Dolgozók Lapja, 1973. március (26. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-22 / 68. szám

•• EGY NAP a külpolitikában Feh­ér a könyv Ennek a hétnek az első napján tűzszünetet hirdetett az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) nevű illegális szervezetnek még a militáns szárnya is. (Ezek az úgynevezett provok: a provisional — ideiglenes — szóból rövidítve). A várakozás csendje tartott néhány napig, az angol kormány fehér köny­vének megjelenéséig. Kedden megjelent William Whitelaw, a brit kormány észak-ír ügyekkel megbízott miniszterének Észak-Írország jövendő sorsát felvázoló fehér könyve és szerdán már ismét működésbe léptek az ezúttal autón száguldó, onnan lövöldö­ző terroristák Belfastban. A szomorú „eredmény”: egy gyer­mek meghalt, egy súlyosan megsebesült. A terrorizmus megfékezése sajátos, szinte különálló fel­adat — de az észak-írországiak többsége, aki nem ragad fegy­vert, sőt, állandó életveszélyben van miatta, vajon mit szól London új elképzeléseihez? Kedden valósággal sorba álltak az utcai árusoknál a fehér könyvért, bizonyítékául an­nak, hogy az egyszerű emberek tömegét is rendkívüli mér­tékben érdekli a helyzet várható alakulása. Érthető, épp az előbb mondottak miatt: a korábban leginkább politikusok sem maradhatnak azok, hiszen a terrorizmus a legártatlanab­bakat is legváratlanabb pillanatokban képes utolérni. Nemcsak az utóbbi négy évben felfokozódott zavarosságú, olykor már-már polgárháborús helyzet rendezésére van szük­ség: a gyökerek évszázadokra nyúlnak vissza. 800 évvel ez­előtt, 1171-ben hódították meg Írországot az angolok, hos­­­szabb-rövidebb szünetekkel azóta nincs igazi nyugalom a „zöld szigeten”. És amikor, annyi elbukott, s meg-megújuló küzdelem után, Írország déli része 1922-ben elszakadt Nagy- Britanniától, s függetlenné vált, akkor sem köszöntött be a felvirágzás időszaka. Maradt az Ulster néven egyesült és to­vábbra is Nagy-Britannia részét képező hat észak-írországi tartomány problémája, többségében a maga protestáns la­kosságával, ahol a kisebbséget képező katolikusok jó ré­sze szenvedi meg a munkanélküliséget, a nyomort és a po­litikai, jogi, emberi hátrányokat, amelyekkel súlytották. Az új fehér könyv kétségtelenül próbál előrelépni. A ka­tolikus kisebbség számára igazságosabb választási módot, arányos képviseleti rendszert ígér. (A régi é­szak-ír parla­mentben a protestánsok számarányukat messze meghaladó képviselethez jutottak.) Azonban — mint Jack Widdis, az Észak-Ír Kommunista Párt szóvivője mondotta —, az ok­mány javaslatai messze nem kielégítőek. Észak-írország sok súlyos problémájának megoldását megint csak kitolja a fe­hér könyv a távolabbi jövőbe, s határozottan csak azt szögezi le, hogy London közvetlen ellenőrzését Ulster felett két to­vábbi évre meghosszabbítja. Egyetemisták tüntetése Athénben épületét a diákok, ezzel adván nyomatékot elégedetlensé­güknek és követeléseiknek. Képünkön: egyetemisták a jogi­kar épületének tetején. Athénben ismét megszállták az egyetem jogi fakultásának Sztrájk • Dániában Kedden éjfélkor megkezdő­dött Dániában az elmúlt négy évtized legnagyobb arányú sztrájkja. A szakszervezetek felhívására több mint negyed­­millió dolgozó szüntette be a munkát. A sztrájk oka: a munkáltatók nem voltak hajlandók teljesíteni a dolgo­zók követeléseit. A munkáltatók és a szak­­szervezetek képviselőinek tár­gyalásai nem hoztak ered­ményt. Sikertelennek bizo­nyult a kormány közvetítő kísérlete is. A munkabeszün­tetés a textilipart, a fémfel­dolgozó-ipart, a gépgyártást és a közlekedést érinti elsősor­ban. Az 1936-os általános sztrájk óta nem volt hasonló méretű munkabeszüntetés az ország­ban. DOLGOZOK LAPJA Riadókészültségben• • • Kuvait—Kairó—Bejrút Az iraki és a kuvaiti had­sereg egyaránt riadó­készült­ségben van azt követően, hogy a két ország határán kedden fegyveres összetűzés történt, amelyért Irak és Kuvait egy­mást vádolja. A kuvaiti minisztertanács kedden este újabb ülést tar­tott, amelyen megvizsgálták a kialakult helyzet legújabb fej­leményeit. Ezekről Kuvait fo­lyamatosan tájékoztatja Mah­mud Riadót, az Arab Liga főtitkárát. Több fél is felajánlotta, hogy hajlandó közvetíteni az iraki—kuvaiti feszültség fel­számolása érdekében. Anvar Szadat egyiptomi el­nök kész azonnal különmeg­­bízottal azonnal Kuvaitba és Irakba utazni a határincidens következményeinek elsimítá­sára. Jasszer Arafat, a palesztint felszabadítási szervezet veze­tője kifejezte a palesztinai mozgalom aggodalmát az iraki—kuvaiti határvillongás miatt. Bejrút A szaud-arábiai kormány meghívta Jasszer Arafatot, a Palesztinai felszabadítási szer­vezet vezetőjét, hogy tegyen látogatást Rijadban, az ország fővárosában — jelentette a WAFA palesztin hírügynök­ség. Fejszal szaud-arábiai ki­rály hétfőn fogadta az El Fa­tah gerill­aszervezet rendkí­vüli megbízottját. Mint WAFA jelentette, szaud-ará­­­biai vezetők szerint nincs vál­tozás az ország és a­ gerillák viszonyában a khartoumi in­cidens miatt. Genf Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete szerdán ünnepli a faji megkülönböztetés elleni harc nemzetközi napját annak em­lékére, hogy 7 évvel ezelőtt a dél-afrikai Sharpesville-ben 72 néger esett áldozatul a fékte­len fajgyűlöletnek. Az évforduló alkalmából Kurt Waldheim a világszr­­vezet főtitkára üzenetet inté­zett az emberi jogok bizottsá­gához, mely február 26. óta Genfben ülésezik. Üzenetében Waldheim hangot ad annak a véleménynek, hogy haladék­talanul ki kell irtani a faj­gyűlölet gyökereit az egész világon. Ebből a célból — szögezi le üzenetében a világ­­szervezet főtitkára — minden kormánynak és minden or­szág polgárának a gyakorlat­ban kell megvalósítania az emberi jogok egyetemes dek­larációjának betűjét és szel­lemét. Mexikóváros Az emberi jogokért küzdő mexikói harci front levelet in­tézett Aquilio Boyd-hoz, a Biztonsági Tanács soros el­nökéhez Panama állandó ENSZ-képviselőjéhez. A me­xikói szervezet levelében sür­geti, hogy a Biztonsági Ta­nács hozzon intézkedéseket azok ellen a megtorlások el­len, amelyeket az amerikai kontinens számos országában alkalmaznak az őslakossággal, az indiánokkal szemben. Mint a levél megállapítja, az indián törzseket sok latin­amerikai országban elnyo­másnak és megtorlásnak vetik alá, ami megsemmisülésüket idézi elő. A dokumentum ugyancsak elítéli azt a neokolonialista politikát, amelyet az Egyesült Államok folytat a nyugati félteke országaival szemben. Az amerikai monopóliumok néhány latin-amerikai kor­mány áldásával kifosztják ezeknek az országoknak természeti kincseit és ha eb­­­ben akadályozzák őket az in­diánok nem riadnak vissza ki­irtásuktól sem. A levél elítéli a washingtoni parancsra Kuba körül létesí­tett blokádot, 72 néger emlékére... Vasárnap befejeződik a fogolycsere A DIFK szombaton, vagyis DIPK-tagozatának szóvivője a négy nappal a párizsi megál­ szerdai ülés után közölte: a lapodásban előírt határidő dél-vietnami népi felszabadító előtt, a VDK pedig vasárnap Irak fogságába esett ameri­­bocsájtja szabadon a háború- kajak utolsó, 32 főnyi csoport­ban fogságba esett amerikaiak­jának névsorát a négyoldalú utolsó csoportját. A foglyokat katonai vegyesbizottság és a­ Hanoi Gia Lám nevű repülő­terén a négyoldalú katonai vegyesbizottság, valamint a Nemzetközi Ellenőrző- és Fel­ügyelő Bizottság képviselőjü­törtöki ülésén adják át az amerikai delegációnak. A VDK az utolsó amerikai fo­golylistát a vegyesibizottság pénteki ülésén adja át. Je­nek jelenlétében fogják át ad­­lette azt is, hogy a DIFK vá­rd az amerikai félnek. sárnap, a Saigontól mintegy Az amerikai foglyok utolsó 500 kiométerrel északra lévő csoportja átadásának ütemter- Duc Ph °-ban *_ban £ j* ^jt­vében szerdai ülésén állapod­ dél-koremt is, aki a haloo­­tak meg. Phuong Nam, a testület rúban esett a felszabadító erők fogságába. A VDK és a DIFK fogságá­ba esett 586 amerikai közül a fogolycsere eddigi három szakaszában 439 nyerte vis­­­sza szabadságát. Szombaton és vasárnap azonban az eredeti fogoly­listákon feltüntetett személyek­en kívül még egy­ visszanyeri majd a szabadsá­gát. A DIFK ugyanis nagyvo­nalúan elhatározta, hogy sza­badon engedi azt az amerikai pilótát is, aki egy nappal a vietnami békemegállapodás január 27-i aláírása előtt esett a népi erők fogságába, s aki­nek nevét az eredeti lista nem tartalmazza. Vasárnapig a két dél-viet­nami fél is lezárja a kölcsö­nös fogolycsere utolsó szaka­szát. Bijedics folytatja útját A hivatalos ausztráliai lá­togatáson tartózkodó Dzsemal Bijedics jugoszláv miniszterel­nök tárgyalásairól közös köz­leményt adtak ki, amelyből a hírügynökségek elsősorban az Ausztráliában horvát usztasákra tevékenykedő vonatkozó részt emelik ki. A jugoszláv kormányfő ma utazik el Ausztráliából Új- Zélandba. 1973. március 22. cs­ü­törtök h­ogyan kerül hadianyag­ba Nang­ ba? A dél-vietnami fővárosban a saigoni kormányzat, illetve a DIFK delegáció hivatalos köreiben közölték, hogy a négyoldalú katonai vegyesb­i­­zottság tevékenységének eset­leges meghosszabbítását nem vitatták meg, és hogy az ez­zel ellentétes értelmű híresz­telések nélkülöznek minden alapot. Az amerikai külügyminisz­térium tisztviselői is közölték, hogy nem áll megerősíteni azt a módjukban korábbi saigoni jelentést, amely sze­rint az Egyesült Államok katonai vegyesbizottság man­a­dátumának meghosszabbítá­sát kéri. Washingtonban kö­zölték, hogy valószínűleg a a hét folyamán hivatalos nyi­latkozat is elhangzik a kér­désben. A DIFK & a saigoni kor­mányzat — írja az AFP a ka­tonai vegyesbizottságban résztvevő két küldöttség kö­réből szerzett értesüléseit idézve — már megkezdte kon­zultációit a március 28-a után hivatalba lépő kétoldalú ka­tonai bizottság személyi ös­­­szetételéről és feladatainak pontos körülírásáról. A felek — eszerint — már megálla­podtak a kétoldalú bizottság saigoni központjában dolgozó személyek számában, a költségek összlétszámában kül­cs abban, hogy fenntartják négyoldalú katonai vegyesbi­­­zottság által kijelölt hét mun­kaövezetet. A DIFK küldött­ség mostani és teendé­kenységére változatlanul tévé­te­hertételként nehezedik a biz­tonsági kérdések megoldat­lansága. A diplomáciai men­tesség és a biztonság kérdései­nek tisztázatlansága követ­keztében a DIFK-et csak mintegy 200 megbízott képvi­seli a négyoldalú vegyesbi­zottságban és annak különféle albizottságaiban a 800 főnyi keretlétszámhoz képest. A biztonság kérdése még éle­sebben merül fel a négyolda­lú vegyesbizottság mának lejárta után, mandátu­mivel akkor kizárólag a saigoni ha­tóságokon fog múlni a DIFK megbízottak biztonsága a sai­goni kormányzat ellenőrzése alatt álló területeken. Szerdán Saigonban újabb ülést tartott a négyoldalú ka­tonai vegyesbizottság. Tran Van Tra tábornok, a DIFK és Le Quang Hoa tábornok, a VDK küldöttségének vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok a párizsi megállapodást meg­sértve lőszert és hadianyagot szállít Da Nang-ba. Az ameri­kai küldöttség helyettes veze­tője, John A. Wickham tá­bornok ugyanakkor a VDK-t vádolta azzal, hogy kiegészítő katonai­­ felszerelést a katona­ságot juttat Dél-Vietnamba. Azt állította, hogy az Egye­sült Államoknak erre egyér­telmű bizonyítékai vannak, de ezeket azonban nem terjesz­tette elő. Heinemann és Leone tárgyalásai Gustav Heinemann, a Né­met Szövetségi Köztársaság elnöke Giovanni Leone olasz köztársasági elnök mára szerdán délután meghívó­hivata­los látogatásra Rómába érke­zett. Az NSZK államfőjét el­kísérte utazására Scheer kül­ügyminiszter. A két köztársa­sági elnök az üdvözlő beszé­dek elhangzása után a Quiri­­nale palotába hajtatott, ahol a délután folyamán megkez­dődtek közöttük az államfői megbeszélések. Ezzel egyidő­­ben a külügyminisztérium épületében a két külügymi­niszter, Scheer és Medici megbeszélésekbe kezdett. Es­is­te a Quirinale palotában Leo­ne vacsorát adott vendége tiszteletére. Csütörtökön Heinemann és Leone folytatja a tárgyaláso­kat, amelyen ezúttal jelen lesz a két külügyminiszter is. Gustav Heinemann (baloldalt), a Német Szövetségi Köztár­saság elnöke és Giovanni Leone, az Olasz Köztársaság elnöke A béke kongresszusa A béke, mindnyájunk zöl és egyéni ügye — áll kö­felhívásban, amelyet a béké­a szerető erők világkongresszu­sa összehívását előkészítő konzultatív tanácskozás rész­vevői fogadtak el Moszkvá­ban. A szovjet fővárosban 1973. októberében tartandó kong­resszus előkészítésével csolatos közös ajánlások kap­ki­dolgozásában 60 ország és 40 nemzetközi szervezet képvi­seletében különböző politikai nézetű és beállítottságos em­berek vettek részt. Nagy szá­mú szakmai, ifjúsági, vallási és nőszervezet mellett képvi­seltették magukat az ENSZ szakosított szervezetei is. Amint a Béke-világtanács fő­titkára, Romes Csandra meg­állapította, a találkozó egész munkáját áthatolta a közös törekvés az együttműködésre, a kölcsönösen elfogadható ha­tározatokra. Ezt a gondolatot támasztot­ta alá az ismert belga köz­életi személyiség, Core Ka­nonok felszólalása is. Megál­lapíthatjuk — mondotta —, hogy ami a béke védelmét, az igazságosságot, a szabadságot, az emberi jogokat illeti, cél­jaink egybehangzóak. Az erők hatékony összefo­gásának meggyőző volt a vietnami nép példája iránti szolidaritás nemzetközi moz­galma. A tanácskozáson fel­szólaló Le Dzui Van, a VDK küldöttségének vezetője hang­súlyozta, hogy a vietnami nép győzelme egyben a béke­ügyet védelmező erők győzelme. Alec Fineglass amerikai szak­­szervezeti vezető véleménye szerint az októberi békekong­resszusnak mozgósítania kell a világ közvéleményét a re­akció minden olyan kísérleté­nek amelynek megakadályozására, célja a párizsi egyezmény aláásása. A békeszerető erők tevé­kenységének továbbra is fon­tos területe az arab népek iránti tevőleges szolidaritás — hangsúlyozták a moszkvai tanácskozáson. Hat évvel az agresszió után Izrael folytatja fegyveres pro­vokációit a közel-keleti or­szágok, köztük hazám, Szíria ellen — mondotta felszólalá­sában a Baath-párt regionális vezetőségének tagja, Dzsabar Al Kufri. — Az elkövetkező kongresszus egyik célja az lesz, hogy még inkább ráirá­nyítsa a figyelmet a Közel- Keletre, különösen most, ami­kor a vietnami nép győzelme újra megmutatta, mennyire kilátástalan korunkban az agresszió politikája. A moszkvai tanácskozás részvevői nagy érdeklődéssel tárgyalták az európai bizton­ság kérdéseit. Negyedszázad­dal ezelőtt Európában szüle­tett meg a békemozgalom — emlékezett vissza Arthur Vil­­lard svájci küldött, parlamen­ti képviselő. Akkor, a „hideg­háború” tetőpontján arról volt szó, hogy a tömeges pusztulás fenyegetésével szemben ös­­­szefogjanak az emberek. Amint a tanácskozás sok részvevője földrészünkön megállapította: a helyzet az­óta a béke és a józan ész ja­vára változott. Együtt kell haladnunk a kollektív biz­tonság útján — mondotta Raymond Guyot francia sze­nátor —, teljes sikerre kell juttatnunk az európai enyhü­lés megkezdődött folyamatát. A biztonság és leszerelési kérdéseinek összefüggésére mutatott rá felszólalásában a lengyel országos békebizott­ság elnöke, Józef Olga- Michalaki. Az emberiség nagy reményeket fűz a küszöbönál­ló leszerelési világértekezlet­hez, amelyet a Szovjetunió javasolt — hangsúlyozta at lengyel küldött. A tanácskozás sok részve­vője elmondotta: a békeszere­tő erők moszkvai kongresszu­sának előkészítése már szá­mos országban megkezdődött. Kezdeményező bizottságok alakulnak, új kapcsolatok jönnek létre. Amint a Moszk­vában elfogadott felhívás hangsúlyozza, ez a kongres­­­szus a népeket ma egyesítő hatalmas mozgalom kifejezője, ugyanakkor az egyetemes bé­ke megszilárdításáért vívott harc még erőteljesebb fellen­dülésének kiindulópontja lesz. Olga Trofimov*

Next