Dolgozók Lapja, 1974. április (27. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-25 / 95. szám
/ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1974. áPrilis 25. CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. évf. 95. sz. Ára: 80 fillér Megkezdődött az országgyűlés' "" * Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP PB tagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett dr. Mészöly Gyula Kossuth-díjas akadémikus, országgyűlési képviselőre, aki a legutóbbi ülésszak óta hunyt el. Bejelentette az Országos Választási Elnökség időközi választásról, illetve a két ülésszak között hozott törvényerejű rendeletekről szóló jelentést. Ezt követően közölte, hogy az Elnöki Tanácsban — Darvas József elhunytával — megüresedett hely betöltésére az MSZMP Központi Bizottságától, a HNF Országos Tanácsának elnökségétől javaslat érkezett az országgyűléshez. A javaslatot az országgyűlés elfogadta és Somogyi József Kossuthdíjas szobrászt, országgyűlési képviselőt egyhangúlag az Elnöki Tanács tagjává megválasztotta. Az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát, a napirend a következő: Törvényjavaslat a házasságról, a családról és a gyámhatóságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről; A külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről és időszerű nemzetközi kérdésekről; Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött a törvényjavaslat tárgyalása, dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter expozéja alapján. ^ Dr. Korom Mihály: 9 törvényjavaslat célja: erősíteni a család intézményét Dr. Korom Mihály bevezetőben elmondta: — Hazánkban a 22 évvel ezelőtt elfogadott családjogi törvény volt az első egységes, már az új társadalom igényeinek megfelelő szabályozás, amely a korábbi, sok elszórt jogszabályon és részben még a szokásjogon alapuló családi viszonyok helyébe korszerű rendelkezéseket hozott, előzetes engedélyével köthet házasságot. 3. A gyámhatóság a házasságkötésre kivételesen indokolt esetben és csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló az 1. bekezdésben megjelölt életkornál legfeljebb két évvel fiatalabb. 4. Az engedély megadásáról, vagy megtagadásáról a gyámhatóság a szülő (törvényes 1952. óta gyökeres váltó- képviselő) meghallgatása után mások történtek * társadalmunk határoz. politikai, gazdasági, kulturális és egészségügyi helyzetében. E változásokkal párhuzamosan fejlődtek a családi viszonyok is. Szükséges hogy most megteremtsük tehát, az összhangot szocializmust építő társadalmunk követelményei és a családjogi törvény rendelkezései között is. A most benyújtott törvényjavaslat szerves államunk tevékenységének része mai és a jövő generációk érdekében. Ezután a miniszter részletesen ismertette a törvényjavaslat főbb rendelkezéseit. — 1952. óta a családjogi törvény — előzetes gyámhatósági engedély alapján —, elvileg megengedi a 12. életévüket betöltött, 18. életévüket még el nem ért állampolgárok házasságkötését. Az említett szabályozás a polgári törvénykönyv azon rendelkezéséhez kapcsolódott, amely szerint a 12-18 év közötti állampolgárok korlátozottan cselekvőképes kiskorúaknak minősülnek. Ezért kellett előírni a gyámhatósági előzetes engedélyt. Természetesen senki sem most sem pártoljuk pártoltat —, az olyan korú fiúk, vagy leányok házasságkötését, akik a gyermekkor határát alig haladták túl. E fiatalok tudata, felelősségérzete, érzelmeik ingadzzása és anyagi körülményei sem olyanok, hogy felelősséggel családot gyámhatóságaink alapítsanak. — nagyon helyesen és indokoltan —, csak igen kivételes esetben adtak ilyen házasságkötési engedélyt. — A kormány az elmondott tényeket is mérlegelte, bár a törvényjavaslatot amikidolgozta. A problémát sokoldalúan megvitatta az országgyűlés szociális és egészségügyi, valamint jogi igazgatási és igazságügyi bizottsága is. Az ott elhangzott — és a házasságkötési korhatár megállapítására vonatkozó észrevételeket —, ígéretünkhöz híven —, a kormány ismételten megfontolta. Arra az álláspontra jutott, hogy a benyújtott törvényjavaslat ide vonatkozó paragrafusát a következők szerint fogalmazza meg: „1. Házasságot köthet az férfi, aki a 18. és az a nő, aki a a 16. életévét betöltötte. 2. A tizennyolcadik életévét be nem töltött férfi és a tizenhatodik életévét be nem töltött nő csak a Vámhatóság 5. Érvénytelen az a házasság, amelyet a házasuló a gyámhatóság engedélye vagy a 3. bekezdésben nélkül, megjelölt életkor elérése előtt kötött.” E javaslatot megtárgyalta és elfogadta az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a szociális és egészségügyi bizottsága. A társadalom érdekeivel összhangban álló családi kapcsolatok erősítését, a családtagok egymás iránti felelősségét, a női egyenjogúság további kiteljesedését szolgáló rendelkezéseket is taglalta a miniszter. — A házasságban élő magyar nők „né” toldatos névviselése egyedülálló Európában. Ez szorosan kapcsolódik a családi és az utónév sajátosan magyar sorrendjéhez, megfelel hagyományainknak, s ezen most sem kívánunk változtatni. A jelenlegi rendelkezések több lehetőséget adnak az asszonyoknak, hogy a házasságban milyen nevet viseljenek. A mostani névviselési formákat a javaslat újabb lehetőséggel bővíti. Megengedi az asszonynak azt is, hogy férje családi nevéhez a saját utónevét kapcsolja hozzá. Ha pedig a házasság megszűnik, a nő tovább viselheti azt a nevet, amelyet a házasságkötéskor választott. Azt a jogát is biztosítja a törvény, hogy másként válasszon. Megszorításokat a javaslat csak annyiban tartalmaz, hogy ha a nő másként választ, azt hivatalosan be kell jelentenie az anyakönyvvezetőnek. Az pedig az eddigi gyakorlat jogi szabályozását jelenti, hogy ha a házasságban nem viselte a férje nevét a „nő” toldással, akkor a házasság megszűnése után sem veheti fel. — Vitára adott alkalmat a női névviselésnél, hogy mi történjék a házasság felbontása után, ha a volt feleség érdemtelenné válik volt férje nevének viselésére. A törvényjavaslat az eddigi szabályozáshoz képest lényegesen szűkebben, egy esetre korlátozva, tartja fenn a volt férj jogát, hogy bírósági úton kérhesse a volt feleség névhasználatának eltiltását. Ez az eset, ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélik. A házastársi tartási kötelezettségre vonatkozó új szabályozás szerint ha a volt házastárs tartásra szorul, korábbi házastársától a házasság felbontását követő öt év elteltével csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhet tartást. Úgy véljük, hogy ez a megoldás igazságos, mert különös lenne utólag — például 20-25, vagy még több év elteltével —, tartást követelni olyan volt házastárstól, akivel egyébként réges-régen szakadt minden kapcsolat,meg— A törvényjavaslat a jelenlegi rendelkezésekhez viszonyítva változást hoz az emberi és társadalmi rendeltetését be nem töltött házasságok felbontása tekintetében. A szabályozás alapvetően az elmúlt évtized alatt kialakított bírói gyakorlatot emeli törvényerőre. — A gyermekek érdekeinek, az ifjúság fokozott védelmének, a gyermekek családi nevelésének hatékonyabb biztosítása, fejlődésük előmozdítása érdekében a törvényjavaslat abból indul ki, hogy a család egyik megtisztelő és felelősségteljes funkciója a jövő nemzedék testi és értelmi fejlődésének előmozdítása. A gyermek elhelyezésénél megszünteti azt az eddigi általános szabályt, hogy a hatodik életévét betöltött fiúgyermeket rendszerint az apánál, a leánygyermeket és a hat év alatti fiút pedig rendszerint az anyánál kell elhelyezni. A bírói gyakorlat — helyesen — rugalmasan alkalmazza a törvényi előírásokat úgy, hogy az érdeküket tekinti döntő, általános elvnek. A törvényjavaslat is ezt az elvet teszi magáévá. — A hatályos jogszabályok elég merevnek bizonyultak az állami gondozásba vett gyermekek és azok szülei jogainak korlátozása tekintetében —, folytatta dr. Korom Mihály. — Ha ugyanis a gyermeket bármilyen okból állami gondozásba veszik, azzal a szülői felügyeleti jog is szünetel. Ez az esetek jelentős részében indokolt és a jövőben is fenntartjuk, ha szükséges. Amikor azonban nem erkölcsi okok indokolják az állam beavatkozását, hanem szülők szociális helyzete, vagy a betegsége, akkor nem célszerű tőlük minden jogot megvonni. Ilyenkor helyesebb, ha az állami gondoskodás úgy történik, hogy a gyermekek nem kerülnek intézetbe, hanem továbbra is a szülői háznál maradnak és az állam megfelelő módon segíti családi nevelésüket. — A családi kapcsolatok erősítésének, a gyermek érdekei fokozott védelmének egyik bevált, sajátos formája az örökbefogadás. — Jogszabályaink eddig is lehetővé tették az egyedülállók által történő örökbefogadást, de mivel ennek néhány kérdése nem volt jogilag megfelelően szabályozva, kevesen éltek vele. A törvényjavaslat most elősegíti az ilyen örökbefogadásokat. Főleg az egyedülálló nőknek lesz így nagyobb lehetőségük gyermeknevelésre, örökbefogadás útján. Az örökbefogadás egyik új szabálya megkönnyíti az olyan örökbefogadások felbontását, amelyek nem töltötték be társadalmi rendeltetésüket. Ilyen okok mind az örökbe fogadó szülők, mind a gyermek részéről felmerülhetnek. Az eddigi szigorú szabályok feloldásával kapcsolatban azonban rá kell mutatni, hogy ez nem vezethet az örökbefogadások felbontására, a gyermek „nevelhetetlenségére,, vagy más „okokra” való hivatkozással. A törvényjavaslatban és a kapcsolódó kormányrendelet tervezetében a rendezés elve az, hogy a rászoruló gyermekek tartását az eddiginél hatékonyabban biztosítsuk. Jogkötelező ereje természetesen ez esetben is csak akkor lép előtérbe, ha a szülők nem egyeznek meg. Ilyenkor a tartásdíjat, a bíróság a tartásra kötelezett munkabére, járandósága és egyéb jövedelme, valamint vagyoni viszonyai alapján állapítja meg. Sok vitára adott eddig okot, hogy a jogszabály mikéntben(Folytatás a 3. oldalon) Új ABC-bolt Oroszlányban A megye és a város vezetői, KOMÉP. Az élelmiszer- és valamint a tervezők és a ki- háztartási cikkek mellett bevitelezők jelenlétében adta át gyi árut, tőkehúst, üveg- és tegnap rendeltetésének Barsi porcelánárut, valamint Káztar Sándor a Generál Kereskedel- táji textíliákat is árusítanak; mi Vállalat igazgatója a me- 900 ezer forint értékű hűtő-gye legszebb új ABC-boltját Oroszlányban. A Dózsa György úti mintegy 1500 lakásos lakótelepen készült 700 négyzetméter alapterületű boltot a Generál Kereskedelmi Vállalat és a városi tanács megrendelésére, mintegy 9 millió főpultja a megye legnagyobb hűtőkapacitású egységévé teszi az oroszlányi új ABC-t, amely kívül-belül igen ízléses. A közeljövőben zöldség és gyümölcs árusítására pavilont építenek az ABC-áruház mellé, így a lakótelepen élők zöldrintos beruházással építette a ségellátása is megoldódik. Az új ABC, a megye legnagyobb kereskedelmi egysége. Az átadás ünnepélyes pillanata Ülést tartott a KISZ ÖV elnöksége Az Ipari Szövetkezetek Komárom megyei Szövetségének elnöksége szerdai ülésén szövetkezetek tízéves rekonstarukciós programja végrehajtásának a tapasztalataival foglalkozott. Az ipari szövetkezetek VI. kongresszusa 1971-ben tárgyalta a fejlesztés távlati célkitűzéseit. Ezt követően a szövetkezetek elkészítették tízéves rekonstrukciós programjukat. A KISZÖV-höz tartozó szövetkezetek az elmúlt három évben több, mint 71 millió forintot fordítottak gépesítésre, a munkakörülmények javítására. A beruházások hatására fejlődésük meggyorsult, munkájuk hatékonyabbá, szervezettebbé vált, s eszközállományuk a három év előttinek csaknem a kétszeresére emelkedett. A tízéves beruházási program a szövetkezeteket automatikusan három csoportba osztotta. Az elsőbe kerültek a végleges telephellyel rendelkezők, a másodikba azok, amelyek a rekonstrukciós program keretében hozzák ezt létre 1975-ig, s végül a harmadikba azok sorolódtak, ahol a korszerű telephely kialakításának anyagi feltételei a következő ötéves tervben jönnek létre. A tanácskozáson a KISZÖV elnöksége sajnálatosnak állapította meg a beruházások elhúzódását, amely a rekonstrukciós fejlesztést hátráltatja. A tatai szövetkezeti lakóház, s a szolgáltató egységek felszerelésének elhúzódása már többszöri áremelkedést okozott Az elnökség a tapasztalatok alapján úgy vélte, szükség lesz a rekonstrukciós program helyzetének vizsgálatát ismételten napirendre tűzni, hogy az V. ötéves terv készítésénél a szövetségi közös alap, az ún. KFA felhasználását a jelenleginél hatékonyabb célok megvalósítására vegyék igénybe a szövetkezetek. A lemaradt szövetkezetekben érthetően fokozódik az igény fejlődésük meggyorsítására. 1980-ig várhatóan növekszik a szövetkezetek koncentrációs törekvése is. Az elfogadott határozati javaslatok éppen ezért jövőbe mutatók. Fejlesztési bizottságot hoznak létre, s ajánlásokat készítenek az V. ötéves terv fejlesztési tervéhez. Újságírók tájértekezlete Négy megye újságírói találkoztak szerdán Tatabányán, a megyei tanács székházában. A vendéglátó a Dolgozók Lapja szerkesztősége volt, a vendégek pedig: a Fejér megyei Hírlap, a Nógrád és a Pest megyei Hírlap gazdaságpolitikai rovatának munkatársai. A résztvevők meghallgatták Szigeti Istvánnak, az MSZMF KB Gazdaságpolitikai Osztálya munkatársának vitaindító előadását a negyedik ötéves terv fő gazdasági céljainak időarányos végrehajtásáról. Az előadásban szó esett a központi fejlesztési programok megvalósulási üteméről, s a további feladatokról, a párt és a kormány életszínvonalpolitikájának tartalmi és módszerbeli kérdéseiről. Az előadást követően kétszerű vitában a résztvevők kicserélték tapasztalataikat a gazdaságpolitika megismertetésében, a végrehajtásra való mozgósításban elért eredményeikről. A résztvevők a tanácskozás befejezése után azzal a meggyőződéssel utaztak vissza megyéjükbe, hogy ez az eszmecsere is hozzájárult megyei lapok gazdaságpolitikai tevékenységének tovább javításához. A tanácskozás résztvevői Szigeti István előadását hallgatják