Dolgozók Lapja, 1973. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-10 / 134. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! 1973. június 10. VASÁRNAP AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. évf. 134. sz. óra: 1 forint Egységben Aki igazán szívén viselte a magyar nemzet sorsát, az mind századokon át elmaradásunkon kesergett és szomjasan áhította a kort, amelyben egyszer majd pótoljuk, amit törökvészen, labancdúláson, úri dőzsölésen és félgyarmati szolgaságunkon elvesztettünk. Kossuth „félkarú óriásnak nevezte az ipar nélküli magyarságot, Berzsenyi a paraszti szövetkezésben kutatta mezőgazdaságunk betegségeinek a gyógyszerét, az ifjú Vasvári Pál a szabadságharc hajnalán írta le: „Világnézeteket kell szereznünk, melyek iránytűül szolgálnak az események hulláma között...” 1919-ben már a legszervezettebb erő, a magyar munkásosztály világnézete, egyesített pártjának hangja nyomán lobbant forradalomra magyar nép elkeseredése, szabadságvágya, felemelkedési törekvése. Ebben a forradalomban már a munkásosztály messzemenő céljai fejeződtek ki. Az 1919-es forradalom magában foglalta, mert történelmileg elkerülhetetlenül magában kellett foglalnia, az egész nép századok alatt felgyűlt, megoldatlan gondját-baját. A Tanácsköztársaság leverése után az ellenforradalom sötét éjszakája borult az országra. De a munkásosztály soha nem tagadta meg 1919 emlékét, eszméit, soha nem mondott le a politikai harcról, egy ígéretesebb holnapról. A negyvenes évek elején, amikor a fasizmus árnyéka egyre nyomasztóbb mértékben vetődött a magyar politikai égboltozatra is, a két munkáspárt, a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt vezetői egyre több jelét adták együttműködési szándékuknak. Ezt példázza a szabadsághősök síremlékének megkoszorúzása 1941. november 1-én, a Népszava híressé vált karácsonyi száma, a Történelmi Emlékbizottság munkássága és a Petőfi-szobornál 1942. március 15-én rendezett nagygyűlés, majd az utána kibontakozott béketüntetés. „Soha nem fogjuk elfelejteni — írta később a Szabad Nép —, hogy a a legsúlyosabb pillanatokban szociáldemokrata vezetés alatt álló szakszervezetekben és pártszervezetekben, a szocialista ifjúsági mozgalom vezetésén keresztül, sőt, a Népszava hasábjain is szólhattunk mi, kommunisták, népünkhöz. Ha volt valami eredménye harcunknak, ha hangunk messzebbre hallatszott a föld alatti agitáció és illegális röpiratok hatókörén, akkor azt a két munkáspárt egyre szorosabb együttműködésének is köszönhetjük...” Ismernünk kell a munkásmozgalomnak magyar ezt korszakát, mert csak így érizhetjük meg a harcot,amelynek eredményeként 1948. június 12-én a két nagy munkáspártra — kommunistákra és baloldali szociáldemokratákra — az a feladat várt, hogy szervezetileg és politikailag is egyesítse a magyar munkásosztályt, annak a történelmi missziónak a betöltésére, amelyre hazánkban egyedül a szervezett munkásság és egységes pártja volt képes. Ismernünk kell az előzményeket, hogy láthassuk: a negyedszázada egyesült két nagy munkáspárt évtizedek harcában kovácsolódott össze, merítve a Tanácsköztársaság napjaiban létrejött pártegyesítés, a Horthy-fasizmus elleni éles és súlyos osztályküzdelem, majd a felszabadulást követő politikai ütközetek tanulságaiból. Mire tanít az elmúlt negyedszázad tapasztalata? Mindenekelőtt arra, hogy hatványozottak voltak a párt erői mindig, amikor az egyesülés alapelve: a marxizmus a leninizmus szellemében cselekedett, amikor eszmeileg, politikailag és szervezetileg egyaránt őrködött ezen az egységen. Nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi munkásmozgalom egész története intő példa rá: erőtlenné válik a munkásosztály forradalmi élcsapata, ha megosztják a frakciók és különféle irányzatok. Az ötvenes évek elején ilyen helyzetbe kerültünk. Pártunk, az MSZMP, komolyan vette a történelmi tapasztalatot: helyreállította az elvi politikát, a pártegységet, eredményesen munkálkodik nagy céljaink valóra váltásán. Ennek legfőbb záloga, hogy tisztán őrzi a marxizmus—leninizmus elveit, maradéktalanul élvezi a dolgozó tömegek cselekvő támogatását. Miközben az MSZMP megtisztította politikáját mindenfajta torzulástól, végérvényesen kialakult a munkásosztály teljes politikai, eszmei, szervezeti és cselekvési egysége. Még nekünk is, akik benne élünk, a változás oly ütemét jelenti a most megidézett negyedszázad, hogy szinte ámulunk, ha visszapillantunk a megtett útra. Talpra állt lerongyolódott, kifosztott magyar ipar és megsokszorozta a háború előtti termelést. Az eredményekben oroszlánrésze van a magyar munkásosztálynak, amelynek osztagai mindig a munka élvonalában voltak, amikor áldozatot kellett hozni azért, hogy a döntő lépéseket megtehessük. Ez csendül ki az MSZMP Központi Bizottsága 1972. novemberi határozatából is, amely ismételten megerősítette: az országot formáló harc legelső soraiban a munkásosztály halad, s ennek a kormány céltudatos intézkedésekkel nyomatékot is adott. A munkásosztály tettekkel felelt osztályhű pártja határozatára. A szocializmus azonban nemcsak több bért, nagyobb darab kenyeret, új lakást, hűtőszekrényt, esetleg hét végi telket és autót jelent, hanem mindenekelőtt új társadalmi viszonyokat: az egyén és közösség új, harmonikus kapacsolatát. A kommunista szombatok, az egyre terebélyesedő szocialista brigádmozgalom, az üzemek, műhelyek, termelőszövetkezetek belső demokráciája, s közéletünk más, ma még kibontakozóban levő megannyi szocialista vívmánya nemcsak a termelést, hanem a kulturálódást és ezzel együtt a szocialista életformát, az emberek közösségi formálódását is szolgálja. Ki tudja hányan álmodoztak a magyar munkásosztály soraiban mindarról, ami ma már a szocializmus elévülhetetlen vívmánya? Sokan tülük nem érhették meg böezt a napot, a két munkáspárt egyesülésének negyedszázados jubileumát. Fáj, hogy nincsenek már közöttünk, de büszkén gondolunk arra, hogy pártunk, munkásosztályunk, a magyar nép oly sok kiváló harcost nevelt és adott az igaz ügynek, amelynek letéteményesei, örökösei, folytatói vagyunk. Pártunk szervezetei és tagjai, a magyar kommunisták abban a szilárd meggyőződésben emlékeznek meg 1948. június 12-ről, hogy a következő negyedszázad megbonthatatlan egységben tovább viszi munkásosztályunkat végső célja, a szocializmus teljes felépítése, a kommunizmus útján. . . Kőszegi Frigyes Intézkedések a városközpontok építésének túlzásai ellen A Minisztertanács legutóbbi ülésén megvizsgálta, hogy az illetékesek milyen intézkedéseket tettek a túlzott igényű, költséges városközpontok létrehozásának megakadályozására. A kormány már tavaly intézkedéseket írt elő az anyagi eszközök célszerű felhasználására, most ennek eredményeit vizsgálta a Minisztertanács. A minisztertanácsi határozat végrehajtásának első lépéseként az építésügyi és városfejlesztési miniszter az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben elrendelte, hogy valamennyi folyamatban lévő, továbbá újonnan kezdődő városközpont átépítést be kell jelenteni az ÉVM-nek, amely az Országos együttesen alapos Tervhivatallal vizsgálódás után nyilatkozik arról, az építkezések folytatását, hogy illetve megkezdését engedélyhez köti-e. Kisebb jelentőségű építkezésekhez továbbra sem kell engedély, más esetekben azonban a minisztérium a tanácsoktól bekéri a tervezett építkezés dokumentációit, alaposan megvizsgálja azok realitását, megalapozottságát, s ennek alapján dönt az engedély megadásáról, vagy illetve a tervek elutasításáról, átalakításáról. Eddig 32 város jelentette be azt a szándékát, hogy a városközpontot kisebb-nagyobb mértékben át akarja építeni, közülük kilenc városban kisebb jelentőségű építkezésekről van szó, ezekhez engedély nem szükséges. Ajka, Eger és Tata városközpontjának rekonstrukcióját kikötések nélkül engedélyezték, vagyis az erom város terve bizonyult háa legjobbnak. Mint az ÉVM-ben elmondták, az említett három város közül is Eger terve a legsikerültebb. A helyi szervek az Országos Műemléki Felügyelőséggel egyetértésben már 1966- ban elkészítették az egri vár és városközpont helyreállítási programtervét. Mai számunkban: Eredményessé válik a viscosagyár gazdálkodása A jó példa — neves 3. oldal Érettségi a műhelyben 4. oldal Vasárnapi melléklet 5—7. oldal Közgazdaság és tudomány 8. oldal Otthonunk 9. oldal /yu;V; 5*kánl! ft válogatott korért Esztergomban A magyar labdarúgó-válogatott keret Esztergomban készül fel a svédek elleni mérkőzésre. Képünk az esztergomi edzések szünetében készült: Tóth András és Géczi István autogrammot ad az érdeklődő gyerekeknek (Telefotó — MTI—KS) Európa váljék a béke és a biztonság kontinensévé! Szocialista brigádok gyűlése Oroszlányban Hangulatos térzene előzte meg szombaton délelőtt Oroszlányban az Ifjúság Házában rendezett békegyűlést. A nagytermet megtöltő szocialista brigádtagokat Németh Sándor, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára üdvözölte. Bevezetőjében vázolta a béke- és a barátsági hónap megyei rendezvényének sikereit. Köszöntötte az elnökségben helyet foglaló Harmati Sándort, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnökét, Havas Miklóst a népfront megyei bizottságának titkárát, Kalmár Istvánt, a városi pártbizotság titkárát, és Fehér Istvánt, a városi tanács elnökhelyettesét majd felkérte Harmati Sándort előadása megtartására. — A mai nappal zárjuk a béke- és barátsági hónap Komárom megyei rendezvényeit. a — A gyűlések, a találkozók, kerekasztal-beszélgetések a moszkvai béke-világkonferencia magyarországi politikai előkészítése — folytatta Harmati Sándor, — s ennek szellemében arra kívánom felhívni a figyelmet, hogy eddig még nem jött létre a béke erőinek olyan széles körű találkozója, amilyennek a moszkvai tanácskozás ígérkezik. Harmati Sándor a továbbiakban elmondotta, hogy a legkülönbözőbb — nem szorosan a békemozgalomhoz tartozó — társadalmi szervek is bejelentették részvételüket Moszkvában. Ez a változás annak a realitásnak nemzetközi elismerése, hogy a különböző társadalmi rendszerek békés együttélése találkozik a világ népeinek akaratával. Ez a felismerés is kifejezi a Szovjetunió következetes békepolitikájának sikerét, kifejezi erőviszonyok kedvező megválaztozását. Mindinkább közeledünk ahhoz, — hangsúlyozta az előadó , hogy a két világháborút elindító Európa a béke és a biztonság kontinensévé válhat. A továbbiakban a széles körű felvilágosító munka fontosságáról szólott az előadó. A békemozgalom egyik döntő feladata az emberek felvilágosítása, és felismertetni azt, hogy a békeszerető tömegek mind nagyobb szerephez jutnak. A szocializmus világ méretű győzelme egyben azt is magával hozza, hogy az emberiség egyszer és mindenkorra megszabadul majd a háború veszélyétől. Az ünnepi gyűlés résztvevői táviratot küldtek Addis Abebába az Afroázsiai Népek Szoliarítási Bizottságának. Közel egymillió dolláros üzlet Spanyolországban Mint már közöltük, a Tatabányai Szénbányák üzemének szakemberei VIDUS Spanyolországba utaztak, ahol a üzleti tárgyalásokat folytattak Spanyol Állami Szénbányákkal. A tárgyalások sikerrel jártak és a HUNOSA (a Spanyol Állami Szénbányák) csaknem egymillió forint értékben finom szétamosó és iszapkezelő művet rendelt Nalonban működő szénbányája számára. A szerződés június másodikén lépett életbe, és a VIDUS tizenhárom hónap múlva már szállítja az alkatrészeket és huszonnégy hónap múlva üzembe helyezi az óránként kilencven tonna kapacitású finom szénmosó és iszapkezelő művet. A létesítmény tatabányai eljárással működik majd, s a szerelés, üzembe helyezés is tatabányai szakemberek irányításával megy végbe. az elmúlt év pénzügyi mérlege az országgyűlés plénuma előtt Az Elnöki Tanács június 14- re összehívta az országgyűlést. Esztendőről-esztendőre visszatérő, hagyományos témája a nyári ülésszakoknak az előző év pénzügyi programjának, zárszámadásának elemzése. A mostani ülésszakon — a napirendi javaslat szerint — ugyancsak az államháztartás esztendei költségvetésének végrehajtását, tapasztalatait vitatják meg a képviselők. A képviselők már kézhez kapták a Magyar Népköztársaság 1972. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést, amely megvonja a mögöttünk levő esztendő pénzügyi mérlegét, összeveti a terveket és a megvalósult eredményeket. A jelentés tartalmazza valamennyi, a költségvetéssel kapcsolatban lévő gazdálkodó egység elmúlt évi tevékenységének tapasztalatait, s közli a helyi mérlegek népgazdasági szintű összegezését is. Az 1972-es állami költségvetés végrehajtásának tapasztalatait az elmúlt napokban nyolc parlamenti állandó bizottság, valamint a terv- és költségvetési munkacsoport vette górcső alá. Az üléssorozaton félszáz képviselő fűzte hozzá véleményét a kiadások, bevételek alakulásához. Egyöntetű vélemény volt, hogy a negyedik ötéves tervidőszak „derekán’* leszűrhető tanulságok, tapasztalatok és következtetések alakítói, formálói lehetnek a következő esztendők költségvetésének. A bizottságok tagjai örvendetes tényként állapították meg, hogy az elmúlt esztendőben megfelelő növekedési ütem jellemezte a népgazdaság fejlődését, amely lehetővé tette az életszínvonal tervszerű kiegyensúlyozott emelkedését. Más-más megfogalmazásban ugyan, de minden bizottsági ülésen elhangzott hogy az eredmények azonban, egyben még elvégzendő feladatok sokaságának hordozói is. A kedvező gazdasági tendenciák erősítése mellett határozott lépéseket kell tenni a negatív jelenségek visszaszorítására: javítani kell a jövedelmezőséget, fel kell számolni a költséggazdálkodásban tapasztalható hiányosságokat, törekedni kell korszerű üzem- és munkaszervezés bevezetésére, a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítására, a beruházási kénység hatékonyságának tevéfokozására, a rendelkezésre álló erőforrások még ésszerűbb hasznosítására. Még ebben az évben elkészül húsz kilovoltos kábel Tatabányán Az ÉDÁSZ üzemigazgatóságának tatabányai ez évi fejlesztési tervében szerepelt egy fontos tétel: kétmillió forint kábelfelújításra. Ebből az összegből tulajdonképpen a megyeszékhelyet körülölelő vezetéket kívánták átépíteni, korszerűsíteni. Ezt indokolta az a tény is, hogy a város energiafelhasználása ma már olyan hatalmas, hogy a jelenlegi vezeték csak túlterheléssel továbbíthatja a megfelelő mennyiségű áramot. Különösen az őszi-téli csúcsok okoztak ellátási zavarokat, amikors a távfűtéses lakásokban ugrásszerűen megnövekedett az elektromos berendezések igénybevétele. A hét végén tartott tanácskozáson végleg eldőlt, hogy a tervezett beruházás megvalósítható, a szükséges összeget a vállalat a tatabányai üzemigazgatóság rendelkezésére bocsátja. A tervek már korábban elkészültek, eszerint az átépítés után a továbbiakban húsz kilovoltos vezeték biztosítja majd Tatabánya villamosenergia-ellátását. A munkát még ebben az évben befejezik — a lehetőségek szerint úgy, hogy a beköszöntő őszi-téli csúcsterhelések már az új kábelre essenek, amelynek az már nem is lesz terhelés, hiszen a vezeték keresztmetszete mintegy háromszorosan lesz a jelenlegi néző rt. •!"