez a tanácsadó, koordináló társadalmi testü­let megalakult, mégis ered­ményes időszakra tekinthet vissza. Egyik fontos tenniva­lója hogy a különböző mű­vészeti ágazatok között, illet­ve a művészet megismerteté­sének területi megoszlása te­kintetében segítsen megtalán­hogy a kiállítás idején ott tartanak ülést, ismerkedve a város művészeti életének, mű­vészeinek problémáival. „Művészetkritikánk helyze­te és további feladatai” — ez a témája a szeptember első felében megrendezendő ta­nácskozásnak. Az ülésen tá­jékoztatást kapnak a Művé­szeti Tanács tagjai az Új For­rás című antológia munká­járól s terveiről. Az év utolsó hónapjában értékelik az 1973-ban végzett munkát, és a helyes arányokat. Az el- egyszersmind a következő év múlt­­ évben jelentős, előkelő, munkatervez és képzőművé­­pés történt a „Két hét művé­­szeti kiállítási programját is szét” akció megindításával: a megvitatják­ Szé­lesi;’ még a falvakban is megisme­rkedő társmegyékkel kialakított kap­­hetnek megyénkben élő mű­­csőlátókról, a művészeti élet­részekkel, alkotásaikkal, együttesekkel. Először készült­ el az egész megye képzőmű­vészeti kiállítási terve. S pél­dául már a testület összeté­tele is mutatja, hogy a me­gyére oly jellemző képzőmű­vészet mellett mind nagyobb hangsúlyt kapnak más művé­szeti ágak. A művészeti ösz­töndíj létesítésére vonatkozó javaslat egyik érlelő­helye is ez a Tanács volt. Áprilisban a „Két hét mű­vészet” akció első sorozatának értékelése alapján fogalmaz­nak majd javaslatokat, ho­gyan lehet tartalmasabbá, si­keresebbé tenni a folytatást. Megvitatják az 1973. évi nyári programok (szabadtéri műsorok, művésztelep, stb) előzetes terveit. Ugyanekkor foglalkoznak az idei művésze­ti díjak témájával. Mivel áp­rilisban nyílik a II. esztergo­mi tárlat, úgy határoztak, a vérkeringésében szerepet ját­szó együttműködésről. A Művészeti Tanács tagjai a tegnapi ülésen megismer­kedtek a megye idei kiállítá­si terveivel. Többek között Végvári János Sz. Győrfy Klára, Zámbó Kornél, Varga József egyéni kiállítását, a JEL képzőművészeti csoport újabb anyagait, az esztergomi tárlatot, a hagyományos Őszi Tárlatot láthatja majd a kö­zönség. Ezek színhelye Tata­bánya, Esztergom, Oroszlány illetve anyagát Tata. Több kiállítás vándoroltatják, többek közt Bokodon, Kecs­e­kéden, Kocson, Kömlődön is tárlatokat látogathatnak a helybeliek. Gazdag az idei program, néhány év alatt szinte megkétszereződött a kiállítások száma. Az 1972. évi művészeti ösz­töndíjakkal­pasztalatokat kapcsolatos­an­i­ összegezték a Művészeti Tanács tagjai, s tájékoztatást kaptak a nem­rég elfogadott „ösztöndíj-assz­­bályzat”-ról. Az elmúlt év tapasztalatai alátámasztották az Ösztöndíj alapításának fontosságát. Ez a tapasztalat­­ röviden így fogalmazható meg: segített az alkotó mun­kára koncentrálás légkörének kialakításában. A Művészeti Tanács ülésén számos gondolat, javaslat fel­vetődött a napirendi pontok kapcsán, de azoktól viszony­lag függetlenül is. Olyan gondolatok, amelyek lényege egy volt: nézzünk körül jobban házunk táján, mit is tehetünk művészeti életünk kiteljesítéséért. Jól sikerült a Garania Művek premierje Kisbéren Két esztendővel ezelőtt két­ százaléka szocialista brigád­­lett munkához Kisbéren a tag. Ez is hozzájárult ahhoz, Gamma Művek gyáregysége, hogy mind többen vesznek A nagyközségi tanács végre­ részt a továbbképzésben. Politi­­kaitó bizottsága most tárgyal­ kai és szakmai oktatásra 80- ra első ízben, milyen az üzem- an jártak 1971-ben. Az idei­ben dolgozók egészségügyi, szociális és kulturális helyze­te.­­­ A testület megállapította, hogy a budapesti üzem vezetői nagy gondot fordítottak a ré­gi épületek átalakítására. A Bábolnai Állami Gazdaságtól vásárolt műhelyek és beren­dezések lakatos munkák vég­zésére voltak alkalmasak. A műszeripari megteremtésével követelmények egyidejűleg kialakították a korszerű szo­ciális körülményeket. Szak­mai képzésben részesültek jövendő dolgozók. Az átszerve­­­zés jól sikerült. Kisbér e fiatal és már je­lentős üzemében jelenleg a dolgozók több mint hatvan Az idén tovább fejlődik a Gamma gyáregysége. Az év második felében önálló orvosi rendelő nyílik a gyárban. Eb­ben az időszakban kezdi meg működését az ezer személy­es­­tanévben számuk elérte a 150­ látására alkalmas konyha is. et. Középiskolába járnak 14­ , Rövidesen 800 felnőtt és 200 en, főiskolára ketten. tanuló elhelyezésére teszik ai­ A dolgozók ismeretei­bőv al­­kalmassá az öltözőt, nem úgy is, hogy rendszeresen A gyárban továbbra is segi­­vesznek részt múzeumlátoga­­tók a nagycsaládosokat, a gyer­­tásokon. Szívesen tekintenék mellüket egyedül nevelő anyá­meg — hasonlóan gyakran a Déryné színház, kisbéri elő­adásait. Több kifogás merült fel azonban a produkciók szín­vonala ellen. Ezért más hely­ségekbe utaznak és ott jár­nak színházba. Kedvezőek a munkakörül­mények az üzemben. Említés­re méltó, hogy az öltözők elég kát, apákat. A múlt évben például 14 nagycsaládos és gyermekét egyedül nevelő szü­lőnek adtak több mint 8000 forint segélyt. A nagyközségi tanács vég­rehajtó bizottsága megállapí­totta, hogy a­­ Gamma Művek kisbéri gyáregysége jól beil­leszkedett a helyi körülmé­tágasak. Állandó hideg-meleg nyék közé. Egyik bázisa a n­­víz ellátás teszi lehetővé a nak a társadalmi változásnak, tisztálkodást. Üzemi konyhán ami kifejezi és elősegíti Kis­étkezhetnek a dolgozók. bér arculatának átalakulását Május 12 — 2 Békevonat a Szovjetunióba programot és időpontot ked­den délelőtt ismertette az iro­da . Vezetője, a békevonat szervezésére alakult operatív bizottság első ülésén. Az út­vonal Moszkva,Kijev—Leningrád— Megyénkben immár hagyo­mányos, hogy évenként béke­vonat indul a Szovjetunióba. Nő az érdeklődés is iránta, ta­valy például a túljelentkezés miatt még két repülőgépet is útnak indítottak. Az operatív bizottsági ülésen képviseltet­te magát a megyei pártbi­zottság, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Haza­fias Népfront. A békevonat tervezett lét­száma maximálisan 320 fő, a résztvevők az egész megye területéről jelentkezhetnek. Már eddig több mint százan jelentkeztek, pedig a tényleges szervezés csak ezután indul és március 15-ig­­ tart, ez az időpont a jelentkezési határ­idő is. Az IBUSZ állandó kliensei közé tartozik a TSZ Szövet­ség, a MÉSZÖV, néhány na­gyobb vállalattal is jó a kap­csolat, a KOMÉP például már megrendelte a jegyeket. A részvételi díj emelkedett valamelyest, azonban ezek az utak főként jutalomként ke­rülnek szétosztásra, így költségek egy részét a válla­a­latok fedezik. Az IBUSZ tatabányai iro­dája az idén is indít béke­vonatot a Szovjetunióba. Má­jus 12-én indul a szerelvény és május 20-án érkezik vis­­­sza Tatabányára. A ponti»

Next